adozona.hu
ÍH 2008.171
ÍH 2008.171
FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁSBAN FIZETÉSKÉPTELENSÉG MEGÁLLAPÍTÁSA KÖRÉBEN VIZSGÁLHATÓ KÖRÜLMÉNYEK - 2007. JÚLIUS 7. ELŐTTI FIZETÉSI FELSZÓLÍTÁS VITATÁSA I. A felszámolási eljárás lefolytatására irányuló nemperes eljárásnak nem feladata a felek közötti jogügylet létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos tények megállapítása, az eljárásban kizárólag azt kell vizsgálni, hogy a fizetésképtelenség megállapításának a kérelemben megjelölt feltételei (szerződésen alapul-e a követelés, lejárt, nem vitatott) fennállnak-e. I
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzésével az adós fizetésképtelenségét megállapította, és felszámolását főeljárásként elrendelte. Határozatát arra alapította, hogy az 1991. évi XLIX. számú törvény (Cstv.) 2007. július 7. napjától hatályos 27. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott fizetésképtelenségi ok az adóssal szemben fennáll, mert a szerződésen alapuló, nem vitatott tartozását a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül nem egyenlítette ki, nem vitatta és azt a hitel...
ÍH 2008.171 FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁSBAN FIZETÉSKÉPTELENSÉG MEGÁLLAPÍTÁSA KÖRÉBEN VIZSGÁLHATÓ KÖRÜLMÉNYEK - 2007. JÚLIUS 7. ELŐTTI FIZETÉSI FELSZÓLÍTÁS VITATÁSA
I. A felszámolási eljárás lefolytatására irányuló nemperes eljárásnak nem feladata a felek közötti jogügylet létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos tények megállapítása, az eljárásban kizárólag azt kell vizsgálni, hogy a fizetésképtelenség megállapításának a kérelemben megjelölt feltételei (szerződésen alapul-e a követelés, lejárt, nem vitatott) fennállnak-e.
II. Amennyiben az adós a Cstv. 2007. VII. 7-én hatályba lépett módosítása előtt az akkor hatályos szabályok alapján küldött hitelezői felszólítást követően nem vitatta a hitelező követelését, a hitelező újabb, már az új törvény előírásának megfelelő felszólítás kézhezvételét követően erre már nincs lehetősége [Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pont].
Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzésével az adós fizetésképtelenségét megállapította, és felszámolását főeljárásként elrendelte. Határozatát arra alapította, hogy az 1991. évi XLIX. számú törvény (Cstv.) 2007. július 7. napjától hatályos 27. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott fizetésképtelenségi ok az adóssal szemben fennáll, mert a szerződésen alapuló, nem vitatott tartozását a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül nem egyenlítette ki, nem vitatta és azt a hitelező írásbeli fizetési felszólítására sem teljesítette. Kifejtette, hogy az adós vitatásának legkésőbb a hitelező fizetési felszólításának kézhezvételét megelőző napig írásban van helye, ezért a felszámolási kérelem bírósághoz történő benyújtását követően az adós a követelés vitatása tárgyában tett nyilatkozatával a felszámolás elrendelését nem kerülheti el.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen az adós jelentett be fellebbezést, fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, és fizetésképtelensége megállapításának mellőzését kérte. Továbbra is hivatkozott arra - az elsőfokú eljárásban előadottakkal egyezően -, hogy tartozása a hitelezővel szemben nem áll fenn, mert a vállalkozási szerződés, melyre a hitelező a követelését alapítja, nem közte és a hitelező közt, hanem a hitelező és a J.-B. Kft. között létre. Fellebbezésében az alábbiakat közölte: "Már az ügyvédi fizetési felszólítást megelőzően kapcsolatfelvételre került sor a hitelező és köztünk, ugyanis jelezték felénk, hogy a J.-B. Kft. nem hajlandó az elvégzett munka értékét megfizetni, ugyanakkor tudomásukra jutott az a tény is, hogy a J.-B. Kft. ellen felszámolási eljárás indult, ezért döntöttek akként, hogy a követelésüket felénk érvényesítik. Az ügyvédi fizetési felszólító levél kézhezvétele időpontjában azonnal felkerestük a J.-B. Kft. ügyvezető igazgatóját, R. A.-t, hogy szíveskedjen rendezni a számlát, hiszen érthetetlen okokból tőlünk követeli a hitelező." 18. sorszámú fellebbezés kiegészítésében az adós arra hivatkozott, hogy a személyes tárgyalásokon a hitelező követelését szóban vitatta.
A hitelező az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte.
A fellebbezés alaptalan.
Az elsőfokú bíróság végzése indokolásából a másodfokú bíróság mellőzi a 2. oldal harmadik bekezdés 1-9 soráig terjedő részeket, a "valamint az építési napló." tagmondattal bezárólag. Tényként állapítja meg a másodfokú bíróság - az elsőfokú bíróság által a számla kiállításával, a felszólító levelek megküldésével és azok tartalmával összefüggő tényállási részeken túl - még azt, hogy a hitelező az F. 2001 Betéti Társaság átalakulásával jött létre 2007. augusztus 21-ei hatállyal, a cégjegyzék 16/001. rovata szerint a hitelező jogelődje az F. 2001 Építő és Szolgáltató Betéti Társaság.
A fenti tények mellőzésének indoka az, hogy a felszámolásra irányuló nemperes eljárásnak nem feladata a felek közti jogügylet létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos tények megállapítása, ebben az eljárásban kizárólag abban a kérdésben kell állást foglalni, hogy a fizetésképtelenség megállapításának a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételei fennállnak-e, és csak az e kérdés eldöntése szempontjából releváns tények megállapításának és e tényekre vonatkozó bizonyításnak van helye. E körben az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásnak az a része a lényeges, mely tartalmazza, hogy a hitelező jogelődje "a közöttük létrejött szerződés alapján" az adós nevére a számlát kiállította - mely tényt az eljárás során az adós nem vitatta -, hogy a hitelező jogelődje az adóst teljesítésre 2006. szeptember 26-án, 2006. november 15-én és 2007. február 13-án felszólította, az adósnak tehát a hitelező jogelődjének követeléséről - miután a felszólító levelek átvételének tényét sem vitatta - nyilvánvalóan pontos tudomása volt.
A számla és a fizetési felszólítások megküldését követően - a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontjának 2007. július 7. napján történő módosításától a hitelező újabb, az új törvényi rendelkezés hatálya alatt megküldött, 2007. október 8-ai fizetési felszólításáig - kellő idő állt az adós rendelkezésére arra, hogy a kibocsátott számla és a fizetési felszólítások tartalmát megvizsgálja, és ha a kézhez vett számlában, illetve fizetési felszólításban foglalt követelés jogalapjával, összegszerűségével, esedékességével - vagy bármi egyéb okkal - kapcsolatban kifogása merül fel, úgy ezt a Cstv. által meghatározott rendben a hitelezővel közölje, mert ha ezt nem teszi meg, úgy beállnak vele szemben a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott következmények.
A jelen eljárásban az adós a hitelezői követelést nem vitatta sem a vele szemben kibocsátott számlában rögzített esedékességtől számított 15 napon belül, sem a 2007. július 7. napját megelőzően kézhez vett felszólító levelek átvétele után, a törvénymódosítás hatálybalépését követően megküldött hitelezői fizetési felszólításra pedig a követelést már nem vitathatta, a fizetésképtelenség megállapítását ezt követően már csak - az akár jogfenntartással történő - teljesítéssel kerülhette volna el.
Az adós az elsőfokú bíróság végzése elleni fellebbezésében hivatkozott első ízben arra a tényre, hogy a hitelező követelését a felszámolási kérelem bírósághoz történő megérkezését megelőzően már vitatta. A Pp. 235. § (1) bekezdése értelmében a fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény vagy bizonyíték az elsőfokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, erre azonban az adós még csak nem is hivatkozott, Nyilvánvaló, hogy ha a hitelezői követelést vitatta, úgy e tényről az elsőfokú határozat meghozatalát megelőzően is tudomás volt. Más esetben akkor teszi lehetővé a Pp.</a> a fellebbezésben új tény állítását, illetve új bizonyíték előadását, ha az az elsőfokú határozat jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul. Az adós a - a fentebb szó szerint idézett - fellebbezésben a vitatás körében az ügyvédi felszólító levél kézhezvételét megelőző időre csupán arra hivatkozott, hogy a J.-B. Kft. ügyvezetőjével a kapcsolatot felvette, e tényelőadást ismételte meg fellebbezés kiegészítésében is, ez a kapcsolatfelvétel a fellebbezés 2. oldal második mondata szerint az ügyvédi fizetési felszólító levél kézhezvétele időpontjában történt meg. E tény azonban az elsőfokú bíróság végzésének helyességét nem befolyásolja, a valódisága esetén sem alkalmas az elsőfokú bíróság végzése jogszabálysértő voltának megállapítására, miután a fent már részletesen taglalt törvényi rendelkezés szerint a hitelezői követelés vitatására a hitelezői felszólító levél kézhezvételéig van mód, azt követően már nem. Így, ha és amennyiben az adós a hitelezői követelést az ügyvédi felszólító levél kézhezvételét követően vitatta is, annak jogi relevanciája a fizetésképtelenség megállapítása körében nincs.
(Pécsi Ítélőtábla Fpkf. IV. 30.216/2008/2.)