ÍH 2008.165

EGYSZERŰSÍTETT CÉGELJÁRÁSBAN BEADHATÓ OKIRATOK - A JOGI KÉPVISELŐ ŐRZÉSÉBEN MARADÓ OKIRATI MELLÉKLETEK AZ EGYSZERŰSÍTETT CÉGELJÁRÁSBAN Egyszerűsített cégeljárásban a bejegyzést kérő a kérelméhez kizárólag a Ctv. 3. sz. melléklet I. részében felsorolt okiratokat csatolhatja, és ezen okiratok köre nem bővíthető [Ctv. 48. §, 50. § (2) bek., 3. sz. melléklet].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A K. Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság 2008. május 28-án változásbejegyzési kérelmet nyújtott be, amelyben a bejelentett változások egyszerűsített cégeljárás keretében történő bejegyzését kérte. A jogi képviselő a változásbejegyzési kérelem mellékleteként különböző iratok benyújtását tüntette fel a változásbejegyzési kérelem nyomtatványon, többek között üzletrész-átruházási szerződéseket és címpéldányt is, míg a kérelem mellékletét nem képező okiratként kizárólag az ú...

ÍH 2008.165 EGYSZERŰSÍTETT CÉGELJÁRÁSBAN BEADHATÓ OKIRATOK - A JOGI KÉPVISELŐ ŐRZÉSÉBEN MARADÓ OKIRATI MELLÉKLETEK AZ EGYSZERŰSÍTETT CÉGELJÁRÁSBAN
Egyszerűsített cégeljárásban a bejegyzést kérő a kérelméhez kizárólag a Ctv. 3. sz. melléklet I. részében felsorolt okiratokat csatolhatja, és ezen okiratok köre nem bővíthető [Ctv. 48. §, 50. § (2) bek., 3. sz. melléklet].

A K. Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság 2008. május 28-án változásbejegyzési kérelmet nyújtott be, amelyben a bejelentett változások egyszerűsített cégeljárás keretében történő bejegyzését kérte. A jogi képviselő a változásbejegyzési kérelem mellékleteként különböző iratok benyújtását tüntette fel a változásbejegyzési kérelem nyomtatványon, többek között üzletrész-átruházási szerződéseket és címpéldányt is, míg a kérelem mellékletét nem képező okiratként kizárólag az új székhely biztosítására vonatkozó tulajdonosi nyilatkozatot nevezte meg.
Az elsőfokú bíróság végzésével az egyszerűsített cégeljárás keretében történő változás bejegyzése iránti kérelmet elutasította a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 48. § (7) bekezdése alapján. Határozatát azzal indokolta, hogy a változásbejegyzési kérelem nem tartalmazza a jogi képviselőnek a bejegyzendő adatokra vonatkozó iratok jogszerűségét igazoló nyilatkozatát, valamint a változásbejegyzési kérelemben a jogi képviselő a bejegyzendő adatokra vonatkozó iratok jogszerűségét igazoló nyilatkozata körében nem sorolta fel teljes körűen azokat az okiratokat, amelyek a bejegyzés alapjául szolgálnak, de a cégbírósághoz nem kell benyújtani. Az indokolás szerint a jelen ügyben az üzletrész-átruházási szerződéseket kellett volna a jogi képviselőnek ebben a körben felsorolnia. Az elsőfokú bíróság tájékoztatta a kérelmezőt, hogy az egyszerűsített cégeljárást nem lehet "ötvözni" az általános cégeljárással, így az egyszerűsített cégeljárásban a bejegyzési kérelemmel együtt csupán azokat az iratokat kell benyújtani, amelyeket a Ctv. 3. sz. mellékletének I. része tételesen felsorol.
A végzés ellen a cég fellebbezett, annak megváltoztatását és a bejelentett változások bejegyzésének elrendelését kérte. Előadta, hogy a jogi képviselő törvényességi nyilatkozata a kérelem-nyomtatvány részét képezi, a törvényességi szempontú vizsgálatot a jogi képviselő elvégezte és ezt a kérelem-nyomtatványon aláírásával igazolta is. A jogszabályban előírt törvényességi nyilatkozatot a jogi képviselő a változásbejegyzési kérelem-nyomtatványon mind a csatolt iratok, mind a nem csatolt okiratokra vonatkozóan megtette. A törvényességi nyilatkozat így kiterjedt a kérelem mellékletét képező, a kérelemhez csatolt üzletrész-átruházási szerződésekre is. Álláspontja szerint a változásbejegyzési eljárásban az egyszerűsített cégeljárás szabályai nem alkalmazhatóak és a változásbejegyzési kérelemhez az 1. és 2. számú melléklet szerinti iratokat kell csatolni. Hivatkozott arra is, hogy a Ctv. jogszabályi rendelkezései folyamatosan változnak, egységes jogalkalmazási gyakorlat még nem alakult ki. Véleménye szerint a jogi képviselők egy része azért csatolja az üzletrész-átruházási szerződéseket is, mert a változásbejegyzési kérelem egészében az üzletrész-átruházási szerződések megismerése alapján értelmezhető és bírálható el érdemben. A jelen ügyben is a cég a változásbejegyzési kérelméhez az üzletrész-átruházási szerződéseket mellékletként csatolta, ezért ezeket nem tüntethette fel a jogi képviselő törvényességi nyilatkozatát tartalmazó lapon a kérelem mellékletét nem képező okiratok között. Ezeken kívül a cég a fellebbezésében kifogásolta azt is, hogy a változásbejegyzési kérelmet elutasító végzést bírósági ügyintéző hozta meg saját hatáskörben, ugyanis álláspontja szerint erre csak a cégbíró előzetes írásbeli hozzájárulásával lett volna lehetőség.
A fellebbezés megalapozatlan.
A fellebbezés tartalmából megállapíthatóan a cég jogi képviselője nem vette figyelembe, hogy a Ctv.-t módosította a jogügyletek biztonságának erősítése érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2007. évi LXIV. törvény, amely a kérelem 2008. május 28-án történt benyújtásakor már hatályban volt, és ez megváltoztatta az egyszerűsített cégeljárásra vonatkozó szabályokat.
A Ctv. 50. § (2) bekezdésének a kérelem benyújtásakor hatályos rendelkezése szerint, ha a cég létesítő okirata szerződésminta alkalmazásával készült, a változásbejegyzési eljárásra a 48. § rendelkezéseit kell alkalmazni. Egyéb változásbejegyzési eljárásban a 48. § rendelkezései nem alkalmazhatóak, és a változásbejegyzési kérelemhez az 1. és 2. számú melléklet szerinti iratokat kell csatolni.
A Ctv. 48. § (4) bekezdése értelmében egyszerűsített cégeljárásban a cég bejegyzésére irányuló kérelem érdemi vizsgálatát bírósági titkár, fogalmazó vagy bírósági ügyintéző önállóan lefolytathatja, és a bejegyzési kérelmet elutasító végzés meghozatalára is önálló aláírási joggal jogosult. Ugyanez irányadó a többi olyan végzés meghozatalára is, amely ellen külön fellebbezésnek van helye.
A K. Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság alapítása a 2007. szeptember 21-én kelt, a Ctv. 6. számú mellékletét képező szerződésminta alkalmazásával elkészített társasági szerződéssel történt, és a változásbejegyzési kérelem melléklete is szerződésminta alkalmazásával elkészített, változásokkal egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződés volt. Ezért a fentebb idézett Ctv. 50. § (2) bekezdése alapján a változásbejegyzési eljárásban az egyszerűsített cégeljárásra vonatkozó rendelkezéseket kellett alkalmazni, így a bírósági ügyintéző a változásbejegyzési kérelem érdemi vizsgálatát elvégezhette és az elutasító végzést meghozhatta önállóan.
A jelen ügyben irányadó Ctv. 48. § (2) bekezdése értelmében az egyszerűsített cégeljárásban a bejegyzési kérelemhez csatolandó okiratok felsorolását a 3. sz. melléklet I. része tartalmazza, és a jogi képviselő nyilatkozik arról, hogy a csatolandó okiratok törvényességi szempontú vizsgálatát elvégezte. A (3) bekezdés értelmében pedig a 3. számú melléklet II. részében szerepelnek azok az iratok, amelyek nem képezik a kérelem mellékletét, de azoknak a törvényességi szempontú vizsgálatát a jogi képviselőnek el kell végeznie, majd a bejegyzési kérelemben ezek felsorolásával a jogi képviselőnek nyilatkoznia kell a törvényességi szempontú vizsgálat elvégzéséről, és ezeket az iratokat a jogi képviselő őrzi a Ctv. 37. § (2) bekezdése szerint. A (6) bekezdés értelmében a cégbíróság a bejegyzési kérelem elbírálása során megvizsgálja, hogy a bejegyzést kérő jogi képviselőjének meghatalmazása, a bejegyzési kérelem kitöltése és a jogi képviselőnek a bejegyzési kérelembe foglalt nyilatkozata megfelel-e a jogszabályoknak, valamint hogy a bejegyzést kérő a 3. számú melléklet I. részében felsorolt okiratokat csatolta-e a kérelméhez, továbbá, hogy - amennyiben a bejegyzést kérő nem élt a 6. § szerinti névfoglalás lehetőségével -, a cég választott neve jogszabályszerű-e. A (7) bekezdés a) pontja értelmében a cégbíróság a bejegyzési kérelmet elutasítja, ha a bejegyzési kérelem kitöltése nem felel meg a jogszabályoknak.
Az említett jogszabályi rendelkezések szerint tehát a bejegyzési kérelemnek tartalmaznia kell azoknak az okiratoknak a felsorolását, amelyeknek törvényességi szempontú vizsgálatát a jogi képviselő elvégezte és a bejegyzési kérelemhez csatol, valamint azoknak az okiratoknak a felsorolását is, amelyeknek a törvényességi szempontú vizsgálatát a jogi képviselő elvégezte a bejegyzési kérelem tartalmára tekintettel, de azokat nem csatolja a bejegyzési kérelemhez.
A Ctv. 3. számú mellékletének I. és II. részében szereplő tételes felsorolás elsősorban arra szolgál, hogy az eljáró jogi képviselők számára egyértelmű legyen, milyen mellékletek törvényességi szempontú megvizsgálása és csatolása, illetve milyen okiratok törvényességi szempontú megvizsgálása, de be nem nyújtása esetén érhető el egyszerűsített cégeljárásban a bejegyzési kérelem teljesítése. A jogbiztonságot szolgálja, hogy a cégbíróság a törvényben felsorolt mellékleteken kívül más melléklet csatolását, illetve megvizsgálását nem írhatja elő a jogi képviselő számára. Ugyanakkor a csatolandó okiratok taxációja a jogi képviselőre is kötelezettséget ró; a jogi képviselő sem nehezítheti meg az egyszerűsített cégeljárás keretében eljáró, 1 munkaórás ügyintézési határidővel dolgozó cégbíróság munkáját azzal, hogy különböző, a jogszabály által elő nem írt mellékletek csatolásával bővíti a bejegyzési kérelme tartalmát, ezért a jogi képviselőnek kizárólag a Ctv. 3. számú mellékletének I. részében 1-7. pontok alatt nevesített okiratokat kell és lehet csatolnia a bejegyzési kérelméhez mellékletként, míg más okiratot (pl. üzletrész-átruházási szerződést, címpéldányt) nem csatolhat.
A Ctv. 3. számú melléklete II. részének 14. pontja értelmében a jogi képviselőnek meg kell vizsgálnia a változásbejegyzési kérelem esetén mindazon további okiratot, amelyet az 1. és 2. számú mellékletek a változásbejegyzési kérelem tartalmára, illetve a cégformára nézve a felsoroltakon kívül előírnak.
A jogi képviselőnek tehát az 1. és 2. számú mellékletben megjelölt iratokat a kérelem tartalmához igazodva, a kérelem nyomtatványnak abban a részében kell feltüntetnie, amely rész a mellékletként nem csatolandó, de törvényességi szempontból megvizsgált okiratoknak van kialakítva.
A Ctv. 9. § (1) bekezdése szerint amennyiben azt a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelemhez csatolták, a cégjegyzésre jogosultnak a cég nevében olyan módon, illetve formában kell aláírnia, ahogyan azt a hiteles cégaláírási nyilatkozat (a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány), illetve az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-minta tartalmazza. A (3) bekezdés értelmében az ügyvéd az aláírás-mintát kizárólag cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során jegyezheti ellen abban az esetben, amennyiben a cég létesítő okiratát vagy a létesítő okirata módosítását is ő készíti (szerkeszti) és jegyzi ellen, és az aláírás-minta a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem mellékletét képezi.
A jelen ügyben a jogi képviselő a változásbejegyzési kérelméhez üzletrészátruházási szerződést és közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányt is csatolt. Ezek az okiratok a Ctv. 3. számú mellékletében nem szerepelnek, az üzletrész átruházására vonatkozó szerződés a 2. számú melléklet II. részének 7. a) pontjának aa) alpontjában szerepel, amely rész a közhasznú társaságokra vonatkozik, a címpéldány az 1. számú melléklet V. részének 1. c) pontjában szerepel, amely rész a végelszámolás esetén csatolandó okiratokat tartalmazza. Így a jogi képviselőnek ezen okiratok mellékletként történő csatolására a változásbejegyzési kérelem tárgyára is figyelemmel a jelen egyszerűsített cégeljárásban nem volt jogszabályi lehetősége. Nincs azonban annak akadálya, hogy ezeket az okiratokat a jogi képviselő külön nevesítetten felsorolja az általa megvizsgált, de nem csatolt okiratok körében. Ugyanez irányadó a jelen ügyben a változásbejegyzési kérelemben nevesített, az új székhely biztosítására vonatkozó tulajdonosi nyilatkozatra is, amely okirat szintén nem szerepel a Ctv. 1., 2. és 3. számú mellékletében.
Ha a jogi képviselő a változásbejegyzési kérelem megalapozottságához szükségesnek tartja valamely olyan okirat törvényességi szempontú vizsgálatát, amely nem szerepel a Ctv. 1., 2. és 3. sz. mellékletében, akkor ezt megteheti és az okirat csatolása nélkül nevesítheti a bejegyzési kérelem nyomtatványban, ugyanis a Ctv. 3. számú mellékletének II. 14. pontja a jogi képviselő vizsgálati kötelezettségének törvényi minimumát határozza meg. Ilyen esetben a jogi képviselő a törvényességi nyilatkozatával felelősséget vállal a be nem nyújtott valamennyi okirat törvényességéért (így a jelen ügyben az új székhely biztosítására vonatkozó tulajdonosi nyilatkozatban foglaltakért) is.
A jelen ügyben tehát a jogi képviselő akkor járt volna el jogszabályoknak megfelelően változásbejegyzési kérelem benyújtása során, ha a Ctv. 3. számú mellékletének I. részében fel nem sorolt, így nem csatolandó iratokat (az üzletrész-átruházási szerződéseket és a címpéldányt) nem sorolja fel csatolt mellékletként és azokat nem csatolja a kérelméhez, hanem ezeket az okiratokat a törvényességi szempontból megvizsgált, de nem csatolt okiratok körében nevesíti.
A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla a Ctv. 32. § (1) bekezdése értelmében alkalmazandó Pp. 259. §-a és 253. § (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 13. Cgf. 44.028/2008/2.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.