adozona.hu
ÍH 2008.128
ÍH 2008.128
FELSZÁMOLÓ MULASZTÁSA MIATTI KIFOGÁS - A KIFOGÁS ELŐTERJESZTÉSÉNEK HATÁRIDEJE - ELKÉSETT KIFOGÁS ELUTASÍTÁSA A felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása miatt a felszámolási eljárás teljes tartama alatt helye van kifogás előterjesztésének, azonban csak a sérelmes intézkedésről vagy mulasztásról való tudomásszerzéstől számított 8 nap alatt. Amennyiben eredményes igazolási kérelem benyújtására nem került sor, az elkésett kifogást el kell utasítani [Cstv. 6. § (3) bek., 51. § (1) bek., Pp. 106. §
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság az adós gazdálkodó szervezet ellen kezdeményezett, 2005. december 7-ei kezdőidőponttal elrendelt felszámolási eljárás során a hitelező kifogását érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A végzés indokolásában utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság a felszámoló erre irányuló kérelme alapján, az adós gazdálkodó szervezet felszámolására irányuló eljárást 2007. március 1-jén kelt, 12. sorszámú végzésével egyszerűsített módon befejezte és intézkedett az adós cégnyilvántartásból val...
ÍH 2008.128 FELSZÁMOLÓ MULASZTÁSA MIATTI KIFOGÁS - A KIFOGÁS ELŐTERJESZTÉSÉNEK HATÁRIDEJE - ELKÉSETT KIFOGÁS ELUTASÍTÁSA
A felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása miatt a felszámolási eljárás teljes tartama alatt helye van kifogás előterjesztésének, azonban csak a sérelmes intézkedésről vagy mulasztásról való tudomásszerzéstől számított 8 nap alatt. Amennyiben eredményes igazolási kérelem benyújtására nem került sor, az elkésett kifogást el kell utasítani [Cstv. 6. § (3) bek., 51. § (1) bek., Pp. 106. § (1) bek., 107. §, 130. § (1) bek. h) pontja].
Az elsőfokú bíróság az adós gazdálkodó szervezet ellen kezdeményezett, 2005. december 7-ei kezdőidőponttal elrendelt felszámolási eljárás során a hitelező kifogását érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A végzés indokolásában utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság a felszámoló erre irányuló kérelme alapján, az adós gazdálkodó szervezet felszámolására irányuló eljárást 2007. március 1-jén kelt, 12. sorszámú végzésével egyszerűsített módon befejezte és intézkedett az adós cégnyilvántartásból való törlése érdekében. A hitelező részére ezen végzés kézbesítésére a visszaérkezett tértivevény tanúsága szerint 2007. március 8. napján került sor. A hitelező 2007. március 26-án postára adott, az eljárást befejező végzés ellen igazolási kérelemmel egybekötötten, elkésetten fellebbezést és a felszámoló jogszabálysértő magatartása miatt kifogást terjesztett elő. A hitelező a felszámoló jogszabálysértését abban jelölte meg, hogy egyszerűsített felszámolás iránti kérelmet terjesztett elő és nem követett el mindent az adós vagyonának felkutatása érdekében. A hitelező a bíróság felhívására előadta, hogy a felszámoló 2007. január 11-én kelt, az eljárásnak a módosított 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 63/B. §-ában meghatározottak szerinti befejezéséről tájékoztató és a 63/B. § (3) bekezdése szerinti felhívást tartalmazó felhívását 2007. január 12-én vette át. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a hitelező az általa sérelmesnek tartott felszámolói intézkedésről legkésőbb 2007. január 12-én szerzett tudomást, függetlenül attól, hogy beadványában utalt az előzményekre, amelyek összhangban voltak a felszámoló tájékoztatásával, azaz korábban is egyértelmű volt számára a felszámolói álláspont. Megállapította azt is, hogy 2007. január 12-e és az eljárást befejező végzés keltének napja között is a jogszabályban rögzített határidő többszörösen eltelt, ugyanakkor igazolási kérelem előterjesztésére nem került sor. Utalt továbbá az elsőfokú bíróság arra is, hogy az eljárást befejező végzés meghozatala lezárja a felszámolás folyamatát, ezért nincs lehetőség a befejezést követően előterjesztett kifogás elbírálására irányuló külön eljárás kezdeményezésére. A hitelező által megjelölt, vélt jogsérelem a befejező végzés elleni fellebbezés folytán induló másodfokú eljárásban orvosolható. Ezért az elsőfokú bíróság a Pp. 130. § (1) bekezdés h) pontja alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
E végzés ellen a hitelező élt fellebbezéssel, amelyben az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezését és - tartalmilag - az elsőfokú bíróság új határozat hozatalára utasítását kérte.
A fellebbezés indokolása szerint egyrészt téves az elsőfokú bíróság álláspontja, mert az egyszerűsített felszámolás folyamatát csak a bíróság jogerős végzése zárhatja le, másrészt a hitelező a fellebbezését és a kifogását nem a felszámoló sérelmes intézkedése, hanem éppen intézkedésének elmulasztása miatt terjesztette elő. A felszámoló a hitelező kérelmére beszerezte a Z. Kft.-től néhai B. Mihály által vásárolt lámpák számláinak másolatait, tehát okkal bízhatott abban, hogy a lámpák eredetének tisztázása és a felszámolás során felosztásra kerülő vagyonhoz való tartozása érdekében a további szükséges intézkedéseket megteszi. A felszámolónak tudomása volt hitelezőnek a Bioptron 2 lámpákon fennálló jelzálogjogáról, így a 2007. január 11. napján kelt levele, amelyben felszólítja a hitelezőt, hogy az "adós cég bárhol fellelhető vagyonáról" tájékoztatást adjon, kizárólag az adós további vagyontárgyainak bejelentésére vonatkozhatott, mivel a Bioptron 2 lámpák feltalálási helyét már több alkalommal bejelentették.
Megjegyezte, hogy a felszámoló 2007. január 12. napján kézhez vett levelében 8 napos határidőt biztosított a hitelező számára, ennek ellenére - az elsőfokú bíróság végzése szerint - a 8 napos határidő letelte előtt, azaz 2007. január 17. napján az egyszerűsített felszámolás elrendelésére irányuló kérelmét előterjesztette.
A felszámoló mulasztásáról a jogi képviselő csak akkor szerzett tudomást, amikor az elsőfokú bíróság az egyszerűsített felszámolási eljárást elrendelő végzését (hitelező) ügyfelétől átvette, és ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy a felszámoló a Bioptron 2 lámpák felkutatására irányuló, több alkalommal előterjesztett kérelemnek a jogszabályi kötelezettsége ellenére nem tett eleget. A hitelező számára tehát a felszámoló intézkedésének elmulasztása miatti kifogás előterjesztésére nyitva álló 8 napos határidő akkor kezdődött, amikor ügyfelétől a fenti végzést átvette.
Megjegyezte még, hogy az elsőfokú bíróság egyszerűsített felszámolást elrendelő végzésének a jogi képviselő részére történő szabályszerű kézbesítése - annak ellenére, hogy képviseleti meghatalmazása az iratok között fellelhető - a mai napig nem történt meg. Megtehette volna a jogi képviselő, hogy a végzés részére történő külön kézbesítését kéri, mert a határidő számára ekkor nyílt volna meg. Ugyanakkor a határidő megnyíltát a "fenti" végzés hitelezőtől történt kézhezvételétől számította, ezzel is gyorsítva az eljárást. Álláspontja szerint a mulasztás ténye a fentebb írtak miatt nem 2007. január 12. napján következett be, ezért igazolási kérelem előterjesztése nem volt szükséges.
A felszámoló a hitelező fellebbezésre tett észrevételében az elsőfokú bíróság végzésének a helybenhagyását kérte.
Előadta: a többször módosított 1991. évi XLIX. törvény és a Legfelsőbb Bíróság közzétett eseti döntései értelmében a felszámoló az adós gazdasági, pénzügyi helyzetének mérlegelése alapján önállóan jogosult eldönteni, hogy a hitelezői érdekek védelmében tevékenységét milyen körben és mértékben folytatja, eljárások megindítására nem kötelezhető. Álláspontja szerint a hitelező követelésének nyilvántartásba vétele során a felszámoló a tőle elvárható, a hitelezői érdeket védő módon járt el. A hitelező által is csatolt, a felszámolónak 2004. december 7-én, majd 2005. július 5-én megismételt kérelmére a felszámoló megkereste a Z. Kft.-t a lámpákra vonatkozó számlák megküldése érdekében. A megküldött számlákon vevőként B. Mihály szerepel, amely tényről a felszámoló 2006. január 17-én kelt levelében a hitelezőt is tájékoztatta. A felszámoló az eljárás során a hitelező közvetlen instrukciója alapján járt el, és a számlákkal igazolt jogviszony ismeretében semmi indokot nem talált arra vonatkozóan, hogy a lámpák számlákkal igazolt tulajdoni helyzetét megkérdőjelezze, illetve ennek megállapítása érdekében külön eljárásokat kezdeményezzen - különös tekintettel arra is, hogy ilyen eljárások kezdeményezésére a hivatkozott legfelsőbb bírósági határozatok szerint sem kötelezhető.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást - a felszámolási eljárás iratai alapján - a következőkkel egészíti ki:
A felszámoló az elsőfokú bíróságon 10. sorszámú, 2007. január 17-én előterjesztett kérelmében az adós egyszerűsített felszámolását kezdeményezte. A kérelméhez - egyebek mellett - 10/7. sorszám alatt csatolta a T. Ügyvédi Irodához mint G. Sándor hitelező jogi képviselőjéhez címzett levelét, amelyben értesítette a hitelezőt arról, hogy az adós egyszerűsített felszámolását szükséges kezdeményezni. E levél egyebek mellett tartalmazza: "A társaság vagyonnal nem rendelkezik, így a hitelezői igények kielégítésére nincs fedezet." Egyben kérte a hitelezőt, hogy amennyiben az adós bárhol fellelhető vagyonáról tudomása van, arról a felszámolót 8 napon belül tájékoztassa, az eljárás rendes szabályok szerinti lebonyolíthatósága érdekében. Csatolta továbbá e levél ajánlott küldeményként a jogi képviselő címére történt feladását igazoló postai küldemények jegyzékét. A hitelező jogi képviselője az elsőfokú bíróság 14. sorszámú felhívására a 15. sorszám alatti beadványában akként nyilatkozott, hogy a felszámoló 2007. január 11-én kelt levelét 2007. január 12. napján vette át.
A fellebbezés - a kiegészített tényállásra is figyelemmel - nem alapos.
Az elsőfokú bíróság az ügy érdemében a tényállást helyesen állapította meg és az abból következő, érdemben helytálló döntést hozott.
A jelen eljárásra irányadó, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, az 1993. évi LXXXI. törvénnyel, valamint az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi XLIX. törvény (többször módosított Cstv.) 51. § (1) bekezdése szerint a felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül a sérelmet szenvedett fél a felszámolást elrendelő bíróságnál kifogással élhet.
A többször módosított Cstv. 6. § (3) bekezdése folytán megfelelően alkalmazandó Pp. 106. § (1) bekezdése szerint, ha a fél vagy képviselője valamely határidőt hibáján kívül mulasztott, a mulasztás következményei - a törvényi kivételektől eltekintve - igazolással orvosolhatók, a Pp. 107. §-ában meghatározott határidő alatt. A Pp. 130. § (1) bekezdésének h) pontja pedig úgy rendelkezik, hogy ha külön jogszabály a keresetindításra határidőt állapít meg, s ezt a felperes elmulasztja, és igazolási kérelmet sem terjeszt elő, vagy azt a bíróság elutasítja, a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani. A Legfelsőbb Bíróság számos eseti döntésében - Fpk. VI. 31.621/1997/2., Fpk. VIII. 30.877/2001/2., Gfv. X. 32.241/1997. - rámutatott arra, hogy a kifogás benyújtásának a felszámolási eljárás egész tartama alatt helye van, azonban csupán a sérelmes intézkedésről vagy mulasztásról való tudomásszerzéstől számított 8 nap alatt. Amennyiben igazolási kérelem benyújtására nem kerül sor, a kifogást elkésettség okából a Pp. 130. § (1) bekezdés h) pontjának megfelelő alkalmazásával el kell utasítani.
A másodfokú bíróságnak ezért mindenekelőtt azt kellett vizsgálnia, hogy a hitelező a felszámoló kifogásában sérelmezett mulasztásáról mikor szerzett tudomást, s hogy a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül a mulasztás ellen a bíróságnál kifogással élt-e, vagy a 8 napos határidő elmulasztása miatt igazolási kérelmet terjesztett-e elő.
Az adott ügyben a felszámolási eljárás irataiból megállapítható, hogy a hitelező - a kijelölt felszámolóhoz benyújtott ügyvédi meghatalmazás folytán - a jogi képviselő részére 2007. január 11-én megküldött és 2007. január 12-én átvett levélből tudomást szerzett arról a felszámolói nyilatkozatról, miszerint az adós társaság vagyonnal nem rendelkezik, így a hitelezői igények kielégítésére nincs fedezet. A hitelező - általa sem vitatottan - a fellebbezéssel egybekötött - de az elsőfokú bíróság által elkülönített - kifogását 2007. március 26-án nyújtotta be a bírósághoz.
A hitelező fellebbezése helytálló annyiban, hogy a felszámolási eljárás befejeződése csak a bíróság jogerős határozatával következik be, így azt megelőzően kifogásnak helye lehet. A többször módosított Cstv. felhívott és a Legfelsőbb Bíróság hivatkozott eseti döntései értelmében azonban a hitelező kifogása elkésett. A tényállás kiegészítésben foglaltak és a hitelező fellebbezési nyilatkozata szerint is, a hitelező 2007. január 12-én szerzett tudomást arról, hogy az adósnak a hitelezők kielégítésére szolgáló vagyona nincs, ilyet a felszámoló feltárni nem tudott. A hitelező az ezzel kapcsolatos kifogását csak 2007. március 26-án terjesztette elő, azaz a kifogása a benyújtására nyitva álló törvényi határidőhöz képest elkésett. Igazolási kérelmet a hitelező a fellebbezése szerint sem terjesztett elő. Ennek következtében - a fellebbezésben írtakkal szemben - az adott ügyben annak nincs jelentősége, hogy az elsőfokú bíróság felszámolási eljárást befejező végzését ki és mikor vette át. Ezért helyesen döntött az elsőfokú bíróság, amikor a hitelező kifogását annak elkésettsége miatt a Pp. 130. § (1) bekezdés h) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott, érdemben helytálló végzését - a tényállás és az indokolás fentiek szerinti kiegészítésével - a Pp. 259. §-ára utalással, a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 15. Fpkf. 43.915/2007/6.)