adozona.hu
ÍH 2008.123
ÍH 2008.123
KÖVETELÉS BEJELENTÉSE FELSZÁMOLÁSBAN - HITELEZŐI IGÉNYBEJELENTÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÁS ELJÁRÁSBÓL ISMERT KÖVETELÉSRE NÉZVE - IGÉNYBEJELENTÉSI HATÁRIDŐ JOGVESZTŐ JELLEGE - IGAZOLÁS KIZÁRTSÁGA HITELEZŐI IGÉNYBEJELENTÉSI HATÁRIDŐ ELMULASZTÁSÁNÁL
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság N. Mihály kifogását elutasította. Határozatát azzal indokolta, hogy az adós felszámolását a Cégközlöny 2004. július 29-i számában tette közzé a bíróság. N. Mihály kifogással élt a felszámoló 2007. július 6-án kelt intézkedése ellen, melyben hitelezői igényének nyilvántartásba vételét elutasította arra hivatkozással, hogy az igénybejelentésre rendelkezésre álló törvényes határidő eltelt. A kifogással élő bejelentette, hogy 2004. december 14-én feljelentést tett az adós elle...
ÍH 2008.123 KÖVETELÉS BEJELENTÉSE FELSZÁMOLÁSBAN - HITELEZŐI IGÉNYBEJELENTÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÁS ELJÁRÁSBÓL ISMERT KÖVETELÉSRE NÉZVE - IGÉNYBEJELENTÉSI HATÁRIDŐ JOGVESZTŐ JELLEGE - IGAZOLÁS KIZÁRTSÁGA HITELEZŐI IGÉNYBEJELENTÉSI HATÁRIDŐ ELMULASZTÁSÁNÁL
I. A felszámolási eljárásban az adóssal szembeni követelések bejelentésére nyitva álló határidő jogvesztő, a késedelem kimentésére nincs törvényes lehetőség.
II. Az adóssal szemben fennálló minden hitelezői igényt be kell jelenteni a felszámolónak, akkor is, ha arról más módon tudomást szerezhetett. A büntetőeljárásban előterjesztett kártérítési igénybejelentés nem pótolja a felszámolási eljáráshoz kapcsolódó hitelezői igénybejelentést [Cstv. 28. § (2) bek., 37. § (1) és (3) bek., 38. § (3) bek.].
Az elsőfokú bíróság N. Mihály kifogását elutasította. Határozatát azzal indokolta, hogy az adós felszámolását a Cégközlöny 2004. július 29-i számában tette közzé a bíróság. N. Mihály kifogással élt a felszámoló 2007. július 6-án kelt intézkedése ellen, melyben hitelezői igényének nyilvántartásba vételét elutasította arra hivatkozással, hogy az igénybejelentésre rendelkezésre álló törvényes határidő eltelt. A kifogással élő bejelentette, hogy 2004. december 14-én feljelentést tett az adós ellen, mert nem fizette meg részére a 2004. július 2-án és 15-én esedékes követelését és egyúttal kérte a kára megtérítését is. Ezért álláspontja szerint a hitelezői igénybejelentést határidőben megtettnek kell tekinteni.
A bíróság megállapította, hogy a Cstv. 46. § (5) bekezdése értelmében a felszámoló azokat a hitelezői igénybejelentéseket veszi nyilvántartásba, amelyeket határidőben vagy határidőn túl, de egy éven belül jelentettek be. A bejelentésnek a közzétételi határozatban meghatározott módon és helyen kell megtörténnie. A hitelezői igénynek a felszámolónál történő bejelentését nem helyettesíti a büntetőeljárás során előterjesztett polgári jogi igény. A bíróság megállapította, hogy a felszámoló 2007. július 6-án kelt, 392/2007. számú levele maradéktalanul megfelel a csődtörvény előírásainak, a felszámoló intézkedése nem jogsértő.
A végzés ellen a kifogással élő fellebbezéssel élt és kérte az elsőfokú határozat megváltoztatását, kifogásának történő helyt adást. Előadta, hogy az adós 1 600 000 Ft és járulékaival tartozik feléje. Feljelentése eredményeként a BRFK Vizsgálati Főosztály Gazdaságvédelmi Osztályán 136-377/04 bü. számon büntetőeljárás van folyamatban az adós ellen. Ő egy jogban járatlan ember, akit nem tájékoztattak arról, hogy a szövetkezet, az adós felszámolás alatt áll. Kérte, hogy a bíróság hitelezői igénybejelentésnek tekintse a büntetőeljárás során tett feljelentést. Előadta, hogy a célrészjegyeket azért vásárolta, hogy abból az összegből felújítsa a házát, és egészségi állapotát is jelentősen megviselte ez az ügy. Gyakorlatilag az egész vagyona elveszett, amennyiben nem veszik figyelembe a felszámolási eljárásban a követelését.
A felszámoló a fellebbezésre tett észrevételében az elsőfokú határozat helybenhagyását kérte. Kifejtette, hogy a követeléssel élő, a felszámolás közzétételétől számított egyéves jogvesztő határidőn túl jelentette be követelését. A felszámolás kezdő időpontja objektív időpont, mely független attól, hogy az érdekelt arról mikor szerez tudomást. Utalt arra, hogy az adós felszámolásában több mint háromezer nyilvántartásba vett hitelező van, ez azt jelzi, hogy az egyéves határidő kellő időt biztosít a hitelezőknek a követeléseik bejelentésére.
A fellebbezés alaptalan. A kifogással élő fellebbezésében nem hozott fel olyan új tényt vagy bizonyítékot, amely alkalmas lenne a helytálló elsőfokú határozat megváltoztatására.
A jelen eljárásra irányadó, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, többször módosított 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 28. § (2) bekezdése értelmében az adós felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedéséről szóló bírósági döntést a Cégközlönyben közzé kell tenni, melynek tartalmaznia kell a hitelezőknek szóló felhívást, hogy ismert követeléseiket a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 40 napon belül a felszámolónak jelentsék be. A 37. § (1) bekezdése értelmében az adóssal szemben fennálló olyan követeléseket, amelyeket a felszámolás közzétételétől számított 40 napon túl, de egy éven belül jelentettek be, a felszámoló nyilvántartásba veszi és kielégíti, ha van rá vagyoni fedezet. A (3) bekezdés szerint az (1) bekezdésben foglalt esetekben az egyéves határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
Az időmúlásnak a polgári jogban kétféle hatása van: az igényérvényesítés elmulasztása bizonyos idő elteltével vagy magát az alanyi jogot szünteti meg, vagy az alanyi jog nem szűnik meg ugyan, de állami kényszerrel többé nem érvényesíthető. Az előbbi esetben jogvesztő határidőről, az utóbbi esetben pedig elévülésről van szó. Jogvesztőnek csak az a határidő minősül, amelynek elmulasztásához a jogszabály kifejezetten a jog elenyészésének a következményét fűzi. Ilyen esetben a késedelem kimentésére sincs jogi lehetőség. E határidő elmulasztása nem egyszerűen az igényérvényesítés jogának elvesztését jelenti, hanem a hitelező anyagi jogát szünteti meg. Ezért alanyi joga az adóssal szemben megszűnt.
A Cstv. 38. § (3) bekezdése értelmében a felszámolási eljárás közzététele után a gazdálkodó szervezet ellen az annak körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos követelést csak a felszámolás keretében lehet érvényesíteni. A felszámolási eljárás közzétételét követően az adóssal szemben peres eljárás nem indítható, minden követelést a felszámolási eljárás keretében lehet csupán érvényesíteni a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatban.
A csődtörvény fenti rendelkezései értelmében a hitelezői követeléseket a felszámolásban a felszámoló részére kell bejelenteni és csak az ilyen módon tett igénybejelentés vonja maga után azt a jogkövetkezményt, hogy a hitelezői igényt bejelentettnek kell tekinteni. Még a követelés felszámoló által ismert volta sem pótolja az igénybejelentést, a peresített követelést is be kell jelenteni a felszámolónak nyilvántartásba vétel végett, így a büntetőeljárásban tett kártérítési igénybejelentés sem pótolja a felszámolási eljárásban történő hitelezői igény bejelentését.
Az adott ügyben az iratokból megállapíthatóan a kifogással élő, az alanyi jogának érvényesítésére megszabott egyéves igényérvényesítési anyagi jogi határidőt, melyet az idézett jogszabály kifejezett rendelkezése jogvesztőnek minősít, elmulasztotta. Jóval az egyéves jogvesztő határidő lejárta (2005. július 29.) után, 2007. június 26. napján jelentette be hitelezői igényét a felszámolónak, ezért a fentiek értelmében a felszámoló a csődtörvény rendelkezéseinek megfelelően tagadta meg a kifogással élő hitelező igényének nyilvántartásba vételét.
Minderre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság helytálló végzését a Pp. 259., 253. § (2) bekezdése alapján az indokolás fenti kiegészítésével helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 11. Fpkf. 43.061/2008/2.)