adozona.hu
ÍH 2008.101
ÍH 2008.101
KÉPVISELETI JOG MEGSZŰNÉSE ADÓELJÁRÁSBAN - MEGHATALMAZÁS KELETKEZÉSÉT ÉS MEGSZŰNÉSÉT ÍRÁSBAN LEHET BEJELENTENI Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 7. §-ának (6) bekezdése folytán, amely szerint, az adózó az eseti, illetve az állandó meghatalmazás, megbízás visszavonását, felmondását haladéktalanul köteles bejelenteni az adóhatósághoz, a képviseleti jog megszűnése az adóhatósággal szemben az adóhatósághoz történő bejelentéstől hatályos. Tekintettel arra, hogy a meghatalmazás keletkezését az Art
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes képviseletét az adóigazgatási eljárásban S. Gy. okleveles adószakértő látta el. A másodfokú határozatot 2007. december 17-én részére kívánta kézbesíteni az adóhatóság. A képviselő a határozatot nem vette át, mert előadása szerint előző nap felmondta a meghatalmazását: a felmondására vonatkozó okiratot nem mutatta fel. A felperes 2007. december 17-ei keltezésű, 2007. december 17-én éjfélkor postára adott bejelentése 2007. december 19-én érkezett az elsőfokú adóhatósághoz. Eszerint k...
ÍH 2008.101 KÉPVISELETI JOG MEGSZŰNÉSE ADÓELJÁRÁSBAN - MEGHATALMAZÁS KELETKEZÉSÉT ÉS MEGSZŰNÉSÉT ÍRÁSBAN LEHET BEJELENTENI
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 7. §-ának (6) bekezdése folytán, amely szerint, az adózó az eseti, illetve az állandó meghatalmazás, megbízás visszavonását, felmondását haladéktalanul köteles bejelenteni az adóhatósághoz, a képviseleti jog megszűnése az adóhatósággal szemben az adóhatósághoz történő bejelentéstől hatályos. Tekintettel arra, hogy a meghatalmazás keletkezését az Art. 7. §-ának (1) bekezdése alapján írásban kell bejelenteni, megszűnésének bejelentése is csak írásban teljesíthető [2003. évi XCII. tv. 7. § (1) és (6) bek., 124. § (2) bek.].
A felperes képviseletét az adóigazgatási eljárásban S. Gy. okleveles adószakértő látta el. A másodfokú határozatot 2007. december 17-én részére kívánta kézbesíteni az adóhatóság. A képviselő a határozatot nem vette át, mert előadása szerint előző nap felmondta a meghatalmazását: a felmondására vonatkozó okiratot nem mutatta fel. A felperes 2007. december 17-ei keltezésű, 2007. december 17-én éjfélkor postára adott bejelentése 2007. december 19-én érkezett az elsőfokú adóhatósághoz. Eszerint képviselője 2007. december 16-án felmondta a megbízási szerződést. Az adóhatóság további három alkalommal a felperes székhelyén, majd telephelyén eredménytelenül kísérelte meg a kézbesítését, majd egy, a 2007. december 17-ei kézbesítés szabályszerűségéről szóló, 2007. január 17-ei (ténylegesen: 2008. január 17.) tájékoztató levél mellékleteként 2008. január 22-én közvetlenül a felperes részére is megküldte a határozatot.
A felperes 2008. január 29-én benyújtott keresetlevelét az elsőfokú bíróság 2. sorszámú végzésében, elkésettség okán, idézés kibocsátása nélkül elutasította. A kézbesítési időpontjaként, hivatkozással az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. (a továbbiakban: Art.) 124. §-ának (2) bekezdésére, 2007. december hó 17. napját határozta meg. Indokolásában részletesen ismertette a határozat kézbesítésének körülményeit. Kiemelte, hogy a képviseleti jog megszűnésének bejelentése 2007. december 19-étől hatályos.
A felperes 2008. március 14-én postára adott beadványában egyidejűleg terjesztett elő fellebbezést és igazolási kérelmét. Igazolási kérelmében előadta, hogy 2007. december 16-án a képviseleti jogosultság megszűnésének hatálya azonnal beállt, így képviseleti joggal nem rendelkező személynek kísérelték meg kézbesíteni a határozatot.
Az elsőfokú bíróság elutasította a felperes igazolási kérelmét, visszautalva a 2. számú permegszüntető végzésnek a kézbesítés körülményeire vonatkozó indokaira. Kifejtette, hogy az Art. 124. §-a (2) bekezdése alapján az alperesi határozatot 2007. december 17-én kellett kézbesítettnek tekinteni, így a felperesi előadás nem alkalmas az eszerint számított törvényi határidő elmulasztásának kimentésére.
A felperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, az igazolási kérelemnek helyt adó végzés meghozatalát kérte. Előadta, hogy volt képviselője meghatalmazásának megszűnését bejelentette, a törvény ezzel kapcsolatban nem rögzít kötelező alakiságot. Hivatkozott továbbá arra, hogy a kézbesítési vélelem beálltáról az adóhatóságnak a keresetindítási határidőn belül tájékoztatni kellett volna, illetőleg arra, hogy az adóhatósági eljárás sérti az Alkotmány 57. §-a (5) bekezdését, mert megfosztotta jogorvoslathoz való jogától.
Az alperesi észrevétel nyomán megerősítette fellebbezési indokait.
Az alperes észrevételében az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte. Elsődlegesen az igazolási kérelem elkésettségére hivatkozott: a felperes az alperes 2008. január 22-én kézbesített tájékoztatásából már tudomást szerzett a késedelemről, de igazolási kérelmét csak 2008 márciusában, a 15 napos határidőn túl terjesztette elő. Érdemi előadásában, a kézbesítés történeti tényállásának összefoglalásával, az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte.
A felperes fellebbezése nem alapos.
A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. (a továbbiakban: Pp.) 107. §-ának (1) bekezdése szerint az igazolási kérelmet tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. Ezt a határidőt az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától kell számítani. Ha azonban a mulasztás csak később jutott a félnek vagy képviselőjének tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg, az igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel, illetőleg az akadály megszűnésével veszi kezdetét. A mulasztástól számított három hónap eltelte után igazolási kérelmet előterjeszteni nem lehet.
A Pp. 106. §-ának (1) bekezdése alapján, ha a fél vagy képviselője valamely határnapon hibáján kívül nem jelent meg, vagy valamely határidőt hibáján kívül mulasztott el, a mulasztás következményei - az alábbi eseteket kivéve - igazolással orvosolhatók.
Az alperesi észrevétel nyomán a Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy a felperes a részére 2008. január 22-én kézbesített alperesi tájékoztatásból az alperesi álláspontról értesült, és mint keresetlevelében előadta, saját álláspontja szerint nem esett késedelembe: az elsőfokú bíróság helytállóan járt el, amikor érdemben vizsgálta az igazolási kérelemben foglaltakat.
A felperes fellebbezésében foglaltakra tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla a következőket emeli ki.
Az Art. 7. §-ának (6) bekezdése folytán, amely szerint, az adózó az eseti, illetve az állandó meghatalmazás, megbízás visszavonását, felmondását haladéktalanul köteles bejelenteni az adóhatósághoz, a képviseleti jog megszűnése az adóhatósággal szemben az adóhatósághoz történő bejelentéstől hatályos. Ezen bejelentésre az Art., miként arra a felperes hivatkozott, valóban nem ír elő írásbeliséget: tekintettel azonban arra, hogy a meghatalmazás keletkezését az Art. 7. §-ának (1) bekezdése alapján írásban kell bejelenteni, megszűnésének bejelentése is csak írásban teljesíthető.
A felperes képviselője S. Gy. az előadása szerint 2007. december 16-ai keltezésű felmondását 2007. december 17-én nem mutatta be, ilyen okirat a későbbiekben sem került csatolásra. Ennek következtében a meghatalmazás megszűnésének bejelentésére csak 2007. december 19-én került sor, ezen időpontig a felperes képviselője felé teljesített adóhatósági cselekmények szabályszerűek.
Az Art. 124. §-ának (2) bekezdése szerint az adóhatósági iratot akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta.
A felperes igazolási kérelmében előadottak a fentiek szerint nem voltak alkalmasak a 2007. december 17-ei, az Art. 124. §-a (2) bekezdése szerinti kézbesítési határidőhöz viszonyított keresetindítási határidő elmulasztásának kimentésére.
A felperes fellebbezésének a kézbesítési vélelem beálltára vonatkozó előadásai, tekintettel az alperesi határozat szabályszerű kézbesítésére, szintén nem alkalmasak a mulasztás kimentésére. Tájékoztatja a Fővárosi Ítélőtábla a felperest, hogy a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmét az Art. 124/A. §-a (4) bekezdésének megfelelően az alperesi határozatot kiadmányozó adóhatóságnál kell előterjeszteni.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a folytán alkalmazandó Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 4. Kpkf. 50.437/2008/4.)