ÍH 2008.81

FIZETÉSKÉPTELENSÉG MEGÁLLAPÍTÁSA CSTV. 27. § (2) BEK. A) PONTJA ALAPJÁN - 2007. JÚLIUS 7. UTÁN INDULT ELJÁRÁSBAN FIZETÉSKÉPTELENSÉG - JOGHATÁLYOS VITATÁSA FIZETÉSKÉPTELENSÉGNEK A 2007. július 7-ét követően indult eljárásokban a fizetésképtelenség megállapítását a hitelező a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontja alapján akkor kérheti, ha a követelése szerződésen alapul, az adós a hitelező követelését a teljesítési határidő lejártát követő 15 napon belül illetőleg az eljárást megelőző írásbeli fizetési felszólít

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az elsőfokú határozatban rögzítettek szerint a hitelező 2007. augusztus 9-én indította meg a felszámolási eljárást. Az adós fizetésképtelenségének megállapítására irányuló kérelmét a többször módosított 1991. évi IL. törvény 27. § (2) bekezdés a) pontjának törvényi tényállására alapította. Csatolta azt a fizetési felszólítást, amelyet a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően az adós részére megküldött. Előadása szerint az előzetes fizetési felhívása eredménytelen maradt.
...

ÍH 2008.81 FIZETÉSKÉPTELENSÉG MEGÁLLAPÍTÁSA CSTV. 27. § (2) BEK. A) PONTJA ALAPJÁN - 2007. JÚLIUS 7. UTÁN INDULT ELJÁRÁSBAN FIZETÉSKÉPTELENSÉG - JOGHATÁLYOS VITATÁSA FIZETÉSKÉPTELENSÉGNEK
A 2007. július 7-ét követően indult eljárásokban a fizetésképtelenség megállapítását a hitelező a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontja alapján akkor kérheti, ha a követelése szerződésen alapul, az adós a hitelező követelését a teljesítési határidő lejártát követő 15 napon belül illetőleg az eljárást megelőző írásbeli fizetési felszólítás előtt írásban nem vitatta és nem is fizette ki. Joghatályos vitatásnak a fizetési felszólítás kézhezvételét követően már nincs helye.

Az elsőfokú határozatban rögzítettek szerint a hitelező 2007. augusztus 9-én indította meg a felszámolási eljárást. Az adós fizetésképtelenségének megállapítására irányuló kérelmét a többször módosított 1991. évi IL. törvény 27. § (2) bekezdés a) pontjának törvényi tényállására alapította. Csatolta azt a fizetési felszólítást, amelyet a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően az adós részére megküldött. Előadása szerint az előzetes fizetési felhívása eredménytelen maradt.
Az elsőfokú bíróság megvizsgálta az eljárást megindító beadvány kötelező mellékletét, s arra a következtetésre jutott, hogy az nem felel meg maradéktalanul a 15/2006. (IV. 7.) IM rendelet előírásainak, mert nem tartalmazza az adós és a hitelező pontos címét [IM rendelet 1. § b) és c) pontja]. Emiatt a hitelező kérelmét a Cstv. 25. § (1) bekezdés f) pontja alapján - érdemi vizsgálat nélkül - elutasította. Tájékoztatta a hitelezőt, hogy az eljárás illetékmentessé válása folytán kérheti a lerótt illeték visszatérítését az Itv. 80. § (1) bekezdés i) pontja értelmében, s a közzétételi költségtérítés visszaigénylését a 22/2006. (V. 18.) IM rendelet 10. § (1) bekezdés e) pontja alapján.
Az elsőfokú végzés ellen a hitelező élt fellebbezéssel, melyben - annak tartalma szerint - kérte a határozat hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság utasítását az eljárás lefolytatására, érdemi határozat meghozatalára.
A hitelező a jogorvoslati kérelmében azzal érvelt: az elsőfokú bíróság által megjelölt hiányosságok érdemben nem befolyásolják azt a tényt, hogy a felszámolás iránti kérelem benyújtása előtt - a fenti rendeletben előírtak szerint - az adós jogkövetkezményekre történő figyelmeztetése megtörtént, a vitatásra illetőleg teljesítésre pedig a 15 napos határidő biztosítva volt. Elismerte, hogy a felszólításban nem az adós székhelye került feltüntetésre, de azzal érvelt, hogy az ott megjelölt cím az adós bejegyzett fióktelepe, ahol a tevékenységét folytatja. Hangsúlyozta, hogy a felszólítást ezen a címen maga az ügyvezető vette át személyesen. Rámutatott arra is, hogy a hivatkozott IM rendelet 1. § b) pontja az adós nevének és címének megjelölését kéri, nem kifejezetten a székhely megjelölését, ezért álláspontja szerint a fizetési felszólításban a fióktelep megjelölésével a jogszabályi rendelkezéseknek maradéktalanul eleget tett. Hivatkozott arra is, hogy a hitelező címe a fizetési felszólításhoz csatolt meghatalmazásban szerepelt, a jogi képviselő részére adott meghatalmazás pedig a felszólító levél kötelező mellékletét képezi az IM rendelet 3. §-a értelmében. Rámutatott arra is, hogy a hitelező beazonosítása a cím megjelölése nélkül is egyértelmű volt az adós számára, hiszen a két társaság tartós szerződéses kapcsolatban állt egymással, a hitelező címét többek között a megbízási szerződés, valamint a hitelező által kibocsátott számlák is tartalmazzák.
Tekintettel arra, hogy az adós írásbeli felszólítása megtörtént, a felszólítást az adós a fióktelepének címén átvette, a hitelező kiléte a felszólítás és az annak mellékletét képező meghatalmazás alapján egyértelmű volt, a válaszadásra nyitva álló 15 napos határidő pedig eredménytelenül telt el, az elsőfokú bíróság jogszabálysértő módon vonta le a Cstv. 25. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott jogkövetkezményt.
Az adós a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú végzés helybenhagyását kérte. Érvelése szerint a felszólító levél kötelező tartalmi elemeit a felszólítás mellékletét képező ügyvédi meghatalmazás nem pótolhatja, mert annak kizárólag az a szerepe, hogy a jogi képviselő képviseleti jogosultságát igazolja. Rámutatott arra is, hogy a fizetési felszólításra 2007. május 14-én elektronikus úton válaszolt, s az így megküldött levelének tartalma szerint a hitelező követelését vitatta.
A fellebbezés az alábbiak miatt alapos.
Az elsőfokú bíróság tévedett, amikor az eljárást megindító kérelmet nem a hatályos jogszabályi rendelkezések figyelembevételével vizsgálta, ebből következően az elutasító döntése sem helytálló.
2007. július 7-étől kezdődően a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló - többször módosított - 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 27. § (2) bekezdés a) pontjában rögzített törvényi tényállás megváltozott. Ettől az időponttól hatályos rendelkezés szerint "a bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha a szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette". Ugyanezen időponttal változott a 27. § (3) bekezdésének szabálya is, mely rögzíti, hogy e törvényi tényállás alapján az adós vitatásának legkésőbb a hitelező fizetési felszólításának kézhezvételét megelőző napig írásban van helye. Amennyiben az adós vitatása elkésett, a tartozás kiegyenlítése nem minősül tartozáselismerésnek, az a teljesítés polgári peres eljárásban történő visszakövetelését nem zárja ki.
Mindezen rendelkezések értelmében a 2007. július 7-ét követően indított eljárásokban a fizetésképtelenség megállapítását a hitelező az a) pont alapján abban az esetben kérheti, ha
- a követelése szerződésen alapul,
- az adós a hitelező követelését a teljesítési határidő lejártát követő 15 napon belül, illetőleg az eljárást megelőzően kötelező fizetési felszólítás előtt írásban nem vitatta vagy elismerte,
- az írásbeli felszólítás megtörtént, de ezt követően sem egyenlítette ki.
Jelen esetben joghatályos vitatásnak - a megváltozott rendelkezés értelmében - a felszólítást követően már nincs helye.
A 2007. július 7-étől hatályos - a bírósághoz e naptól kezdve benyújtott fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelmekre alkalmazandó - szabályok alapján folytatandó eljárásokban a fizetési felszólítás nem azonos a 15/2006. (IV. 7.) IM rendeletben szabályozott fizetési felszólítással (melyet a 2006. július 1-jétől 2007. július 7-éig benyújtott kérelmekre indult felszámolási eljárásokban kellett alkalmazni), mert ez a miniszteri rendelet a 27. § (2) bekezdés a) pontjára vonatkozó korábbi szabályok alapján rögzítette a kötelező tájékoztatás szövegét és a felhívás kötelező formai és tartalmi elemeit. Ezt a miniszteri rendeletet a 41/2007. (VIII. 29.) IRM rendelet az 5. §-ának (1) bekezdésével hatályon kívül helyezte. 2007. július 7-étől 2007. augusztus 29-éig a csődtörvény és a miniszteri rendelet már nem állt szinkronban egymással, ezért a magasabb szintű jogszabályt, a törvény rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni. 2007. augusztus 29-étől a fizetési felszólítás tartalmi elemeire rendeletet nem alkottak. A csődtörvény - a 2007. évi LXXVIII. törvény 1. §-ával módosított - rendelkezéseinek törvényi indokolása kimondja: a módosítás "lehetővé teszi a mulasztó, gondatlan, rosszhiszemű adóssal szembeni fellépést úgy, hogy a mulasztás, gondatlanság, késedelem következményeit az adósra terheli. Ugyanakkor nem zárja ki a gondatlan, ám jóhiszemű adósok visszaperlési jogát, valamint megköveteli a hitelező aktív közreműködését is, amivel a felek közötti kapcsolatra utalja a követelésbehajtás rendjét … a törvény szerinti eljárás nem jelenti azt, hogy az adóst váratlanul, előzetes felszólítás nélkül érné a felszámolási kérelem benyújthatósága, hiszen a követelés szerződésen alapul. Nem állhat fenn tehát az a helyzet, hogy az adós nem tud a fizetési kötelezettségéről, de annak érdekében, hogy a törvény kizárja a követelésbehajtási célú felszámolási kérelmeket, a módosítás garanciális szabályt rögzít: a hitelező köteles írásban felszólítani az adóst a teljesítésre".
Mindezek alapján - a másodfokú bíróság álláspontja szerint - az eljárást megelőző hitelezői fizetési felszólítás abban a körben vizsgálható, hogy az alkalmas-e a törvényhozó által megkívánt cél elérésére. Megfelelően tudomására hozza-e az adósnak a hitelező követelésének jogalapját, összegszerűségét, beazonosíthatóvá teszi-e az adós számára a vele szemben követelést állító hitelező személyét, továbbá tartalmazza-e a teljesítési határidő lejártát követő 15 nap "türelmi idő" elteltével a felszámolási eljárást megelőző "utolsó" felszólítást a teljesítésre.
A másodfokú bíróság álláspontja szerint a hitelezői kérelemhez csatolt, adós részére nem vitatottan megküldött fizetési felszólítás pontosan meghatározza a hitelezői követelés alapját, rögzíti a korábban kiállított számlák számát, összegét, lejárati idejét, illetőleg tartalmazza a teljesítésre történő felhívást. Jelzi továbbá azt a hitelezői szándékot is, hogy a fizetési felszólítástól számított 15 nap eredménytelen elteltével a hitelező felszámolási eljárást kíván kezdeményezni az adós ellen.
Rámutat a másodfokú bíróság a következőkre is: a korábban hatályban levő 15/2006. (IV. 7.) IM rendelet 1. §-ának b) és c) pontja nem azt írta elő, hogy az adós, illetőleg a hitelező székhelyét kell megjelölni a fizetési felszólításban. Az adós nevének és címének pontos megjelölése a fizetési felszólításban szereplő kötelezett személyének beazonosítására, a hitelező nevének és címének megjelölése pedig a fizetési felszólításban szereplő követelés jogosultjának pontos beazonosítására szolgál. Ebből következően tartalmilag megfelelő lehet akkor is, ha a felek által az ügyletkötéskor vagy a szerződés teljesítésekor megismert címeket, illetőleg a felek jogviszonyában nagyobb szerepet játszó fióktelep címét jelöli meg.
Az elsőfokú bíróságnak az eljárás folytatása során - az értesítő végzés kikézbesítése után - azt kell vizsgálnia, hogy a hitelező kérelme a 2007. július 7-étől hatályos rendelkezéseknek megfelelően alátámasztja-e az adós fizetésképtelenségét, az adós pedig érdemben akkor védekezhet alappal, ha igazolni tudja, hogy a fizetési felszólítás kézhezvétele előtt már írásban vitatta a hitelező követelését, vagy annak kiegyenlítése - akár a visszakövetelés jogának fenntartásával - időközben megtörtént.
A fentiek figyelembevételével a másodfokú bíróság - a Cstv. 6. § (3) bekezdése, valamint a Pp. 258. § (2) bekezdésének megfelelő alkalmazásával - az eljárás folytatására és újabb határozat hozatalára utasította az elsőfokú bíróságot.
(Fővárosi Ítélőtábla 11. Fpkf. 44.475/2007/2.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.