adozona.hu
ÍH 2008.77
ÍH 2008.77
HIÁNYPÓTLÁSRA FELHÍVÁS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI A CÉGELJÁRÁSBAN - JOGHATÁLYOS HIÁNYPÓTLÁS MÁSODFOKON, CÉGÜGYBEN - JOGTANÁCSOS KÉPVISELETI JOGÁNAK IGAZOLÁSA A fellebbviteli eljárásban joghatályosan pótolható a bejegyzési kérelem olyan hiányossága, amely az elsőfokú eljárásban kiadott hiánypótlási felhívásban nem szerepelt [Ctv. 46. § (4) és (6) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az R. Nyrt. tulajdonában álló egyszemélyes R. Korlátolt Felelősségű Társaságot a cégbíróság 2003. január 13-án jegezte be a cégjegyzékbe.
A kft. képviseletében dr. W. Mária jogtanácsos 2006. szeptember 14-én változásbejegyzési kérelmet nyújtott be a cégbírósághoz. A jogi képviselet vonatkozásában kérelméhez csatolta az R. Nyrt. vezérigazgatója, B. Erik által kiállított meghatalmazást, amelyben felkérte a jogtanácsost mint a részvénytársaság alkalmazottját, hogy a részvénytársaság kizárólagos...
ÍH 2008.77 HIÁNYPÓTLÁSRA FELHÍVÁS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI A CÉGELJÁRÁSBAN - JOGHATÁLYOS HIÁNYPÓTLÁS MÁSODFOKON, CÉGÜGYBEN - JOGTANÁCSOS KÉPVISELETI JOGÁNAK IGAZOLÁSA
A fellebbviteli eljárásban joghatályosan pótolható a bejegyzési kérelem olyan hiányossága, amely az elsőfokú eljárásban kiadott hiánypótlási felhívásban nem szerepelt [Ctv. 46. § (4) és (6) bek.].
Az R. Nyrt. tulajdonában álló egyszemélyes R. Korlátolt Felelősségű Társaságot a cégbíróság 2003. január 13-án jegezte be a cégjegyzékbe.
A kft. képviseletében dr. W. Mária jogtanácsos 2006. szeptember 14-én változásbejegyzési kérelmet nyújtott be a cégbírósághoz. A jogi képviselet vonatkozásában kérelméhez csatolta az R. Nyrt. vezérigazgatója, B. Erik által kiállított meghatalmazást, amelyben felkérte a jogtanácsost mint a részvénytársaság alkalmazottját, hogy a részvénytársaság kizárólagos tulajdonában álló kft. változásbejegyzési ügyében a cégbíróság előtt eljárjon.
Az elsőfokú bíróság a 2006. szeptember 19. napján kelt 19. sorszámú végzésével a változásbejegyzési kérelmet hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasította, mivel a társaság az illetéket hiányosan rótta le, nem igazolta a közzétételi költségtérítés megfizetését és nem igazolta a jogi képviselő meghatalmazását sem, illetve képviseleti jogának igazolását nem nyújtotta be. E körben megjegyezte, hogy a 2006. évi V. törvény (Ctv.) 33. § (2) bekezdése szerint a szervezeti képviselő adhat meghatalmazást ügyvédnek, vagy a változással érintett - és nem az alapító - jogtanácsosa jogosult a kérelmező képviseletére, melyet a jogtanácsosi igazolvány vonatkozó oldalának fénymásolatával kell igazolni.
A jogi képviselő az ismételt bejegyzési kérelmében kiegészítette az illetéket a jogszabályban előírt mértékre. Bejelentette, hogy a társaság alapításakor a jogi képviseletre vonatkozóan az alapító jogtanácsosa becsatolta az alapítóval fennálló munkaviszonyáról szóló igazolást; ennek másolati példányát ismét csatolta.
Az elsőfokú bíróság a 2006. november 16. napján kelt 21. sorszámú végzésével a 19. sorszámú végzését hatályon kívül helyezte, egyben 22. sorszám alatt hiánypótlásra felhívó végzést adott ki, miszerint a jogtanácsosi munkaviszony igazolás elégséges volt az érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzés hatályon kívül helyezéséhez, azonban az érdemi vizsgálat során nem elégséges a képviselet igazolására. Felhívta a jogi képviselőt, hogy igazolja a cégeljárásban kötelező jogi képviseletet vagy ügyvédi meghatalmazással vagy a jogtanácsosi igazolvány fénymásolatával. Hivatkozott a Ctv. 33. § (2) bekezdésére, a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. tvr. 3. §-ára, a tvr. végrehajtásáról szóló 7/1983. (VIII. 25.) IM rendelet 6. § (1) bekezdésére, valamint a Pp. 79. §-ára.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a jogi képviseletet a céget érintő minden egyes változásbejegyzési eljárásban külön kell igazolni. Mindezeknek megfelelően a jogtanácsosi igazolvány vonatkozó oldala fénymásolatának benyújtását írta elő, amely a változással érintett R. Kft.-t is feltünteti.
A 22. sorszámú végzés további pontjai a változásbejegyzési kérelem érdemére vonatkoztak.
A jogi képviselő hiánypótlásában a felhívás egyéb pontjainak eleget tett, a jogi képviseletre vonatkozó igazolásként csatolta az alapító R. Nyrt. vezérigazgatója által kiadott nyilatkozatot. Eszerint a részvénytársaság jogtanácsosának mint alkalmazottnak munkaköri kötelezettsége, hogy az nyrt. mint alapító kizárólagos tulajdonában álló R. Kft. jogi ügyeit ellássa és a kft. nevében és képviseletében eljárjon a bíróságok és más hatóságok előtt.
Az elsőfokú bíróság a 2007. január 30. napján kelt 24. sorszámú végzésével a változásbejegyzési kérelmet elutasította.
Határozata indokolásában megállapította, hogy a bíróság hiánypótlásra szóló felhívásának a társaság döntő részében eleget tett, azonban a felhívás 1. pontjában leírtak ellenére nem igazolta a cégeljárásban a Ctv. 32. § (4) bekezdése alapján kötelező jogi képviseletet. A 2006. évi IV. törvény (Gt.) 18. § (1) bekezdése szerint a szerződés módosítását az alapító jogtanácsos is ellenjegyezheti, azonban ez nem jelenti a cégeljárásban való képviseletre való feljogosítást. A cég jogtanácsosa, és nem az alapító jogtanácsosa jogosult a cégeljárásban a képviseletre. A jogtanácsosi igazolvány vonatkozó, a bejegyzéssel érintett céget feltüntető oldalát a kérelmező a végzés meghozatalának napjáig nem csatolta. A hiánypótlási határidő eredménytelenül telt el, ezért a cégbíróság a Ctv. 46. § (5) bekezdése alapján határozott a kérelem elutasításáról.
A végzés ellen a társaság jogi képviselője nyújtott be fellebbezést, amelyben érdemben annak megváltoztatásával a változások cégjegyzékbe történő bejegyzését kérte. Vitatta a cégbíróság álláspontját, amely szerint az egyszemélyes kft. tulajdonosának munkaviszonyban álló jogtanácsosa csupán a társasági szerződés módosítás ellenjegyzésére lenne jogosult, viszont nem képviselheti a cégeljárás során a kft.-t. Jelen esetben az alapító nem kívánt főállású jogászt alkalmazni a kft.-nél, és a kft.-től nem várható el, hogy saját jogtanácsost foglalkoztasson, vagy külön ügyvédi megbízást adjon a képviseletre, ezzel indokolatlan többletkiadást okozva. Álláspontja szerint az alapító jogtanácsosának eljárása teljes mértékben összhangban áll a Gt. 11. § (3) bekezdésével, 18. § (1) bekezdésével és a Ctv. 32. § (4) bekezdésében előírtakkal.
Fellebbezéséhez ismét csatolta az eredeti kérelem mellékletét képező, B. Erik vezérigazgató által adott meghatalmazást, az ismételt bejegyzési kérelemhez benyújtott igazolást, amely szerint munkaköri kötelezettségébe tartozik a kft. képviselete, valamint a jogtanácsos igazolványának vonatkozó oldalát, amely igazolja, hogy a munkáltatója az R. Nyrt.
Az elsőfokú bíróság a 27. sorszámú végzésében a fellebbezés hivatalból történő elutasításának terhével felhívta a kérelmezőt, hogy igazolja a másodfokú bíróság előtti kötelező jogi képviseletet a Pp. 73/A. § a) pontja alapján.
A felhívásra a jogi képviselő csatolta az R. Korlátolt Felelősségű Társaság ügyvezetője, R. Gáborné által adott meghatalmazást a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság előtti változásbejegyzési eljárásban és a Fővárosi Ítélőtábla előtti fellebbezési eljárásban való képviseletre. Hivatkozott a jogtanácsosi tevékenységről szóló tvr. végrehajtása tárgyában kiadott 7/1983. (VIII. 25.) IM rendelet 12. § (2) bekezdésére. Eszerint a szervezetet olyan személy is képviselheti, aki a szervezettel nem áll munkaviszonyban (tagsági viszonyban). Ebben az esetben a képviseleti jogosultságot a szervezet vezetője által kiállított meghatalmazás igazolja.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését a fellebbezési kérelem korlátai között bírálta felül a Ctv. 32. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (3) bekezdése alapján.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozott.
Elsődlegesen rögzíti a másodfokú bíróság, hogy helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a változásbejegyzési kérelemhez benyújtott, az alapító vezérigazgatója által adott meghatalmazás nem volt alkalmas a jogi képviselet igazolására, ezért az ennek pótlására vonatkozó felhívás helytálló volt.
Az elsőfokú bíróság ebben vagylagosan ügyvédi meghatalmazás benyújtását vagy a változással érintett kft.-vel munkaviszonyban álló jogtanácsos munkaviszonyának igazolását jelölte meg a hiánypótlás módjaként.
A jogi képviselő hiánypótlásában ezzel kapcsolatos eltérő jogi álláspontját fejtette ki, kiemelve ügyvéd igénybevételének, illetve az egyszemélyes kft.-nél munkaviszony létesítésének az indokolatlanságát, de nem pótolta a cégbíróság által kért módon a hiányokat.
Az elsőfokú bíróság erre alapította a változásbejegyzési kérelmet elutasító döntését.
Megállapította a másodfokú bíróság, hogy az elsőfokú bíróság 22. sorszámú felhívása a jogi képviselet tekintetében megalapozott volt, azonban a felhívásban nem teljes körűen jelölte meg azt, hogy a bejegyzés akadályát a kérelmező milyen módon tudja elhárítani. Az nem vitásan a végzésben írt módokon is pótolható lett volna, de nem csak az abban foglaltak szerint.
A Gt. 11. § (3) bekezdése alapján a társasági szerződést közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd, illetve az alapító jogtanácsosa által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
A 18. § (1) bekezdés utolsó fordulata szerint a társasági szerződés módosítását a gazdasági társaság jogtanácsosa is ellenjegyezheti.
Helyesen mutatott rá az elsőfokú bíróság arra, hogy önmagában az okirat ellenjegyzése az eljárási képviseletre nem jogosít, ahhoz ilyen tartalmú szabályszerű meghatalmazás szükséges.
Az 1983. évi 3. tvr. 1. § (1) bekezdése határozza meg a jogtanácsos feladatát és a (2) bekezdés a fentiekkel összhangban külön említi e körben a jogi képviselet ellátását és szerződések, illetve okiratok készítését.
A Tvr. 2. §-a határozza meg azt, hogy a jogtanácsos a jogi tevékenységet milyen jogviszony keretében láthatja el.
A 2. § (1) bekezdése értelmében az ellátható munkaviszonyban vagy tagsági viszonyban (együtt: munkaviszonyban), illetve a (2) bekezdés szerint megbízás alapján, mely esetben - a tanácsadást kivéve - a megbízást írásba kell foglalni.
A Tvr. 7. § (1) bekezdése pedig kimondja, hogy a jogtanácsos külön meghatalmazás nélkül, a munkaviszonya alapján képviseli a szervezetet.
Az elsőfokú bíróság által felhívott a Vhr. 6. § (1) bekezdése azt tartalmazza, hogy a névjegyzékbe bejegyzett jogtanácsos jogi képviseletet csak jogtanácsosi igazolvány alapján láthat el. Az igazolványban mindazokat a szervezeteket fel kell tüntetni, amelyeknél a jogtanácsos jogi tevékenységet [Tvr. 1. § (2) bek.] folytat.
A Vhr. 12. § (1) bekezdése ezzel kapcsolatosan akként rendelkezik, hogy a Tvr. 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott esetben a jogtanácsos képviseleti jogosultságát a jogtanácsosi igazolvány tanúsítja.
A (2) bekezdés szerint azonban, ha a szervezetet olyan személy képviseli, aki a szervezettel nem áll munkaviszonyban (tagsági viszonyban), a képviseleti jogosultságot a szervezet vezetője által kiállított meghatalmazással is igazolni kell.
A fenti rendelkezések egybevetéséből következik, hogy a cég alapítójának jogtanácsosa a jogi képviselet ellátását - a 22. számú végzésben írtakon felül - a kft. ügyvezetője által adott meghatalmazással is igazolhatta volna jogszerűen.
Ennek azonban csak a fellebbezési eljárásban tett eleget. A Ctv. 46. § (4) bekezdése értelmében a bejegyzési kérelem valamennyi hiányosságát meg kell jelölni, és a Ctv. 46. § (6) bekezdése értelmében a cég csak a hiánypótlásra felhívó végzésben feltüntetett hiányokat nem pótolhatja joghatályosan a fellebbezési eljárásban.
Megállapította a másodfokú bíróság, hogy jelen ügyben egy nem teljes körű kioktatást tartalmazó felhívást követően, bejegyzésre nem alkalmas kérelem került elutasításra.
Mivel a cégeljárásra vonatkozó szabályszerű meghatalmazással hárult el a változások bejegyzésének akadálya, mely lehetőségre a hiánypótlásra felhívó végzés nem utalt, a hiánypótlást a másodfokú bíróságnak az érdemi döntése meghozatalakor el kellett fogadnia az e körben kialakult egységes bírói gyakorlat alapján.
Erre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 32. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával megváltoztatva, az elsőfokú bíróságot a változások cégjegyzékbe történő bejegyzésére utasította.
(Fővárosi Ítélőtábla 14. Cgf. 43.788/2007/5.)