adozona.hu
ÍH 2008.75
ÍH 2008.75
ÜZLETRÉSZ BEVONÁSÁNAK FELTÉTELEI - SAJÁT ÜZLETRÉSZ - KÖZÖS TULAJDONÚ ÜZLETRÉSZ Az üzletrész-bevonás szabályai az üzletrészre, mint egészre irányadóak, üzletrész-hányad bevonására - figyelemmel a törzsbetét minimum kógens jogszabályi előírásaira is - nincs törvényes lehetőség [Gt. 114. § (4) bek., 135. §, 137. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Cg. 01-09-707279 cégjegyzékszámon nyilvántartott M. Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságot 2002. augusztus 26-án jegyezték be a cégjegyzékbe. A társaság a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tv. rendelkezéseihez igazítva 2007. április 5-én módosította társasági szerződését, a változás cégjegyzékbe bejegyzése 2007. június 7-én megtörtént.
A cég 2007. május 17-én benyújtott változásbejegyzési kérelmében a 2007. április 19-én bekövetkezett változások bejegyzését ...
ÍH 2008.75 ÜZLETRÉSZ BEVONÁSÁNAK FELTÉTELEI - SAJÁT ÜZLETRÉSZ - KÖZÖS TULAJDONÚ ÜZLETRÉSZ
Az üzletrész-bevonás szabályai az üzletrészre, mint egészre irányadóak, üzletrész-hányad bevonására - figyelemmel a törzsbetét minimum kógens jogszabályi előírásaira is - nincs törvényes lehetőség [Gt. 114. § (4) bek., 135. §, 137. §].
A Cg. 01-09-707279 cégjegyzékszámon nyilvántartott M. Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságot 2002. augusztus 26-án jegyezték be a cégjegyzékbe. A társaság a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tv. rendelkezéseihez igazítva 2007. április 5-én módosította társasági szerződését, a változás cégjegyzékbe bejegyzése 2007. június 7-én megtörtént.
A cég 2007. május 17-én benyújtott változásbejegyzési kérelmében a 2007. április 19-én bekövetkezett változások bejegyzését kérte, és egyebek mellett csatolta a taggyűlésről felvett jegyzőkönyvet és a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződését.
Az elsőfokú bíróság 2007. június 22-én kézbesített 41. sorszámú végzésében foglalt tájékoztatás alapján nyilatkozattételre, illetve a változásbejegyzési kérelem fenntartása esetén további 32 000 forint eljárási illeték lerovására, az üzletrész-átruházási szerződések, a 2006. évi V. tv. 2. számú melléklet II.1/a. pontja szerinti okiratok, új tagjegyzék [Gt. 150. § (3)-(4) bekezdés], a módosító okiratok és az azzal egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződés csatolására hívta fel a társaságot.
A társaság a 41. sorszámú végzésben írt felhívás alapján nyilatkozatot tett; amely szerint az eredeti változásbejegyzési kérelmét fenntartotta, a szerződésmódosítási és további illetékfizetési kötelezettségének nem tett eleget.
Az elsőfokú bíróság 43. sorszámú végzésében a hiánypótlás nem teljesítésére tekintettel elutasította a cég változásbejegyzés iránti kérelmét a 2006. évi V. tv. 50. §-ának (1) bekezdése szerint alkalmazandó 46. §-ának (5) bekezdése alapján.
A társaság fellebbezésében a 43. sorszámú végzés hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára, a változásbejegyzési kérelem bejegyzésére kötelezését kérte, a hiánypótlásra felhívó végzésben megjelölt további 32 000 forint elsőfokú eljárási illeték lerovása mellett. A változásbejegyzési kérelem előzményeként - többek között - előadta, hogy a társaság 2005. november 30-án megtartott taggyűlésén a 11/2005. (XI. 30.) számú taggyűlési határozattal megvásárolta a társaság III/2.12. pontjában feltüntetett 100 000 forintos üzletrészből egy, az R. Elek tulajdonában álló 50 000 forint összegű üzletrész- hányadot, amelyet a Cégbíróság 2006. január 17-én kelt 26. sorszámú végzésével bejegyzett. A változásbejegyzési kérelem alapját képező 2007. április 19-én tartott taggyűlésen annak érdekében, hogy a társaság 50 000 forint üzletrész-hányada megszűnjön, a cég alkalmazta a törzstőke-bevonás és az egyidejű törzstőke-emelés eljárási szabályait, amelyre - álláspontja szerint - részben a társasági szerződés, részben pedig a Gt. 136-137. §-ai, valamint a 158. §-hoz fűzött törvényi kommentár biztosított lehetőséget. A társaság az 50 000 forint bevonása mellett 2 950 000 forint összegű törzstőke-emelést hajtott végre, ezzel megszüntette a közös tulajdonú üzletrészeket és megszűnt a közös tulajdonnal kapcsolatos probléma akként, hogy a társaság tagjainak üzletrész-hányada semmilyen vonatkozásban nem változott. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság a 41. sorszámú hiánypótlásra felhívó végzése értelmében lényegében ezt a lehetőséget elutasította. Álláspontja szerint téves az elsőfokú bíróságnak az a jogértelmezése, mely szerint egy üzletrész-hányad a törzstőke-leszállítás szabályai szerint nem vonható be, hanem csakis és kizárólag adásvétel útján értékesíthető.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel nem megalapozott.
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. tv. (Ctv.) 50. §-ának (1) bekezdése szerint alkalmazandó Ctv. 46. §-ának (1) bekezdése szerint a cégbíróság a kérelem érkezését követően megvizsgálja, hogy azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan e törvény előírja (24-25. § és 27-29. §), illetve a létesítő okirat, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, az 1-2. számú mellékletben felsorolt, kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. A (2) bekezdés úgy rendelkezik, ha a bejegyzést kérő nem csatolta a 2. számú mellékletben, illetve a 45. § (3) bekezdése esetén az 1. számú mellékletben felsorolt szükséges iratokat, illetve, ha a cégbejegyzési kérelem, valamint mellékletei nem felelnek meg az (1) bekezdésben foglaltaknak, a cégbíróság elutasítás terhe mellett hiánypótlásra felhívó végzést ad ki. A (3) bekezdés előírja; a hiánypótlásra felhívó végzés kiadására csak egy alkalommal kerülhet sor, és abban a bejegyzési kérelem valamennyi hiányosságát (hibáját) meg kell jelölni. A hiánypótlásra megfelelő határidőt kell biztosítani, amely azonban legfeljebb negyvenöt nap lehet.
A másodfokú bíróság a következők szerint osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját; a hiánypótlásra felhívó végzésben foglaltakat.
A korlátolt felelősségű társaság egyik lényeges jellemzője az üzletrész, az üzletrész fogalmát a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tv. (Gt.) 121. §-ának (1) bekezdése definiálja, amely szerint a társaság bejegyzését követően a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrész testesíti meg. A társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában az üzletrész mértéke a tagok törzsbetétéhez igazodik, azonos mértékű üzletrészhez azonos tagsági jogok fűződnek, a társasági szerződés azonban egyes üzletrészeket a többiekétől eltérő tagsági jogokkal ruházhat fel. A törvény 121. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy minden tagnak csak egy üzletrésze, de egy üzletrésznek több tulajdonosa is lehet [Gt. 122. § (1) bekezdés].
A Gt. 114. §-ának (4) bekezdésében írt kogens rendelkezés kimondja, hogy a tagok törzsbetétei különböző mértékűek lehetnek, az egyes törzsbetétek mértéke azonban nem lehet kevesebb 100 000 forintnál.
A saját üzletrészre vonatkozó szabályozást a Gt. 135. §-a tartalmazza. A saját üzletrész alatt a törvény egy korlátolt felelősségű társaság olyan üzletrészét érti, amelynek tulajdonát maga a korlátolt felelősségű társaság szerezte meg. A Gt. 135. §-a szerint a társaság megvásárolhatja saját üzletrészeit, azonban tulajdonosi pozícióját egy éven belül meg kell szüntetnie. A Gt. 135. §-ának (5) bekezdésében írtak alapján a megvásárolt üzletrészt - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - a vásárlástól számított egy éven belül a társaság köteles elidegeníteni vagy azt a tagoknak - törzsbetéteik arányában - térítés nélkül átadni, illetve a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni.
Az üzletrész bevonásának feltételeit a Gt. 137. §-a tartalmazza. A 137. § (1) bekezdés szerint az üzletrész bevonására - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - csak akkor kerülhet sor, ha a társasági szerződés az üzletrész bevonását kifejezetten megengedi. Az érintett tag beleegyezése nem szükséges az üzletrész bevonásához, ha a bevonás feltételeit a társasági szerződés már akkor is tartalmazta, amikor a tag az üzletrészét megszerezte. A (4) bekezdés előírja; a bevonás elrendelésével a törzsbetét megszűnik, és értékével a törzstőkét - a kötelező tőkeleszállítás szabályainak alkalmazásával - csökkenteni kell.
A másodfokú bíróság álláspontja szerint az ismertetett jogszabályi rendelkezések egybevetése alapján helytállóan jutott az elsőfokú bíróság arra a következtetésre, hogy a társaság tulajdonában álló 50 000 forint értékű üzletrész-hányad bevonására nem kerülhet sor.
A törvény rendelkezése értelmében saját üzletrész (jelen esetben a 100 000 forint értékű közös tulajdonú üzletrész), mint egész esetében alkalmazhatók a Gt. 137. §-ában foglalt, s az üzletrész bevonására vonatkozó rendelkezések. Az üzletrész, mint egész szüntethető meg, ellenkező esetben N. Györgyné tagnál maradó üzletrész (hányad) értéke jogszabályba ütközően 50 000 forintra csökkenne, mert a Gt. 114. § (4) bekezdése szerint az egyes törzsbetétek mértéke nem lehet kevesebb 100 000 forintnál.
Miután a Gt. 137. §-ában foglalt rendelkezések értelmében üzletrész-hányad nem, csak az üzletrész, mint egész vonható be, ezért a társaság fellebbezésében hivatkozott eljárásra nincs jogszabályi lehetőség.
A hiánypótlási felhívásnak - ideértve az eljárási illeték hiányát - a társaság nem tett eleget, az 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 45. §-ában írt eljárási illetéket a kérelem benyújtásakor csak részben fizette meg, az elsőfokú bíróság 41. sorszám alatti felhívása alapján az illetéket nem pótolta, ezért önmagában erre tekintettel is megalapozott a változásbejegyzési kérelmet elutasító határozat. Megjegyzi a másodfokú bíróság, hogy a hiánypótlásra felhívó végzésben megjelölt hiányosság a fellebbezési eljárásban joghatályosan nem pótolható.
Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla a Ctv. 32. §-ának (1) bekezdése szerint irányadó Pp. 259. §-a és a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 10. Cgf. 44.359/2007/2.)