adozona.hu
ÍH 2008.74
ÍH 2008.74
HATÁSKÖR VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐVEL SZEMBENI ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLY MEGSÉRTÉSÉRE ALAPÍTOTT KÁRTÉRÍTÉSI PERRE - ELJÁRÓ BÍRÓSÁG KIJELÖLÉSE A társaságnak a vezető tisztségviselővel szembeni, az összeférhetetlenségi szabály megsértésére alapított kártérítési igénye nem minősül megyei bíróság hatáskörébe tartozó, tagsági jogviszonyon alapuló pernek [Gt. (régi) 25. §, 51. §; új Gt. 25. §, 49. § (5) bek.; Pp. 22. §, 23. §, 45. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Felperes 2007. február 7-én a Fővárosi Bíróságon előterjesztett keresetében alperest 1 000 000 forint kártérítés és járulékai megfizetésére, valamint a perben nem álló D. Kft.-beni üzletrésze elidegenítésére kérte kötelezni. Kérte továbbá alperes eltiltását a D. Kft.-ben betöltött ügyvezetői tisztségétől. Keresetét az 1997. évi CXLIV. törvény 25. § (1) és 51. § (5) bekezdésére, illetőleg a 2006. évi IV. törvény 25. § (1) bekezdésére és 49. § (5) bekezdésére alapította. Előadta, alperes a felp...
ÍH 2008.74 HATÁSKÖR VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐVEL SZEMBENI ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLY MEGSÉRTÉSÉRE ALAPÍTOTT KÁRTÉRÍTÉSI PERRE - ELJÁRÓ BÍRÓSÁG KIJELÖLÉSE
A társaságnak a vezető tisztségviselővel szembeni, az összeférhetetlenségi szabály megsértésére alapított kártérítési igénye nem minősül megyei bíróság hatáskörébe tartozó, tagsági jogviszonyon alapuló pernek [régi Gt. 25. §, 51. §; új Gt. 25. §, 49. § (5) bek.; Pp. 22. §, 23. §, 45. §].
Felperes 2007. február 7-én a Fővárosi Bíróságon előterjesztett keresetében alperest 1 000 000 forint kártérítés és járulékai megfizetésére, valamint a perben nem álló D. Kft.-beni üzletrésze elidegenítésére kérte kötelezni. Kérte továbbá alperes eltiltását a D. Kft.-ben betöltött ügyvezetői tisztségétől. Keresetét az 1997. évi CXLIV. törvény 25. § (1) és 51. § (5) bekezdésére, illetőleg a 2006. évi IV. törvény 25. § (1) bekezdésére és 49. § (5) bekezdésére alapította. Előadta, alperes a felperesi társaság beltagjaként, képviselőjeként a társaság tevékenységével azonos tevékenység folytatására úgy hozta létre a D. Kft.-t és vállalt ügyvezetői tisztséget abban, hogy azt a felperesi társaság társasági szerződése lehetővé tenné, vagy a taggyűlés ehhez hozzájárult volna. Alperes jogellenes magatartása folytán kára keletkezett. Előadta azt is, a 2007. január 10-én megtartott taggyűlés elvetette az alperessel, mint vezető tisztségviselővel szemben támasztható követelés érvényesítését, ezért a felperes nevében az igényt a kültag érvényesíti. A Fővárosi Bíróság hatáskörét a Pp. 23. § (1) bek. e) pont ed) alpontjára alapította.
A Fővárosi Bíróság 2007. február 9-én kelt, 2007. március 6-án jogerőre emelkedett végzésével a keresetlevelet áttette a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bírósághoz. A határozat indokolása szerint, felperes keresetében vezető tisztségviselőjével szembeni kártérítési igényt érvényesít, mely nem tartozik a Pp. 23. § (1) bekezdés e) pont ed) alpontja körébe, továbbá a pertárgy értéke az 5 000 000 forintot nem haladja meg, ezért a keresetlevél elbírálására az alperes lakóhelye szerinti helyi bíróság rendelkezik hatáskörrel.
A Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság 2007. november 26-án kelt, 2007. december 21-én jogerőre emelkedett végzésével megállapította hatáskörének hiányát, és az iratokat az eljáró bíróság kijelölése céljából felterjesztette a Fővárosi Ítélőtáblához. A végzés indokolása szerint a per a cég és tagja közötti tagsági jogviszonyon alapuló, a cég belső működésével kapcsolatos pernek tekinthető, figyelemmel arra "a többes vezető tisztségviselői tisztség, illetve a vezető tisztségviselő részéről többes részesedésszerzéssel kapcsolatos jogvita elbírálása nélkül az alperes kártérítési felelősségét megalapozó jogellenes magatartás sem állapítható meg."
A Fővárosi Ítélőtábla a hatásköri összeütközést a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság kijelölésével oldotta fel az alábbiak szerint.
A gazdasági társaságokról szóló, 2006. június 30-áig hatályban volt 1997. évi CXLIV. törvény (régi Gt.), továbbá az előbbi törvényt hatályon kívül helyező, 2006. július 1-jén hatályba lépett azonos elnevezésű törvény (Gt.</a>) lényegében azonos tartalmú összeférhetetlenségi szabályt állít fel a vezető tisztségviselőkre nézve, kimondva, a vezető tisztségviselő - a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével - nem szerezhet társasági részesedést a gazdasági társaságéval azonos tevékenységet (Gt.</a> szerint főtevékenységet) is folytató más gazdálkodó szervezetben (Gt.</a> szerint gazdasági társaságban, szövetkezetben), továbbá nem lehet vezető tisztségviselő a társaságéval azonos tevékenységet is végző más gazdálkodó szervezetben, kivéve, ha ezt az érintett gazdasági társaság társasági szerződése lehetővé teszi, vagy a gazdasági társaság legfőbb szerve ehhez hozzájárul (régi Gt. 25. §, Gt. 25. §).
Ugyancsak mindkét törvény tartalmaz arra nézve rendelkezést, hogy meghatározott feltételek esetén a társaság nevében a társaság tagja (tagjai) érvényesíthessen igényt (indíthasson pert) a társaság vezető tisztségviselőjével szemben [régi Gt. 51. § (5) bekezdés, Gt. 49. § (5) bekezdés].
A Pp. 22. § (1) bekezdése értelmében a helyi bíróság hatáskörébe tartoznak mindazok a perek, amelyek elbírálását törvény nem utalja megyei bíróságok hatáskörébe.
A Pp. 23. § (1) bekezdés sorolja fel a megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartozó ügyeket. Eszerint megyei bíróság hatáskörébe tartoznak azok a vagyonjogi perek, amelyek tárgyának értéke az ötmillió forintot meghaladja [a) pont], valamint a cégekkel kapcsolatos perek közül a cégek és tagjaik (volt tagjaik) között, illetve a tagok (volt tagok) egymás közti, a tagsági jogviszonyon alapuló perei [e/ed) pont].
Az idézett rendelkezésekből következően tehát a Gt. 25. § szerinti társasági jogi összeférhetetlenségi szabály a vezető tisztségviselői státuszhoz fűződik, függetlenül a tagi mivolttól, tagsági jogviszonytól, a Pp.</a> hatásköri szabályai ugyanakkor a tagsági jogviszonyhoz kapcsolódnak.
A Pp. 28. §-a értelmében a bíróság a hatáskörének hiányát hivatalból veszi figyelembe.
Az adott ügyben a felperesi társaság (illetve a társaság nevében annak tagja) az alperessel, mint vezető tisztségviselővel szemben érvényesít az összeférhetetlenségi szabályok megsértésére alapítva, egyebek mellett 1 000 000 forint kártérítési igényt. A kereset tehát nem tagsági jogviszonyon alapuló igényérvényesítés, ezért elbírálására - figyelemmel a pertárgy értékére is - a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság rendelkezik hatáskörrel.
A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az eljárás lefolytatására a Pp. 45. § (1) bekezdése és (2) bekezdésének b) pontja alapján a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróságot jelölte ki.
(Fővárosi Ítélőtábla 16. GKK 43.118/2008/2.)