adozona.hu
ÍH 2009.177
ÍH 2009.177
A BEJEGYZŐ VÉGZÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSE; A LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSÁNAK ÉRVÉNYTELENSÉGE ÉS A TÁRSASÁGI HATÁROZAT FELÜLVIZSGÁLATA IRÁNTI PEREK EGYMÁSHOZ VALÓ VISZONYA, ELTÉRÉSEK ÉS AZONOSSÁGOK I. A bejegyző végzés hatályon kívül helyezése [Ctv. 65. § (1) bek.] és a létesítő okirat módosítása érvénytelenségének megállapítása iránti pert [Ctv. 70. § (1) bek.] nem lehet egymást helyettesítő, illetve egymást kizáró pereknek tekinteni; a társasági határozat felülvizsgálata iránti pert [Gt. 45. §] pedig nem he
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú ítélet alapjául szolgáló tényállás lényege szerint a Z. Kft. alperesnek két tagja van: a D. Fejlesztési és Kereskedelmi Bt. (a továbbiakban: D. Bt.) és B. Tibor felperes.
Az alperes 2006. augusztus 31-én 9 óra 30 perces kezdettel taggyűlést tartott a székhelyén, ahol a D. Bt. képviseletében V. Ottóné, meghívottként I. I. I. és dr. D. László ügyvéd volt jelen. A taggyűlésről felvett jegyzőkönyvben rögzítették, hogy megismételt taggyűlés megtartására kerül sor, mivel az eredeti tag...
ÍH 2009.177 A BEJEGYZŐ VÉGZÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSE; A LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSÁNAK ÉRVÉNYTELENSÉGE ÉS A TÁRSASÁGI HATÁROZAT FELÜLVIZSGÁLATA IRÁNTI PEREK EGYMÁSHOZ VALÓ VISZONYA, ELTÉRÉSEK ÉS AZONOSSÁGOK
I. A bejegyző végzés hatályon kívül helyezése [Ctv. 65. § (1) bek.] és a létesítő okirat módosítása érvénytelenségének megállapítása iránti pert [Ctv. 70. § (1) bek.] nem lehet egymást helyettesítő, illetve egymást kizáró pereknek tekinteni; a társasági határozat felülvizsgálata iránti pert [Gt. 45. §] pedig nem helyettesíthetik az előbbi pertípusok. A társasági határozat felülvizsgálata iránt indult per önmagában nem zárja ki a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt, illetve a Ctv. 70. § (1) bek. alapján történő perindítás lehetőségét, bár ezek tárgya azonos is lehet. Megkülönbözteti azonban egymástól a fenti pereket, hogy esetükben eltérést mutat a perindításra jogosult személyi kör, eltérőek a keresetindításra megállapított határidők, a kereseti kérelemben megjelölhető jogszabálysértések, a perben eljáró bíróság vizsgálati jogköre és a perben hozható bírósági határozatok is.
II. Nem zárja ki a Ctv. 70. § (1) bekezdése szerinti perindítás lehetőségét az a körülmény, hogy a fél a társasági határozat felülvizsgálata iránti perindítási jogával nem élt.
III. A cégjegyzéki adattal össze nem függő létesítő okirat módosítás érvénytelenségének megállapítása iránti perindítási jogot nem befolyásolja, hogy a létesítő okirat módosításának egy része cégjegyzéki adatot érintett, és azok tárgyában a cégbíróság már bejegyzést elrendelő végzést hozott. A Ctv. 70. § (1) bekezdése alapján indult per tárgya ugyanis a társasági szerződés módosításának az a rendelkezése, amely cégjegyzéki adattal nem függ össze, de annak érvénytelenségére hivatkozik a felperes. A határidőben előterjesztett ilyen kereseti kérelmet érdemben kell elbírálni [2006. évi IV. tv. (Gt.) 45. §; 2006. évi V. tv. (Ctv.) 65. § (1) bek.; 66-68. §, 69. § (1) bek., 70. § (1) bek.].
Az elsőfokú ítélet alapjául szolgáló tényállás lényege szerint a Z. Kft. alperesnek két tagja van: a D. Fejlesztési és Kereskedelmi Bt. (a továbbiakban: D. Bt.) és B. Tibor felperes.
Az alperes 2006. augusztus 31-én 9 óra 30 perces kezdettel taggyűlést tartott a székhelyén, ahol a D. Bt. képviseletében V. Ottóné, meghívottként I. I. I. és dr. D. László ügyvéd volt jelen. A taggyűlésről felvett jegyzőkönyvben rögzítették, hogy megismételt taggyűlés megtartására kerül sor, mivel az eredeti taggyűlés időpontjában, 2006. augusztus 28. napján 9.00 órakor a felperes nem jelent meg. Rögzítették továbbá, hogy 2006. augusztus 3-án adták postára a felperes részére a taggyűlési meghívót, amely tartalmazta, hogy a megismételt taggyűlés időpontja 2006. augusztus 31. napja 9.00 óra, és a visszaérkezett tértivevény tanúsága szerint a meghívót a felperes 2006. augusztus 14-én átvette. A meghívóban a taggal szembeni igény érvényesítése felől való határozathozatal került megjelölésre napirendi pontként. A D. Bt. 2006. augusztus 22. napján postára adott levelével kérte további napirendi pontok megtárgyalását, így az ügyvezető lemondását, új ügyvezető megválasztását, az üzletrész felosztását és átruházását, illetve a társasági szerződés módosítását. A taggyűlés az 1/2006.08.31. számú határozatával a D. Bt. indítványát elfogadta és a megjelölt kérdéseket napirendre vette. A taggyűlés a 2/2006.08.31. számú határozatával elfogadta az ügyvezető lemondását és részére megadta a felmentvényt, a 3/2006.08.31. számú határozatával új ügyvezetőt választott 3 éves időtartamra, a 7/2006.08.31. számú határozatával döntött a felperessel szemben perek indításáról, a 6/2006.08.31. számú határozatával az alperes társasági szerződését több pontban módosította. Ebben többek között úgy rendelkezett, hogy a szerződés 2.1.2 pontjának - amely szerint a taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a törzstőke legalább 3-e képviselve van - helyébe az a rendelkezés lép, hogy a taggyűlés határozatképes, ha azon a törzstőke legalább felét képviselő, vagy a leadható szavazatok többségét képviselő tag jelen van.
A felperes részére egy olyan taggyűlési meghívó került kézbesítésre, amelyben a taggyűlés időpontjaként 2006. augusztus 28., szerda reggel 9.00 óra volt feltüntetve. A meghívó tartalmazta továbbá, hogy amennyiben a taggyűlés határozatképtelen lenne, úgy megismételt taggyűlés tartására kerül sor, amelynek időpontja 2006. augusztus 29., csütörtök reggel 9.00 óra. A felperes 2006. augusztus 28-án 9.00 órakor a megjelölt helyszínen jogi képviselőjével, dr. V. Sándorral és Sz. Lászlóval megjelent, azonban ott senkit nem talált, és fél óra várakozás után elhagyta az alperes székhelyét. 2006. augusztus 29-én 9.00 órakor ismét megjelent a helyszínen, de akkor sem volt jelen az alperes másik tagja, illetve az ügyvezetője.
A Cégbíróság a 2006. október 5-én kelt végzésével az alperes kérelme alapján elrendelte a változások bejegyzését a létesítő okirat 2006. augusztus 31. napján kelt módosítása alapján. Bejegyezte a cég tevékenységi köreit, törölte a korábbi vezető tisztségviselőt és bejegyezte az újat önálló képviseleti joggal, valamint bejegyezte az alperes új tagjaként az üzletrész felosztásával kialakított üzletrész megszerzésével tagsági jogviszonyt létesítő P. Sport Alapítványt. A felperes 2006. november 22-én iratbetekintés során szerzett tudomást a változások bejegyzéséről, illetve arról, hogy a megismételt taggyűlés megtartására 2006. augusztus 31. napján került sor.
A felperes a 2007. február 6. napján érkezett és módosított keresetében a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 70. § (1) bekezdése alapján annak megállapítását kérte, hogy a társasági szerződés 2.1.2. pontjának a módosítása érvénytelen. Hivatkozott arra, hogy a módosítás ezen rendelkezése cégjegyzékadatot nem érint, ezért a Ctv. 69. § (1) bekezdése alapján a perindítási határidő 6 hónap. Előadta továbbá, hogy a módosítás alapjául szolgáló taggyűlési határozat - szabályszerűen összehívott taggyűlés hiányában - érvénytelen, mert a részére küldött meghívót az alperes ügyvezetője nem írta alá, és a meghívón a megismételt taggyűlés időpontjaként 2006. augusztus 29. helyett augusztus 31. szerepelt.
Az alperes ellenkérelme elsősorban arra irányult, hogy a bíróság szüntesse meg a pert, mert a felperes keresete - a tartalmát tekintve - elkésett. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 45. § (3) bekezdése alapján ugyanis a társasági határozat bírósági felülvizsgálata iránti pert a határozat meghozatalától számított kilencvennapos jogvesztő határidőn belül, illetve a határozatról való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül lehet megindítani. A kézbesített taggyűlési meghívóban a megismételt taggyűlés időpontjaként 2006. augusztus 31. napja került megjelölésre, és ezt a szabályszerű meghívót a felperes megkapta, így az objektív határidő 2006. november 29. napján, a szubjektív határidő pedig 2006. december 22. napján lejárt. Érdemben az alperes vitatta, hogy a társaság határozata a Gt.</a> vagy más jogszabály rendelkezéseibe vagy a társasági szerződésbe ütközne.
Az elsőfokú bíróság a 2008. december 5. napján kelt 18. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította.
Az elsőfokú bíróság a meghallgatott tanúk nyilatkozatai és a csatolt okiratok alapján tényként állapította meg, hogy a felperes olyan taggyűlési meghívót kapott, amelyben a megismételt taggyűlés időpontjaként 2006. augusztus 29., csütörtök reggel 9.00 óra szerepelt és azt senki nem írta alá. Ugyanakkor kifejtette, hogy a Pp. 3. § (2) bekezdése alapján a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van. A felperes kifejezetten a Ctv. 70. § (1) bekezdése alapján terjesztette elő a keresetét, és ezen rendelkezés a létesítő okirat cégjegyzékadattal össze nem függő módosítása érvénytelenségének a megállapítására vonatkozik. A cégbíróság változást bejegyző végzése a 2006. augusztus 31. napján kelt létesítő okirat módosítás alapján a cég új tevékenységi körének bejegyzéséről, a korábbi ügyvezető törléséről és az új bejegyzéséről, valamint az új tag bejegyzéséről határozott, ebből következően a módosítás cégjegyzékadattal összefüggő, így erre a Ctv. 70. § (1) bekezdése nem alkalmazható. A jogszabály megfogalmazásából megállapítható, hogy a módosítást egységes egészként kezeli, és nem említ a létesítő okirat módosításában szereplő többi adattól elkülöníthető jogszabálysértő adatot vagy rendelkezést, ahogy azt a Ctv. 66. § (3) bekezdése teszi. Ebből következően, ha a módosítás bármelyik cégjegyzékadattal összefügg, akkor a Ctv. 70. § (1) bekezdése nem alkalmazható, hanem csak a Ctv. 65. §-a, amelynek (2) bekezdése szerint a pert a Cégközlönyben való közzétételtől számított 30 napon belül kell megindítani. A közzétételre 2006. november 2-án került sor, így a 30 napos határidő 2006. december 2. napján lejárt.
Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy ítélettel kellett döntenie, mert a felperes keresete - bár tartalmilag a 2006. augusztus 31-i taggyűlésen hozott határozatok felülvizsgálatára irányult - kifejezetten és egyértelműen a Ctv. 70. §-át jelölte meg keresetének jogcíméül. Akkor kellett volna a kereset előterjesztésére nyitva álló határidő elmulasztása miatt a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítani vagy a pert megszüntetni, ha a felperes a Gt. 45. §-a alapján nyújtotta volna be a keresetét. Mindezekre figyelemmel nincs jogi relevanciája annak a ténynek, hogy a felperesnek küldött taggyűlési meghívó nem volt aláírva, és azon a megismételt taggyűlés időpontja más napra lett feltűntetve.
Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben kérte annak a keresete szerinti megváltoztatását. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az általa hivatkozott jogszabályt úgy értelmezte, hogy a keresetének megfelelő ítélet csak abban az esetben születhet, ha a létesítő okirat módosításának nincs olyan eleme, amely érinti a cégjegyzéket. Ez az értelmezés azonban életszerűtlen és elviekben is kizárt, mert a cégjegyzékben legalább a létesítő okirat időpontja minden módosításnál szükségszerűen változik. A Ctv. 70. §-ának a szerepe pontosan az, hogy a cégjegyzékbe be nem jegyezhető adatokkal össze nem függő, a Ptk.-ban foglalt akár semmisségre, akár megtámadásra okot adó, vagy - mint a jelen esetben is - a társaság belső eljárási szabályainak megsértésével hozott társasági szerződésmódosítások érvénytelenségének megállapítására lehetőséget nyújtson. Ha a Ctv. 70. §-a ki akarta volna zárni az alkalmazási köréből az egyes módosításokat, így azokat, amelyek mellett cégadattal összefüggő módosítások is vannak, azt egyértelműen megtette volna.
Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A fellebbezés megalapozatlan.
Az elsőfokú bíróság a releváns tényállást helyesen állapította meg, a másodfokú bíróság az érdemi döntéssel is egyetért, indokait azonban az alábbiak szerint részben módosítja és kiegészíti.
A Gt. 45. § (1) bekezdése alapján a gazdasági társaság bármely tagja kérheti a társaság szervei által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatát arra hivatkozással, hogy a határozat a Gt.</a> vagy más jogszabály rendelkezéseibe, illetve a társasági szerződésbe ütközik. A (3) bekezdés szerint a pert a határozatról való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül a gazdasági társaság ellen kell megindítani. A határozat meghozatalától számított kilencvennapos jogvesztő határidő elteltével a határozatot akkor sem lehet megtámadni, ha a perlésre jogosulttal azt nem közölték, illetve arról addig nem szerzett tudomást. A (4) bekezdés értelmében a keresetindítás joga nem illeti meg azt a személyt, aki - a tévedés, megtévesztés és a fenyegetés eseteit kivéve - a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult. A Gt. 46. § (2) bekezdése alapján a bíróság a jogsértő határozatot hatályon kívül helyezi.
Az említett per tárgyát tehát mindig valamely társasági határozat, így a legfőbb szerv határozata képezheti, függetlenül a határozat tartalmától, amely érintheti a társaság létesítő okiratát, annak bármely rendelkezését, vonatkozhat a létesítő okiratba foglalt cégjegyzéki adatra vagy cégjegyzéki adatot nem érintő más rendelkezésre, de olyan egyéb adatra, jogra, tényre, rendelkezésre vagy közleményre stb. is, amely annak ellenére érinti a cég működését, hogy a létesítő okiratban, illetve a létesítő okirat hatályos rendelkezéseiben nem szerepel. A tagok [és a Gt. 45. §-ának (2) bekezdésében meghatározott más személyek] ilyen, társaság legfőbb szerve által hozott társasági határozat bírósági felülvizsgálata iránti pert kezdeményezhetnek alaki [pl. a határozatot hozó legfőbb szerv ülésének szabálytalan összehívása] és tartalmi [pl. a társasági szerződésmódosítás a Gt.</a> kógens rendelkezésébe ütközik] okokra hivatkozással, de tévedésre, megtévesztésre és fenyegetésre is, amely utóbbiak a Ptk.-ban megtámadási oknak minősülnek. Ennél a pertípusnál a per eredményének tükrében a bíróság keresetet elutasító vagy - a keresetnek való helytadás esetén - a jogsértő határozatot hatályon kívül helyező ítéletet hozhat.
A taggyűlési határozat meghozatalában részt nem vett felperes a taggyűlési határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Gt. 45. § (3) bekezdésében meghatározott határidőn belül kezdeményezhetett volna peres eljárást. A jelen esetben az objektív határidő 2006. november 29-én, a szubjektív határidő pedig 2006. december 22-én lejárt, ezért helyesen utalt az elsőfokú bíróság arra, hogy amennyiben a felperes 2007. február 6-án a Gt. 45. § (1) bekezdése alapján terjeszti elő a keresetlevelét, akkor azt az idézett jogszabályi rendelkezésben meghatározott jogvesztő határidő elmulasztása miatt idézés kibocsátása nélkül kellett volna elutasítani, valamint arra, hogy a felperes a keresetlevelében a Ctv. 70. §-ára hivatkozott, ezért a keresetét érdemben kellett elbírálni.
A létesítő okirat és a létesítő okirat módosítás jogszabálysértő volta a Ctv.-ben szabályozott sajátos perek megindításához is alapul szolgálhat. E körbe tartozik - többek között - a Ctv. 65-68. §-aiban szabályozott, a cégbejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti per és a Ctv. 70. §-a alapján kezdeményezhető, a létesítő okirat módosítása érvénytelenségének megállapítása iránti per is.
A Ctv. 65. § (1) bekezdésén alapuló perben a cégbejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a bejegyzést elrendelő végzés Cégközlönyben való közzétételétől számított 30 napon belül van helye, amely határidő elmulasztása jogvesztéssel jár, és a keresetlevélben a (3) bekezdés értelmében csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amelyet a cégbíróságnak a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban észlelnie kellett volna [pl. a szerződésmódosítás cégjegyzéki adatot érintő és cégjegyzéki adatot nem érintő részének jogszabályba ütközés miatt fennálló érvénytelensége, a taggyűlés szabálytalan összehívása, a taggyűlési meghívó alaki hiányossága stb.]. A Ctv. 66-68. §-ai meghatározzák a perben eljáró bíróság feladatait és a perben hozható lehetséges határozatok tartalmát, amelyek egymástól eltérőek annak függvényében, hogy a felperes a keresetében a cégbejegyzést elrendelő végzés (változásbejegyzést elrendelő végzés) jogszabályba ütközését a létesítő okiratnak, illetve módosításának érvénytelenségére vagy egyéb okra alapítja, és a cégbejegyzést elrendelő végzés (változásbejegyzést elrendelő végzés) jogszabályba ütközése érint-e cégjegyzéki adatot [pl. a korlátolt felelősségű társaság törzstőke felemelésének bejegyzése szerint a Gt. 114. § (4) bekezdésébe ütköző módon a törzstőke nem osztható maradék nélkül tízezerrel; a változásbejegyző végzés alapjául szolgáló társasági szerződésmódosítás szerint a taggyűlés hatáskörébe került a tag kizárása tárgyában történő határozathozatal, amelyre a Gt. 47. § (1) bekezdése a bíróság kizárólagos hatáskörét állapítja meg; a tagváltozás bejegyzésénél alapul szolgáló, hatályos adatokat tartalmazó tagjegyzék tartalma nem felel meg a Gt. 150. § (2) bekezdésének stb.]. Amennyiben a cégbíróság a létesítő okirat módosítás alapján a cég adataiban bekövetkezett változások bejegyzését elrendeli, akkor a létesítő okirat módosításának, illetve a létesítő okirat módosítás valamely rendelkezésének, valamint a változásbejegyzés alapjául szolgáló bármely más iratnak a változásbejegyzés akadályát képező és a cégbíróság által a változásbejegyzési eljárásban észlelendő érvénytelenségére [amely alatt csak a semmisségi okok értendők, tehát a megtámadási okok (tévedés, megtévesztés, fenyegetés stb.) nem] alapítottan a Ctv. 65. § (1) bekezdése alapján változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránt pert indíthat az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz, de csak a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan a végzés Cégközlönyben való közzétételétől számított 30 napos jogvesztő határidő alatt.
A Ctv. 70. § (1) bekezdése alapján a cég bejegyzését követően a létesítő okirat cégjegyzékadattal össze nem függő módosítása érvénytelenségének megállapítása a Polgári Törvénykönyvben foglalt rendelkezések alapján a 69. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kérhető. A bíróság eljárása során a 69. § (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
A Ctv. 70. § (1) bekezdése alapján indított perben a létesítő okirat cégjegyzékadattal össze nem függő módosítása érvénytelenségének megállapítása iránti pert a Ptk. érvénytelenségre vonatkozó szabályai szerint lehet kezdeményezni, amely alapján nemcsak semmisségre, hanem megtámadási okra [pl. tévedés, megtévesztés, fenyegetés stb.] is lehet hivatkozni.
A Ctv. 70. § (1) bekezdésének utaló rendelkezése értelmében a létesítő okirat módosítása érvénytelenségének megállapítása iránti perben is alkalmazandó 69. § (1) bekezdése alapján a létesítő okirat módosítása érvénytelenségének megállapítása iránti per a változásbejegyzést elrendelő végzés Cégközlönyben történő közzétételétől számított 6 hónapos jogvesztő határidőn belül kezdeményezhető, és ilyen per megindítására az ügyész, illetve az jogosult, aki a jogi érdekét valószínűsíti.
Annak ellenére, hogy a Ctv. 70. § (1) bekezdése kifejezetten a létesítő okirat cégjegyzékadattal össze nem függő módosítása érvénytelenségének megállapítása iránti pert szabályozza, a változásbejegyzést elrendelő végzés közzétételének időpontjához kapcsolja a keresetindítás jogvesztő határidejét (végzés Cégközlönyben történő közzétételétől számított 6 hónap). Ez az ellentmondás azonban csak látszólagos, ugyanis a cégjegyzék valamennyi cégformánál tartalmazza a létesítő okirat keltezésének időpontját, majd a cég működése során a létesítő okirat módosítások keltezésének időpontjait (cégjegyzék 8/1, 8/2, 8/3 stb. rovatokban), amelyek - a bejegyzések megtörténte után - közzétételi adatok.
A Ctv. 70. § (1) bekezdésében meghatározott per tárgya kizárólag a cégjegyzékadattal össze nem függő létesítő okirat módosítása, illetve a létesítő okirat módosítás cégjegyzéki adatot nem érintő részének érvénytelensége lehet, és ilyen per kezdeményezhető a létesítő okirat módosításának bejegyzése előtt és a bejegyzése után, de nem kezdeményezhető a változásbejegyzés alapjául szolgáló egyéb okiratok (pl. a taggyűlési meghívó, taggyűlési jegyzőkönyv, tagjegyzék stb.) érvénytelensége miatt.
A fent ismertetett jogszabályi rendelkezések egybevetése alapján az a jogi következtetés vonható le, hogy a Ctv. 65. § (1) bekezdése alapján indult bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti pert és a Ctv. 70. § (1) bekezdése alapján indult létesítő okirat módosítása érvénytelenségének megállapítása iránti pert nem lehet egymást helyettesítő, illetve egymást kizáró pereknek tekinteni, valamint a Gt. 45. §-ában szabályozott pert nem helyettesíthetik a Ctv. 65. § (1) bekezdése és a Ctv. 70. § (1) bekezdése alapján kezdeményezett perek, továbbá a Gt. 45. § (1) bekezdése alapján indult per önmagában nem zárja ki a Ctv. 65. § (1) bekezdése alapján, illetve a Ctv. 70. § (1) bekezdése alapján történő perindítás lehetőségét, bár azok tárgya azonos is lehet [pl. valamely jogszabályi rendelkezésbe ütközés miatt az érvénytelen társasági szerződés-módosítást tartalmazó taggyűlési határozat a tárgya lehet egyrészt a Gt. 45. §-ában szabályozott taggyűlési határozat bírósági felülvizsgálata iránti pernek (amely pert a taggyűlési határozatba foglalt társasági szerződésmódosítás valamely rendelkezésének jogszabályba ütközésére is lehet alapítani), másrészt - ha a taggyűlési határozat társasági szerződést módosító okiratként változásbejegyzést elrendelő végzés alapjául szolgált - a Ctv. 65-68. §-aiban szabályozott bejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti pernek (amely pert a taggyűlési határozatba foglalt társasági szerződésmódosítás valamely rendelkezésének jogszabályba ütközésére is lehet alapítani), harmadrészt - ha a taggyűlési határozatba foglalt társasági szerződésmódosítás jogszabályba ütköző valamely rendelkezése cégjegyzéki adattal nem függ össze, a Ctv. 70. § (1) bekezdésében szabályozott pernek (amely pert a taggyűlési határozatba foglalt társasági szerződésmódosítás valamely rendelkezésének jogszabályba ütközésére is lehet alapítani)], azonban a három pertípusnál eltérő a perindításra jogosult személyi kör [az egyiknél tag (részvényes), vezető tisztségviselő, felügyelőbizottság tagja, a másiknál az ügyész és az, akire a változás bejegyzést elrendelő végzés rendelkezést tartalmaz, a harmadiknál pedig az ügyész és az, aki a jogi érdekét valószínűsíti], eltérőek a keresetindításra megállapított határidők [az egyiknél a taggyűlési határozathozataltól számított 30, illetve 90 nap, a másiknál a változásbejegyzést elrendelő végzés Cégközlönyben való közzétételétől számított 30 nap, a harmadiknál a változásbejegyzést elrendelő végzés Cégközlönyben való közzétételétől számított 6 hónap], eltérőek a kereseti kérelemben megjelölhető jogszabálysértések és a perben eljáró bíróság vizsgálati jogköre, továbbá eltérőek a perben hozható bírósági határozatok. A Gt. 45. §-a és a Ctv. 70. § (1) bekezdése alapján pert lehet kezdeményezni a taggyűlési határozatban foglalt változás bejegyzése előtt és után, a Ctv. 65. § (1) bekezdése alapján pedig kizárólag a változásbejegyzés után.
Elvileg tehát előfordulhatnak párhuzamosan folyamatban lévő peres eljárások is, ilyen esetben a perben eljáró bíróságoknak gondosan kell vizsgálniuk azt a kérdést, hogy valamelyik per eldöntése szempontjából előkérdésnek minősül-e a másik per tárgyának az eredménye, amely miatt helye lehet a per tárgyalása felfüggesztésének [Pp. 152. § (2) bekezdése]. Elvileg előfordulhat olyan eset is, amikor a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti per megindításának hiányában a bejegyzést elrendelő végzés meghozatalát megelőzően indult taggyűlési határozat bírósági felülvizsgálata iránti perben előadottak érdemben nem bírálhatók el a taggyűlési határozaton alapuló változások bejegyzése miatt [pl. az átalakulással megszűnt gazdasági társaság átalakulási eljárással kapcsolatos taggyűlési határozatának bírósági felülvizsgálata iránti perben előadottak az átalakulás cégbejegyzését követően (BH 2004/116).
A felperes, aki tagja az alperesi gazdasági társaságnak, az alperes 2006. augusztus 31-én tartott taggyűlésén hozott taggyűlési határozatok meghozatalában nem vett részt, de nem élt a taggyűlési határozat bírósági felülvizsgálata iránti perindítási jogával (Gt. 45. §). A felperes nem kezdeményezett peres eljárást az ezen a taggyűlésen hozott taggyűlési határozatokon alapuló változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránt sem, de a változásbejegyzést elrendelő végzés a felperesre vonatkozóan rendelkezést nem is tartalmazott, így abban a perben nem is rendelkezett volna perbeli legitimációval [Ctv. 65. § (1) bekezdése]. A felperes kizárólag a Ctv. 70. § (1) bekezdése alapján terjesztett elő kereseti kérelmet a társasági szerződésmódosítás cégjegyzéki adatot nem érintő rendelkezése érvénytelenségének megállapítása iránt, ezért a keresetét - a fent kifejtettek értelmében - érdemben kellett elbírálni.
A felperes terhére nem értékelhető az a körülmény, hogy a Gt. 45. §-a alapján perindítási jogával nem élt, ez részére nem zárja ki a Ctv. 70. § (1) bekezdése szerinti perindítás lehetőségét. A felperesnél, mint az alperesi társaság tagjánál a Ctv. 70. § (1) bekezdésében meghatározott jogi érdeket elvitatni nem lehet, ugyanis a létesítő okirat és annak cégbíróság által elfogadott és cégnyilvántartásba bejegyzett módosítása alapján a létesítő okirat változásokkal egybefoglalt hatályos rendelkezései az alperesi társaság működését, valamint a társaság és tagjainak jogviszonyát hosszú távra meghatározzák, az a társaság alapokmányának tekintendő. A felperesnek a Ctv. 70. § (1) bekezdése alapján a cégjegyzékadattal össze nem függő módosítása érvénytelenségének megállapítása iránti perindítási jogát nem befolyásolja az a körülmény sem, hogy a létesítő okiratmódosítás egy része cégjegyzéki adatot érintett és azok tárgyában a cégbíróság már bejegyzést elrendelő végzést hozott, ugyanis a felperes által a Ctv. 70. § (1) bekezdése alapján kezdeményezett per tárgya a társasági szerződés módosításának az a rendelkezése, amely cégjegyzéki adattal nem függ össze, de az adott rendelkezés a felperes álláspontja szerint érvénytelen.
A felperes a keresetét az erre nyitva álló 6 hónapos jogvesztő határidőn belül terjesztette elő a Ctv. 70. § (1) bekezdésére alapítottan. A keresetében arra hivatkozott, hogy az alperes létesítő okiratának 2.1.2. pontja módosításának alapjául szolgáló társasági határozat - szabályszerűen összehívott taggyűlés hiányában - érvénytelen.
A fent kifejtettek szerint ebben a pertípusban a kereset alapjaként megjelölt érvénytelenségi ok (a létesítő okirat módosítás alapjául szolgáló taggyűlési határozat meghozatalának esetleges szabálytalansága) nem vizsgálható, ugyanis az nem minősül a Ptk. szabályai alapján érvénytelenségi (semmisségi vagy megtámadhatósági) oknak. A módosított társasági szerződés felperes által érvénytelennek tekintett 2.1.2. pontjának a Gt. 142. § (2) bekezdésében foglaltakkal azonos tartalmú rendelkezése nem ütközik jogszabályba, tehát nem semmis, vagyis nem érvénytelen, így a felperes keresete megalapozatlannak minősül.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság érdemben helytálló ítéletét - a fent kifejtett indokolásbeli hangsúlyokkal, kiegészítésekkel és részbeni módosításokkal - helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 13. Gf. 40.202/2009/3.)