adozona.hu
ÍH 2009.142
ÍH 2009.142
FIZETÉSKÉPTELENSÉG MEGÁLLAPÍTÁSA A CSTV. 27. § (2) BEK. C) PONTJA ALAPJÁN - VÉGREHAJTHATÓ OKIRAT - KÖZJEGYZŐI OKIRATBA FOGLALT KÖVETELÉS VÉGREHAJTÁSA Csak a végrehajtási záradékkal ellátott közjegyzői okirat minősül olyan végrehajtható okiratnak, amely alapján eredménytelenül lefolytatott végrehajtás fizetésképtelenség megállapítására ad okot [Cstv. 27. § (2) bek. c) pontja, 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 10. § b) pontja, 21. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság D. Tibor hitelező 2006. augusztus 16. napján benyújtott kérelme alapján indult eljárásban a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló, utoljára lényegesen a 2006. évi VI. törvénnyel módosított 1991. évi XLIX. törvény 27. § (2) bekezdés c) pontja alapján az O. Kft. adós fizetésképtelenségét megállapította és felszámolását elrendelte, a felszámolót kijelölte.
Határozatát azzal indokolta, hogy a felek, valamint az adós ügyvezetője Sz. László és házastársa között több...
ÍH 2009.142 FIZETÉSKÉPTELENSÉG MEGÁLLAPÍTÁSA A CSTV. 27. § (2) BEK. C) PONTJA ALAPJÁN - VÉGREHAJTHATÓ OKIRAT - KÖZJEGYZŐI OKIRATBA FOGLALT KÖVETELÉS VÉGREHAJTÁSA
Csak a végrehajtási záradékkal ellátott közjegyzői okirat minősül olyan végrehajtható okiratnak, amely alapján eredménytelenül lefolytatott végrehajtás fizetésképtelenség megállapítására ad okot [Cstv. 27. § (2) bek. c) pontja, 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 10. § b) pontja, 21. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság D. Tibor hitelező 2006. augusztus 16. napján benyújtott kérelme alapján indult eljárásban a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló, utoljára lényegesen a 2006. évi VI. törvénnyel módosított 1991. évi XLIX. törvény 27. § (2) bekezdés c) pontja alapján az O. Kft. adós fizetésképtelenségét megállapította és felszámolását elrendelte, a felszámolót kijelölte.
Határozatát azzal indokolta, hogy a felek, valamint az adós ügyvezetője Sz. László és házastársa között több közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés jött létre. A hitelező, Sz. László és házastársa közjegyzői okiratba foglaltan kölcsönszerződést kötött KO 3116/113/2005 szám alatt, 2005. február 10. napján is. E szerint a hitelező Sz. Lászlónak és házastársának 10 800 000 Ft-ot kölcsönadott, melynek visszafizetéséért az adós készfizető kezességet vállalt. A felek megállapodtak, hogy a kölcsönvevők legkésőbb 2006. június 15. napjáig egy összegben megfizetik a kölcsönvett összeget. Rögzítették, hogy a kölcsön a fizetési határidőig kamatmentes, ezt követően 11%-os késedelmi kamatot köteles fizetni a kölcsönvevő. A kölcsönvevők a kölcsönt nem fizették vissza, ezért a hitelező 2006. február 16-án - a KO 3116/146/2006 számú közjegyzői okiratban foglaltan - felmondta a kölcsönszerződést.
A hitelező az adóssal, mint készfizető kezessel szemben azonnali beszedési megbízással végrehajtást kísérelt meg a KO 3116/146/2006 számú közjegyzői okiratra alapítottan, azonban a végrehajtás csak részben vezetett eredményre 3 431 100 Ft, valamint 478 796 Ft részteljesítést követően a bank a megbízást fedezethiány miatt visszaküldte a hitelező részére.
2006. március 26-án a hitelező felszólította az adóst, hogy a fennmaradt 7 350 756 Ft-ot és ezen összegnek 2006. május 4. napjától számított évi 11%-os késedelmi kamatát (48 737 Ft) fizessen meg részére. A hitelező a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontjára alapítottan felszámolási kérelmet terjesztett elő.
Az adós a hitelezői kérelemben foglaltakat nem ismerte el. Azzal védekezett, hogy a valóságban mindössze egy kölcsönszerződés jött létre 2002. január 16-án 12 000 000 Ft-ra vonatkozóan 30%-os kamatkikötés mellett. A szerződésben azonban a kamatot nem tüntették fel, a tőkeösszeg a megjelölt kamatot is tartalmazta és az összeget kamatmentesnek határozta meg. A későbbi szerződések, tartozáselismerések az adós kényszerhelyzetének kihasználásával nem valós tartalommal köttettek. Álláspontja szerint ezek a szerződések semmisek, bejelentette, hogy a semmisség megállapítása iránt pert kezdeményez. Előadta, hogy a követelését szóban több alkalommal is vitássá tette, írásban erre nem került sor.
A hitelező 2007. május 4-én kérelmét módosította és azt a Cstv. 27. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott fizetésképtelenségi okra alapította, mivel az azonnali beszedési megbízások csak részben vezettek eredményre. A hitelező cáfolta az adós vitatásra vonatkozó állítását. Az adós a végrehajtás eredménytelenségére alapított kérelmet sem ismerte el, arra való hivatkozással, hogy a végrehajtás részben eredményre vezetett. Korábbi állításait fenntartotta, a szerződések érvénytelenségével kapcsolatos pert nem indított.
Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott fizetésképtelenségi ok az IM rendeletben előírtaknak megfelelő fizetési felszólítás hiányában nem áll fent, azonban a c) pontban meghatározott eredménytelen végrehajtás igen. A szerződések adós által hivatkozott semmisségét nem vizsgálta, mert álláspontja szerint ez a nemperes felszámolási eljárás kereteit meghaladja. A bíróság csak olyan semmisségi okot tud hivatalból figyelembe venni, ami külön bizonyítási eljárás nélkül az okiratból magából kitűnik. Az adós által állított uzsorás szerződés miatti semmisség fennállta azonban pusztán a szerződésekből nem állapítható meg, hanem csak bizonyítás alapján, ami fentiek szerint nem lehet tárgya a felszámolási eljárásnak, arra csak perben kerülhet sor. Mindaddig, amíg perben nem állapítja meg a bíróság a kölcsönszerződések uzsorás voltát, semmisségét, a felszámolási eljárásban szerződések érvénytelenségére való hivatkozás nem vehető figyelembe.
Az elsőfokú bíróság vizsgálta az adós fizetésképtelensége körében a Cstv. 27. § (2) bekezdés c) pontjában írt fizetésképtelenségi ok fennállását. Ennek során megállapította, hogy a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 6. § (1) bekezdése értelmében a pénzforgalmi úton érvényesíthető, e törvényben említett pénzkövetelést azonnali beszedési megbízással kell behajtani, bírósági végrehajtásnak akkor van helye, ha az azonnali beszedési megbízás nem vezetett eredményre. A (2) bekezdés c) pontja értelmében akkor lehet pénzforgalmi úton behajtani a követelést, ha a pénzkövetelés teljesítését bíróság, közjegyzői határozat írja elő, vagy az a 21. §-nak megfelelő közjegyzői okiratban foglalt kötelezettségvállaláson alapul. A 21. § arról rendelkezik, hogy a bíróság milyen esetekben látja el végrehajtási záradékkal a közjegyzői okiratot. A Vht. 10. §-a szerint a bírósági végrehajtást, végrehajtható okirat kiállításával kell elrendelni és a b) pont alapján végrehajtható okirat az az okirat is, amelyet a bíróság végrehajtási záradékkal látott el.
Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a közjegyzői okirat záradék hiányában még nem végrehajtható okirat a bírósági végrehajtás szempontjából, azonban a Vht. 6. §-ában előírtak szerint pénzforgalmi behajtás alapjául szolgáló okiratnak minősül, és a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 21/2006. (XI. 24.) MNB rendelet 28. § (2) és (4) bekezdésében írtak szerint a felek közötti kölcsönszerződést tartalmazó közjegyzői okirat végrehajtás alapjául szolgáló okirat.
Az elsőfokú bíróság mindebből azt a következtetést vonta le, hogy a közjegyzői okirat alapján a Vht. 6. §-a szerint kötelező azonnali beszedési megbízással folytatott behajtás nem bírósági végrehajtás, de végrehajtásnak minősül, így annak eredménytelensége megalapozza a fizetésképtelenség megállapítását. Hangsúlyozta, hogy a csődtörvény nem bírósági végrehajtás eredménytelenségét írja elő, hanem csak végrehajtás eredménytelenségéről szól és a Legfelsőbb Bíróság 2/1999. számú polgári jogegységi határozat indokolása is tartalmazza, hogy az egységes bírói gyakorlat a végrehajtás eredménytelenségének vizsgálata körében megelégszik az azonnali beszedési megbízás sikertelenségének igazolásával. Az elsőfokú bíróság ilyen formán megállapította, hogy az adós elleni végrehajtás 7 235 704 Ft-ra vonatkozóan eredménytelen maradt.
A végzés ellen az adós élt fellebbezéssel és kérte az elsőfokú határozat megváltoztatásával az eljárás soron kívüli megszüntetését, másodlagosan az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezését.
Előadta, hogy két végrehajtás is indult, melybe a hitelező bekapcsolódhatott. Az Sz. László adós ellen indított, 294. V. 80/2007 számú végrehajtásba a hitelező bekapcsolódott, mivel jelzálogjoga volt a végrehajtás alá vont ingatlanon és annak 1-ed tulajdoni illetőségét 937 500 Ft árverési vételáron megszerezte, ily módon a hitelező követelése csökkent.
Az adós társasággal szemben indult 75. V. 253/2007 számú végrehajtásban értékesítésre került a B. út 44. szám alatti ingatlan. Azon hitelezők, akik becsatlakoztak követelésükkel a végrehajtásba, azok teljes egészében vagy nagyrészt kielégítést nyertek. A hitelező nem csatlakozott be ebbe a végrehajtásba, holott a kielégítési sorrendben követelésével a második helyre került volna, tehát a követelése valamennyi járulékával együtt kielégítést nyerhetett volna. Mindez alapján álláspontja szerint az adós nem fizetésképtelen, hiszen hitelezői sorra kielégítést nyernek a végrehajtási eljárások során.
A hitelező a fellebbezésre tett észrevételében az elsőfokú határozat helybenhagyását kérte. Hangsúlyozta, hogy a készfizetőkezesi szerződés értelmében az adós nem követelheti a hitelezőtől, hogy követelését először a kölcsönvevőtől hajtsa be. Előadta, hogy az adóssal szembeni követelése nem térült meg, ez pedig arra utal, hogy az adós fizetésképtelen.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel alapos.
A kérelem 2006. augusztus 16. napján történt előterjesztésére figyelemmel jelen eljárásra a csődeljárásról és a felszámolásról szóló, utoljára lényegesen a 2006. évi VI. törvénnyel módosított 1991. évi XLIX. tv. (továbbiakban Cstv.) rendelkezései az irányadóak.
A kérelmező módosított kérelmében az adós elleni felszámolási eljárást hitelezőként kezdeményezte és azért kérte az adós fizetésképtelenségének a megállapítását, mert hivatkozása szerint az adós ellen foganatosított végrehajtás eredménytelen volt.
A Cstv. 3. § c) pontja értelmében a felszámolási eljárásban a felszámolás kezdő időpontjáig - többek között - az minősül hitelezőnek, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton (végrehajtható okiraton) alapuló lejárt pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van. A 27. § (2) bekezdés c) pontja szerint a bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt.
A Legfelsőbb Bíróság 2/1999. számú Polgári jogegységi határozata úgy rendelkezik, hogy a Cstv. 27. § (2) bekezdés b) [jelenleg c)] pontja szerint a jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton (végrehajtható okiraton) alapuló lejárt pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelés alapján csak akkor van helye az adós gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége megállapításának, ha a hitelező az ilyen határozat, illetve okirat birtokában eredménytelenül kísérelte meg a végrehajtást. Deklarálja azt is, hogy az egységes bírói gyakorlat a végrehajtás eredménytelenségének vizsgálata körében megelégszik az azonnali beszedési megbízás sikertelenségének igazolásával.
A fizetésképtelenség megállapítására és felszámolási eljárás megindítására irányuló nemperes eljárásban a bíróság azt vizsgálja, hogy a fizetésképtelenség Cstv. 27. § (2) bekezdésében foglalt feltételei a hitelező által érvényesített követelések tekintetében fennállnak-e. Amennyiben a fizetésképtelenség feltételei fenn állnak, a fizetésképtelenség megállapítására kerül sor. Amennyiben e feltételek bármelyike hiányzik, az eljárás soron kívüli megszüntetésének van helye a (5) bekezdés alapján.
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 10. § b) pontja végrehajtható okiratnak az olyan okiratot tekinti, melyet a bíróság végrehajtási záradékkal látott el. Így a bíróság a 21. § (1) bekezdése értelmében végrehajtási záradékkal látja el a meghatározott tartalmi elemekkel rendelkező közjegyzői okiratot is. Mindezek alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy a közjegyzői okirat csak akkor minősül végrehajtható okiratnak, csak akkor szolgálhat bírósági végrehajtás alapjául, ha a bíróság azt végrehajtási záradékkal látta el. E tekintetben az ítélőtábla maradéktalanul osztja az elsőfokú bíróság álláspontját. Azonban a Polgári jogegységi határozat egyértelműen rögzíti, hogy csak végrehajtható okirat birtokában megkísérelt eredménytelen végrehajtás esetén van helye az adós gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége megállapításának a Cstv. 27. § (2) bekezdés c) pontja szerint, visszautalva a Cstv. 3. § c) pontjában meghatározott hitelezői fogalomra. Ily módon, csak záradékkal ellátott közjegyzői okirat alapján megkísérelt eredménytelen végrehajtás vezethet a fizetésképtelenség megállapítására. Annak nincs jelentősége, hogy a hitelező végrehajtható okirat birtokában a végrehajtást azonnali beszedési megbízás, vagy bírósági végrehajtás útján kísérelte meg, mivel a fentiek értelmében mindkettő eredménytelen végrehajtásnak minősül, és e vonatkozásban határozza meg a hivatkozott jogegységi határozat, hogy elegendő az azonnali beszedési megbízás kezdeményezése is.
Az adott ügyben a kérelmező nem záradékoltatta a birtokában lévő közjegyzői okiratot, csupán a 9/2001. (MK 147.) MNB rendelkezés alapján azonnali beszedési megbízást nyújtott be számlavezető bankjához a kölcsöntartozás beszedése iránt, és ennek részbeni eredménytelenségére tekintettel kezdeményezte az adós fizetésképtelensége megállapítását.
A kérelmező fentiek szerint nem rendelkezik végrehajtható okirattal, ezért nem tekinthető a felszámolási eljárásban hitelezőnek. Mivel a kérelmet hitelezőként terjesztette elő, a végrehajtható okirat hiánya a fizetésképtelenség megállapításának akadálya.
Minderre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a 253. § (2) bekezdése alapján a fentiek értelmében megváltoztatta és az eljárást soron kívül megszüntette.
Megjegyzi az ítélőtábla, hogy az esetleges törvénysértések kiküszöbölésére, csak a záradékkal ellátott közjegyzői okirat alapján van intézményesen lehetőség, a végrehajtási záradék törölhető [Vht. 211-212. §], a végrehajtás felfüggeszthető, megszüntethető és korlátozható, a végrehajtó törvénysértő intézkedése ellen kifogással lehet élni a bíróságnál. [Vht. 48-51. §; 55-56. §; 217-218. §]. Ha a végrehajtás megszüntetésére, illetőleg korlátozására a bírósági végrehajtási eljárás keretében nincs lehetőség, a Pp. 366. §-a alapján az adós, aki a végrehajtást sérelmesnek tartja, végrehajtás megszüntetési, illetőleg korlátozási pert indíthat a végrehajtást kérő ellen. A Pp. 369. § a) pontjára alapítottan a végrehajtási záradékkal ellátott okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetése iránt az adós pert indíthat, ha állítása szerint a végrehajtani kért követelés érvényesen nem jött létre, illetőleg létre sem jött, mivel a Pp. 195. § (3) bekezdése szerint ellenbizonyításnak a közokirattal szemben is helye van.
[Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. 145. § (2) bekezdése értelmében az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat végrehajthatóságához külön intézkedésre (pl. záradékolás, végrehajtási lap kiállítása) nincs szükség.]
A hitelező esetleges követelése polgári peres eljárásban történő érvényesítésétől nincsen elzárva, hiszen a jelen nemperes eljárásban a bíróság kizárólag arról döntött, hogy az adóssal szemben a Cstv. 27. § (2) bekezdés c) pontja szerinti fizetésképtelenségi ok a hitelező által érvényesített követelés tekintetében fennáll-e.
(Fővárosi Ítélőtábla 11. Fpkf. 44.577/2008/2)