adozona.hu
ÍH 2009.141
ÍH 2009.141
BESZÁMÍTÁS A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁSBAN - BESZÁMÍTÁS, MINT JOGHATÁLYOS VITATÁS A FIZETÉSKÉPTELENSÉG MEGÁLLAPÍTÁSÁNÁL - VITATÁSRA NYITVA ÁLLÓ HATÁRIDŐN TÚL BEJELENTETT BESZÁMÍTÁS ESETÉN KÖVETENDŐ ELJÁRÁS A beszámítással a kötelezettségek megszűnnek, az a teljesítéssel azonos hatályú. Ezért a vitatásra nyitva álló határidőn túl bejelentett beszámítás - bár nem minősül joghatályos vitatásnak a fizetésképtelenség megállapítása szempontjából - a követelés fennállására és mértékére nézve érdemi vizsgálatot igényel [
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság az eljárást a Cstv. 27. § (6) bekezdése alapján soron kívül megszüntette.
Határozatát azzal indokolta, hogy a hitelező 7 500 000 Ft vállalkozási díj és járulékai fizetésének elmulasztása miatt kérte az adós fizetésképtelenségének megállapítását. Az adós érdemi védekezésében az eljárás soron kívüli megszüntetését kérte. Előadta, hogy a hitelező a 2007. január 26-án kötött vállalkozási szerződésben társasház homlokzati hőszigetelését vállalta 2007. július 31-i végső határid...
ÍH 2009.141 BESZÁMÍTÁS A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁSBAN - BESZÁMÍTÁS, MINT JOGHATÁLYOS VITATÁS A FIZETÉSKÉPTELENSÉG MEGÁLLAPÍTÁSÁNÁL - VITATÁSRA NYITVA ÁLLÓ HATÁRIDŐN TÚL BEJELENTETT BESZÁMÍTÁS ESETÉN KÖVETENDŐ ELJÁRÁS
A beszámítással a kötelezettségek megszűnnek, az a teljesítéssel azonos hatályú. Ezért a vitatásra nyitva álló határidőn túl bejelentett beszámítás - bár nem minősül joghatályos vitatásnak a fizetésképtelenség megállapítása szempontjából - a követelés fennállására és mértékére nézve érdemi vizsgálatot igényel [Ptk. 296. §, Cstv. 27. § (2) bek. a) pontja és (3) bek.].
Az elsőfokú bíróság az eljárást a Cstv. 27. § (6) bekezdése alapján soron kívül megszüntette.
Határozatát azzal indokolta, hogy a hitelező 7 500 000 Ft vállalkozási díj és járulékai fizetésének elmulasztása miatt kérte az adós fizetésképtelenségének megállapítását. Az adós érdemi védekezésében az eljárás soron kívüli megszüntetését kérte. Előadta, hogy a hitelező a 2007. január 26-án kötött vállalkozási szerződésben társasház homlokzati hőszigetelését vállalta 2007. július 31-i végső határidővel, azonban csak 2007. október 10-én teljesítette a szerződési kötelezettségét, ily módon 71 nap késedelembe esett. A szerződés 3.4. pontja értelmében ezért a hitelezőt kötbérfizetési kötelezettség terheli 15 200 000 Ft összegben. Az adós 2007. május 7. napján tájékoztatta a hitelezőt, hogy a kötbér tartozást beszámítja a vállalkozási díjtartozásába 7,5 M Ft erejéig, ezáltal a hitelező követelése teljes mértékben megszűnt. Egyidejűleg az adós felszólította a hitelezőt a fennmaradt 7 700 000 Ft összegű kötbértartozás megfizetésére.
A hitelező az adós beszámítási kifogását elkésettnek minősítette, mert az adós a beszámítást az általa megküldött fizetési felszólítás kézhezvételét követően tette, és ekkor már joghatályosan sem vitatás, sem beszámítási kifogás nem terjeszthető elő. A hitelező az adós beszámítási követelését érdemben is megalapozatlannak tartotta. Kifejtette, hogy nem esett késedelembe, mert nem neki felróható okból történt a késedelem.
A bíróság a beszámítási kifogásra tekintettel az eljárást soron kívül megszüntette. Hivatkozása szerint a beszámítási kifogásra a Cstv. 27. § (3) bekezdésében meghatározott "vitatás" illetve annak határideje nem alkalmazható, így az elkésettnek nem minősíthető. Figyelemmel arra azonban, hogy a hitelező a beszámítási kifogást nem ismerte el, álláspontja szerint a jogvita eldöntése csak polgári perben lehetséges.
A végzés ellen a hitelező élt fellebbezéssel. Jogorvoslati kérelmében hangsúlyozta, hogy 7 500 000 Ft követelése áll fenn az adóssal szemben, a jogszabálynak megfelelő módon felszólította az adóst a tartozás megfizetésére és az adós a felszólítás kézhezvételéig semmilyen módon nem vitatta a hitelezői követelést. Hivatkozott arra is, hogy az eljárás során előadta és igazolta, hogy az adós beszámítási kifogása alaptalan. Minderre tekintettel kérte, hogy az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését változtassa meg és az adós fizetésképtelenségét a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontja alapján állapítsa meg.
Az adós a fellebbezésre tett észrevételében az elsőfokú határozat helybenhagyását kérte. Előadta, hogy a vállalkozói díj és a kötbérkövetelés egymással szemben beszámítható. A vállalkozási szerződés 3.1. pontja és a teljesítési igazolás dátuma igazolja a késedelmes teljesítés tényét, hiszen a szerződésben vállalt 2007. július 31-i határidő helyett csak 2007. október 10-én fejezte be a vállalt munkát a hitelező. Kifejtette, hogy jelen ügyben a hitelező által felhozott kifogások olyan anyagi jogi kérdés tisztázása után dönthetők el, mely a felszámolási nemperes eljárásban nem tisztázható.
A Fővárosi Ítélőtábla a rendelkezésre álló adatok alapján megállapította, hogy a hitelező 2008. május 27. napján terjesztette elő az adós fizetésképtelenségének megállapítására irányuló kérelmét. A hitelező 2008. április 22. napján kelt és 2008. április 23. napján postára adott ajánlott levelében hívta fel az adóst a tartozás megfizetésére. Az adós 2008. május 7. napján kelt, a hitelező által 2008. május 14. napján átvett levélben tett beszámítási nyilatkozatot a hitelező felé.
A fellebbezés alapos. Az elsőfokú bíróság eltérő jogi álláspontja miatt a feleket nem oktatta ki a bizonyítandó tényekről, a tényállást nem tárta fel a megalapozott döntéshez szükséges mértékben, ezért a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 252. § (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasítja.
A hitelezői kérelem 2008. május 27. napján történő benyújtására figyelemmel jelen eljárásra a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló, lényegesen utoljára a 2007. évi LXXVIII. törvénnyel módosított 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) rendelkezései az irányadóak. A Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontja értelmében az adós fizetésképtelenségét a bíróság akkor állapítja meg, ha a szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette. A (3) bekezdés értelmében, amennyiben a hitelezői írásbeli fizetési felszólítást postán küldték, ajánlott küldemény esetén azt a feladástól számított 5. munkanapon a belföldi címzetthez megérkezettnek kell tekinteni. A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az adós vitatásának legkésőbb a hitelező fizetési felszólításának kézhezvételét megelőző napig írásban van helye.
A fizetésképtelenség megállapítása során a bíróság a Cstv. 27. § (2) bekezdésében foglalt feltételek fennállását vizsgálja. A hitelezőt terheli a követelés létrejöttének, fennállásának, esedékességének és a fizetési felszólítás adós részére történő megküldésének igazolása.
A Ptk. 296. §-a értelmében a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését a jogosulthoz intézett vagy bírósági eljárás során tett nyilatkozattal tartozásába beszámíthatja, és a beszámítással a kötelezettségek megszűnnek. A beszámítás a teljesítéssel azonos joghatályú. Az adós beszámítási kifogást mind a vitatásra nyitva álló határidőn belül, mind ezt követően előterjeszthet.
A kialakult bírói gyakorlat szerint a fizetésképtelenség megállapítása szempontjából a követelés vitatásának tekintendő, ha a hitelezői fizetési felszólítás kézhezvételét megelőzően, a vitatásra nyitva álló határidőn belül terjeszti elő az adós a beszámítási kifogását, mert a hitelezői követelést megszüntető nyilatkozatot tesz és ezzel tagadja, hogy a hitelezőnek még van egyáltalán, vagy az eredetileg meghatározott összegű követelése.
Ha a vitatásra nyitva álló határidőn túl jelenti be az adós a hitelezőnek a beszámítást, ez a nyilatkozat is megszünteti a hitelezői követelést. Ez a nyilatkozat is azt jelenti, hogy ezt követően tagadja a hitelezői követelés fennállását, azonban ez a nyilatkozat a fizetésképtelenség szempontjából nem tekinthető joghatályos vitatásnak, így a követelés a fizetésképtelenség vizsgálata során nem minősül "vitatottnak", mivel az adós a vitatásra nyitva álló határidőn túl terjesztette azt elő. De ha az adós a fizetésképtelenség megállapítására irányuló eljárásban azzal védekezik, hogy a hitelező követelését a vitatásra nyitva álló határidőn túl beszámítással megszüntette, a felszámoló bíróságnak az előterjesztett beszámítási kifogást érdemben el kell elbírálnia, és meg kell állapítania, hogy a követelés valóban megszűnt-e.
Ha az adós a beszámítási kifogást csupán a fizetésképtelenség megállapítására irányuló eljárás során terjeszti elő, ezt a felszámoló bíróságnak szintén érdemben el kell elbírálnia, hiszen a hitelezői követelés megszűnését állítja az adós.
Ezen esetekben a beszámítási kifogás érdemi elbírálását követően lesz abban a helyzetben a bíróság, hogy megállapítsa, van-e az adósnak fennálló, nem vitatott tartozása a hitelezővel szemben és ennek függvényében dönthet a fizetésképtelenség megállapításáról.
Az adott ügyben az adós azzal védekezett, hogy a hitelező fizetési felszólítását követően, tehát már a vitatásra nyitva álló határidőn túl, kötbérigényét beszámította a hitelező - felszámolási eljárás alapjául szolgáló - hátralékos vállalkozói díjkövetelésébe. A hitelező érdemben a beszámítási kifogást megalapozatlannak tartotta. Hangsúlyozta, hogy az átadás-átvétel nem 2007. október 10-én, hanem már augusztus 27-én megtörtént. Csatolta a műszaki ellenőr nyilatkozatát, mely szerint az esetleges késedelem miatt a hitelezőt nem terheli felelősség, mert a hitelező a munkálatok során úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható volt. Csatolta az adós 2007. augusztus 16-án kelt nyilatkozatát, mely szerint a 1110 Budapest, F. út 121. szám alatti épület homlokzat színezése az építési engedély szerint első osztályú minőségben elkészült. Csatolt egy 2007. augusztus 16. napján készült átadás-átvételi jegyzőkönyvet, majd egy 2007. augusztus 27-én készült jegyzőkönyvet.
A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak fel kell hívnia az adóst és a hitelezőt, hogy követelését pontosan munkálja ki a késedelmi kamat vonatkozásában is. Az adós beszámítási kifogását - a fentiek értelmében - érdemben el kell bírálni. Ki kell oktatni a feleket a Pp. 3. § (3) bekezdése alapján a bizonyítási teherre és fel kell hívni őket bizonyítási indítványok előterjesztésére. A szükséges bizonyítási eljárás lefolytatása után lesz az elsőfokú bíróság abban a helyzetben, hogy megalapozottan döntsön abban a kérdésben, hogy a beszámítási kifogás megalapozott-e, megszüntette-e a hitelező követelését. Ennek alapján lehet megállapítani, hogy a hitelezőnek áll-e fenn követelése, és ezt követően lehet állást foglalni az adós fizetésképtelensége tárgyában.
(Fővárosi Ítélőtábla 11. Fpkf. 43.138/2009/2.)