adozona.hu
ÍH 2009.133
ÍH 2009.133
BEJEGYZŐ (VÁLTOZÁSBEJEGYZŐ) VÉGZÉS MEGHOZATALA ÉS ÍRÁSBAFOGLALÁSA (GÉPI MEGSZERKESZTÉSE) - CÉGBÍRÓSÁG ÜGYINTÉZÉSI IDEJE - VÉGZÉS KIJAVÍTÁSA Más polgári peres és nemperes eljárásokhoz hasonlóan a cégeljárásban is elkülönül a bírói döntéshozatal, és a döntésnek, bírói utasításnak megfelelő határozat gépi megszerkesztése, azaz írásbafoglalása. Emiatt a cégeljárásban sem esik egybe törvényszerűen a bejegyző (változásbejegyző) végzés meghozatalának dátuma a határozat gépi szerkesztésének, cégjegyzékben, iratjegy
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az I. Befektetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2008. augusztus 11-én változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő az elsőfokú bíróságon. 2008. szeptember 17-én, mivel számításai szerint a bírósági ügyintézésre a Ctv. 46. § (7) bekezdése szerint az általános eljárásban előírt 15 napos határidő eltelt és ezt megelőzően a bíróságtól semmiféle végzést nem kapott, a társaság úgy ítélte meg, hogy a bírósági eljárás határideje eltelt, ezért kérte, hogy számára a törvény erejénél fogva létrejött...
ÍH 2009.133 BEJEGYZŐ (VÁLTOZÁSBEJEGYZŐ) VÉGZÉS MEGHOZATALA ÉS ÍRÁSBAFOGLALÁSA (GÉPI MEGSZERKESZTÉSE) - CÉGBÍRÓSÁG ÜGYINTÉZÉSI IDEJE - VÉGZÉS KIJAVÍTÁSA
Más polgári peres és nemperes eljárásokhoz hasonlóan a cégeljárásban is elkülönül a bírói döntéshozatal, és a döntésnek, bírói utasításnak megfelelő határozat gépi megszerkesztése, azaz írásbafoglalása. Emiatt a cégeljárásban sem esik egybe törvényszerűen a bejegyző (változásbejegyző) végzés meghozatalának dátuma a határozat gépi szerkesztésének, cégjegyzékben, iratjegyzékben való rögzítésének az időpontjával [Ctv. 32. § (1) bek., 46. § (7) bek., Pp. 214. § (1) bek., 219. § (1) bek. d) pontja és (2) bek., 220. § (1) bek. e) pontja; 222. § (1) bek., BÜSZ 54. § (1) és (2) bek., 61/A. § (1) bek., 61/C. § (1) és (2) bek.].
Az I. Befektetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2008. augusztus 11-én változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő az elsőfokú bíróságon. 2008. szeptember 17-én, mivel számításai szerint a bírósági ügyintézésre a Ctv. 46. § (7) bekezdése szerint az általános eljárásban előírt 15 napos határidő eltelt és ezt megelőzően a bíróságtól semmiféle végzést nem kapott, a társaság úgy ítélte meg, hogy a bírósági eljárás határideje eltelt, ezért kérte, hogy számára a törvény erejénél fogva létrejött változásbejegyző végzést a bíróság küldje meg. Hivatkozott arra is, hogy a 15 napos ügyintézési határidő 2008. szeptember 2-án letelt, ezt követően legkésőbb a Ctv. 47. § (1) bekezdése szerinti további 3 napos intézkedési idő állhatott még fenn, azonban 2008. szeptember 5. napjáig a kérelem elbírálásáról mindenképpen rendelkezni kellett, ennek hiányában pedig a változásbejegyzés ex lege bekövetkezett. Erre tekintettel kérte a társaság a változásbejegyző végzés soron kívüli kézbesítését.
Az elsőfokú bíróság 2008. szeptember 1-jei 78. számú végzésével a változásokat bejegyezte, és a változásbejegyző végzést a társaság jogi képviselőjének kézbesítette. A 78. sorszámú végzés kelteként és a végzésben az egyes változó rovatoknál is feltüntetett bírósági határozathozatali időpontként 2008. szeptember 1. napját jelölte meg a határozat.
2008. október 27-én a cég kijavítási kérelmet nyújtott be, ebben kérte a 78. sorszámú végzés 9/018, 9/019, 45/001 és 45/002 rovatainál a végzés keltének időpontjaként a törvény erejénél fogva 2008. szeptember 8. napját feltüntetni a szeptember 1-jei dátum helyett, miután álláspontja szerint a törvény erejénél fogva, a bíróság intézkedésének hiányában valójában ekkor jött létre a változásbejegyzés. Kérelmét azzal indokolta, hogy a 2008. augusztus 11-én benyújtott elektronikus változásbejegyzési kérelemre a bíróság a 15 munkanapos rendes bírósági ügyintézési idő alatt nem reagált, hiánypótlási felhívást az első 3 nap alatt nem adott ki, és a 2008. szeptember 2-ig nyitva állt 15 munkanapos időszak alatt sem kézbesített számára sem elutasító, sem bejegyző végzést.
A Ctv. 47. § (1) bekezdése értelmében az ezen időponttól számított 3 munkanapon belül még intézkedhetett volna a határozathozatal érdekében a cégbíróság vezetője, azonban erre sem került sor, így a Ctv. 47. § (2) bekezdése szerint a 15 + 3 munkanap eredménytelen elteltét követő munkanapokon, azaz 2008. szeptember 8-án a változásbejegyzés a kérelem szerinti tartalommal ex lege létrejött.
Hivatkozott kérelmében arra is, hogy 2008. szeptember 17-én hiteles cégkivonatot és iratjegyzéket váltott ki, melyek tanúsága szerint a fenti időpontban is bejegyzés alatti, elintézetlen módosításként szerepelnek a változásbejegyzési kérelmével érintett cégadatok, érdemi ügyintézésre utaló adat nem szerepel.
Hivatkozott a BÜSZ 48. § (2) és 54. § (1)-(2), valamint a 61. § (1) bekezdésének előírásaira, melyekből arra a következtetésre jutott, hogy a bírósági ügykezelési szabályok ellenére sem került sor a változásbejegyző végzés határidőn belüli meghozatalára és egyidejű megszerkesztésére, véglegesítésére, cégjegyzéken történő átvezetésére, így csak törvényi bejegyződés következhetett be, melynek időpontja azonban a 78. sorszámú végzésben feltüntetett időpontnál későbbi. A 78. sorszámú végzés elektronikus adatlapjának szövege szerint a "beillesztés időpontja 2008. október 14. 9:50.16", vagyis csak ekkor történt meg a számítógépen szerkesztett okirat egyidejű lezárása, bírói aláírása és egyben a cégjegyzékben történő megjelenése, azonban az időszámítás folytán az ex lege bejegyződés addigra létrejött.
Kérelméhez csatolta a hivatkozott cégkivonatot és iratjegyzéket.
Az elsőfokú bíróság 2009. február 23-án kelt 85. számú végzésével a kijavítási kérelmet elutasította. Végzése indokolásában arra hivatkozott, hogy a Ctv. 32. § (1) bekezdéséhez képest alkalmazandó Pp. 224. § (1) bekezdése értelmében a bíróság névcsere, hibás névírás, szám- vagy számítási hiba, vagy más hasonló elírás esetén rendelheti el határozata kijavítását, jelen ügyben azonban ennek feltételei nem álltak fenn. A vitatott határozatban elírás nem történt, mivel a bírósági döntés időpontját a 78. sorszámú végzés és így a cégnyilvántartás is helyesen tartalmazza akkor is, ha annak tényleges megszerkesztésére csak a későbbiekben volt lehetőség.
A társaság 2009. március 12-én fellebbezést nyújtott be a 85. sorszámú elutasító végzés ellen, ebben lényegében a kijavítási kérelemben előadottakat ismételte meg. A BÜSZ 54. § (1) bekezdésének szabályából, valamint a BÜSZ cégbírósági ügyvitelt szabályozó további előírásaiból [54. § (2) bekezdés, 61/A. § (1) bekezdés], valamint a Ctv. 39. § (2) bekezdésének és a 21/2006. (V. 18.) IM rendelet szabályainak egybevetéséből arra a következtetésre jutott, hogy a bejegyzést elrendelő bírói intézkedés és annak megszerkesztése, a cégjegyzékben való rögzítése azonos időben kell történjen, egymástól időben nem válhat el. A jelen ügyben tapasztalt anomália véleménye szerint a bejegyző végzés visszadátumozására utal, ez azonban, noha lehetséges volt a papír alapú ügyintézés során, de összeférhetetlen az elektronikus eljárás követelményeivel. Kérte a 85. sorszámú végzés megváltoztatásával a kijavítási kérelem teljesítését.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozatlan.
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. tv. (Ctv.) 32. § (1) bekezdése értelmében a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás olyan elektronikus polgári nemperes eljárás, amelyre a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) szabályait - ha a Ctv. másként nem rendelkezik - megfelelően alkalmazni kell.
A Pp. 214. § (1) bekezdése értelmében a bíróság határozatát - ha tanácsban jár el - zárt tanácskozásban hozza meg.
A Pp. 218. § (1) bekezdése értelmében a tárgyalás folyamán hozott végzéseket és az ítéletet a tárgyalás napján ki kell hirdetni, a kihirdetést azonban az ítéletre nézve - legfeljebb 15 (2009. január 1-je előtt 8) napra - a bíróság elhalaszthatja azzal, hogy a kihirdetés határnapját nyomban ki kell tűzni, és a határozatot ebben az esetben a kihirdetés időpontjáig írásba is kell foglalni. A (3) bekezdés szerint a határozat kihirdetése a rendelkező rész felolvasásából és az indokok rövid ismertetéséből áll, utóbbi azonban elmarad, ha a határozatot a törvény szerint nem kell indokolni.
A Pp. 219. § (1) bekezdés d) pontja értelmében kézbesítés útján kell közölni - egyebek közt - a tárgyaláson kívül hozott végzést az érdekelt féllel. A (2) bekezdés szerint a határozatot - kivéve, ha annak kihirdetését a bíróság a Pp. 218. § (1) bekezdése alkalmazásával elhalasztotta - annak meghozatalától számított legkésőbb 15 napon belül kell írásba foglalni, és az írásbafoglalást követő nyolc (2009. január 1-je előtt 15) napon belül kézbesíteni kell.
A Pp. 220. § (1) bekezdés e) pontja szerint az írásba foglalt ítéletnek tartalmaznia kell az ítélethozatal helyének és idejének megfelelő keltezést, a Pp. 222. § (1) bekezdése értelmében pedig a végzésekre a 220. § megfelelően irányadó azzal, hogy a feleknek és képviselőiknek lakóhelyét a végzésben csak a szükséghez képest kell feltüntetni, továbbá indokolni csak a külön fellebbezéssel támadható végzéseket kell.
A fenti szabályok egybevetéséből megállapítható, hogy a bírósági eljárásban elkülönül a bírói döntéshozatal (akár tanácsban, akár egyesbíróként eljárva kerül arra sor), és a bírói határozat írásbafoglalásának szakasza.
A cégeljárásra a már idézett Ctv. 32. § (1) bekezdése értelmében a Pp.</a> szabályai értelemszerűen irányadók eltérő Ctv. rendelkezés hiányában. A Ctv. azonban a bírói határozathozatalra, annak menetére a Pp.</a> fenti szabályaitól eltérő, speciális rendelkezést - eltekintve a határidőktől - nem tartalmaz, a jelen eljárásra irányadó, a változásbejegyzési kérelem benyújtásakor hatályban volt Ctv. 46. § (7) bekezdése értelmében csupán azt deklarálta a jogalkotó, hogy a kérelem szerinti bejegyzésről vagy elutasításról (ha a Ctv. másként nem rendelkezik) a kérelem érkezésétől számított tizenöt munkanapon belül dönteni kell, az írásbafoglalással kapcsolatban azonban speciális előírást a 2008. december 27. előtt indult cégügyekre nézve a Ctv. nem tartalmazott. [Az ezt követően indult ügyekre a 2008. évi XCVI. törvénnyel módosított Ctv. 46. § (7) bekezdése már azt is kimondta, hogy a 15 napos határidőn belül a bíróságnak a végzés kézbesítését is kezdeményeznie kell, de e szabály megszegéséhez a jogalkotó semmiféle cégjogi szankciót nem fűzött.]
Megállapítható tehát, hogy eltérő Ctv.-szabály hiányában a cégeljárásban is elkülönül a bírói döntéshozatal és a döntésnek, bírói utasításnak megfelelő határozat gépi megszerkesztése, azaz írásbafoglalása. A cégeljárás, mint polgári nemperes eljárás lényegi szabályait alapvetően nem érinti az a körülmény, hogy az eljárás papír alapú, vagy elektronikus. Utóbbi eljárás csak formai eltéréseket eredményez, és az azzal járó egyes technikai megoldások értelemszerűen befolyásolják a jogalkotást, az elektronikus lehetőségek új jogintézményeket is generálnak. A feladat azonban az, hogy az elektronikus eljárásban a polgári nemperes eljárási rendet leképezzék, az egyes eljárási rendben szereplő jogintézmények csak kifejezett jogszabályi rendelkezéssel iktathatók ki. Ahogyan a Pp.</a> megkülönbözteti a vitás jogkérdés bírósági elbírálásának folyamatában a bírói határozat meghozatalának és írásbafoglalásának szakaszát, a Ctv. eltérő rendelkezése hiányában ez fennáll az elektronikus cégeljárásban is. Nincs olyan szabály, amely arra kötelezné az eljáró bírót, hogy az általa meghozott döntés számítógépes megszerkesztését, cégjegyzékben való rögzítését is maga végezze. Nem kétséges, hogy ez a megoldás sem kizárt, sőt az egyszerűsített cégeljárásban - a bírósági ügyintézők által intézett ügyekben - általánosan alkalmazott, azonban a Ctv.-ben vagy más cégeljárási szabályban a bíróra nézve ilyen kötelezettség nem szerepel.
A Pp.</a> idézett rendelkezései és a Ctv.-ben megfogalmazott speciális rendelkezés hiányában a cégeljárásban sem esik egybe törvényszerűen a bejegyző (változásbejegyző) végzés meghozatalának dátuma és a határozat megszerkesztése (írásbafoglalása), és a cégjegyzékben, iratjegyzékben való rögzítése.
A cégeljárást szabályozó 21/2006. (V. 18.) IM rendelet (a Cvhr.) és a cégbíróság ügyviteléről rendelkező BÜSZ [a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet] sem tartalmaz (és nem is tartalmazhat) ezzel ellentétes szabályozást.
gnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 24/2006. (V. 18.) IM rendelet (Ecvhr.), valamint a BÜSZ szabályozza.
A Ctv. 10. § (1)-(2) bekezdése szerint a cégnyilvántartás a cégjegyzékből, valamint egyebek mellett a cégjegyzékben szereplő adatok igazolására szolgáló cégiratokból áll. A 12. § (2)-(3) bekezdése kimondja, hogy a cégmásolatban, a cégkivonatban, valamint a cégbizonyítványban az egyes adatok mellett fel kell tüntetni az adat (illetve annak törlése) bejegyzésének időpontját is.
A 23. § (1) bekezdése szerint a céget, illetve a cégre vonatkozó adatokat a cégbíróság cégjegyzékben tartja nyilván.
A 24. § (1) bekezdése sorolja fel a valamennyi cég esetében bejegyzendő cégadatokat, így a k) pont szerint a cégjegyzék kötelező tartalmi eleme a cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés meghozatalának időpontja is.
A Ctv. 30. § (3)-(4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a cégjegyzék valamennyi cégadat esetében tartalmazza a változás időpontját. A (4) bekezdésben felsorolt esetekben a cég meghatározhatja a változás időpontját, az azonban az annak alapjául szolgáló határozatnál korábbi nem lehet.
A Cvhr. 18. §-a értelmében a cégbíróság a cégiratokról a cégjegyzék részét képező számítógépes nyilvántartást (iratjegyzéket) vezet. Az a)-c) pont szerint az iratjegyzék tartalmazza a kezdő és utóiratok megnevezését, az ezzel kapcsolatban hozott cégbírósági határozat (határozatok) számát, illetve a határozat jogerőre emelkedésének időpontját, utalva arra az iratra, amelynek alapján a határozat (végzés) meghozatalára sor került.
A Ctv. 36. § (1) bekezdése és a Cvhr. 5. § (1) bekezdése értelmében a bejegyzési, változásbejegyzési kérelmeket elektronikus úton kell előterjeszteni.
A Ctv. 39. § (1) bekezdése szerint a cégbíróságra vonatkozó ügyintézési határidő kezdő napja az informatikailag szabályszerű kérelem cégbírósághoz érkezését követő munkanap. A (2) bekezdés azt is kimondja, hogy a cégbíróság a jogi képviselővel elektronikus úton közli a bejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során hozott végzéseket.
A BÜSZ 48. § (2) bekezdése értelmében a cégeljárásban a cég-, illetőleg a cégjegyzékadatban történt változás bejegyzésére elektronikus úton kerül sor.
Az 54. § (1) bekezdése szerint, ha a bíró a bejegyzést elrendeli, a bejegyzést elrendelő végzést számítógépen szerkeszti meg. Ennek során az előszerkesztés adatait - a szükséghez képest - a bíró utasításának megfelelően módosítani kell.
Az 54. § (2) bekezdése kimondja, hogy a cégbíróság a kérelemnek helyt adó bejegyző végzést és a bejegyzés alapjául szolgáló iratokat elektronikus bejegyzési záradékkal ellátva és annak megállapításával, hogy a végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, a Ctv. 39. §-ának (2) bekezdése szerint kézbesíti. A végzésben szereplő adatokat a számítógépen egyidejűleg le kell zárni, illetve jogerősíteni kell, és meg kell adni azoknak az iratoknak a sorszámát is, amelyekre az elintézés (végzés) vonatkozik. A záradékolt bejegyző végzést, illetőleg a bejegyzés alapjául szolgáló záradékolt iratokat a cégbíróság a bíróság elektronikus nyilvántartásának elkülönített részében őrzi.
Az 57. § (2) bekezdése értelmében a cégbíróság egy határozatában több különböző adat, továbbá ugyanazon adat többszöri módosításának bejegyzését is elrendelheti.
A 61/A. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a cégbíróság által elektronikus okirat formájában meghozott végzést minősített elektronikus aláírással és az elektronikus aláíráson elhelyezett időbélyegzővel, a kiállított tanúsítványt és igazolást fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni.
A 61/C. § (1) bekezdése kimondja, ha a bíró a cégbejegyzést elrendeli, a cégbíróság az elektronikus okirat formájában meghozott végzést annak megállapításával, hogy a végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, a Ctv. 39. § (2) bekezdése szerint közli a fél jogi képviselőjével. A (2) bekezdés szerint a bejegyző végzés alapjául szolgáló elektronikus cégiratokat elektronikus bejegyzési záradékkal kell ellátni. Az elektronikus bejegyzési záradék a bejegyzés tényét, a bejegyző végzés számát és keltét tartalmazza, és azt minősített elektronikus aláírással és az elektronikus aláíráson elhelyezett időbélyegzővel kell ellátni. Az elektronikus bejegyzési záradékkal ellátott cégiratokat a bejegyző végzés közlésével egyidejűleg a Ctv. 39. §-ának (2) bekezdése szerint kell megküldeni a fél jogi képviselőjének.
Az idézett rendelkezésekből, így különösen a Ctv. 24. § (1) bekezdéséből, a 39. § (2) bekezdéséből, a BÜSZ 54. § (1) és (2) bekezdéséből, a 61/A. § (1) bekezdéséből az a következtetés vonható le, hogy a kérelem elbírálása, a bejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő végzés meghozatala, mint "bírói intézkedés", majd a végzés meghozatalát követő ügyviteli feladatok, vagy a végzés - a BÜSZ már idézett 61/A. § (1) bekezdése szerint is elektronikus okiratként meghozott végzés - megfelelő alakszerűségek szerinti kiadmányának elkészítése, kézbesítése, az eljárás és az ügyvitel rendjéből következően időben eltérhetnek. A bejegyzés elrendelésének időpontja nem más, mint a bíró által hozott végzés kelte, amely adat a cégjegyzékbe kötelezően bejegyzendő. Majd - függetlenül attól, hogy a bíró az elrendelő végzését elektronikus okirat formájában hozza meg ("szerkeszti" meg) - ettől eltérő időpontban kerül sor a végzés elektronikus aláírással, időbélyegzővel, elektronikus bejegyzési záradékkal ellátására, kézbesítésére, az adatok lezárására, "jogerősítésére", vagyis a cégjegyzékbe "kerülésére". Ezen utóbbi időpontot tartalmazza az iratjegyzék "módosítás dátuma" sora, amely az adatok cégjegyzékbe "bevitelének, illetőleg törlésének" időpontja.
Mindezekre figyelemmel a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem tárgyában hozott, a bejegyzést elrendelő végzés meghozatalának és a végzés megszerkesztésének, cégjegyzéki és iratjegyzéki rögzítésének időpontja jogszerűen eltérhet egymástól, az eltérés nem "visszadátumozás", nem minősül hibának és kijavítási kérelem alapjául ez okból nem szolgálhat.
A cégeljárásban a Ctv. 32. § (1) bekezdése alapján - eltérő rendelkezés hiányában - a Pp.</a> szabályai alkalmazandók, így irányadóak e szabályok a határozatok tartalmára és kijavítására nézve is.
A Pp. 224. §-a értelmében a határozat kijavításának névcsere, hibás névírás, szám- vagy számítási hiba, vagy más hasonló elírás esetén lehet helye.
A jelen ügyben a társaság a 78. sorszámú bejegyző végzés 2008. szeptember 1-jei keltét kérte szeptember 8. napjára kijavítani. A cégiratokból, a cégnyilvántartás adataiból azonban az volt megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság a kérelmet érdemben 2008. szeptember 1. napján bírálta el, e napon hozta meg változásbejegyző végzését, ez az időpont minősül tehát a változásbejegyzés időpontjának, függetlenül attól, hogy az ennek megfelelő szerkesztés, a változás cégjegyzékbe vitelének időpontja 2008. október 14. napja volt. A 78. sorszámú változásbejegyző végzés keltezése ezért helyesen történt, a végzés kijavítására nem volt ok, így helytállóan utasította el az elsőfokú bíróság a kijavítási kérelmet.
A fentiekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 32. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 10. Cgf.43.509/2009/2.)