adozona.hu
ÍH 2009.132
ÍH 2009.132
EGYSZERŰSÍTETT ÉS ÁLTALÁNOS CÉGELJÁRÁSRA ÁTTÉRÉS - CÉGELJÁRÁSI REND "RÖGZÜLÉSE" - ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYEK TÖRVÉNYES JOGKÖVETKEZMÉNYEI - VÉGELSZÁMOLÁSSAL KAPCSOLATOS VÁLTOZÁSBEJEGYZÉS CSAK ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSBAN TERJESZTHETŐ ELŐ A Ctv. normái között nincs olyan előírás, amelynek értelmében a jogalkotó az egyes - akár adminisztratív hiba folytán - tévesen jelölt eljárási rend rögzülését deklarálná. A bíróság az egyes eljárási cselekményekhez, a fél által tanúsított magatartásokhoz csak olyan jogkövetkezményeket f
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A végelszámolás alatt álló cég 2009. február 4-én változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő egyszerűsített cégeljárásban. Az elsőfokú bíróság 2009. február 4-én kelt 46. számú végzésével a kérelmet elutasította. Végzése indokolásában kifejtette, hogy a kérelem kitöltése nem felelt meg a jogszabályoknak, mivel azon nem jelölte, hogy szerződésmintára tért át, noha ez a benyújtott iratokból kétséget kizáróan megállapítható. Helytelenül történt a cégnév feltüntetése is, továbbá tájékoztatta az ...
ÍH 2009.132 EGYSZERŰSÍTETT ÉS ÁLTALÁNOS CÉGELJÁRÁSRA ÁTTÉRÉS - CÉGELJÁRÁSI REND "RÖGZÜLÉSE" - ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYEK TÖRVÉNYES JOGKÖVETKEZMÉNYEI - VÉGELSZÁMOLÁSSAL KAPCSOLATOS VÁLTOZÁSBEJEGYZÉS CSAK ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSBAN TERJESZTHETŐ ELŐ
A Ctv. normái között nincs olyan előírás, amelynek értelmében a jogalkotó az egyes - akár adminisztratív hiba folytán - tévesen jelölt eljárási rend rögzülését deklarálná. A bíróság az egyes eljárási cselekményekhez, a fél által tanúsított magatartásokhoz csak olyan jogkövetkezményeket fűzhet, melyek az anyagi és eljárási szabályokból következően előre láthatóak, és azok által determináltak [Ctv. 32. § (2) bek., 48. § (1) bek., 50. § (2) bek., Pp. 3. § (3) bek.].
A végelszámolás alatt álló cég 2009. február 4-én változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő egyszerűsített cégeljárásban. Az elsőfokú bíróság 2009. február 4-én kelt 46. számú végzésével a kérelmet elutasította. Végzése indokolásában kifejtette, hogy a kérelem kitöltése nem felelt meg a jogszabályoknak, mivel azon nem jelölte, hogy szerződésmintára tért át, noha ez a benyújtott iratokból kétséget kizáróan megállapítható. Helytelenül történt a cégnév feltüntetése is, továbbá tájékoztatta az elsőfokú bíróság a társaságot arról, hogy jelen ügyben egyszerűsített eljárás jogszerűen nem választható, mivel a szerződésminta (mely az egyszerűsített eljárásnak egyik alapvető feltétele) kötött, változást nem tűrő jellege miatt nem alkalmas a végelszámolás alatt álló cég adatainak feltüntetésére, de összeegyeztethetetlen a speciális, Ctv. 94-118. §-ai szerinti bírósági eljárás és vizsgálódási kör is a Ctv. 48. §-a szerinti egyszerűsített eljárás normáival. A végzés indokolásához fűzött záradék szövege szerint tájékoztatta az elsőfokú bíróság a társaságot, hogy - bár ismételt kérelem benyújtásának a Ctv. 48. § (9) bekezdése szerint helye lenne - azonban azt nem célszerű előterjeszteni, mivel az egyszerűsített eljárás az eredeti kérelem benyújtásakor "rögzült", és az elsőfokú bíróság álláspontja szerint egy eljáráson belül az egyszerűsített eljárásról az általános eljárásra való áttérésnek helye nincs. Emiatt csak új, önálló változásbejegyzési kérelem keretében igényelhető az általános szabályok szerint az ügy érdemi elintézése.
A cég 2009. február 5-én kelt ismételt bejegyzési kérelmet nyújtott be a cégbírósághoz, melyben kifejtette, hogy a változásbejegyzési kérelemben a szerződésminta használatára történő utalás egyszerű adminisztratív tévedés eredménye, a cégnek nem állt szándékában a szerződésmintára történő áttérés, annak pedig nincs jogi akadálya, hogy a törvényi szerződésmintát iratmintaként használja fel a társaság. Kirívóan jogellenesnek minősítette beadványában az elsőfokú bíróság azon megállapítását, mellyel az ismételt változásbejegyzési kérelem előterjesztésének lehetőségétől kívánta a társaságot elzárni, egyben arra hivatkozott, hogy nem kizárt a nyomtatvány-kérelem felzetének javítása, illetve az adminisztratív okból egyszerűsítetten indult eljárásban az általános eljárásra való áttérés. A kérelemhez ennek megfelelően kitöltve mellékelte a változásbejegyzési kérelmet és a szerződésminta jelleg feltüntetése nélküli, csak iratmintaként alkalmazott társasági szerződést is.
Az elsőfokú bíróság 2009. február 17-én kelt 48. számú végzésével az ismételt bejegyzési kérelmet elutasította. Az elutasítás indokául megismételte a 46. sorszámú végzés záradékában foglalt, az eljárás "rögzülésére" és az áttérés kizártságára vonatkozó megállapításait, továbbá azt, hogy a Ctv. 37. § (6) bekezdése értelmében újabb változásbejegyzési kérelem sikerrel csak a jelen változásbejegyzési ügy jogerős befejezését követően terjeszthető elő.
A társaság 2009. február 18-án fellebbezést nyújtott be a 48. sorszámú végzés ellen, ebben lényegében a megismételt kérelemben írtakra hivatkozott, hangsúlyozva azt is, hogy az általános eljárásra kellett volna áttérnie az elsőfokú bíróságnak a Ctv. 48. § (1) bekezdésében foglaltak betartásával. Kérte a 48. sorszámú végzés hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróságnak új - általános - eljárásra, és újabb határozathozatalra kötelezését.
A fellebbezés megalapozott.
A cégek bejegyzése (változásbejegyzése) kétféle eljárásban: a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. tv. (a továbbiakban: Ctv.) 46-47. § szerinti általános, és a 48. §-ban szabályozott egyszerűsített eljárás rendje szerint történhet. Az általános eljárásban a Ctv. 1. és 2. számú mellékletében írt okiratok csatolandók, hiánypótlási eljárás lefolytatására kerülhet sor, az eljárás alanyát jelentő cégnek azonban szerződésminta mellőzésével készült létesítő okirat alapján kell létrejönnie, illetve működnie.
Azon cégek, melyek létesítő okirata szerződésminta alapján készült, illetve szerződésminta alkalmazásával készült létesítő okirat alapján működnek, a Ctv. 48. § és 50. § (2) bekezdése értelmében csak egyszerűsített eljárásban kérhetik bejegyzésüket, illetve cégjegyzéki adatváltozásaik bejegyzését, és mindaddig, amíg szerződésminta alkalmazásával készült létesítő okirat szerint működnek (vagyis "szabadon fogalmazott" létesítő okiratra nem térnek át) jogszerűen nem is kérhetik más eljárási rendben bejegyzésüket (változásaik bejegyzését), csak egyszerűsített eljárásban.
A szerződésmintát mellőző létesítő okirat alapján működő társaságok - amíg e gyakorlatukon nem változtatnak - csak általános változásbejegyzési eljárásban kérhetik szabályosan cégjegyzéki adatváltozásaik bejegyzését. Vannak továbbá különleges változásbejegyzési ügycsoportok - és ide tartozik a végelszámolással kapcsolatos változások bejegyzése is -, melyek kérelmei, noha a Ctv. kifejezett rendelkezése nem mondja ki, de a vonatkozó jogszabályok egybevetéséből leszűrhetően egyszerűsített eljárásban nem nyújthatók be. A végelszámolás kapcsán például - amint azt az elsőfokú bíróság 46. sorszámú végzése is kifejtette - a végelszámolás alatt álló cég neve a cégnév elemeinek helyes sorrendjében a törvényi szerződésmintába nem vezethető be, továbbá a vezető tisztségviselők adatait rögzítő pontban a végelszámoló nem szerepeltethető. Miután a Ctv. 48. § (1) bekezdése értelmében a szerződésminta adatai, törvényi szövege nem egészíthető ki és nem módosítható, a végelszámolás alatt álló cég számára használata kizárt. Erre figyelemmel végelszámolás alá került, illetve végelszámolás alatt álló cég cégjegyzéki változásának bejegyeztetéséhez szerződésmintán alapuló létesítő okirat módosítást nem készíthet, következésképpen egyszerűsített eljárásban változásainak bejegyzését jogszerűen nem kérheti.
A Ctv. 32. § (2) bekezdéséhez képest alkalmazandó Pp. 3. § (3) bekezdése értelmében azonban a bíróság a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van, így - miután az általános vagy egyszerűsített eljárás választásának joga a kérelmezőt illeti meg, s választását a bejegyzési (változásbejegyzési) nyomtatvány-kérelmen "X" jellel jelölnie kell - a bíróságnak alkalmazkodnia kell a fél petitumához, és azt a cégeljárásban egyoldalúan nem bírálhatja felül. Ezért, ha a kérelmező a "szerződésmintás" egyszerűsített eljárás "X" jelének feltüntetését (akár adminisztratív hiba folytán) tévesen alkalmazza, akkor jár el helyesen a bíróság, ha a kérelmet a nyomtatvány-kérelmen tett jelölés szerinti eljárásban, annak előírásai szerint vizsgálja. Így kell eljárnia akkor is, ha a beadvány és mellékletei jellegéből, a befizetett eljárási illetékből és közzétételi díjból (vagy éppen annak hiányából), a szerződésminta használatából, illetve szerződésmintakénti feltüntetéséből más következne. A cégbíróság ilyenkor - az egyéb feltételek fennállta esetén, és attól függően, hogy a kérelem felzetén az egyszerűsített eljárást kérő "X" jel szerepel-e vagy sem - az ebből következő eljárási típusnak megfelelő jogkörében eljárva határoz a változásbejegyzésről. Ha egyszerűsített eljárásban eljárva elutasító végzést hoz, a hiányosságok felsorolását az elutasító végzésnek tartalmaznia kell, és a jogorvoslati lehetőségek között azt is fel kell tüntetnie, ha az ismételt bejegyzési kérelem csak más eljárási típusban terjeszthető elő eredményesen. Ha a kérelem eljárásválasztást eredményező jelölése folytán általános eljárásban határoz a bíróság, noha egyszerűsített eljárásra volna szükség a beadvány tartalma szerint, a kérelem fogyatékosságaitól és az eljárás menetétől függően vagy a Ctv. 45. § szerinti hiánypótlási eljárás mellőzésével hozott formai eljárásról dönt, vagy érdemben eljárva hiánypótlási felhívást ad ki, utalva abban arra, hogy a szerződésminta alkalmazása az egyszerűsített eljárást vonja maga után, ezt azonban a félnek a megfelelően kitöltött nyomtatvány-kérelemmel kell kérnie.
Ha a fél által benyújtott hiánypótlásban, vagy ha elutasítás esetén a fél az ismételt bejegyzési kérelem keretében a petitum hiányosságát kiküszöböli azzal, hogy a megfelelő eljárás lefolytatására utaló kérelmet terjeszt elő, a bíróságnak e kérelem elbírálását az ismételt kérelemben, illetve a hiánypótlásban közölt eljárási rend szerint kell végeznie azzal, hogy az ismételt kérelmet a Ctv. 45. § (5) bekezdésének szabálya szerint az eredeti kérelem mellékleteivel egységben kell értékelnie. (Hiánypótlás keretében történő helyesbítésnél ugyanez az eljárás természetéből adódik.)
A Fővárosi Ítélőtábla már számos jogorvoslati döntésében [például 13. Cgf. 44.868/2008/2., 13. Cgf. 44.830/2008/2.] kifejtette, hogy nincs jogszabályi alapja annak a bírói álláspontnak, amely az adott bejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban az általános eljárásról az egyszerűsített eljárásra való áttérést, vagy ennek ellentettjét kizárná.
A Ctv. normái között nincs olyan előírás, amelynek értelmében a jogalkotó az egyszer - akár adminisztratív hiba folytán - tévesen jelölt eljárási rend rögzülését deklarálná. Ellenkezőleg, a Ctv. 48. §, 50. § (2) bekezdése és az a körülmény, hogy a Ctv. szerződésminta alkalmazásáról kizárólag az egyszerűsített eljárás kapcsán tesz említést, továbbá, hogy a 21/2006. (V. 18.) IM rendelet mellékletében meghatározott bejegyzési (változásbejegyzési) nyomtatvány-kérelem első oldalán található jogszabályszöveg a szerződésminta (nem iratmintaként történő) használatát az egyszerűsített eljárás kéréséhez köti, azt jelenti, hogy a fél - ha a cégnek "szerződésmintás" létesítő okirata van - jogszerűen eljárva nem is kérhet mást, csak egyszerűsített eljárást. Ha ezt a bíróság nem teszi lehetővé, jogszabálysértően jár el.
Ugyancsak jogszabálysértő a bíróság eljárása, ha az egyszerűsített eljárás keretei közé szorítja a kérelmezőt, noha általa is tudottan (hiszen erre a kérelmező figyelmét korábbi döntésében maga hívta fel), jogszerűen ilyen eljárást a szerződésmintát mellőző (sőt, végelszámolása folytán kényszerűen mellőző) társaság nem is kezdeményezhet.
A bírósági eljárás kereteit az arra irányadó eljárási jogszabályok határozzák meg, ezek tárgyszerű és aggályos pontosságú betartása a jogbiztonság alapvető követelményeihez tartozik. A bíróság az egyes eljárási cselekményekhez, a fél által tanúsított magatartásokhoz csak olyan jogkövetkezményeket fűzhet, melyek az anyagi és eljárási szabályokból következően előre láthatóak, és azok által determináltak. Minden alapot nélkülöző azonban, és súlyosan jogszabálysértő az a gyakorlat, amely a vonatkozó jogszabályoktól függetlenül, azok által meg nem határozott, a fél számára többletköltségeket és esetlegesen hátrányokat okozó jogkövetkezményeket kapcsol a fél eljárási nyilatkozatához.
A változásbejegyzési kérelemnek az egyszerűsített eljárás szerint felmerült eredeti hiányosságait az ismételt bejegyzési kérelem mellé benyújtott, a szerződésminta jelleg feltüntetését mellőző, a törvényi szerződésmintát csak iratmintaként használó, szabadon fogalmazott társasági szerződés alkalmazásával és a nyomtatvány-kérelemben az egyszerűsített eljárásra való utalás mellőzésével a fél felszámolta, így az alkalmassá vált arra, hogy az általános cégeljárás szabályai szerinti érdemi vizsgálat alá kerüljön.
Miután a Ctv.-ben nem szerepel olyan szabály, amely tiltaná, hogy ezt az érdemben egyazon változásbejegyzési ügynek számító - a kérelmet az eredeti, téves egyszerűsített eljárási kérelem helyett - a Ctv. 48. § (1) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel - az ismételt változásbejegyzési kérelem helyesbítése folytán most már az általános változásbejegyzési eljárás szabályai szerint bírálják el, az elsőfokú bíróság nem utasíthatja el azt az eljárás "rögzülésére" hivatkozással.
Az elsőfokú bíróság 48. sorszámú végzése az elsőfokú eljárás lényeges szabályait sértette meg, azért azt a másodfokú bíróság a Ctv. 32. § (1) bekezdése, a Pp. 259. § és a Pp. 252. § (2) bekezdése értelmében hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
Az újabb változásbejegyzési eljárás során az elsőfokú bíróságnak a 2009. február 5-én benyújtott ismételt változásbejegyzési kérelmet az általános változásbejegyzési eljárás szabályai szerint érdemben kell vizsgálnia. Az eljárást a Ctv. 46-47. § alkalmazásával kell lefolytatnia, de - mivel tartalmilag a 2009. február 4-én megindult egyazon változásbejegyzési ügyről kell határoznia, még akkor is, ha az eljárás folyamán annak típusa megváltozott, az ügyben pedig egy ízben ismételt kérelem benyújtására már sor került -, ezért szükség esetén hiánypótlási felhívás kiadható, de a Ctv. 45. § jogintézményei (formai okból való elutasítás, újabb ismételt kérelem előterjesztése) már nem alkalmazhatóak, mert az eljárás már érdemi szakaszába lépett.
A fentiek szerint lefolytatandó eljárás eredményeként kerülhet az elsőfokú bíróság abba a helyzetbe, hogy az ismételt változásbejegyzési kérelem teljesítéséről megalapozottan döntsön.
(Fővárosi Ítélőtábla 10. Cgf. 43.409/2009/3.)