adozona.hu
ÍH 2009.83
ÍH 2009.83
TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁS RÉSZVÉNYKÖNYVBE BEJEGYZÉS HIÁNYA MIATT - ZRT. IGAZGATÓSÁGI TAGJA, MINT VEZÉRIGAZGATÓ - RÉSZVÉNYÁTRUHÁZÁSHOZ TÁRSASÁG BELEEGYEZÉSÉNEK MEGADÁSA
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérelmező azért kérte törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását, mert álláspontja szerint a társaság igazgatósága aktív módon nem adott hozzájárulást ahhoz, hogy P. Város Önkormányzata a részvényeit a kérelmező részére apportálással ruházza át. A kérelmező sérelmezte a tulajdonosváltozásnak a részvénykönyvbe való átjegyzésének hiányát, valamint azt, hogy a társaság az új részvényes személyét a cégbíróság felé nem jelentette be. A kérelmező állította továbbá, hogy Ny. I. vezérigazgató,...
ÍH 2009.83 TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁS RÉSZVÉNYKÖNYVBE BEJEGYZÉS HIÁNYA MIATT - ZRT. IGAZGATÓSÁGI TAGJA, MINT VEZÉRIGAZGATÓ - RÉSZVÉNYÁTRUHÁZÁSHOZ TÁRSASÁG BELEEGYEZÉSÉNEK MEGADÁSA
I. Ha a részvénytársaság igazgatósága a részvényest a részvénykönyvbe nem jegyzi be, a részvényes törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet.
II. A jogszabályok nem zárják ki, hogy az igazgatóság egy tagja a vezérigazgató címet viselje, és e minőségében munkavállalóként lássa el az alapszabályban megjelölt - az igazgatóság hatáskörétől elkülönített - feladatait. Az ilyen igazgatósági tag cégjegyzési joga nem a vezérigazgatói címen alapul, a cégjegyzékbe nem vezérigazgatóként (vezető tisztségviselőként) hanem igazgatósági tagként (vezető tisztségviselőként) kell bejegyezni [Gt. 13. §, 21. § 202. §, 205. § 247. §].
A kérelmező azért kérte törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását, mert álláspontja szerint a társaság igazgatósága aktív módon nem adott hozzájárulást ahhoz, hogy P. Város Önkormányzata a részvényeit a kérelmező részére apportálással ruházza át. A kérelmező sérelmezte a tulajdonosváltozásnak a részvénykönyvbe való átjegyzésének hiányát, valamint azt, hogy a társaság az új részvényes személyét a cégbíróság felé nem jelentette be. A kérelmező állította továbbá, hogy Ny. I. vezérigazgató, mint munkavállaló nem lehetne a társaság igazgatóságának tagja.
A kérelmezett a kérelem elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság a kérelmet elutasította. Álláspontja szerint a P. Város Önkormányzatának 2008. február 22-ei részvényátruházási szándékot tartalmazó bejelentése az alapszabályban írtaknak nem felel meg, az csupán az adott részvények apportálási szándékát tartalmazza anélkül, hogy a részvény megszerzőjének személyét megjelölné. A következetes bírói gyakorlat (EBH 2002/659.) a részvényátruházási szándék bejelentésénél minimális tartalomként írja elő a részvényt megszerző nevének szerepeltetését, mert ennek hiányában az esetleges versenytársi minőség a társaság részéről nem vizsgálható. A bejelentés az alapszabály rendelkezéseinek nem felelt meg, így a bejelentés hiányossága folytán a beleegyezés megadása az igazgatóság részéről nem volt lehetséges. A részvényátruházási szándék bejelentésének fogyatékossága miatt az alapszabály rendelkezése sérült, így a 2006. évi IV. tv. (Gt.) 202. § (6) bekezdés d) pontja folytán a részvénykönyvbe bejegyzés kizárt. A társaságnak a változás bejelentése iránt sem kellett intézkednie.
Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint Ny. I. a társaság vezérigazgatói címet viselő igazgatója, mint igazgató megbízási jogviszonyban van a társasággal, de vezérigazgató minőségében az alapszabály VI.7.2.2. pontjának második bekezdése szerint a társaság munkaviszonyban álló alkalmazottja. A vezető tisztségviselő, és a vezető állású munkavállaló jogállása egymástól eltér, a kétféle címhez tartozó feladatkör, hatáskör, illetve felelősség egymástól eltérő lehet. A Gt.</a> nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely megtiltaná, hogy egy személy megbízási jogviszony alapján a társaság igazgatóságának tagja, emellett munkaviszony alapján vezérigazgató legyen. Ez a mindennapi életben bevett cégjogi gyakorlat, törvénysértés e kérelem alapján sem volt megállapítható.
Utalt még arra is az elsőfokú bíróság, hogy a 2006. évi V. tv. (Ctv.) 74. § (3) bekezdése szerint nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak olyan kérdésben, amelyre vonatkozó igény polgári perben érvényesíthető. A részvényátruházás jogszerűségének megítélése az átruházásra vonatkozó szerződés érvényességének vizsgálata a törvényességi felügyeleti eljárás kereteit meghaladja, az erre vonatkozó igény polgári perben érvényesíthető.
A végzés ellen a kérelmező jelentett be fellebbezést. Kérte, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését változtassa meg, a kérelemnek adjon helyt, és állapítsa meg a kérelmezett törvénysértő működését. Másodlagosan a cégbíróság végzésének hatályon kívül helyezését kérte.
A fellebbezésben a kérelmező arra hivatkozott, hogy P. Város Önkormányzata teljes körűen tájékoztatta a kérelmezett igazgatóságának elnökét arról, hogy egy "törzsház-konszernt kívánnak létrehozni a P. Zrt. bázisán". Nem tudja milyen okirati bizonyítékokból jutott az elsőfokú bíróság arra a következtetésre, hogy a bejelentés az alapszabály rendelkezéseinek nem felel meg. A Gt. 202. § (4) bekezdése kizárólag az átruházási szándék írásbeli bejelentését teszi kötelezővé, nem pedig magát az okirat becsatolását, ami egyébként sem lenne lehetséges, mert a részvényeket nem adásvétel útján, hanem apportálással szerezte meg a kérelmező. A kérelmező cég alapítása nem pénzbeli hozzájárulással történt, kizárt, hogy a részvények megszerzőjének személyét az átruházó cégnévszerűen megadja, mert akkor még egy jövőben megalapítandó és önkormányzati 100%-os tulajdonban lévő társaság személye nem ismert.
Az igazgatóság egyetlen levele, határozata nem tartalmazta azt, hogy a beleegyezést megtagadta. Az igazgatóság elnökének 2008. március 25-én kelt tájékoztató levele, amely az önkormányzathoz 2008. május 28-án érkezett (30 napon túl) az a tájékoztatás volt, hogy nem született döntés. Az igazgatóság 30 napon belül nem nyilatkozott. A beleegyezés megtagadása semmiképpen sem lehet hallgatólagos, kifejezetten tartalmazni kell az igazgatóság döntését, és azt, hogy a bejegyzést mely okokból tagadta meg. Törvénybe, vagy alapszabályba ütköző megtagadási okot az igazgatóság soha nem vetett fel, mert ilyen okok nem is álltak fenn.
A kérelmező előadta azt is, hogy a részvénykönyvbe történő bejegyzés iránti kérelmére nem érkezett a kérelmezettől olyan nyilatkozat, hogy a kérelmező a részvényeket a törvénynek vagy az alapszabálynak a részvényátruházására vonatkozó szabályait sértő módon szerezte meg. Ezért az igazgatóság nem tagadhatja meg a kérelmező részvénykönyvbe történő bejegyzését.
A kérelmező a fellebbezésben kifejtette, hogy elsősorban nem abban látja a törvénysértést, hogy Ny. I. megbízással és munkaviszonnyal is rendelkezik, hanem abban, hogy a vezérigazgató a cégjegyzék szerint nem az igazgatóság tagja, hanem önálló vezérigazgató, és emellett működik az igazgatóság. A Ctv. 24. § (1) bekezdésének h) pontja alapján a cégjegyzéknek tartalmaznia kell a cégjegyzésre jogosultak tisztségét. A cégjegyzési jogot tehát a tisztség alapozza meg, a cím ebből a szempontból nem releváns. A vezető tisztségviselő zártkörűen működő részvénytársaság esetében csak igazgatósági tag vagy vezérigazgató lehet. A két tisztség nem egyesíthető.
A kérelmező álláspontja szerint a cégbíróság a cég részvényeseinek cégjegyzéki adatával kapcsolatos kérelme vonatkozásában semmilyen határozatot nem hozott. A kérdés azért sem kerülhető meg, mert jelenleg a cégnyilvántartásban szereplő két fő részvényes esetében a társaság irányítását biztosító befolyás mértéke jelentős, illetve P. Város Önkormányzata 1/5 rovaton a cégekre vonatkozóan olyan adatot tartalmaz, hogy P. Város Önkormányzatának szavazati jog mértéke minősített befolyást biztosít. Egyik adat sem felel meg a valóságnak, a Gt.</a> új rendelkezése alapján jelentős befolyás már nem létezik, és a minősített többségi befolyás (50,05% esetén) sem áll fenn.
A kérelmezett az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte. Véleménye szerint a részvényesi minőség megállapítása iránti igény kizárólag peres úton érvényesíthető, és ha részvényesi minőséget megállapító jogerős ítélet dacára nem jegyzi be az igazgatóság a részvényest, lehetőség van törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására. A részvényátruházás jogszerűségének kérdéskörében azonban peres úton történő igényérvényesítésnek van helye.
Ellenkérelmében a kérelmezett hivatkozott arra, hogy az igazgatóság ügyrendjének 1.5. pontja alapján az igazgatóság elnöke jogosult az igazgatóság képviseletére. Ő a rendelkezésre álló határidőn belül, 2008. március 25. napján kelt levelében kifejezetten nyilatkozott arról, hogy a részvényátruházás érvényesítéséhez szükséges hozzájárulást az igazgatóság nem adta meg. A Gt.</a> nem ír elő semmilyen részletszabályt az igazgatósági megtagadás módjával kapcsolatban, így azt sem, hogy annak kifejezett igazgatósági határozatba foglaltnak kell lennie. A hozzájárulással kapcsolatos hatásköri előírás nem sérült, hiszen az igazgatóság döntött a kérdésről, és nyilatkozatát is közölte határidőn belül a képviseletére jogosult elnök útján. Az igazgatóság egyébként a 2008. június 24-én kelt jegyzőkönyv szerint elutasította azt a határozati javaslatot, amely szerint az igazgatóság az önkormányzat által bejelentett részvényátruházáshoz beleegyezését adja, és egyben elrendeli a kérelmező részvényesként történő bejegyzését. Az igazgatóság tehát szabályszerű határozatot hozott a megtagadás tárgyában.
A kérelmezett véleménye szerint a kérelmező az alapszabályban megkívánt tájékoztatási kötelezettségének akkor tesz eleget, ha az igazgatóságot informálja az átruházás céljáról, és a további tervezett átruházásról, illetve a részvényes önkormányzati jogállására tekintettel a további tervezett privatizálásról. Egy nem ismert személy esetén semmilyen hozzájárulás nem adható meg. Kínálkozik olyan jogi lehetőség is, amely alkalmazásával jelen esetben is eleget lehet tenni a jogszabály és az alapszabály kötelezettségeinek. A kérelmező alapító okirata tervezetének elkészítését követően a részletes cégadatok feltüntetésével már jogszerűen folyamodhattak volna igazgatósági hozzájárulásért.
A kérelmezett álláspontja szerint téves az az állítás, hogy vezérigazgatói cím és igazgatóság egyidejűleg nem létezhet. A cégjegyzékben Ny. I. vezérigazgató (vezető tisztségviselő) megjelöléssel szerepel, amelyből egyértelmű, hogy vezető tisztségviselő is, amely zrt.-nél igazgatóság működik, ott vezető tisztségviselő kizárólag igazgatósági tag lehet. A cégjegyzékből egyértelmű az is, hogy ő az az igazgatósági tag, aki a vezérigazgatói címet is jogosult viselni.
A fellebbezés részben megalapozott.
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. tv. (Ctv.) 72. § (2) bekezdése szerint a törvényességi felügyeleti eljárás nemperes eljárás, amelyre a Pp.</a> szabályait - ha törvény másként nem rendelkezik - megfelelően alkalmazni kell, szünetelésnek azonban nincs helye. A törvényességi felügyeleti eljárásban meghozott határozatok tartalmáról a Ctv. külön rendelkezést nem tartalmaz, ezért ezekre is irányadó a Pp. 222. § (1) bekezdése, 220. §-a és 221. §-a. A Pp. 221. § (1) bekezdése szerint az ítélet indokolásában röviden elő kell adni a bíróság által megállapított tényállást, az arra vonatkozó bizonyítékok megjelölésével, hivatkozni kell azokra a jogszabályokra, amelyeken a bíróság ítélete alapszik. Meg kell röviden említeni azokat a körülményeket, amelyeket a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett, végül utalni kell azokra az okokra, amelyek miatt a bíróság valamely tényt nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte. Az elsőfokú bíróság végzése e követelményeknek nem mindenben felel meg, az elsőfokú bíróság a tényállást nem állapította meg. Az elsőfokú bíróság határozatából és az eljárás adataiból azonban megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság döntését mire alapította, ezért az érdemi határozat felülbírálható. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság jogi indokait nem osztja. Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzésének indokolását mellőzi, és döntését a következőkkel indokolja:
I.
A P.-i Vízműveket Működtető és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságot az alapítók 1995-ben zártkörű alapítással hozták létre. A társaság alaptőkéje 696 839 998 forint. Ez 696 835 db 1000 forint névértékű "A" sorozatú, és 4998 db 1 forint névértékű "B" sorozatú dematerializált törzsrészvényből áll. P. Város Önkormányzata 348 768 db "A" sorozatú és 420 db "B" sorozatú részvénnyel rendelkezett.
Az alapszabály 5.5. pontja szerint a részvények - nem részvényes részére történő - átruházásához (pl. adásvétel, társaságba történő nem vagyoni hozzájárulásként való szolgáltatás, egyesülés, szétválás stb.) a társaság beleegyezése (Ptk. 215. §) szükséges. A részvények átruházására vonatkozó szándékot (vagy körülményt) a részvényes köteles a társaságnak az átruházást megelőző 30 nappal írásban a társaság részére megküldenie, és az igazgatóságot az átruházás körülményeiről és indokairól részletesen tájékoztatni. Az értesítésnek összhangban kell lenni a jelen alapszabály XII. fejezetében írtakkal. A részvények átruházására vonatkozó beleegyezést a társaság nevében az igazgatóság adja meg. A beleegyezés az alábbi fontos okokból [tekintettel a törvény 205. § (3) bekezdésére is] megtagadható:
a) a részvényes a részvényeit, vagy azok bármilyen hányadát a társaság versenytársára kívánja átruházni;
b) a részvény átruházás jogszabályba, így különösen az 1995. évi LVII. vízgazdálkodásról szóló törvényben megfogalmazott tulajdonlási és közfeladatok ellátására vonatkozó kötelezettségekbe ütközik;
c) ha az új tulajdonos nem önkormányzat, vagy önkormányzat többségi tulajdonában lévő társaság, illetve az átruházó tulajdonos által nem legalább többségi irányítást biztosító befolyással tulajdonolt társaság. Ha az igazgatóság a részvényre vonatkozó átruházási szándék írásban történt bejelentésének kézhezvételétől számított 30 napon belül nem nyilatkozik, a beleegyezés megadottnak tekintendő.
Az alapszabály 12.2. pontja szerint a társaság a részvényeseknek szóló értesítéseit ajánlott, tértivevényes levélben, vagy más olyan módon kell megtegye, amely alkalmas a kézhezvétel igazolására. Bármely ilyen értesítés akkor tekinthető kézbesítettnek, ha az ajánlott levélben való értesítés elküldésétől belföldre történő értesítés esetén 5 munkanap, külföldre irányuló értesítés esetén 10, gyorsposta szolgálat igénybevétele esetén 3 naptári nap eltelt, vagy táviratban, e-mail útján vagy telefaxon történő értesítés elküldésétől számítva 2 munkanap eltelt.
P. Város polgármestere 2008. február 22-én kelt levelében kérte az igazgatóság beleegyezését az önkormányzat tulajdonában lévő részvények átruházásához. A levélben a polgármester tájékozatta az igazgatóság elnökét arról, hogy a részvények átruházásának célja az önkormányzat által már 2007-ben elhatározott egységes vállalatirányítási rendszer kialakítása. "A 490/2007. (XI. 08.) számú határozatában az önkormányzat közgyűlése egyetértett azzal, hogy az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok hatékonyabb működtetése érdekében egységes vállalatirányítás kialakítására kerüljön sor, melynek tervezett formája a P. P.-i Városüzemelési és Vagyonkezelő Zrt. (továbbiakban: P. Zrt.) bázisán létrehozandó törzsház konszern. A törzsház konszern kialakításával a P. Zrt. tulajdonába kerülnek az eddig önkormányzati tulajdonban lévő üzletrészek, részvények, tehát ez a társaság lesz a vagyonkezelő részvénytársaság. A társaság továbbra is P. Város Önkormányzata 100%-os tulajdonában marad." A polgármester a levelében utalt az alapszabály részvény-átruházására és a részvényesek elővásárlási jogára vonatkozó rendelkezéseire, majd kérte az igazgatóság beleegyezését "a P.-i Vízmű Zrt. P. Város Önkormányzata tulajdonában lévő részvényeinek átruházásához egy 100%-ban P. Önkormányzatának tulajdonban lévő gazdasági társaság részére".
A P.-i Vízmű Zrt. igazgatósága 2008. március 25-én megtartott ülésén 9. napirendi pontként tárgyalta az önkormányzati tulajdonú részvények átruházásához való hozzájárulás kérdését. Három igazgatósági tag jelezte az ülést elhagyta, ennek folytán az igazgatóság jelenlévő tagjainak száma 4 főre csökkent, így az igazgatóság határozatképtelenné vált. Az önkormányzat kérelméről határozat nem született. Erről az igazgatóság elnöke 2008. március 25-én kelt levelében a polgármestert írásban tájékoztatta.
P. Város Önkormányzatának közgyűlése a 2202008. (05. 08.) számú határozatában úgy döntött, hogy egyszemélyes társaságot alapít P. P. Városi Vízművagyon Működtető Korlátolt Felelősségű Társaság néven 349 260 000 forint jegyzett tőkével, amely 500 000 forint pénzbeli hozzájárulásból, és 348 760 000 forint apportból áll. Az önkormányzat nem pénzbeli hozzájárulásként a P.-i Vízművek Zrt. önkormányzati tulajdonban álló részvényeit szolgáltatta. A cégbíróság 2008. május 13-án a korlátolt felelősségű társaságot (a kérelmezőt) bejegyezte.
A kérelmező értékpapírszámláját vezető pénzintézet, az OTP Nyrt. 2008. május 14-én igazolta, hogy a részvényeket a kérelmező értékpapírszámláján jóváírták. A kérelmező ugyanezen a napon a részvények megszerzését a P.-i Vízmű Zrt. igazgatósága elnökének írásban bejelentette, és kérte az átruházó törlését, és a kérelmező bejegyzését a részvénykönyvbe, továbbá a változások alapszabályon történő átvezetését és a cégbírósághoz benyújtását.
Az igazgatóság a kérelmezőt a részvénykönyvbe nem jegyezte be. 2008. május 19-én a kérelmező ismét az igazgatóság elnökéhez és a vezérigazgatóhoz fordult a részvénykönyvbe bejegyzés érdekében.
II.
A részvénytársaság alapszabályának 7.1.2. pontja szerint az igazgatóság 7 tagból, az igazgatókból áll. Az igazgatóság tagjának tisztsége erre irányuló munkaviszony keretében nem látható el. A 7.2.1. pont szerint az igazgatóság a tagjai közül egy igazgatót feljogosít a vezérigazgató cím használatára a jelenlévő igazgatók 2/3-ados minősített többségével. A vezérigazgató feladatait, hatáskörét a 7.2.2. pont tartalmazza. E pont kimondja azt is, hogy a vezérigazgató e minőségében a társaság munkaviszonyban álló alkalmazottja. Az alapszabály VIII. fejezete tartalmazza a cégjegyzésre vonatkozó szabályokat. Eszerint a vezérigazgató a céget önállóan jegyzi.
A cégjegyzék 13/125 rovata szerint a cégjegyzésre jogosult Ny. I. vezérigazgató (vezető tisztségviselő), a képviselet módja önálló.
III.
A kérelmező azért kérte törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását, mert álláspontja szerint az önkormányzat részvényapportálási szándékát a 2008. február 22. napján kelt levelében a Vízmű Zrt. igazgatóságának bejelentette. Az igazgatóság határozatot nem hozott, ezért a Gt. 205. § (4) bekezdésére és az alapszabály 5.5. pontjában foglaltakra az átruházásra vonatkozó beleegyezést megadottnak kell tekintetni. Az igazgatóság erre figyelemmel nem tagadhatta volna meg a kérelmező bejegyzését a részvénykönyvbe.
A kérelmező álláspontja szerint Ny. I. jogosult a vezérigazgatói cím használatára, azonban mint cégvezető, aki olyan munkavállaló, aki a vezető tisztségviselők rendelkezései alapján irányítja a társaság folyamatos működését. A Gt.</a> kógens szabályába és az alapszabályba ütközik az, hogy Ny. I. az igazgatóság tagja. A kérelmező véleménye szerint az ő részvételével hozott határozatok törvénysértőek.
IV.
A Ptk. 338/B. § (1) bekezdése szerint értékpapírban meghatározott követelést érvényesíteni, arról rendelkezni, azt megterhelni - ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik - csak az értékpapír által, annak birtokában lehet. A Gt. 177. §-a szerint a részvény tagsági jogokat megtestesítő névre szóló, névértékkel rendelkező, forgalomképes értékpapír. A Ptk. 338/C. § (1) bekezdés b.2.) pontja szerint az értékpapírból eredő jogok gyakorlására jogosultnak kell tekinteni, ha az dematerializált értékpapírként kerül előállításra azt, akinek az értékpapírszámláján az értékpapírt nyilvántartják.
A fenti rendelkezésekből következően az önkormányzattól megszerzett részvényekből eredő jogok gyakorlására a kérelmező jogosult. A részvény átruházása a részvénytársasággal szemben azonban csak akkor hatályos, és a részvényes részvénytársasággal szembeni részvényes jogait csak akkor gyakorolhatja, ha a részvénykönyvbe bejegyezték [Gt. 202. § (1) bekezdés]. A részvénytársaság nem vitathatja a részvényesek megszerzésének tényét, és nem hivatkozhat arra, hogy a kérelmező a részvényeket nem szerezte meg, hiszen a részvényesi jogokat megtestesítő értékpapírokat a kérelmező értékpapírszámláján jóváírták.
A Gt. 202. § (3) bekezdése szerint a részvényátruházásra a részvénytársasággal szemben akkor hatályos, és a részvényes a részvénytársasággal szemben részvényesi jogait csak akkor gyakorolhatja, ha a részvényest a részvénykönyvbe bejegyezték. A (6) bekezdés b) pontja szerint nem jegyezhető be a részvénykönyvbe az, aki részvényét törvénynek, vagy az alapszabálynak a részvényátruházására vonatkozó szabályait sértő módon szerezte meg. A részvénykönyvet a 202. § (1) bekezdése szerint az igazgatóság vezeti.
A részvények megszerzését követően tehát az igazgatóság az új részvényest köteles bejegyezni kivéve, ha azt állapítja meg, hogy a részvényt a 202. § (6) bekezdés b) pontjában megjelölt módon szerezte meg. Ebben a körben csak azt vizsgálhatja, hogy a részvények megszerzése az alapszabályban illetve a jogszabályban meghatározott módon történt-e meg. Csak abban az esetben tagadható meg a bejegyzés, ha a részvények megszerzése a részvényátruházásra vonatozó szabályok (nem általában a jogszabályok) megsértésével történt. Ebből az következik, hogy a részvénytársaság igazgatósága a bejegyzés megtagadásának okaként nem hivatkozhat arra, hogy a részvény-átruházásra vonatkozó szerződés érvénytelen, mert az a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv., a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. tv., az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv., vagy egyéb jogszabályok rendelkezéseibe ütközik, mert ezek nem a részvényátruházásra vonatkozó szabályok.
Ha az igazgatóság a részvényest kérelme ellenére a részvénykönyvbe nem jegyzi be, a részvényes igényét nem perben, hanem törvényességi felügyeleti eljárásban érvényesítheti, mert a részvénykönyv jogszabályoknak megfelelő vezetése a cég törvényes működése körébe tartozó feladatkör, ebben a körben megvalósuló mulasztás, jogsértés, illetve az ezzel kapcsolatos igények érvényesítése a Ctv. 74. § (1) bekezdés d) pontja alapján törvényességi felügyeleti eljárásra tartozik.
A törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy az igazgatóság a Gt.</a> és az alapszabály rendelkezéseit megsértette-e, amikor a részvényes kérelmének nem tett eleget. Ebben a körben vizsgálni kell, hogy a kérelmező részvényszerzése nem ütközött-e az alapszabály vagy a Gt.</a> részvényátruházásra vonatkozó rendelkezéseibe.
Az alapszabály 5.5. pontja a részvények nem részvényesre történő átruházásához megköveteli a társaság beleegyezését. A társaság nevében a beleegyezést az igazgatóság adja meg. Az alapszabály rögzíti azt is, hogy az átruházásra vonatkozó szándékot a részvényes köteles a társaságnak megküldeni, és az igazgatóságot az átruházás körülményeiről és indokairól részletesen tájékoztatni. Ha az igazgatóság a bejelentés kézhezvételétől számított 30 napon belül nem nyilatkozik, a bejelentés megadottnak tekintendő.
Az alapszabály 7.1.1. pontja szerint az igazgatóság testületként jár el. Az alapszabály 7.1.4. pontja rendelkezik az ülésezés gyakoriságáról, az ülések összehívásának rendjéről, a 7.1.9. pont a határozatképességről és a határozatok meghozatalához szükséges szótöbbségről. Mindebből az következik, hogy az igazgatóság döntéseit szabályszerűen összehívott ülésén az alapszabálynak megfelelő szótöbbséggel hozza meg. Ha ilyen határozat nem születik, az igazgatóság az előterjesztett kérdésben nem döntött.
A polgármester az önkormányzat képviseletében 2008. február 22-én kelt levelében fordult az igazgatósághoz a részvények átruházásához adandó beleegyezés végett. E levél kézhezvételétől (2008. február 25-étől) számított 30 napon belül az igazgatóság a rá vonatkozó eljárási szabályok szerint nem hozott határozatot. Az igazgatóság elnökének, 2008. március 25-én kelt, a polgármesterhez címzett tájékoztatása - amely szerint az igazgatóság a megkívánt hozzájárulást nem adta meg - az igazgatóság döntésének nem tekinthető. Az alapszabály 5.5. pontjára tekintettel az átruházáshoz az igazgatóság hozzájárulását megadottnak kell tekinteni. Ebből az is következik, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásban nem vizsgálható, hogy a hozzájárulás megtagadásának alapszabályban megjelölt feltételei fennállnak-e.
A Gt. 9. § (2) bekezdése szerint a gazdasági társaságoknak és tagjainak (részvényeseinek) e törvényben nem szabályozott vagyoni és személyi viszonyaira Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
A társasági jogviszonyokban tett nyilatkozatokra is irányadó a Ptk. 207. § (1) bekezdése, amely szerint a szerződési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára, és az eset összes körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett. A 2008. február 22-én kelt levelében a polgármester arról tájékoztatta a részvénytársaság igazgatóságának elnökét, hogy az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok hatékonyabb működtetése érdekében egységes vállalatirányítás kialakítását határozta el az önkormányzat közgyűlése. Ennek tervezett formája egy törzsház konszern, amely kialakításával "a P. Zrt. tulajdonába kerülnek az eddig önkormányzati tulajdonban lévő üzletek, részvények, tehát ez a társaság lesz a vagyonkezelő részvénytársaság". Ez a tájékoztatás az alapszabály 5.5. pontjának megfelel, tartalmazza, hogy a részvényeket az önkormányzat kire kívánja átruházni, és tartalmazza az átruházás indokait is. A részvények megszerzőjeként azonban nem a kérelmezőt, hanem a Zrt.-t jelöli meg. A levélben nem esik szó arról, hogy a létrehozandó törzsház konszern hogyan épülne fel, mely társaságok lennének a tagjai, és nincs szó arról sem, hogy az önkormányzat új gazdasági társaságot kíván alapítani, és a részvényeket erre átruházni. A szavak általánosan elfogadott jelentése szerint az önkormányzat képviselőinek nyilatkozatát úgy kell értelmezni, hogy a részvényeket a P. Zrt.-re kívánja átruházni. Ennek megfelelően az igazgatóság hozzájárulását ehhez az átruházáshoz kell megadottnak tekinteni.
A részvények megszerzője azonban nem a P. Zrt., hanem a kérelmező lett. Az önkormányzat nem kérte a részvénytársaság hozzájárulását ahhoz, hogy a részvényeket egy újonnan alapított gazdasági társaság, a kérelmező szerezze meg, ezért a kérelmező a részvényeket a Gt. 205. §-ában és az alapszabály 5.5. pontjába ütköző módon a részvénytársaság beleegyezése nélkül szerezte meg, részvényesként a részvénykönyvbe a Gt. 202. § (6) bekezdés b) pontjára tekintettel nem jegyezhető be.
V.
A Gt. 32. § (1) bekezdése szerint, ha ezt a társasági szerződés lehetővé teszi, a társaság legfőbb szerve a vezető tisztségviselők tevékenységének segítése érdekében egy vagy több cégvezető kinevezéséről határozhat. A cégvezető olyan munkavállaló, aki a vezető tisztségviselők rendelkezései alapján irányítja a társaság folyamatos működését. A P.-i Vízműveket Működtető és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság alapszabálya nem teszi lehetővé cégvezető kinevezését, ezért tévesen hivatkozott a kérelmező arra, hogy Ny. I. cégvezetőként lenne jogosult a részvénytársaság cégjegyzésére. Az alapszabály szerinti vezérigazgató nem a Gt. 32. §-a szerinti cégvezető.
A Gt. 9. § (1) bekezdése szerint a tagok (részvényesek) e törvény illetve más jogszabályok keretei között a társasági szerződés (alapszabály, alapító okirat) tartalmát szabadon állapíthatják meg, e törvény rendelkezéseitől azonban csak akkor térhetnek el, ha ezt a törvény megengedi. A Gt.</a> e rendelkezése nem zárja el a tagokat (részvényeseket) attól, hogy a törvényben nem szabályozott esetre olyan rendelkezéseket fogalmazzanak meg, amelyek a Gt.</a> illetve egyéb jogszabályok előírásaival összhangban állnak.
A Gt. 21. § (1) bekezdése szerint a gazdasági társaság ügyvezetését a társaság vezető tisztségviselői, vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület látja el. A 21. § (4) bekezdése szerint a részvénytársaság ügyvezetését - kivéve ha zártkörűen működő részvénytársaság alapszabálya az igazgatóság hatáskörét egy vezető tisztségviselőre (vezérigazgató 247. §) ruházta - az igazgatóság, mint testület jár el. A Ctv. 8. § (1) bekezdése szerint a cég szervezeti képviseletére vonatkozó rendelkezéseket az adott cégformára irányadó jogszabály állapítja meg. A 8. §. (2) bekezdése szerint a cégjegyzés módja önálló vagy együttes, kettőnél több cégjegyzésre jogosult esetén a cég úgy is rendelkezhet, hogy egyes jogosultakat önálló, más jogosultakat együttes céljegyzési jog illet meg.
Az idézett jogszabályi rendelkezések lehetővé teszik, hogy a zártkörűen működő részvénytársaság alapszabálya úgy rendelkezzen, hogy az igazgatóság tagjai közül egy (aki a vezérigazgatói címet viseli) önállóan, a többi igazgatósági tag együttesen jegyzi a céget.
A P.-i Vízmű Zrt. alapszabályának VII. fejezete úgy rendelkezik, hogy az igazgatóság a társaság ügyvezető szerve. A részvénytársaságnál tehát az általános szabályok szerinti igazgatóság működik, és nem a Gt. 247. §-a szerinti vezérigazgató. Az alapszabály 7.2.1. pontja az igazgatóság egyik tagját a vezérigazgatói cím használatára jogosította fel, aki a társaság napi munkáját irányítja, és ellenőrzi. Ez a feladatkör világosan elkülöníthető az igazgatóság, mint testület által végzett ügyvezetéstől, a vezérigazgató feladatkörét, hatáskörét az alapszabály 7.2.2. pont az igazgatóság hatásköréhez képest határozza meg.
Az alapszabály 7.1.2. pontja kimondja, hogy az igazgatóság tagjának tisztsége erre irányuló munkaviszony keretében nem látható el. Ez a rendelkezés nem ellentétes az alapszabály 7.2.2. pontjával, amely szerint a vezérigazgató e minőségében a társaság munkaviszonyban álló alkalmazottja. Az alapszabály szerint ugyanis a vezérigazgatói címet viselő igazgatósági tag az igazgatóság hatáskörébe tartozó ügyekben az igazgatóság testületi munkájában nem munkaviszony keretében jár el, míg a vezérigazgató alapszabály 7.2.2. pontjában megfogalmazott feladatkörében a társaság munkavállalójaként. A vezérigazgató a társaság cégjegyzésére nem mint munkavállaló, hanem mint az igazgatóság tagja jogosult a Gt. 29. § (3) bekezdése alapján. Ez nyilvánvalóan kitűnik az alapszabály VIII. fejezetéből is, amely szerint a vezérigazgató önállóan, az egyéb igazgatósági tagok együttesen jogosultak a cégjegyzésre. A cégjegyzék 13/125 rovata tehát tévesen tartalmazza azt, hogy Ny. I. mint vezérigazgató (vezető tisztségviselő) jogosult a cégjegyzésre, mert a cégjegyzék 13. rovatába a képviseletre jogosult személy tisztségét kell bejegyezni, azt, hogy a cégjegyzésre milyen jogviszonynál fogva jogosult [Ctv. 13. § (1) bekezdés h) pont]. A 13. rovatba vezérigazgató csak akkor jegyezhető be, ha a részvénytársaságnál igazgató nem működik, és az igazgatóság jogait egy vezető tisztségviselő a vezérigazgató gyakorolja. Ny. I. azonban nem ilyen tisztségviselő, hanem a vezérigazgatói címet viselő igazgatósági tag, akinek cégjegyzési jogosultsága az igazgatósági tagságán alapul. A cégjegyzékbe bejegyzett adat már a bejegyzéskor törvénysértő volt, mert a részvénytársaság alapszabályával ellentétes.
VI.
A Ctv. 77. § (2) bekezdése szerint a kérelemnek az ügy elbírálásához szükséges valamennyi tényt, illetve adatot tartalmaznia kell. A törvényességi felügyeleti eljárás során a kérelmező a kérelme előterjesztésének okát nem változtathatja meg.
A kérelmező a fellebbezésében a cég részvényeseinek cégjegyzéki adatával kapcsolatos kérelmére hivatkozott, amellyel kapcsolatban álláspontja szerint a cégbíróság semmilyen határozatot nem hozott. Arra hivatkozott, hogy véleménye szerint a cégnyilvántartásban szereplő két fő részvényesre vonatkozó adatok a valóságnak nem felelnek meg. Ilyen kérelmet azonban a 2008. június 3-án előterjesztett okiratban nem fogalmazott meg. Nem jelölt meg olyan tényeket, amelyek alapján az állapítható meg, hogy fennáll a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásának valamelyik Ctv. 74. § (1) bekezdése szerinti feltétele. A kérelmező a későbbi beadványaiban a kérelem előterjesztésének okát már nem változtathatja meg, nem hozhat fel olyan újabb körülményeket, amelyekre tekintettel álláspontja szerint törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása indokolt. Nem volt tehát olyan kérelem, amelyről a cégbíróságnak döntenie kellett volna.
VII.
A kérelmezett által 2009. március 9-én csatolt okiratokból csak az állapítható meg, hogy P. Város Önkormányzata vissza kívánja szerezni a kérelmezőre átruházott részvényeket, de nincs adat arra, hogy ezeket a részvényeket már nem a kérelmező értékpapírszámláján tartják nyilván. A részvényekből eredő jogok gyakorlójának ezért továbbra is a kérelmezőt kell tekinteni. A kérelem nem vált "okafogyottá", a kérelmező a fellebbezését nem vonta vissza.
A fenti indokokra figyelemmel a másodfokú bíróság a Pp. 259. § és 253. § (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság végzését részben megváltoztatta, és a Ctv. 81. § (1) bekezdés a) pontja alapján a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel ismételten felhívta a céget, hogy a törvényes állapotot állítsa helyre. A kérelem részben eredményre vezetett, ezért a másodfokú bíróság a Pp. 81. § (1) bekezdése alapján úgy rendelkezett, hogy az elsőfokú és a másodfokú eljárásban felmerült költségeit mindkét fél maga viseli. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. 65. § (1) bekezdése szerint a cégbíróság által lefolytatott törvényességi felügyeleti eljárásért 50 000 forint felügyeleti illetéket kell fizetni. A felügyeleti illetéket az a cég viseli, melynek törvénysértő működését a cégbíróság megállapítja. A másodfokú bíróság megállapította, hogy a Ny. I.-ra vonatkozó cégjegyzéki adat törvénysértő, ezért a felügyeleti illetéket a kérelmezett köteles viselni.
(Pécsi Ítélőtábla Cgtf. V. 30.326/2008/5.).