adozona.hu
ÍH 2009.82
ÍH 2009.82
BEJELENTŐ JOGÁLLÁSA TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁSBAN - HIVATALBÓL, BEJELENTÉSRE INDÍTHATÓ TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁS I. Törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti beadvány esetén mindenek előtt tisztázni kell, hogy a bejelentő kérelmezőként részt kíván-e venni az eljárásban. II. A cégbíróságnak a rendelkezésre álló adatok alapján kell mérlegelnie, hogy fennállnak-e a hivatalbóli eljárás lefolytatásának indokai. Ha a cégbíróság álláspontja szerint a bejelentés alapján törvényességi fel
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az S. Beruházó Korlátolt Felelősségű Társaságot 2004. január 24-én jegyezték be a cégjegyzékbe.
A cégnyilvántartás adatai szerint a társaság ügyvezetői 2006. június 22-étől K. J. és N. F. voltak önálló képviseleti joggal, 2006. szeptember 1-jétől a társaságnak az L. Kulturális és Szolgáltató Kft., N. F., M. T. és a P. GmbH voltak a tagjai, a társaság székhelyeként pedig a cégjegyzékbe 2005. június 20-ai hatállyal 8900 Zalaegerszeg, K. u. 2. került bejegyzésre.
A cég iratai a Zala Megyei Bír...
ÍH 2009.82 BEJELENTŐ JOGÁLLÁSA TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁSBAN - HIVATALBÓL, BEJELENTÉSRE INDÍTHATÓ TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁS
I. Törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti beadvány esetén mindenek előtt tisztázni kell, hogy a bejelentő kérelmezőként részt kíván-e venni az eljárásban.
II. A cégbíróságnak a rendelkezésre álló adatok alapján kell mérlegelnie, hogy fennállnak-e a hivatalbóli eljárás lefolytatásának indokai. Ha a cégbíróság álláspontja szerint a bejelentés alapján törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása nem indokolt, úgy kérelem hiányában értelemszerűen elutasító végzést sem hozhat, a bejelentő ugyanis nem válik az eljárás alanyává [2006. évi V. tv. (Ctv.) 72. §, 76. §, Pp. 95. §].
Az S. Beruházó Korlátolt Felelősségű Társaságot 2004. január 24-én jegyezték be a cégjegyzékbe.
A cégnyilvántartás adatai szerint a társaság ügyvezetői 2006. június 22-étől K. J. és N. F. voltak önálló képviseleti joggal, 2006. szeptember 1-jétől a társaságnak az L. Kulturális és Szolgáltató Kft., N. F., M. T. és a P. GmbH voltak a tagjai, a társaság székhelyeként pedig a cégjegyzékbe 2005. június 20-ai hatállyal 8900 Zalaegerszeg, K. u. 2. került bejegyzésre.
A cég iratai a Zala Megyei Bíróságtól, mint Cégbíróságtól 2008. február 15-én áttétel folytán érkeztek a Fővárosi Bírósághoz, mint Cégbírósághoz (a továbbiakban elsőfokú bíróság).
Az elsőfokú bíróság 2008. február 22-ei keltezésű, a cég változásbejegyzési kérelmének helyt adó Cg. 01-09-894113/3 számú végzésével a korábbi székhelyet és N. F. tagot törölte a cégjegyzékből, új székhelyként a 1034 Budapest, B. út 3. II. emelet címet jegyezte be, a változás időpontjaként 2007. december 17. napját megjelölve, valamint a létesítő okirat 2007. december 17-ei módosítása időpontját is rögzítette.
Az elsőfokú bíróság továbbá 2008. február 21-ei keltezésű ugyancsak a cég kérelmének helyt adó Cg.01-09-894113/5. számú végzésével a létesítő okirat 2008. február 6-ai és 2008. február 7-ei módosítása időpontjának bejegyzése mellett N. F. képviselőt 2008. február 6-ai időponttal törölte a cégjegyzékből és a cég tevékenységi körét érintő adatváltozások bejegyzéséről is rendelkezett.
Dr. K. T. 2008. március 5-én előterjesztett beadványában "törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett" az elsőfokú bíróság Cg. 01-09-894113/5. számú végzése ellen a Ctv. 76. § (3) bekezdésére és 79. § (2) bekezdésére hivatkozással. A végzés hatályon kívül helyezését kérte.
Egyebek mellett előadta, az iratok elsőfokú bírósághoz történt áttételét megelőzően 2007. augusztus 27-én a Zala Megyei Bíróságon törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett a társasággal szemben, az elsőfokú bíróságnál azonban sem kérelme, sem "a Zala Megyei Bíróságon megismert" teljes körű iratanyag nem állt rendelkezésre. A cég tulajdoni szerkezetében, ügyvezetésében végrehajtott változásokra nem jogszerűen került sor, ezért az elsőfokú bíróság végzése jogszabálysértő.
Az elsőfokú bíróság a beadványt Cgt. számon törvényességi felügyeleti ügyként iktatta.
Ezt követően a társaság 2008. május 22-én jogi képviselő útján újabb változásbejegyzési kérelmet nyújtott be, amelyben 2008. április 10-ei hatállyal a P. GmbH tag törlését és új tagként az L. Holdings Ltd. bejegyzését kérte.
2008. június 2-án dr. K. T. az S. Kft.-vel szemben törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezése" tárgyú beadványt terjesztett elő. Előadta, a társaság a még folyamatban lévő, lezáratlan "felülvizsgálati eljárások" ellenére "újabb tulajdonosi és egyéb változások" bejegyzését kezdeményezte. A még folyamatban lévő eljárások azonban ezen változásbejegyzési eljárás szempontjából előzetes kérdésnek minősülnek, ezért jogerős befejezésükig a változásbejegyzési eljárás felfüggesztése indokolt a Ctv. 32. § (1) bekezdése alapján. Úgy nyilatkozott, korábbi bejelentését a Ctv. 76. § (3) bekezdése szerint kéri elbírálni.
A beadványt az elsőfokú bíróság utóirataként a Cgt. számon folyamatban lévő ügyhöz iktatta.
Az elsőfokú bíróság 2008. június 3-án kelt Cg. 01-09-894113/ 8. számú végzésével 2008. április 10. napjával a P. GmbH tagot törölte a cégjegyzékből és tagként az L. Holdings Ltd-t jegyezte be.
Ugyanezen a napon, 2008. június 3-án az elsőfokú bíróság Cgt. szám alatt egy másik végzést is hozott. A végzés szerint annak meghozatalára "a bejelentő kezdeményezésére hivatalból folytatott törvényességi felügyeleti eljárásban" került sor. A végzés rendelkező részében ugyanakkor az elsőfokú bíróság úgy rendelkezett, "a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását nem foganatosítja, az arra vonatkozó kérelmet elutasítja".
A határozat indokolása szerint dr. K. T. beadványa egy kérelemnek helyt adó változásbejegyző végzés felülvizsgálatára irányult. E végzés ellen azonban sem fellebbezésnek, sem törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésének nincs helye, hatályon kívül helyezése iránt pedig a Ctv. 65. §-a alapján csak az ügyész, továbbá az indíthat pert akire nézve a végzés rendelkezést tartalmaz. A bejelentő által sérelmezett határozat törvényességi felülvizsgálatára ezért nincs jogszabályi lehetőség.
A végzéssel szemben a bejelentő fellebbezett jogi képviselő útján. A végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasítását kérte. Egyebek mellett sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a 2008. március 5-én és 2008. június 3-án előterjesztett, eltérő tárgyú beadványainak "indokolatlan összevonásával" hozta meg a fellebbezéssel támadott határozatát, továbbá hogy a változásbejegyző végzés felülvizsgálata iránti kérelmét a Ctv. 75. § (2) bekezdésében foglalt tilalomba ütközően az a bíró bírálta el, aki a kifogásolt határozatot hozta.
A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozott.
A 2006. július 1-jén hatályba lépett, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006 évi V. törvény (Ctv.) a bejegyzési, változásbejegyzési eljárásra valamint a törvényességi felügyeleti eljárásra nézve is rendelkezik, azokat külön eljárásként szabályozva.
A bejegyzési, változásbejegyzési eljárás a Ctv. 33. § (1) bekezdése szerint a cég illetve a cégjegyzéki adatok változásának bejegyzésére irányul, eltérő rendelkezés hiányában kérelemre indul, érdemben pedig a kérelmet elutasító vagy a kérelemnek helyt adó bejegyző végzés meghozatalával zárul.
A 65. § (1) bekezdése értelmében a kérelemnek helyt adó végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, ugyanakkor a végzés vagy az alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközése miatt az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan - pert indíthat a cég ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt a cég székhelye szerint illetékes megyei bíróság előtt.
A Ctv. 72. § (1) bekezdése szerint a törvényességi felügyeleti eljárás célja a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cégbíróság intézkedésével a cég törvényes működésének kikényszerítése.
A 75. § (1) bekezdése szerint az eljárás kérelemre vagy hivatalból indulhat.
A törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelem előterjesztésére jogosultak körét a Ctv. 77. § (1) bekezdése sorolja fel.
A c) pont szerint ilyen kérelmet az is előterjeszthet, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik és e jogi érdeket valószínűsíti.
A 76. § (3) bekezdése értelmében hivatalból indul a törvényességi felügyeleti eljárás akkor is, ha a cégbíróság az eljárásra okot adó körülményről olyan személytől szerez tudomást, aki az eljárásban kérelmezőként nem kíván részt venni, vagy abban jogi érdeke vagy más feltétel hiányában nem vehet részt.
A kérelemre indult (kontradiktórius) törvényességi felügyeleti eljárásban félként a kérelmező és a kérelmezett cég vesz részt, míg a hivatalból folytatott eljárás alanya kizárólag maga az eljárás alá vont cég, mégpedig abban az esetben is, ha a hivatalbóli eljárás lefolytatására a Ctv. 76. § (3) bekezdése szerinti bejelentés alapján kerül sor. A bejelentő tehát nem válik az eljárás alanyává.
A törvényességi felügyeleti eljárás fő esetköreit a Ctv. 74. § (1) bekezdése sorolja fel. Így ilyen eljárásnak a létesítő okirat illetve a cégjegyzéki adatok jogszabálysértő volta esetén [a)-c) pontok], illetve akkor lehet helye, ha a cég működése jogszabályba vagy a létesítő okirat rendelkezéseibe ütközik [d) pont], továbbá akkor is, ha törvény a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kötelezővé teszi [e) pont].
Ugyanakkor a (3) bekezdés szerint nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak, ha az arra vonatkozó igény a Ctv. 65-70. §-ába meghatározott vagy más polgári perben, illetve közigazgatási eljárásban érvényesíthető.
A 78. § szabályozza továbbá a bejegyzési, változásbejegyzési eljárással egyidejűleg folytatandó sajátos törvényességi felügyeleti eljárást. E sajátos eljárás azonban az (1) bekezdés értelmében hivatalból nem csak kérelemre folytatható.
A 80. § értelmében ha a cégbíróság - akár kérelemre akár hivatalból - törvényességi felügyeleti eljárást folytat az eljárás rendje szerint első végzésében az eljárás alapjául szolgáló jogszabálysértés pontos megjelölésével kell felhívnia a céget nyilatkozattételre.
A Ctv. 72. § (2) bekezdése szerint továbbá a törvényességi felügyeleti eljárásban eltérő rendelkezés hiányában a Polgári perrendtartás szabályait megfelelően alkalmazni kell.
A Pp. 95. § (2) bekezdése szerint a bíróságnak a jogszabályi rendelkezéseknek nem megfelelő vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szoruló beadvány esetében hiánypótlást kell elrendelnie, a hiánypótlás teljesítése elmulasztása jogkövetkezményeinek megjelölésével.
A Ctv. és Pp.</a> idézett rendelkezéseiből következően bejelentés alapján a cégbíróság hivatalból csakis akkor járhat el, ha a rendelkezésére álló adatok alapján az látszik megállapíthatónak, hogy valamilyen jogszabálysértés fennáll, a bejelentésben foglaltak megalapozottnak bizonyulnak s a cégbíróság törvényességi felügyeleti intézkedése szükségesnek mutatkozik - feltéve, hogy az ebből eredő igény polgári peres eljárásban vagy közigazgatási eljárásban nem érvényesíthető -. Az eljárás megindításáról, illetve annak mellőzéséről a cégbíróság ezen szempontok mérlegelésével, alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt, döntésével szemben az eljárásban félként részt nem vevő bejelentőt nem illeti meg jogorvoslati jog.
Abban az esetben pedig, ha nem állapítható meg egyértelműen a beadvány tartalma, így például az, hogy a bejelentő beadványát az eljárás lefolytatása iránti kérelemként, vagy a törvényességi felügyeleti eljárás hivatalbóli lefolytatása iránti bejelentésként kéri elbírálni, illetve ha a beadvány egyébként nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek, a cégbíróságnak a beadvány hiányai és az elhárításukhoz szükséges intézkedések pontos, egyértelmű megjelölésével hiánypótlást kell elrendelnie.
A jelen ügyben dr. K. T. 2008. május 5-én előterjesztett beadványában törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását indítványozta a Ctv. 76. § (3) bekezdésére is utalva.
A már kifejtettekre figyelemmel az elsőfokú bíróság akkor járt volna el helyesen, ha tájékoztatja a beadvány előterjesztőjét arról, az eljárásnak csak akkor válik alanyává és csak akkor illetik meg a fél jogai, ha a feltételek fennállta esetén az eljárásban kérelmezőként vesz részt, s felhívta volna a bejelentőt, nyilatkozzon, kérelmezőként részt kíván-e venni az eljárásban.
Csakis ezt követően a bejelentő nemleges nyilatkozatától feltételezetten lett volna az elsőfokú bíróság abban a helyzetben, hogy állást foglaljon abban a kérdésben, fennáll-e valamely jogsértés, indokolt-e hivatalból eljárást folytatnia. Utóbbi esetben azonban kérelem hiányában elutasító végzés meghozatalára értelemszerűen nem is kerülhet sor.
Ugyancsak tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a 2008. június 2-án előterjesztett újabb, az előzőtől független, önálló beadványt utóiratként a korábbi beadvány alapján indult eljárás irataihoz szerelte. Akkor járt volna el helyesen, ha ezen újabb beadványra nézve is lefolytatja a fentiek szerinti hiánypótlási eljárást.
A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 72. § (2) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 252. § (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak a bejelentő beadványaira nézve a kifejtettek szerinti külön-külön hiánypótlást kell lefolytatnia, és annak eredményéhez képest határozza meg további eljárását.
(Fővárosi Ítélőtábla 16. Cgtf. 44.084/2008/2.).