adozona.hu
ÍH 2009.77
ÍH 2009.77
AZ ELEKTRONIKUS BEJEGYZÉSI KÉRELEM BEÉRKEZÉSÉNEK IDŐPONTJA - ALKALMAZANDÓ JOG - ÁTALAKULÁSI ÜGYEK KÜLÖN E-AKTAKÉNTI BENYÚJTÁSA I. Az informatikailag helyes bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemre azt az eljárásjogi rendelkezést kell alkalmazni, amely a kérelemnek a céginformációs szolgálathoz való beérkezési időpontjában hatályban volt. II. Az átalakulás (társasági formaváltozás, egyesülés, szétválás) bejegyzése iránti eljárás kezdeményezésekor valamennyi, az átalakulással érintett cég tekintetében külön-
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cég 2008. június 30-án a Céginformációs Szolgálathoz beérkezett elektronikus változásbejegyzési kérelmében a 01-09-730941 cégjegyzékszámú A.C. Ingatlanfejlesztő és Ingatlanhasznosító Kft., a 01-10-044911 cégjegyzékszámú H. Ingatlanforgalmazó Zrt., a 01-09-735618 cégjegyzékszámú F. Ingatlanforgalmazó Kft., valamint a Cg. 01-09-735420 cégjegyzékszámú S. Szolgáltató Kft. gazdasági társaságok összeolvadásának bejegyzését kérte úgy, hogy a "quasi" új jogutód társaságként a 01-10-046080 cégjegyzé...
ÍH 2009.77 AZ ELEKTRONIKUS BEJEGYZÉSI KÉRELEM BEÉRKEZÉSÉNEK IDŐPONTJA - ALKALMAZANDÓ JOG - ÁTALAKULÁSI ÜGYEK KÜLÖN E-AKTAKÉNTI BENYÚJTÁSA
I. Az informatikailag helyes bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemre azt az eljárásjogi rendelkezést kell alkalmazni, amely a kérelemnek a céginformációs szolgálathoz való beérkezési időpontjában hatályban volt.
II. Az átalakulás (társasági formaváltozás, egyesülés, szétválás) bejegyzése iránti eljárás kezdeményezésekor valamennyi, az átalakulással érintett cég tekintetében külön-külön, önálló e-aktaként benyújtott kérelmet kell előterjeszteni [2006. évi V. törvény (Ctv.) 37. § (3) bekezdés, 58. § (1), (3) bekezdés, 13/2005. (X. 27.) IHM rendelet 4. § (5) bekezdés].
A cég 2008. június 30-án a Céginformációs Szolgálathoz beérkezett elektronikus változásbejegyzési kérelmében a 01-09-730941 cégjegyzékszámú A.C. Ingatlanfejlesztő és Ingatlanhasznosító Kft., a 01-10-044911 cégjegyzékszámú H. Ingatlanforgalmazó Zrt., a 01-09-735618 cégjegyzékszámú F. Ingatlanforgalmazó Kft., valamint a Cg. 01-09-735420 cégjegyzékszámú S. Szolgáltató Kft. gazdasági társaságok összeolvadásának bejegyzését kérte úgy, hogy a "quasi" új jogutód társaságként a 01-10-046080 cégjegyzékszámú A. L. Ingatlanforgalmazó és Ingatlanhasznosító Zrt.-t, az átalakulás időpontjaként pedig 2008. június 30. napját kérte figyelembe venni. Kérelmét egyetlen elektronikus iratban, a jogutód bejegyzési kérelmének anyagaként adta be, az összeolvadással megszűnő társaságok törlési kérelmeit is a jogutód bejegyzési kérelme mellékleteként, a jogutód iratanyagában szerepeltetve azokat, és egyetlen elektronikus aláírással összefoglalva terjesztette elő. Az összeolvadással megszűnő társaságokra tehát külön-külön, önálló törlési kérelmeket nem nyújtott be, és abból számos, a Ctv. 1. és 2. számú mellékletében előírt okirat hiányzott.
A céginformációs szolgálat közlése szerint a beadvány informatikailag helyesen, 2008. június 30-án érkezett a céginformációs szolgálathoz.
2008. július 7-én kelt 4. számú végzésével az elsőfokú bíróság hiánypótlási felhívás kiadásának mellőzésével elutasította az átalakulás bejegyzése iránt előterjesztett kérelmet, figyelemmel arra, hogy a jogutód bejegyzésére és a jogelődök törlésére, valamint az eljárási illeték és a közzétételi költségtérítés megfizetésére vonatkozó okiratokon kívül más - a Ctv. 1. és 2. számú mellékletében előírt - okiratokat a kérelmező nem csatolt. A határozatában felsorolt hiányzó mellékleteken túlmenően arra is rámutatott az elsőfokú bíróság, hogy a 2008. július 1-jétől hatályos 9/2008. (IV. 29.) IRM rendelet melléklete alapján a kérelmet és annak mellékleteit elektronikus aktában kell megküldeni, az aktának és az aktán, illetve az aktában elhelyezett iratokon szereplő elektronikus aláírásnak a céginformációs szolgálat honlapján közzétett XML séma definíciónak kell megfelelni, a kérelmező által benyújtott iratok viszont ezen előírásnak nem tesznek eleget.
A kérelmező 2008. július 11-én és 14-én 5/5., 5/6. és 5/7. sorszám alatt ismételt bejegyzési kérelmet nyújtott be, egyúttal július 12-én kelt beadványában hangsúlyozta, hogy kérelmét a 9/2008. (IV. 29.) IRM rendelet hatálybalépése előtt, 2008. június 30-án terjesztette elő, a megszűnő jogelődök tekintetében is nyújtott be törlési kérelmet a jogutódra vonatkozó elektronikus akta részeként. Sérelmezte azt is, hogy a 4. sorszámú elutasító végzésében a cégbíróság csak a jogutód bejegyzési kérelmével foglalkozott, de nem rendelkezett a jogelődök törlési kérelmeinek sorsáról. Jelezte egyúttal, hogy a 4. sorszámú elutasító végzéssel szemben jogorvoslattal kíván élni, ehhez azonban szükségesnek látta volna, hogy az elsőfokú bíróság az általa előterjesztett valamennyi kérelmet (a törlési kérelmeket is) teljes körűen elbírálja.
2008. július 17-én kelt beadványában a kérelmező a 4. sorszámú végzés ellen fellebbezést terjesztett elő, az elsőfokú bíróság pedig 10. sorszámú végzésével az ismételt bejegyzési kérelem elbírálására irányuló eljárást a fellebbezés jogerős elbírálásáig felfüggesztette. A kérelmező jogorvoslati kérelmében hivatkozott arra, hogy összeolvadás bejegyzése iránti kérelmét a digitális tértivevény tanúsága szerint 2008. június 30-án nyújtotta be, tekintve, hogy az ezen a napon érkezett meg az IM Céginformációs Szolgálatához, ezért a Ctv. 37. § (3) bekezdése értelmében a kérelem benyújtási időpontjának ez számít. Jogszabálysértőnek találta ezért a cégbíróság azon eljárását, hogy a kérelmet 2008. július 4-én iktatta, és arra a június 30-a után hatályba lépett eljárásjogi előírásokat alkalmazta.
Kifogásolta továbbá, hogy az általa - a jogutód bejegyzési kérelmének mellékleteként - benyújtott törlési kérelmekre az elsőfokú bíróság ügydöntő végzése nem tért ki. Kérte annak megállapítását, hogy az összeolvadás bejegyzése iránti kérelem 2008. június 30-án került benyújtásra, és helyesen járt el, amikor a jogutód bejegyzésére és a négy jogelőd törlésére irányuló kérelmeket nem öt külön, önálló e-aktában, hanem egyetlen e-aktában, összekapcsolva nyújtotta be.
Kérte az elsőfokú bíróságnak az összeolvadás keretében előterjesztett valamennyi kérelme fentieknek megfelelő elbírálására kötelezését.
Az elsőfokú bíróság a 15. számú, 2008. szeptember 26-án kelt végzésével a félnek a 4. sorszámú végzés kijavítására és kiegészítésére irányuló kérelmét elutasította. Végzése indokolásában kifejtette, hogy a 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet 51. §-a értelmében a cégbíróság a bejegyzési kérelmet - ha az munkaidőn kívül érkezik - a következő munkanapon, a munkaidő kezdetét követően köteles érkeztetni, a kérelem pedig hiányos tartalmú volt, ezért a cégiroda várt a beadványok érkeztetésével, különös tekintettel arra, hogy az összeolvadással megszűnő cégek törlési kérelme önálló e-aktaként nem érkezett meg a jogutód bejegyzési kérelméhez. Kifejtette, hogy ilyen önálló törlési kérelmek hiányában a bíróság - kezdőirat hiányában - külön-külön elutasító végzést nem hozhatott, ezért kellett a jogutód cégre vonatkozó határozatban dönteni a jogelődökre nézve is.
A fél fellebbezését teljes terjedelmében fenntartotta.
A fellebbezés részben alapos.
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 37. § (3) bekezdése értelmében a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet és annak mellékleteit a jogi képviselő elektronikus okirat formájában, elektronikus úton a céginformációs szolgálathoz küldi meg. A kérelem benyújtására vonatkozó határidők szempontjából a céginformációs szolgálathoz érkezés időpontja irányadó, ezzel az időponttal veszi kezdetét az eljárás, az ekkor hatályos eljárásjogi rendelkezések alapján kell a kérelmet elbírálni, függetlenül attól, hogy a céginformációs szolgálattól az informatikailag helyes kérelem mely időpontban kerül a cégbírósághoz, és a cégbíróság azt - a hivatali órára is tekintettel - mikor tudja érkeztetni.
Kétségtelen, hogy a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet 51. § (1) bekezdése szerint a cégbíróság a bejegyzési kérelmet, ha az munkaidőn kívül érkezik, a következő munkanapon, a munkaidő kezdetét követően köteles érkeztetni. E vonatkozásban az elsőfokú bíróság az elektronikus ügykezelésre is irányadó szabályok szerint járt el. Nem változtat azonban a fenti előírás azon a körülményen, hogy az eljárásra irányadó határidők (például a változó eljárásjogi normák hatályosulási idejének) számítása szempontjából a kérelem benyújtási időpontjának a céginformációs szolgálathoz való - informatikailag helyes - eljuttatása tekintendő.
Minderre figyelemmel tehát a jelen eljárást megindító összeolvadás bejegyzése iránti kérelem - miután az informatikailag helyes volt, tehát benyújtottnak minősül - a céginformációs szolgálathoz érkezés napján, 2008. június 30-án érkezettnek tekintendő, és az akkor hatályos elektronikai formátumban előterjeszthető volt, arra a következő napon hatályba lépett 9/2008. (IV. 29.) IRM rendelet előírásai nem vonatkoztak. Ezen túlmenően azonban a másodfokú bíróság nem osztja a fellebbezés érvelését.
A Ctv. 58. § (1) bekezdése értelmében az összeolvadás bejegyzése iránti kérelmet [mely a Gt. 67. § (3) bekezdése értelmében az egyesülés egyik esetköre] a jogutód cég székhelye szerint illetékes cégbíróságon kell előterjeszteni, és egyidejűleg kérni kell a jogelőd cégek törlését is. Az összeolvadás bejegyzésére a Ctv. 58. § (3) bekezdése alapján a jogutód cég székhelye szerinti cégbíróság illetékes, amely egyben törli a jogelődöket is a cégjegyzékből a jogutódra történő utalással.
A fellebbező fél egyebek között azt sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság 4. sorszámú elutasító végzésében csak a jogutód bejegyzési kérelmének elutasításáról rendelkezett, a jogelődök törlési kérelmét nem utasította el, noha a hivatkozott jogszabályi előírásokból az következne, hogy az összeolvadás tárgyában előterjesztett valamennyi kérelemről egységesen, egymásra tekintettel kell határoznia.
A másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság (nem vitásan helytelen dátummal beadottnak tekintett) az "átalakulás bejegyzése iránt előterjesztett kérelmet" utasította el. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény - mely törvény az összeolvadás anyagi jogi szabályait tartalmazza - 67. §-ának (1) bekezdése kimondja az alábbiakat: "Jogutóddal szűnik meg a társaság formaváltás, egyesülés és szétválás (a továbbiakban együtt: átalakulás) esetén." A (3) bekezdés szerint pedig "Gazdasági társaságok egyesülése esetén két vagy több gazdasági társaságból egyetlen jogutód gazdasági társaság keletkezik. Az egyesülés történhet összeolvadással vagy beolvadással."
Az idézett rendelkezésekből egyértelműen megállapítható, hogy a jogalkotó az "átalakulás" terminus technicust gyűjtőfogalomként használja, azzal tehát bármely jogutódlás melletti megszűnéssel kapcsolatos esetkörre utal.
Az elsőfokú bíróság végzésében tehát nem csak az összeolvadással keletkező társaság bejegyzési kérelmének elutasítását, hanem a teljes átalakulási (összeolvadási) kérelem elutasítását rendelte el, ebben pedig értelemszerűen benne foglaltatik az összeolvadás kapcsán benyújtott bejegyzési és törlési kérelmek összessége.
Nem sértett tehát eljárásjogi szabályt az elsőfokú bíróság, amikor egységesen, egyetlen végzéssel, egyetlen ügyszám feltüntetésével, de a bejegyzési és a kapcsolt törlési kérelmekre is utalva az "átalakulás bejegyzése iránti kérelem" gyűjtőfogalom használatával utasította el az összeolvadás bejegyzését. Külön ügyszámokon - de egymásra tekintettel - csak akkor hozhatott volna határozatot az elsőfokú bíróság, ha a kérelmező a bejegyzési és a törlési kérelmeket külön-külön elektronikus aktában előterjesztette volna. Csak ebben az esetben állt volna rendelkezésére valamennyi, a bejegyzési és a törlési kérelmekkel érintett cégaktákban is a BÜSZ [a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet] 2. § 12. pontja szerinti kezdőirat, amelynek elintézéseképpen, cégenként formálisan is, érdemi határozatot lehetett volna hozni.
A bíróság a cégeljárás során folyamodhatott volna a Ctv. 32. § (1) bekezdéséhez képest megfelelően alkalmazandó Pp. 149. § (1) bekezdésének jogintézményéhez, amely szerint a bíróság, ha az ügy eldöntése érdekében célszerűnek látja, elrendelheti, hogy a perben érvényesített egyes követelések, vagy a megosztható követelések egyes részei, valamint általában a perben eldönthető egyes vitás kérdések elkülönítve kerüljenek tárgyalásra. Ezen jogintézmény helyes értelmezése azonban az azonos ügyön belüli elkülönített tárgyalást (nemperes eljárásban értelemszerűen ügyintézést) jelenthet, de nem ad alapot más, független, lezárt cégügyekben kezdőirat iktatására, különös tekintettel arra, hogy az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény végrehajtási rendeletei közé tartozó 13/2005. (X. 27.) IHM rendelet 4. § (5) bekezdése [a kérelem benyújtásakor hatályos 1998. évi XI. törvény 27/A. § (1) bekezdésében és a Ctv. 36. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően] megengedi ugyan, hogy több dokumentumon is elhelyezzenek egy elektronikus aláírást, illetőleg egy időbélyegzőt, ez esetben azonban - mivel az aláírás és időbélyegző csak az egybetartozó okiratokra érvényesül - a továbbiakban csak együtt kezelhetők.
A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság 4. sorszámú elutasító végzése az egyetlen kérelemként előterjesztett összeolvadás bejegyzése iránti kérelem vonatkozásában - tartalmilag - teljes körűen határozott, és önálló törlési kérelmek - melyeket a másodfokú bíróság határozott álláspontja szerint az érintett cégek vonatkozásában különálló kérelemként, valamennyit elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátva kellett volna előterjeszteni - hiányában más módon nem is szerkeszthette volna meg határozatát. Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 2008. június 30-án hatályos 27/A. § (1) bekezdésének szövegéből is az következik, hogy önálló beadványként, külön, az egyes jogelődök törlési kérelmeként, és így külön eljárást befejező határozat alapjaként csak akkor lettek volna elfogadhatóak a jogutód bejegyzési kérelme mellékleteként előterjesztett törlési kérelmek, ha azokat egyenként, minősített elektronikus aláírással ellátva, külön-külön e-aktaként nyújtja be a jogi képviselő.
A fenti indokok alapján - részben eltérő indokolással, és az összeolvadás bejegyzése iránti kérelem előterjesztése időpontjának pontosításával - a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság 4. sorszámú végzését a Ctv. 32. §-ának (1) bekezdéséhez képest alkalmazandó Pp. 259. § és 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 10. Cgf. 44.765/2008/2.).