adozona.hu
ÍH 2009.38
ÍH 2009.38
FIZETÉSKÉPTELENSÉG MEGÁLLAPÍTÁSA - KÖVETELÉS VITATÁSÁRA NYITVA ÁLLÓ IDŐ - CSTV. KOGENCIÁJA A hitelező csak a teljesítési határidő tekintetében engedélyezhet haladékot az adós részére, de nem adhat felmentést a Cstv. kógens rendelkezései alól. A hitelező ismételten megküldött fizetési felszólításai ezért nem eredményezik a vitatás törvényi határidejének meghosszabbítását [Cstv. 24. § (2)-(3) bek., 27. § (2) bek. a) pontja].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A hitelező 2007. november 27-én érkeztetett beadványában kezdeményezte az adós elleni felszámolási eljárás lefolytatását a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló, többször módosított 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 27. § (2) bekezdés a) pontjára hivatkozással. Előadta, hogy közte és az adós között irodabérleti szerződés jött létre, amely az adós bérleti díj és ehhez kapcsolódó üzemeltetési költség tartozása megfizetésének elmulasztása miatt felmondásra került. Bejelentette, hogy az...
ÍH 2009.38 FIZETÉSKÉPTELENSÉG MEGÁLLAPÍTÁSA - KÖVETELÉS VITATÁSÁRA NYITVA ÁLLÓ IDŐ - CSTV. KOGENCIÁJA
A hitelező csak a teljesítési határidő tekintetében engedélyezhet haladékot az adós részére, de nem adhat felmentést a Cstv. kógens rendelkezései alól. A hitelező ismételten megküldött fizetési felszólításai ezért nem eredményezik a vitatás törvényi határidejének meghosszabbítását [Cstv. 24. § (2)-(3) bek., 27. § (2) bek. a) pontja].
A hitelező 2007. november 27-én érkeztetett beadványában kezdeményezte az adós elleni felszámolási eljárás lefolytatását a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló, többször módosított 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 27. § (2) bekezdés a) pontjára hivatkozással. Előadta, hogy közte és az adós között irodabérleti szerződés jött létre, amely az adós bérleti díj és ehhez kapcsolódó üzemeltetési költség tartozása megfizetésének elmulasztása miatt felmondásra került. Bejelentette, hogy az eljárás megindítását megelőzően az adóst többször felhívta a tartozása kiegyenlítésére. Kérelméhez csatolta a lejárt esedékességű számláit, valamint igazolta, hogy a felszámolás iránti kérelme benyújtását megelőzően a 2007. június 20-án kelt, a 15/2006. (IV. 7.) számú IM rendelet szerinti fizetési felszólításában az adóst a 2007. évre vonatkozó bérleti díjból származó 7 167 707 Ft tőketartozás és annak a kifizetés napjáig járó kamatai, valamint a 2006. évi bérleti díjak késedelmes megfizetéséből eredő késedelmi kamat tartozás kiegyenlítésére hívta fel.
A kérelméhez csatolt egy, az adóstól származó 2007 július 6-án kelt követelést vitató levelet, amelyben az adós úgy nyilatkozott, hogy a hitelező részére több részteljesítést eszközölt, kimutatása szerint nem áll fenn olyan mértékű tartozása, amely a fizetési felszólításban megjelölésre került.
A hitelező kérelmében előadta és igazolta, hogy a fizetési felhívás eredménytelensége miatt a 2007. július 18-án kelt, és 2007. július 20-án az adós részére kézbesített, a 15/2006. (IV. 7.) számú IM rendelet szerinti ismételt fizetési felszólításában újra felhívta az adóst 7 167 707 Ft és kamatai megfizetésére. Elismerte, hogy az adós időközben részteljesítést eszközölt, azonban továbbra is fennálló tartozása rendezésének elmaradása miatt 2007. augusztus 30-án kelt, az adós részéről 2007. szeptember 13-án szabályszerűen átvett fizetési felszólításában ismételten felhívta az adóst teljesítésre, 6 588 198 Ft és kamatai tekintetében. Ez utóbbi fizetési felszólítás vonatkozásában csatolta az adós 2007. szeptember 27-én kelt levelét, amelyben az adós bejelentette, hogy a követelést vitatja, indokaiban a hitelező kamatszámításának pontatlanságát sérelmezi.
Az elsőfokú bíróság a hitelező által benyújtott felszámolás iránti kérelmet megküldte az adós részére, és a többször módosított Cstv. 24. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra figyelmeztetéssel felszólította, hogy 8 napon belül nyilatkozzon: elismeri-e a kérelemben írtakat, illetőleg amennyiben nem ismeri el, nyilatkozatát indokolva, bizonyítékai egyidejű csatolásával terjessze elő. Tájékoztatta az adóst, amennyiben arra hivatkozik, hogy a hitelező írásbeli fizetési felszólításának kézhezvételét megelőző napig a tartozást vitatta, úgy az ezt igazoló iratokat a nyilatkozatához csatolja a postai feladás dátumával. A felhívásában a bíróság figyelmeztette az adóst, hogy fizetésképtelenségét vélelmezni kell, ha határidőben a felszámolás iránti kérelemre nem nyilatkozik.
Az adós a cégnyilvántartás szerinti székhelyére megküldött végzést 2008. január 29. napján vette át. Az adós a kérelemre nyilatkozatot nem tett.
Ezért az elsőfokú bíróság a Cstv. 24. § (3) bekezdése alapján a fizetésképtelenség tényét vélelmezve, az adós fizetésképtelenségét a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontja alapján megállapította, elrendelte főeljárásként a felszámolását, és kirendelte a felszámolót. Határozatának indokolása szerint a hitelező a követelése jogalapját igazolta, a 2007. június 20-án kelt 7 167 707 Ft tőketartozás és kamatainak megfizetése iránti fizetési felszólítása eredménytelen maradt. Az adós noha a bíróság végzését és a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmet 2008. január 29. napján szabályszerűen átvette, a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetés ellenére a kérelemre nem nyilatkozott, az abban foglaltakat nem vitatta, a tartozás rendezésére a jogszabályban biztosított 30 napos határidő engedélyezését nem kérte.
Az elsőfokú döntéssel szemben az adós élt fellebbezéssel és kérte az elsőfokú határozat megváltoztatását, a hitelezői kérelem elutasítását. Előadta, hogy a hitelező 7 167 707 Ft összegű követelését több alkalommal vitatta, e vonatkozásban a bírósági eljárás során is észrevételeket tett.
A hitelező az elsőfokú határozat helybenhagyását kérte. Nyilatkozata szerint az adós a felszámolási eljárás során nem vitatta a követelést. Célja a felszámolási eljárás elhúzása, valótlanul állítja fellebbezésében, hogy a bíróság felhívására észrevételeket tett.
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság döntése helytálló, annak jogi indokait a Fővárosi Ítélőtábla az alábbiakkal egészíti ki:
A csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) érintett törvényhelyeinek módosításairól rendelkező 2007. évi LXXVIII. törvény 2007. július 7-én lépett hatályba, melynek 4. § (1) bekezdése értelmében annak szabályait a hatálybalépés után benyújtott felszámolási kérelmekre kell alkalmazni. Ebből következően jelen ügyben a hitelező 2007. november 27-én érkezett kérelmét az elsőfokú bíróság helyesen vizsgálta a 2007. július 7-jétől hatályba lépett szabályok szerint. A Cstv. 24. §-ának (1) bekezdése akképpen rendelkezik: ha a felszámolási eljárás megindítását a hitelező kéri, a kérelemben meg kell nevezni az adós tartozásának jogcímét, a lejárat, esedékesség időpontját és annak rövid ismertetését, hogy az adóst miért tartja fizetésképtelennek. A kérelemben foglaltak bizonyítására a szükséges iratokat - a 27. § (2) bekezdés a) pontja esetén az adós írásbeli felszólításának igazolását - csatolni kell. Az utóbbi törvényhely szerint a bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólítására sem teljesítette.
A Cstv. 24. § (2) bekezdése szerint, ha a felszámolási eljárás lefolytatását a hitelező kérte, a bíróság a kérelem benyújtásáról - a kérelem egy példányának megküldésével - haladéktalanul értesíti az adóst. A (3) bekezdés alapján az adós köteles az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a bíróságnak nyilatkozni arról, hogy a kérelemben foglaltakat elismeri-e. Ha az adós a fenti határidőn belül a bíróságnak nem nyilatkozik, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell.
A hitelezőnek az eljárást megindító beadványában azt kellett előadnia és igazolnia, hogy a követelése szerződésen alapul, meg kellett neveznie az adós tartozásának jogcímét, összegszerűségét, és meg kellett jelölnie a tartozás esedékességének időpontját, igazolnia kellett a tartozás kiegyenlítésére irányuló felhívás megtörténtét és röviden indokolnia kellett, hogy álláspontja szerint az adós miért tekinthető fizetésképtelennek. A hitelező a fenti kötelezettségének eleget tett, amikor a kérelméhez csatolta az általa kiállított, lejárt esedékességű számlákat, bizonyította azt is, hogy az eljárást megelőzően az adós írásbeli fizetési felszólítása megtörtént. A hitelező (első) 2007. június 20-i fizetési felszólítása megfelelt a keltezése idején hatályos Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontja szerinti, a felszámolási eljárás kezdeményezésére vonatkoztató figyelmeztetést is tartalmazó 15/2006. (IV. 7.) IM rendelet előírásának megfelelő fizetési felszólítás jogszabályban kötelezően előírt tartalmi és formai kellékeinek.
A másodfokú bíróság rámutat arra, hogy noha a hitelező az első fizetési felszólítását követően még további két alkalommal (2007. július 18-án, és 2007. augusztus 30-án) felszólította az adóst a tartozása kiegyenlítésére, azzal a figyelmeztetéssel, hogy ha 15 napon belül nem vitatja és nem egyenlíti ki a követelést, felszámolási eljárás kezdeményezhető, a csődtörvény kógens rendelkezéseire figyelemmel a hitelező ismételten megküldött fizetési felszólításai nem eredményezik a vitatás törvényi határidejének meghosszabbítását (a hitelező csupán a teljesítési határidő tekintetében engedélyezhet haladékot az adós részére).
Jelen esetben a hitelező kérelméhez mellékelt okiratok között elfekszik két az adóstól származó (2007. július 6-án, illetve 2007. szeptember 27-én kelt) levél, amelyekben úgy nyilatkozott, hogy "nem áll fenn olyan összegű tartozás", illetve a "kamatszámítás pontatlan". Túl azon, hogy a hivatkozott adósi levelek az első joghatályos fizetési felszólítást követően kerültek elküldésre, ezek csupán a követelés részbeni vitatását jelentik. Következetes a bírói gyakorlat a tekintetben, hogy a fizetésképtelenség megállapítása esetén a tartozás mértéke nem bír jelentőséggel. A követelések részbeni vitatása a nem vitatott igény tekintetében elismerést jelent, és ezen nem vitatott összegre tekintettel a fizetésképtelenség megállapításának van helye, amennyiben az elismert vagy nem vitatott követelés megfizetésre nem kerül.
A fizetésképtelenségre vonatkozó vélelem megdönthető, azonban a bizonyítási teher megfordul. Az adósnak kell bizonyítania a fizetésképtelenség törvényi feltételeinek hiányát. Az adós azonban a jogorvoslati kérelmében nem állított és nem igazolt egyetlen, a törvényi vélelem megdöntésére alkalmas, a fizetésképtelenségének hiányát bizonyító olyan tényt vagy körülményt sem, amely alkalmas lett volna a fizetésképtelenség vélelmének megdöntésére, az elsőfokú bíróság érdemben helyes végzésének a megváltoztatására. Önmagában az a fellebbezési hivatkozása, hogy a 7 167 707 Ft összegű tartozását több alkalommal szóban és írásban is vitatta, - a határidőben érkezett és megfelelően indokolt vitatásnak hitelt érdemlő igazolása, illetve az erre vonatkozó okirati bizonyítékok csatolása hiányában - nem alkalmas a fizetésképtelensége cáfolatára.
Az adós a fizetésképtelenség megállapítását jelen ügyben akkor kerülhette volna el, ha igazolja, hogy a hitelezői kérelemben megjelölt fizetésképtelenségi feltétel nem következett be, a tartozását határidőben, megfelelően vitatta, vagy azt maradéktalanul teljesítette, esetleg a hitelezővel részletfizetési vagy halasztási megállapodást kötött, melynek határideje még nem járt le.
A fentiekben kiegészített jogi indokok alapján a másodfokú bíróság a módosított Cstv. 6. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó a Pp. 259. §-a, valamint 253. § (2) bekezdés értelmében az elsőfokú végzést helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 11. Fpkf. 44.354/2008/2.)