adozona.hu
ÍH 2009.34
ÍH 2009.34
HIÁNYOS HIÁNYPÓTLÁSI FELHÍVÁSRA ALAPÍTOTT JOGSZABÁLYSÉRTŐ ELUTASÍTÁS - MEGHALT TAG TÁRSASÁGI JOGAINAK GYAKORLÁSA ÉRDEKÉBEN KÖZJEGYZŐ ÁLTAL KIRENDELHETŐ ÜGYGONDNOK A hiánypótlás nem teljesítésére alapított elutasító határozat jogszabálysértő, ha a cégbíróság hiánypótlásra felhívó végzéséből nem állapítható meg egyértelműen a bejegyzés akadálya [2006. évi V. törvény (Ctv.) 46. § (3) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A P. Számítástechnikai Korlátolt Felelősségű Társaság 2007. május 17-én változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő. Az elsőfokú bíróság 2007. május 24-én kelt 21. számú végzésében - hiánypótlási eljárás keretében - észrevételezte, hogy a társaság nem hívta szabályszerűen össze a megismételt taggyűlést, mivel az elhunyt tag jogutódját nem kísérelte meg értesíteni, ezért felhívta a társaságot, amennyiben nem várja be a jogerős hagyatékátadó végzés meghozatalát az elhunyt tag vonatkozásában, ez...
ÍH 2009.34 HIÁNYOS HIÁNYPÓTLÁSI FELHÍVÁSRA ALAPÍTOTT JOGSZABÁLYSÉRTŐ ELUTASÍTÁS - MEGHALT TAG TÁRSASÁGI JOGAINAK GYAKORLÁSA ÉRDEKÉBEN KÖZJEGYZŐ ÁLTAL KIRENDELHETŐ ÜGYGONDNOK
A hiánypótlás nem teljesítésére alapított elutasító határozat jogszabálysértő, ha a cégbíróság hiánypótlásra felhívó végzéséből nem állapítható meg egyértelműen a bejegyzés akadálya [2006. évi V. törvény (Ctv.) 46. § (3) bekezdés].
A P. Számítástechnikai Korlátolt Felelősségű Társaság 2007. május 17-én változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő. Az elsőfokú bíróság 2007. május 24-én kelt 21. számú végzésében - hiánypótlási eljárás keretében - észrevételezte, hogy a társaság nem hívta szabályszerűen össze a megismételt taggyűlést, mivel az elhunyt tag jogutódját nem kísérelte meg értesíteni, ezért felhívta a társaságot, amennyiben nem várja be a jogerős hagyatékátadó végzés meghozatalát az elhunyt tag vonatkozásában, ez esetben a közjegyzőtől eseti gondnok kirendelését kérje, és ismételten hívják össze a taggyűlést.
A társaság 2007. június 5-én kelt iratában bejelentette, hogy visszavonja a változásbejegyzési kérelem nyomtatvány 09+1/004 rovatában megjelölt változásbejegyzés iránti kérelmét, s fenntartja a 8/004, 9/013-9/050, 13/003 és 13/004 rovatok bejegyzése iránti kérelmét. Előadta, hogy a taggyűlés összehívására az 1997. évi CXLIV. tv. 152. § (1) és a 153. § (1) és (5) bekezdésével, a társasági szerződés 13., 14., 15. és 17. pontjával összhangban szabályszerűen került sor. A taggyűlést K. János ügyvezető hívta össze a halála előtt négy nappal, 2007. április 20-án, ezért fel sem merülhetett jogutódjának az értesítése. A becsatolt megismételt taggyűlési jegyzőkönyv 1. pontjából megállapítható, hogy az eredetileg 2007. május 14-én 8 órára kitűzött taggyűlés nem volt határozatképes, a megismételt taggyűlés azonban a Gt. 151. § (3) bekezdése értelmében határozatképes volt, ennek megfelelően érvényes határozatokat is hozott.
Az elsőfokú bíróság 2007. június 12-én kelt 23. sorszámú végzésével tájékoztatta a kérelmezőt, hogy a Ctv. 33. §-ának (3) bekezdése szerint a kérelem visszavonása esetén csatolni kell a legfőbb szerv erre irányuló határozatát, ezért felhívta a társaságot, hogy a kézbesítéstől számított 15 napon belül a bejegyzési kérelem elutasítása terhével pótolja a 21. sorszámú végzésben megjelölt hiányt vagy csatolja a visszavonó határozatot.
A társaság 2007. június 27-én az elsőfokú bíróság felhívására csatolta a 9/2007. (VI. 25.) TJ. számú visszavonó határozatot.
Az elsőfokú bíróság 2007. július 17-én kelt 26. számú végzésével a társaság 2007. május 17-én benyújtott változásbejegyzés iránti kérelmét és a 2006. június 7. napján benyújtott visszavonás iránti kérelmét elutasította. Határozatát egyrészt azzal indokolta, hogy a 21. sorszámú végzésben megadott határidőn belül a társaság nem pótolta a hiányokat [2006. évi V. tv. 46. § (5) bekezdés, 50. § (1) bekezdés], másrészt álláspontja szerint a kérelem részbeni visszavonására nincs lehetőség.
A társaság a végzés ellen benyújtott fellebbezésében elsődlegesen annak megváltoztatásával a változásbejegyzés, illetve visszavonás iránti kérelmének megfelelő döntés meghozatalát, másodlagosan az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra történő utasítását kérte. Álláspontja szerint a változásbejegyzési kérelmet elutasító végzés megalapozatlan és jogszabálysértő. Előadta, hogy az elsőfokú bíróság 21. sorszámú végzése olyan okból hívta fel a társaságot hiánypótlásra, amelyet sem az 1997. évi CXLV. törvény, sem a 2006. évi V. törvény nem említ, és téves az a megállapítása is, amely szerint a megismételt taggyűlés nem került szabályosan összehívásra. Nem értelmezhető az elsőfokú bíróságnak az a felhívása, amely szerint a társaság a közjegyzőtől eseti gondnok kirendelését kérje. Hivatkozása szerint a 6/1958. (VII. 4.) IM rendelet egyetlen esetben teszi lehetővé eseti gondnok kirendelését a 39. § (3) bekezdése alapján akkor, ha a hagyatéki eljárás során érdekellentét áll fenn az örökhagyó kiskorú gyermeke és túlélő házastársa között. Az elhunyt K. János tagnak sem kiskorú gyermeke, sem túlélő házastársa nem volt. Megítélése szerint a megismételt taggyűlés a Gt. 151. §-ának (3) bekezdése értelmében határozatképes volt, s ennek megfelelően érvényes határozatokat is hozott. Az elsőfokú bíróság jogszabálysértően járt el, amikor ennek ellenére megtagadta a változások bejegyzését, különös tekintettel arra, hogy nem létező hiányok pótlását írta elő olyan intézkedések megtételére való felhívással, amelyekre a jogszabályok nem adnak lehetőséget. Előadta továbbá, hogy a fellebbezéssel támadott végzés következtében a közhitelesség alapelve sérül, ha K. János tag okirattal igazolt halála ellenére őt a cégjegyzék továbbra is ügyvezetőként és tagként tartalmazza.
A fellebbezés a következőkre tekintettel megalapozott.
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. tv. (Ctv.) 50. §-ának (1) bekezdése szerint alkalmazandó Ctv. 46. §-ának (1) bekezdése értelmében a cégbíróság a kérelem érkezését követően megvizsgálja, hogy azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan e törvény előírja (24-25. § és 27-29. §), illetve a létesítő okirat, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, az 1-2. számú mellékletben felsorolt kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek.
Ha a cégbíróság észleli, hogy a társaság a kérelméhez nem csatolta a 2. számú mellékletben, illetve a 45. § (3) bekezdése esetén az 1. számú mellékletben felsorolt iratok valamelyikét vagy azok tartalma nem felel meg a jogszabályoknak, hiánypótlásra felhívó végzést ad ki [Ctv. 46. § (2) bekezdés].
A Ctv. 46. §-ának (3) bekezdése úgy rendelkezik; a hiánypótlásra felhívó végzés kiadására csak egy alkalommal kerülhet sor, és abban a bejegyzési kérelem valamennyi hiányosságát (hibáját) meg kell jelölni.
Az elsőfokú bíróságnak 2007. május 24-én kelt 21. számú végzésében - elutasítás terhével - az előzőekben ismertetett tartalmú hiánypótlásra kellett felhívnia a társaságot.
A másodfokú bíróság álláspontja szerint a 21. sorszámú hiánypótlásra felhívó végzés nem felel meg a Ctv. 46. §-ának (3) bekezdésében írtaknak. A végzés jogszabályra hivatkozást nem tartalmaz, és nem állapítható meg, hogy a változásbejegyzési kérelem, illetve a csatolt okiratok tartalma miért nem felel meg a jogszabályok rendelkezéseinek. Ebből következően a hiánypótlás nem teljesítésére alapított elutasító határozat jogszabálysértő, ezért az eljárás megismétlése szükséges.
Erre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzését a Ctv. 32. §-ának (1) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 259. §-a és 252. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárásban abból kell kiindulni, hogy a cég a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) hatálya alatt áll, és vizsgálni kell, hogy a taggyűlés, illetve a megismételt taggyűlés összehívására e törvény és a társasági szerződés rendelkezéseinek megfelelően került sor.
A Gt. 152. §-ának (1) bekezdése szerint a taggyűlést - ha e törvény vagy a társasági szerződés másként nem rendelkezik - az ügyvezető hívja össze.
A Gt. 153. §-a tartalmaz rendelkezéseket a taggyűlés összehívására és megtartására nézve. A 153. § (1) bekezdése előírja; a taggyűlést - a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a társaság székhelyére kell összehívni, ettől eltérni csak valamennyi tag előzetes hozzájárulásával lehet. A (2) bekezdés alapján a taggyűlésre a tagokat a napirend közlésével kell meghívni, a meghívók elküldése és a taggyűlés napja között legalább tizenöt napnak kell lennie. A (3) bekezdésben írtak szerint bármelyik tag jogosult az általa megjelölt napirendi kérdés megtárgyalását kérni, ha javaslatát a taggyűlés előtt legalább három nappal ismerteti a tagokkal. A (4) bekezdés pedig úgy rendelkezik, ha a taggyűlést nem szabályszerűen hívták össze, határozatokat csak akkor hozhat, ha valamennyi tag jelen van, és a taggyűlés megtartása ellen a tagok egyike sem tiltakozik.
Az adott esetben a taggyűlést a társaság ügyvezetője és egyben tagja hívta össze, a felterjesztett iratokból azonban nem állapítható meg, hogy a taggyűlés összehívása a Gt.</a> idézett szabályai, illetve a társasági szerződés rendelkezései betartásával történt. Ezért az újabb eljárásban a fenti szabályok alkalmazásával - hiánypótlási eljárás keretében - fel kell tárni a taggyűlés összehívásának a körülményeit.
A Gt. 153. §-ának (5) bekezdése szerint a határozatképtelenség miatt megismételt taggyűlés összehívása az eredeti taggyűlés meghívójában megjelölt feltételekkel is történhet. E rendelkezés azt jelenti, hogy bármilyen további időpontról rendelkezhetnek a taggyűlés összehívására jogosultak a taggyűlés összehívása során. Ebből következően vizsgálni szükséges azt is, hogy határozatképtelenség esetére a megismételt taggyűlés összehívása az eredeti taggyűlés meghívójában megjelölt feltételekkel megtörtént-e. Amennyiben a megismételt taggyűlés megtartása megfelel a Gt. 153. §-ának (5) bekezdésében foglaltaknak, ez esetben - figyelemmel a Gt. 151. §-ának (3) bekezdésében írt szabályokra - értékelni kell a változásbejegyzési kérelemhez benyújtott iratok megfelelőségét, így pld. azt, hogy a megismételt taggyűlés az eredeti meghívóban szereplő napirendi pontokat tárgyalja, és ennek eredményeként kell dönteni a változásbejegyzési kérelem alapján az adatok esetleges bejegyzéséről.
Ellenkező esetben a megismételt eljárásban felmerülhet a hagyatéki eljárásról szóló 6/1958. (VII. 4.) IM rendelet 39. § (1) bekezdésének alkalmazása. E szabály szerint a közjegyző a hagyatéki eljárás során ügygondnokot rendel ki, ha az örökösnek nincs törvényes képviselője, azaz az eljárásban akadályozott vagy azt a hagyatékhoz tartozó gazdasági társaságban (szövetkezetben) fennálló tagsági jogok és kötelezettségek gyakorlása indokolja. A gazdasági társaságban (szövetkezetben) az ügygondnokra az örökös jogállását szabályozó rendelkezések az irányadók azzal az eltéréssel, hogy vagyoncsökkenést eredményező határozatok hozatalában nem vehet részt, a hagyatékot érintő kötelezettségeket nem vállalhat át. Tévesen hívta fel ezért az elsőfokú bíróság a társaságot eseti gondnok iránti, közjegyzőhöz intézett kérelem előterjesztésére.
A fentiek vizsgálatát követően lesz az elsőfokú bíróság abban a helyzetben, hogy a változásbejegyzési kérelem tárgyában megalapozott határozatot hozzon.
(Fővárosi Ítélőtábla 10. Cgf. 44.081/2007/2.)