adozona.hu
ÍH 2009.32
ÍH 2009.32
BEJEGYZÉSI (VÁLTOZÁSBEJEGYZÉSI) KÉRELMEN EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁS KÉRÉSÉRE VONATKOZÓ "X" JEL FELTÜNTETÉSÉNEK ELMULASZTÁSA - ÁLTALÁNOS ÉS EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁSRÓL ÁTTÉRÉS - ELJÁRÁSI REND RÖGZÜLÉSÉNEK KIZÁRTSÁGA - KÉRELEMHEZ KÖTÖTTSÉG A bejegyzést kérő a bejegyzési kérelem eredeti fogyatékossága (az, hogy a kérelmező elmulasztotta azon az egyébként a "szerződésmintás" alapításból szükségszerűen következő egyszerűsített eljárás kérésének feltüntetését) az ismételt bejegyzési kérelemben korrigálható, amellyel a
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cég bejegyzése iránt 2008. október 22-én jogi képviselője útján elektronikus bejegyzési kérelmet terjesztett elő. Az informatikailag megfelelőnek bizonyult kérelemhez a jogi képviselő meghatalmazását, szerződésminta alapján készült létesítő okiratot, áfa-nyilatkozatot és aláírási címpéldányt, valamint 15 000 forint eljárási illeték megfizetését tanúsító igazolást csatolt. A bejegyzési nyomtatvány-kérelmen a kérelmező nem jelölte "X" jellel, hogy szerződésminta alkalmazásával készült a társa...
ÍH 2009.32 BEJEGYZÉSI (VÁLTOZÁSBEJEGYZÉSI) KÉRELMEN EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁS KÉRÉSÉRE VONATKOZÓ "X" JEL FELTÜNTETÉSÉNEK ELMULASZTÁSA - ÁLTALÁNOS ÉS EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁSRÓL ÁTTÉRÉS - ELJÁRÁSI REND RÖGZÜLÉSÉNEK KIZÁRTSÁGA - KÉRELEMHEZ KÖTÖTTSÉG
A bejegyzést kérő a bejegyzési kérelem eredeti fogyatékossága (az, hogy a kérelmező elmulasztotta azon az egyébként a "szerződésmintás" alapításból szükségszerűen következő egyszerűsített eljárás kérésének feltüntetését) az ismételt bejegyzési kérelemben korrigálható, amellyel a bejegyzési kérelem formai és tartalmi hiányosságai is megszűnnek, mivel a kérelmező egyébként is csak egyszerűsített eljárást kezdeményezhetett volna a vonatkozó törvényi előírások szerint. Így a helyes eljárási rendre történő utalás eliminálja az általános eljárási szabályokhoz viszonyított, és csak azok szerint megnevezett fogyatékosságokat [Pp. 3. § (2) bek.; Ctv. 32. § (1) bek., 45-48. §, 50. § (2) bek.].
A cég bejegyzése iránt 2008. október 22-én jogi képviselője útján elektronikus bejegyzési kérelmet terjesztett elő. Az informatikailag megfelelőnek bizonyult kérelemhez a jogi képviselő meghatalmazását, szerződésminta alapján készült létesítő okiratot, áfa-nyilatkozatot és aláírási címpéldányt, valamint 15 000 forint eljárási illeték megfizetését tanúsító igazolást csatolt. A bejegyzési nyomtatvány-kérelmen a kérelmező nem jelölte "X" jellel, hogy szerződésminta alkalmazásával készült a társasági szerződés.
Az elsőfokú bíróság 4. számú végzésével hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasította a kérelmet arra hivatkozással, hogy a kérelmező az általános cégbejegyzési eljárásra előírt 50 000 forint összegű illeték helyett csak 15 000 forintot rótt le, nem igazolta 5 000 forint közzétételi költségtérítés befizetését, és nem csatolta a vezető tisztségviselő elfogadó nyilatkozatát sem. Tájékoztatta egyúttal a kérelmezőt, hogy a bejegyzési kérelmet egyszerűsített eljárásban elbírálni nem lehetett, tekintve, hogy a kérelmen nem jelölte meg, hogy a létesítő okirat szerződésminta alapján készült, és emiatt egyszerűsített eljárás foganatosítását kéri.
A kérelmező a 2008. október 29-én (5. sorszám alatt) ismételt bejegyzési kérelmet terjesztett elő, ebben újra benyújtotta a cégbejegyzési nyomtatvány-kérelmet, melyen most már "X" jellel jelölte, hogy a létesítő okirat szerződésminta alapján készült.
Az elsőfokú bíróság 6. számú végzésével az ismételt bejegyzési kérelmet is elutasította, és a 4. sorszámú végzését hatályában fenntartotta. A végzés indokolásában kifejtette, hogy "a kérelem továbbra is kellékhiányos, mert nem csatolták a közzétételi díj befizetéséről az igazolást, nem rótt le különbözetként 3500 forint illetéket és nem csatolta a vezető tisztségviselő elfogadó nyilatkozatát".
A kérelmező fellebbezést terjesztett elő, melyben kérte az elsőfokú végzés megváltoztatását, továbbá, hogy a társaságot egyszerűsített eljárás keretében jegyezzék be a cégjegyzékbe. Arra hivatkozott, hogy miután az alakuló cég szerződésmintát alkalmazott létesítő okiratához, ezért egyszerűsített eljárásban kívánta kérni cégbejegyzését, és az ehhez szükséges okirati mellékleteket csatolta. Bejegyzési kérelmének egyedüli hiányossága valójában az volt, hogy a nyomtatvány-kérelem első oldalán elmulasztotta e körülményt "X" jellel jelölni. Az elutasítást követően e hiányosságot pótolta, s miután a fogyatékosság a Ctv. 45. § (5) bekezdés szerinti kiküszöbölése esetén az elutasításhoz fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatóak és a korábbi eljárásban benyújtott okiratok is felhasználhatóak, álláspontja szerint alaptalanul hivatkozott újabb elutasító végzésében okirati mellékletek hiányára a cégbíróság.
A fellebbezés megalapozott.
A cégek bejegyzése (változásbejegyzése) a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (továbbiakban: Ctv.) értelmében kétféle eljárásban, a 46-47. § szerinti általános és a 48. §-ban szabályozott egyszerűsített eljárás rendje szerint történhet. Az általános eljárásban a Ctv. 1. számú és 2. számú mellékletében írt okiratok csatolandók, hiánypótlási eljárás lefolytatására kerülhet sor, az eljárás alanyát jelentő cégnek azonban szerződésminta mellőzésével készült létesítő okirat alapján kell létrejönnie, illetve működnie.
Azon cégek, amelyeknek a létesítő okirata szerződésminta alapján készült, illetve szerződésminta alkalmazásával készült létesítő okirat alapján működnek, a Ctv. 48. § és 50. § (2) bekezdése értelmében csak egyszerűsített eljárásban kérhetik bejegyzésüket, illetve cégjegyzéki adatváltozásaik bejegyzését, és mindaddig, amíg szerződésminta alkalmazásával készült létesítő okirat szerint működnek (vagyis a "szabadon fogalmazott" létesítő okiratra nem térnek át) jogszerűen nem is kérhetik más eljárási rendben bejegyzésüket (változásaik bejegyzését), csak egyszerűsített eljárásban.
A Ctv. 32. § (1) bekezdésének utaló szabálya folytán alkalmazandó Pp. 3. § (2) bekezdése értelmében a bíróság a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van, így - miután az általános vagy egyszerűsített eljárás választásának joga a kérelmezőt illeti meg és választását a bejegyzési (változásbejegyzési) nyomtatvány-kérelmen "X" jellel jelölnie kell - a bíróságnak alkalmazkodnia kell a fél petitumához, és azt a cégeljárásban egyoldalúan nem bírálhatja felül. Ha a kérelmező a "szerződésmintás" egyszerűsített eljárás "X" jelének feltüntetését (akár adminisztratív tévedés folytán) elmulasztja, akkor jár el helyesen a bíróság, ha a kérelmet az általános eljárás Ctv. 46-47. §-ában foglalt előírásai szerint vizsgálja. Így kell eljárnia akkor is, ha a beadványok jellegéből, a szerződésminta használatából, a lerótt alacsonyabb összegű eljárási illetékből és alapításnál a közzétételi költségtérítés hiányából arra lehet következtetni, hogy a kérelmezőnek egyszerűsített eljárást kellett volna kezdeményeznie. A cégbíróság ilyenkor - az egyéb feltétel fennállta esetén - vagy a Ctv. 45. § szerinti hiánypótlási eljárás mellőzésével hozott formai elutasításról dönt, vagy érdemben eljárva hiánypótlási felhívást ad ki, utalva abban arra, hogy a szerződésminta alkalmazása az egyszerűsített eljárást vonja maga után, azonban ezt a félnek a megfelelően kitöltött nyomtatvány-kérelemben kell kérnie.
Ha elutasításra kerül sor, és a fél ismételt bejegyzési kérelem keretében a petitum hiányosságát kiküszöböli azzal, hogy a megfelelő eljárás lefolytatására utaló kérelmet terjeszt elő, a bíróságnak e kérelem elbírálását az ismételt kérelemben közölt eljárási rend szerint kell végeznie azzal, hogy az ismételt kérelmet a Ctv. 45. § (5) bekezdésének szabálya szerint az eredeti kérelem mellékleteivel egységben kell értékelnie.
A Ctv. normái között nincs olyan előírás, amelynek értelmében a jogalkotó az egyszer - akár adminisztratív hiba folytán - tévesen jelölt eljárási rend rögzülését deklarálná. Épp ellenkezőleg, a Ctv. 48. §-a és 50. § (2) bekezdése, valamint az a körülmény, hogy a Ctv. szerződésminta alkalmazásáról kizárólag az egyszerűsített eljárás kapcsán tesz említést, továbbá, hogy a 21/2006. (V. 18.) IM rendelet mellékletében meghatározott bejegyzési (változásbejegyzési) nyomtatvány-kérelem első oldalán található jogszabályszöveg a szerződésminta (nem iratmintaként történő) használatát az egyszerűsített eljárás kéréséhez köti, azt jelenti, hogy a fél - ha a cégnek "szerződésmintás" létesítő okirata van - jogszerűen eljárva nem is kérhet mást, csak egyszerűsített eljárást. Ha ezt a bíróság nem teszi lehetővé, jogszabálysértően jár el.
A jelen ügyben a társaság bejegyzési kérelméhez a Ctv. 48. § (1) bekezdésében és 3. számú mellékletének I. részében írt valamennyi okirati mellékletet csatolta, köztük a "szerződésmintás" létesítő okiratot és a cég alapításának egyszerűsített eljárásban történő bejegyzéséhez az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. 45. § (3) bekezdésében meghatározott 15 000 forint összegű illeték befizetését is igazolta. A 22/2006. (V. 18.) IM. rendelet 5. § (3) bekezdése értelmében az egyszerűsített cégeljárásban történő cégbejegyzés közzététele ingyenes, így - ha egyszerűsített eljárást kér - közzétételi költségtérítés megfizetését nem kell igazolnia.
A bejegyzést kérő a bejegyzési kérelem eredeti fogyatékosságát (azt, hogy a kérelmező a nyomtatvány-kérelmet hibásan töltötte ki, mert elmulasztotta azon az egyébként a "szerződésmintás" alapításból szükségszerűen következő egyszerűsített eljárás kérésének feltüntetését) az ismételt bejegyzési kérelemben korrigálta. A fenti indokok alapján ezzel a bejegyzési kérelem formai és tartalmi hiányosságai is megszűntek, mivel a kérelmező egyébként is csak egyszerűsített eljárást kezdeményezhetett volna a vonatkozó törvényi előírások szerint, a helyes eljárási rendre történő utalás viszont eliminálta az általános eljárási szabályokhoz viszonyított, és csak azok szerint megnevezett fogyatékosságokat.
Erre figyelemmel az elsőfokú bíróság akkor járt volna el helyesen, ha az ismételt bejegyzési kérelmet a ténylegesen és szükségképpen igényelt egyszerűsített eljárás előírásai szerint vizsgálja, és a bejegyzés tárgyában annak rendje szerint jár el. A cégbíróság az elsőfokú eljárásban az ismételt bejegyzési kérelemmel szemben olyan követelményeket támasztott (elírva egyúttal a "hiányzó" illeték mértékét), amelyek az egyszerűsített cégeljárásra irányadó jogszabályok alapján nem állnak fenn, ezért az ismételt bejegyzési kérelem elutasításának alapjául nem szolgálhattak.
A kifejtettekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla a Ctv. 32. § (1) bekezdése, a Pp. 259. §-a alapján alkalmazandó 253. § (2) bekezdése szerint az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, és elrendelte a kérelemben foglaltaknak megfelelően a cég bejegyzését, amelynek foganatosítására felhívta az elsőfokú bíróságot.
(Fővárosi Ítélőtábla 13. Cgf. 44.830/2008/2.)