adozona.hu
ÍH 2009.31
ÍH 2009.31
A JOGTANÁCSOS RÉSZVÉTELE AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN - A JOGTANÁCSOS IRATŐRZÉSI KÖTELEZETTSÉGE A jogtanácsos az általános és az egyszerűsített elektronikus cégeljárásban egyaránt részt vehet jogi képviselőként. Az általa digitalizált okiratok eredeti példányát, valamint az egyszerűsített eljárásban a jogi képviselőnél maradó okiratokat közjegyző őrizetére kell bíznia [Ctv. 36. § (1) bek., 37. § (2) bek., 48. § (3) bek.; 1991. évi XLI. tv. 158-161. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A C. Bt. jogtanácsosa 2008. szeptember 8. napján - egyszerűsített cégeljárás keretében - változásbejegyzési kérelmet nyújtott be a cégbírósághoz.
Az elsőfokú bíróság a 2008. szeptember 8. napján kelt 29. sorszámú végzésével a kérelmet a 2006. évi V. törvény (Ctv.) 48. § (7) bekezdése alapján elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy a változásbejegyzési kérelem előterjesztése nem felel meg a jogszabályoknak, mert jogtanácsos a Ctv. 37. § (2) bekezdése értelmében elektronikus eljárásban el...
ÍH 2009.31 A JOGTANÁCSOS RÉSZVÉTELE AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN - A JOGTANÁCSOS IRATŐRZÉSI KÖTELEZETTSÉGE
A jogtanácsos az általános és az egyszerűsített elektronikus cégeljárásban egyaránt részt vehet jogi képviselőként. Az általa digitalizált okiratok eredeti példányát, valamint az egyszerűsített eljárásban a jogi képviselőnél maradó okiratokat közjegyző őrizetére kell bíznia [Ctv. 36. § (1) bek., 37. § (2) bek., 48. § (3) bek.; 1991. évi XLI. tv. 158-161. §].
A C. Bt. jogtanácsosa 2008. szeptember 8. napján - egyszerűsített cégeljárás keretében - változásbejegyzési kérelmet nyújtott be a cégbírósághoz.
Az elsőfokú bíróság a 2008. szeptember 8. napján kelt 29. sorszámú végzésével a kérelmet a 2006. évi V. törvény (Ctv.) 48. § (7) bekezdése alapján elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy a változásbejegyzési kérelem előterjesztése nem felel meg a jogszabályoknak, mert jogtanácsos a Ctv. 37. § (2) bekezdése értelmében elektronikus eljárásban eljárhat, de kifejezetten az egyszerűsített eljárásnak a törvény erejénél fogva [Ctv. 48. § (2) és (3) bekezdései] nem tud eleget tenni, nem tud az iratok tárolásáról gondoskodni, illetve az iratok jogszerűségét igazoló nyilatkozatát sem tudja megtenni.
A jogi képviselő a végzés ellen fellebbezést nyújtott be, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a cégbíróságnak az eljárás lefolytatására és újabb határozat hozatalára történő utasítását kérte.
Arra hivatkozott, hogy a cégbíróság a végzésében maga is elismerte, hogy jogtanácsos a Ctv. 37. § (2) bekezdése értelmében eljárhat elektronikus eljárásban is. A 2006. évi IV. törvény (Gt.) 11. § (6) bekezdése értelmében az alapító jogtanácsosa ellenjegyezheti a társasági szerződést. A (4) bekezdés kimondja, hogy egyebek mellett a betéti társaság társasági szerződése a Ctv. mellékletét képező szerződésminta megfelelő kitöltésével is elkészíthető. A cégeljárásban mögöttesen alkalmazandó Pp. 67. § (1) bekezdés i) pontja megállapítja, hogy a perben meghatalmazottként eljárhat a gazdálkodó szervezet jogtanácsosa, a (2) bekezdés szerint a perben a gazdálkodó szervezet jogtanácsosát az ügyvéd jogállása illeti meg. A fentiekből kitűnik, hogy a gazdasági társaság meghatalmazottjaként eljáró jogtanácsos a társasági szerződést, így a szerződésminta alkalmazásával elkészített társasági szerződést is elkészítheti és ellenjegyezheti, az elektronikus cégeljárásban a társaságot képviselheti, abban eljárhat. Ugyanakkor az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az ezen belül lévő egyszerűsített eljárásban mégsem járhat el; eszerint a jogtanácsos az okiratokat elkészítheti és ellenjegyezheti, azonban ezt követően az iratok benyújtásához, a kérelem aláírásához, tehát a "postázáshoz" már külön ügyvédet vagy közjegyzőt kellene a társaságnak megbíznia. Kifejtette, hogy a Ctv. szabályainak ilyen megkülönböztető alkalmazása, a bíróság ezen joggyakorlata ellentétes a hivatkozott jogszabályi előírásokkal és jogelvekkel. Az sem világos, hogy a jogtanácsos miért ne tudna az iratok tárolásáról gondoskodni és az iratok jogszerűségét igazoló nyilatkozatot megtenni.
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 32. § (2) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (3) bekezdése alapján a fellebbezési kérelem korlátai között bírálta felül.
Megállapította, hogy a fellebbezés alapos.
A Ctv. 2008. július 1. napjától hatályos 36. § (1) bekezdése értelmében a cég bejegyzése (változásbejegyzése) iránti kérelmet elektronikus úton kell benyújtani.
A kérelmek elektronikus úton történő benyújtására vonatkozó, általános szabályokat tartalmazó 2. Címen belül elhelyezett 37. § (2) bekezdése kimondja, hogy a jogi képviselő az eredetileg nem elektronikus formában készült okiratok (hiteles másolatuk) megőrzéséről az ügyvédi törvényben, illetve a közjegyzőkről szóló törvényben szabályozott módon gondoskodik. A jogi képviselő köteles a papír alapú okiratot a cégbíróság felhívására bemutatni az elektronikus okirattal való egyezőség megállapítása érdekében, ha e tekintetben a cégbíróságnak alapos kétsége merül fel. Az Országos Ügyvédi Levéltárban elhelyezett okiratok bemutatásáról a Magyar Ügyvédi Kamara, a Közjegyzői Levéltárban elhelyezett okiratok bemutatásáról pedig a Közjegyzői Levéltár vezetője gondoskodik.
Az egyszerűsített cégeljárást szabályozó 48. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a 3. számú melléklet II. pontjában meghatározott okiratok nem képezik a cégbejegyzési kérelem mellékletét, ezek törvényességi szempontú vizsgálatát a jogi képviselő végzi el. Az okiratok felsorolását, illetve a jogi képviselőnek a törvényességi szempontú vizsgálatára vonatkozó nyilatkozatát a bejegyzési kérelemnek tartalmaznia kell. Az iratokat a jogi képviselő a 37. § (2) bekezdése szerint őrzi, és amennyiben ezen okiratokkal összefüggésben tartalmi vagy jogszerűségi kérdés merülne fel, a jogi képviselő köteles ezen okiratokat a cégbíróság felhívására bemutatni, szükség esetén a cégiratokhoz csatolni.
A Ctv. 52. § (2) bekezdése értelmében jelen változásbejegyzési kérelmet - mellyel a cég szerződésmintára tért át - a 48. §-ban foglaltak szerint kellett elbírálni.
Mindezek egybevetése alapján helytállóan hivatkozott a jogi képviselő a fellebbezésében arra, hogy az egyszerűsített eljárás a cégeljáráson belül szabályozott speciális gyorsított eljárás, amelyre - ha a 48. § eltérően nem rendelkezik - a cégeljárás általános szabályai irányadók.
A Ctv. 37. §-ához fűzött Complex CD jogtár indokolása szerint a papír alapú okiratok őrzésének kötelezettségére vonatkozó, az ügyvédi és közjegyzőkről szóló törvényre utaló szabályozás felveti problémaként a jogtanácsosok részvételi lehetőségét az elektronikus cégeljárásban. Ugyanakkor nincs más olyan jogszabályi rendelkezés, amelyből a jogtanácsosok eljárásának kizártsága lenne leszűrhető. A gyakorlatban ennek megfelelően elfogadott a jogtanácsosok minősített elektronikus aláírása, elektronikus cégeljárásban közreműködése, figyelemmel a Pp. 67. § (2) bekezdésében foglaltakra is, amely kimondja, hogy a jogtanácsost az ügyvéd jogállása illeti meg.
Tény, hogy az egyszerűsített cégeljárásban az általános szabályozással szemben a 3. számú melléklet II. pontjában meghatározott okiratok cégbírósághoz történő benyújtására nem kerül sor, így ezen okiratok a későbbiekben is kizárólag a jogi képviselőnél lesznek fellelhetők. Fokozott érdek fűződik ezért ezek biztonságos és megfelelő őrzéséhez hosszú távon is. Tény ugyanakkor az is, hogy a Ctv. e körben a 37. § (2) bekezdésében írt általános szabályhoz képest speciális őrzési előírást nem tartalmaz, éppen ellenkezőleg, visszautal az általános szabályra, kimondva, hogy ezen iratokat a jogi képviselő a 37. § (2) bekezdése szerint őrzi.
Amennyiben tehát a bíróság - helyesen, a jogszabály jogalkotói szándékot is figyelembe vevő értelmezésével - elfogadja a jogtanácsos őrzésre is kiterjedő eljárását az általános elektronikus cégeljárásban, nincs jogszabályi alapja az elsőfokú végzésben tett megkülönböztetésnek, az egyszerűsített cégeljárásban a jogtanácsos képviseleti jogosultsága megtagadásának arra hivatkozással, hogy kifejezetten ebben az eljárásban nem tud az iratok tárolásáról gondoskodni.
Rámutat a Fővárosi Ítélőtábla e körben arra, hogy a jogtanácsos a hivatkozott törvényi kötelezettségének azzal tesz eleget, ha a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény okirat megőrzésére vonatkozó (158-161. § szerinti) előírásai szerint jár el, azaz az okiratok (hiteles másolatok) megőrzéséről a közjegyzőkről szóló törvényben szabályozott módon gondoskodik; végül rögzíti, hogy nincs jogszabályi alapja az elsőfokú bíróság azon hivatkozásának sem, hogy az okiratok jogszerűségét igazoló nyilatkozatot sem tudja a jogtanácsos megtenni.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 32. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdésének megfelelő alkalmazásával megváltoztatta és az elsőfokú bíróságot a változásbejegyzési kérelemben megjelölt változások cégjegyzékbe történő bejegyzésére utasította.
(Fővárosi Ítélőtábla 14. Cgf. 44.554/2008/2.)