adozona.hu
ÍH 2009.29
ÍH 2009.29
BETÉTI TÁRSASÁG KÜLTAGJA, MINT VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ - KÉTTAGÚ BT. TAGJAINAK JOGÁLLÁSA, HA A KÜLTAGOT NEVESÍTI A TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐJEKÉNT - BELTAG JOGÁLLÁSA, HA KÜLTAG AZ EGYEDÜLI VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ - BT.-T KÉPVISELŐ KÜLTAG TAGI ÉS VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI FELELŐSSÉGE Betéti társaság társasági szerződése a cég egyedüli törvényes képviselőjeként is megnevezheti a kültagot. Az a körülmény, hogy a bt. képviseletére a beltag nem, csak a kültag jogosult, nem változtat a tagok Gt. 108. § (
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A két természetes személy tag által alapított C. Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság 2008. június 23-án - többek között - a beltag és a kültag személye cseréjének, a képviselet változásának a bejegyzése iránt terjesztett elő kérelmet.
Az elsőfokú bíróság 2008. június 27-én kelt 9. számú végzésében megállapította, hogy a társaság létesítő okiratának 7. pontja a jogszabályi követelményeknek nem felel meg, mivel a betéti társaságot a törvény főszabálya szerint a belta...
ÍH 2009.29 BETÉTI TÁRSASÁG KÜLTAGJA, MINT VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ - KÉTTAGÚ BT. TAGJAINAK JOGÁLLÁSA, HA A KÜLTAGOT NEVESÍTI A TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐJEKÉNT - BELTAG JOGÁLLÁSA, HA KÜLTAG AZ EGYEDÜLI VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ - BT.-T KÉPVISELŐ KÜLTAG TAGI ÉS VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI FELELŐSSÉGE
Betéti társaság társasági szerződése a cég egyedüli törvényes képviselőjeként is megnevezheti a kültagot. Az a körülmény, hogy a bt. képviseletére a beltag nem, csak a kültag jogosult, nem változtat a tagok Gt. 108. § (1) bekezdése szerinti jogállásán [Gt. 108. § (1) bek., 109. § (1)-(2) bek.].
A két természetes személy tag által alapított C. Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság 2008. június 23-án - többek között - a beltag és a kültag személye cseréjének, a képviselet változásának a bejegyzése iránt terjesztett elő kérelmet.
Az elsőfokú bíróság 2008. június 27-én kelt 9. számú végzésében megállapította, hogy a társaság létesítő okiratának 7. pontja a jogszabályi követelményeknek nem felel meg, mivel a betéti társaságot a törvény főszabálya szerint a beltag képviseli, s a kültag csak kivételes esetben - a Gt. 110. § (2) bekezdése esetén - lehet egyedüli képviselője a társaságnak, a társasági szerződés felhatalmazása alapján képviseleti, illetve cégjegyzési jog csak a beltag mellett illeti meg. Ezért 45 napos határidővel - elutasítás terhe mellett - felhívta a céget a társasági szerződés megfelelő módosítására, a beltag aláírás-mintájának, az összeférhetetlenségre is kiterjedő elfogadó nyilatkozatának a csatolására.
A társaság a végzésben foglaltakkal ellentétes jogi álláspontját fejtette ki a hiánypótlásra nyitva álló határidőn belül előterjesztett beadványában, és kérte a változások bejegyzését.
Az elsőfokú bíróság 12. számú végzésével a cég benyújtott változásbejegyzési kérelmét azzal az indokolással utasította el a 2006. évi V. tv. 46. § (6) bekezdése és az 50. § (1) bekezdése alapján, hogy a társaság - eltérő álláspontja folytán - a hiánypótlási kötelezettségének nem tett eleget.
A társaság a végzéssel szemben benyújtott fellebbezésében kérte az elsőfokú bíróság határozatának a hatályon kívül helyezését, és a változásbejegyzés elrendelését. Előadta; a változásbejegyzési kérelmek egymástól elkülöníthetőek, ezért elsődlegesen azt sérelmezte, hogy a hiánypótlással nem érintett részek bejegyzése nem történt meg. A Gt. 94. §-ára, a 108. § (3) és a 109. §-ban foglalt szabályokra hivatkozással pedig előadta; téves az elsőfokú bíróságnak az az álláspontja, hogy a társaság létesítő okiratának 9. pontjában írtak a jogszabályi követelményeknek nem felelnek meg, és ugyanígy téves a hiánypótlásra felhívó végzés azon része is, amely szerint a kültag csak a beltaggal együtt lehet a társaság képviselője, mivel a felhívott jogszabályhelyek értelmében a társasági szerződésben a tagok szabadon dönthetnek úgy, hogy a beltag nem jogosult a társaság képviseletére (a beltagot korlátozzák) és a kültagot a képviseletre feljogosítják a törvényi szabályozás diszpozitívvá válása folytán.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozott.
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tv. (Gt.) rendelkezései általában kógensek, ugyanakkor a törvény figyelemmel van az alapítók (tagok) társulási szabadságára, amikor a Gt. 9. §-ának (1) bekezdése kimondja; a tagok (részvényesek) e törvény, illetve más jogszabályok keretei között a társasági szerződés (alapszabály, alapító okiratot) tartalmát szabadon állapíthatják meg, e törvény rendelkezéseitől azonban csak akkor térhetnek el, ha ezt a törvény megengedi. Nem minősül a törvénytől való eltérésnek olyan további rendelkezés társasági szerződésbe (alapszabályba, alapító okiratba) való foglalása, amelyről e törvény nem szól, ha a rendelkezés nem áll ellentétben a társasági jog általános rendeltetésével, vagy az adott társasági formára vonatkozó szabályozás céljával, és nem sérti a jóhiszemű joggyakorlás követelményeit.
A Gt.</a> egyes szabályai meghatározzák a tagok eltérő megállapodásának lehetséges irányait és tartalmát, mely esetekben a tagokat ugyan nem illeti meg a szabad rendelkezés, de legalább egy választási lehetőséget biztosít számukra a törvény, s eldönthetik, hogy a jogszabályban írt alternatívák közül melyiket választják.
A Gt. 108. §-ának (1) bekezdése szerint a betéti társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban - a törvényben meghatározott kivétellel - nem felel.
A Gt. 21. §-ának (2) bekezdése alapján a közkereseti és a betéti társaság ügyvezetését az üzletvezetésre jogosult tag vagy tagok vezető tisztségviselőként látják el.
A Gt. 109. §-ának (1) bekezdése kimondja; a kültag a társaság üzletvezetésére - a 110. § (2) bekezdésében szabályozott eset kivételével, illetve, ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - nem jogosult. A tagok gyűlése tevékenységében a kültag is részt vesz. A (2) bekezdés úgy rendelkezik; a kültag a társaság törvényes képviseletére (cégjegyzésre) - a 110. § (2) bekezdésében szabályozott eset kivételével, illetve, ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - nem jogosult. A társaság képviseletének ellátására meghatalmazást a szervezeti képviselő, illetve a tagok gyűlése a kültag részére is adhat.
Az idézett rendelkezések értelmében főszabály szerint a kültag a társaság üzletvezetésére és szervezeti képviseletére (cégjegyzésre) nem jogosult, a társasági szerződés azonban ettől eltérően rendelkezhet, ugyanis a kültagnak az üzletvezetésből és a képviseletből való kizárását csak diszpozitív szabályként mondja ki a törvény, így a tagok a társasági szerződésben - a törvényi szabálytól eltérve - a kültagot is feljogosíthatják vezető tisztségviselői feladatok ellátására, illetve képviseleti joggal ruházhatják fel.
A változásbejegyzési kérelem alapját képező, a C. Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság 2008. június 19-én kelt társasági szerződésének 7. pontja szerint a társaság üzletvezetésére és képviseletére D. József üzletvezető kültag, időbeli korlátozás nélkül, önállóan jogosult. A társasági szerződésnek ez a rendelkezése megfelel a Gt.</a> előzőekben ismertetett rendelkezéseinek, mivel a törvény a kültagra vonatkozó üzletvezetési és képviseleti tilalmat diszpozitívvá tette. Téves ezért az elsőfokú bíróságnak az az álláspontja, hogy a kültag csak kivételes esetben, a Gt. 110. § (2) bekezdése esetén lehet egyedüli képviselője a társaságnak, s a társasági szerződés felhatalmazása alapján képviseleti, illetve cégjegyzési jog csak a beltag mellett illeti meg. Tévedett ezért az elsőfokú bíróság, amikor ennek okán a céget a társasági szerződés módosítására kötelezte.
Utal a másodfokú bíróság arra; a tagok rendelkezésétől függő jogszabályi lehetőség, hogy a társaság üzletvezetésére és képviseletére a kültag önállóan jogosult, s ez nem érinti a beltagnak a Gt. 108. §-ának (1) bekezdésében írt kógens rendelkezéseken alapuló korlátlan felelősségét. Az a körülmény, hogy a társasági szerződés a kültagot jogosította fel az üzletvezetésre és a társaság képviseletére, a beltag kockázatviselési körébe tartozó kérdés, és érintetlenül hagyja a kültag - ugyancsak a Gt. 108. § (1) bekezdésében deklarált - korlátozott felelősségét. A képviselettel, vezető tisztségviselői jogállással felruházott kültag e minőségében tanúsított kötelezettségszegéséért nem tagi, hanem vezető tisztségviselői helytállási kötelezettséggel tartozik, az arra irányadó szabályok szerint.
Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 32. §-ának (1) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 259. §-a és a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és felhívta az elsőfokú bíróságot az adatváltozások bejegyzésére.
(Fővárosi Ítélőtábla 10. Cgf. 44.550/2008/2.)