adozona.hu
BH 2009.12.380
BH 2009.12.380
Csak beépítetlen lakótelek megvásárlása esetén kérhető feltételes illetékmentesség az Itv. 26. § (1) bek. a) pontja alapján [1990. évi XCIII. tv. 26. §, 102. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a 2006. március 21-én kelt adásvételi szerződéssel megvásárolta a 1837/14. helyrajzi számú ingatlant, amelyen a vásárlás időpontjában egy faszerkezetű, betontuskókon álló 18 m2 alapterületű hétvégi ház állt. Az adásvételi szerződést illetékkiszabásra a földhivatalhoz 2006. április 13-án jelentették be.
A Pest Megyei Illetékhivatal a 2006. június 20-án kelt fizetési meghagyásával a felperest 550 000 visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetésére kötelezte.
A felperes 2006. jún...
BH 2009.12.380 Csak beépítetlen lakótelek megvásárlása esetén kérhető feltételes illetékmentesség az Itv. 26. § (1) bek. a) pontja alapján [1990. évi XCIII. tv. 26. §, 102. §].
A felperes a 2006. március 21-én kelt adásvételi szerződéssel megvásárolta a 1837/14. helyrajzi számú ingatlant, amelyen a vásárlás időpontjában egy faszerkezetű, betontuskókon álló 18 m2 alapterületű hétvégi ház állt. Az adásvételi szerződést illetékkiszabásra a földhivatalhoz 2006. április 13-án jelentették be.A Pest Megyei Illetékhivatal a 2006. június 20-án kelt fizetési meghagyásával a felperest 550 000 visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetésére kötelezte.
A felperes 2006. június 30-án az illeték törlése iránt kérelmet nyújtott be az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 26. § (1) bekezdés a) pontjára hivatkozással. Előadta, hogy az ingatlant lakóház építésére alkalmas építési telekként vásárolta, azon négy éven belül lakóházat kíván építeni.
A Pest Megyei Illetékhivatal a 2006. december 5-én kelt határozatával a felperes kérelmét elutasította. Határozata indokolása szerint E. Község Polgármesteri Hivatal az illetékhatóság megkeresésére akként nyilatkozott, hogy a megszerzett ingatlan nem minősül lakóház építésére alkalmas teleknek, mert hétvégi házzal beépített. Az illetékmentesség a felperest csak beépítetlen, lakóház építésére alkalmas telektulajdon vásárlása esetén illeti meg.
A felperes fellebbezése folytán az alperes a 2007. március 12-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt, állítva, hogy az illetékmentesség megilleti. Kérte a határozat megváltoztatását, az illeték törlését. Az elsőfokú bíróság a felperes bizonyítási indítványára tanúként hallgatta meg az ingatlan eladóját, továbbá beszerezte E. Község Önkormányzatától a perbeli ingatlanra vonatkozó, az eladó által kért építési engedélyezési ügy iratait. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az alperes elmulasztotta a tényállás tisztázását, mert nem vizsgálta, hogy az ingatlanon levő felépítmény megfelel-e az építmény, az épület, a helyiség fogalmának, azaz nem vizsgálta meg azt, hogy a megvásárolt ingatlan lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak minősül-e. Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a perbeli ingatlanon a felperesi ingatlanvásárlás időpontjában az ingatlan-nyilvántartásban fel nem tüntetett betontuskókon álló faépítmény volt, amely azonban lakhatásra nem volt alkalmas. A faszerkezetű építmény állaga, kivitelezése folytán sem az építmény, sem az épület, sem a helyiség fogalmának nem felelt meg. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság az alperes határozatát jogszabálysértőnek ítélte, azt hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Az új eljárásra előírta a perben lefolytatott bizonyításra figyelemmel az illeték törlési kérelem elbírálását annak vizsgálatával, hogy az ingatlan ténylegesen beépítettnek minősül-e.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az Itv. 102. § (1) bekezdés l) pontját, (3) bekezdését. A perbeli ügyben alkalmazandó Itv. 102. § (1) bekezdés l) pontja lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak csak azt az ingatlant tekinti, amely beépítetlen. A szerződéskötés napján az ingatlan minden kétséget kizáróan beépített volt. A felépítmény az állagától, állapotától függetlenül a fennállásának ténye okán az ingatlant beépítetté teszi és az illetékmentesség megadását kizárja.
A felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet rendelkező részének megváltoztatását és a Pp. 339. § (2) bekezdés g) pontja alkalmazásával a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének helyt adó - azaz az alperes határozatának megváltoztatásával az illeték törlését elrendelő - határozat hozatalát. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróságnak az alperesi határozat megváltoztatásáról kellett volna rendelkeznie, mert a döntés meghozatalához minden tény, adat rendelkezésére állt, ezért nem a határozat hatályon kívül helyezésről és az alperes új eljárásra kötelezéséről kellett volna határoznia. A felperes egyebekben kifogásolta az alperes perbeli legitimációját, perképességét.
Az alperes felülvizsgálati kérelme alapos, emiatt a felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelme alaptalan.
A Legfelsőbb Bíróság elsődlegesen a felperes eljárási kifogását vizsgálta. Az alperes perbeli legitimációja, perképessége fennállt, mert a felperes által a csatlakozó felülvizsgálati kérelemben felhívott jogszabályok hatályon kívül helyezése, illetve megsemmisítése nem érintette az illetékügyben eljáró adóhatóságok hatáskörét, illetékességét - mivel a felhívott jogszabályok és Alkotmánybírósági határozatok nem az alperesi hatóságra vonatkoztak. Az alperes hatásköre, illetékessége a 2007. január 1-jétől hatályos 273/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 11. §-án, 2006. évi LXI. törvény 249. § (1) bekezdésén alapult.
A jogerős ítélet érdemi felülvizsgálata során a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a felperes vagyonszerzésére az Itv. 97. § (1) bekezdése, 91. § (1) bekezdése, 92. § (1) bekezdése értelmében a vagyonszerzés után kért illetékmentesség feltételeit az illetékkiszabásra történő bejelentéskor hatályos szabályok szerint, az Itv. 102. § (3) bekezdése alapján az illetékkötelezettség keletkezésekor fennálló állapot szerint kellett vizsgálni. A felperes vagyonszerzésére 2006. március 21-én, az illetékkiszabásra történő bejelentésre 2006. április 13-án került sor. A felperes esetében az illetékkiszabás jogszerűségét, illetve az illetékmentesség feltételeinek fennállását a 2006. április 13-án hatályban levő Itv. rendelkezései szerint kellett vizsgálni. Az ekkor hatályos Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontja szerint mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a lakóház építésére alkalmas telektulajdon. Az Itv. 102. § (1) bekezdés l) pontja szerint lakóház építésére alkalmas telektulajdon: az építésügyi szabályoknak és a településrendezési tervnek megfelelően kialakított, lakóépület elhelyezésére szolgáló, beépítetlen földrészlet.
E rendelkezés szerint nem minősül beépítetlennek az a telektulajdon, amelyen a vásárlás időpontjában épület, építmény áll. A perben rendelkezésre álló, nem vitatott adatok szerint az ingatlan egy 18 m2 alapterületű faházzal beépített volt, így az ingatlan beépítetlen földrészletnek nem minősült. A beépítettség tényén nem változtat sem az építmény állapota, állaga, sem a műszaki felszereltsége, részbeni közművesítettsége, sem az a körülmény, hogy huzamosabb ideig emberi tartózkodásra alkalmas-e, sem az, hogy a felépítmény lakóháznak, szükséglakásnak vagy egyéb gazdasági épületnek minősül. A perben alkalmazandó Itv. 102. § (1) bekezdés l) pontja - eltérően a korábban hatályban volt rendelkezéstől - csak a beépítetlen telektulajdon esetén teszi lehetővé az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontja szerinti illetékmentesség megadását.
Mindezek alapján az elsőfokú bíróság tévesen vizsgálta a felépítmény jellemzőit, szükségtelenül folytatott le bizonyítást arra, hogy az ingatlanon álló faház felépítmény építménynek, épületnek, vagy helyiségnek minősül-e, és tévesen jutott arra a következtetésre, hogy az ingatlan beépítetlen. A perbeli esetben az Itv. 102. § (1) bekezdés l) pontja esetében a vagyontárgy minősítése tekintetében az illetékkötelezettség keletkezéskor fennálló állapot az irányadó, és közömbös az a tény, hogy a felperes beépítési szándékkal vásárolta meg az ingatlant. Az illetékkötelezettség keletkezésekor az ingatlan beépített volt, így az Itv. 26. § (1) bekezdése a) pontja szerinti illetékmentesség a felperest nem illette meg. Az adóhatóság jogszerű és megalapozott határozatot hozott, amikor a felperes törlési kérelmét elutasította.
A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat megsértette, a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a felperes alaptalan keresetét a Pp. 339. § (1) bekezdése alapján elutasította.
(Legf. Bír. Kfv. VI. 35.446/2008.)