adozona.hu
EH 2008.1921
EH 2008.1921
A fellebbezési határidő lejárta után érkezett ún. "fellebbezés kiegészítése" már nem bírálható el, mivel az adózás rendjéről szóló törvény ezt a fogalmat nem ismeri [2003. évi XCII. tv. 137. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adóhatóság a felperesnél 2000-2004. évekre ellenőrzést tartott. Az ellenőrzés eredményeként meghozott 2006. június 9-én kelt elsőfokú határozat a felperes terhére általános forgalmi adónemben 529 369 000 Ft adókülönbözetet állapított meg, amelyből 529 203 000 Ft minősült adóhiánynak. Az adóhiány után a felperest 264 601 000 Ft adóbírságra és 237 174 000 Ft késedelmi pótlék fizetésére kötelezték, továbbá a könyvek előírástól eltérő vezetése miatt 200 000 Ft mulasztási bírságot is kiszabtak ...
EH 2008.1921 A fellebbezési határidő lejárta után érkezett ún. "fellebbezés kiegészítése" már nem bírálható el, mivel az adózás rendjéről szóló törvény ezt a fogalmat nem ismeri [2003. évi XCII. tv. 137. §].
Az adóhatóság a felperesnél 2000-2004. évekre ellenőrzést tartott. Az ellenőrzés eredményeként meghozott 2006. június 9-én kelt elsőfokú határozat a felperes terhére általános forgalmi adónemben 529 369 000 Ft adókülönbözetet állapított meg, amelyből 529 203 000 Ft minősült adóhiánynak. Az adóhiány után a felperest 264 601 000 Ft adóbírságra és 237 174 000 Ft késedelmi pótlék fizetésére kötelezték, továbbá a könyvek előírástól eltérő vezetése miatt 200 000 Ft mulasztási bírságot is kiszabtak vele szemben.A felperes az elsőfokú határozat ellen 2006. július 7-én érkezett fellebbezést nyújtott be az elsőfokú hatósághoz. Ezt a fellebbezését 2006. augusztus 29-én kelten kiegészítette, a fellebbezés-kiegészítés az elsőfokú adóhatósághoz 2006. szeptember 21-én érkezett meg. E fellebbezés-kiegészítésben a felperes iratbetekintést kezdeményezett. Az adóhatóság 2006. szeptember 1-jén a felperes számára bizonyos iratok kivételével az iratbetekintést engedélyezte.
Az elsőfokú adóhatóság a fellebbezés kiegészítésére vonatkozó revizori jelentéssel 2006. szeptember 15-én felterjesztette a felperes fellebbezés-kiegészítését, amely 2006. szeptember 19-én került iktatásra alperesnél. Az alperes 2006. szeptember 28-án kelt határozatával a fellebbezés elbírálási határidejét 30 nappal meghosszabbította.
Ezt követően a felperes 2006. szeptember 28-i keltezéssel ismét fellebbezés-kiegészítést nyújtott be, amely 2006. október 4-én érkezett meg az elsőfokú adóhatósághoz, 2006. október 5-én pedig a másodfokú adóhatósághoz.
Az alperes a második fellebbezés-kiegészítést is megküldte az elsőfokú adóhatósághoz, aki azt feljegyzésével 2006. október 19-én terjesztette fel az alpereshez, mint másodfokú adóhatósághoz. E felterjesztés 2006. október 25-én került iktatásra.
Időközben az alperes 2006. október 19-én kelt másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
Az alperes 2006. október 31-én felhívta a felperest arra, hogy kívánja-e a második fellebbezés-kiegészítését a másodfokú határozat elleni felügyeleti intézkedés iránti kérelemnek tekinteni. Erre vonatkozóan a felperes nem nyilatkozott.
A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte. Elsődlegesen eljárásjogi jogszabálysértés, illetőleg anyagi jogszabálysértés miatt.
A felperes hangsúlyozta, hogy az adóhatóság nem tárta fel kellően a tényállást. Nem teljesítette bizonyítási kötelezettségét és tévesen értékelte a jogügyletek tartalmát. A felperes hivatkozott arra, hogy az adóhatóság az eljárás során több jogszabályt megsértett, továbbá nem indokolta meg határozatában, hogy az ügyfél által felajánlott bizonyítékokat miért mellőzte. A fellebbezés kiegészítésével pedig nem foglalkozott.
Az alperes kérte a kereset elutasítását és fenntartotta a határozatában foglaltakat.
A megyei bíróság ítéletével az alperes keresettel támadott határozatát hatályon kívül helyezte és a másodfokú adóhatóságot új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezte.
A megyei bíróság ítéletében kizárólag eljárási okból rendelkezett az alperesi határozat hatályon kívül helyezéséről és új eljárás elrendeléséről. A keresettel támadott határozatot érdemben nem vizsgálta. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes az elsőfokú határozat ellen határidőben nyújtott be fellebbezést. Ezen a tényen a később előterjesztett fellebbezés-kiegészítések nem változtattak.
Az elsőfokú bíróság nem találta alaposnak azt a felperesi felvetést, miszerint az adóhatóság határidő túllépéssel terjesztette volna fel az iratokat. Egyetértett viszont azzal a felperesi kifogással, mely szerint a hatóság a határozatát köteles részletesen megindokolni. A perbeli esetben a felperes eredeti fellebbezési kérelme és annak kiegészítései egységes egészet alkottak, ezért a hatóságnak a bíróság álláspontja szerint kötelessége lett volna a fellebbezés-kiegészítésekben foglaltakra is részletesen reagálni.
A felperes már az első fellebbezés-kiegészítésében jelezte írásban, hogy az iratbetekintést követően 30 napon belül ki kívánja egészíteni jogorvoslati kérelme.
Az alperes e felperesi nyilatkozatra érdemben nem reagált. Az ügyintézési határidőt viszont meghosszabbította, ez által a felperes jóhiszeműen következtetett arra, hogy a második fellebbezés-kiegészítését is benyújthatta.
Az elsőfokú bíróság az új eljárásra előírta, hogy az adóhatóság érdemben is foglalkozzon a második fellebbezés-kiegészítésével és az abban felajánlott bizonyítás elrendelését, illetőleg mellőzését indokolja meg határozatában.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte az ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozathozatalra utasítását.
Az alperes részletesen kifejtette azt, hogy a bíróság tévesen észlelt eljárási jogszabálysértést. Az adóhatóság a jogszabályoknak megfelelően folytatta le eljárását és hozta meg határozatát, ezért annak érdemi felülvizsgálatát tévesen mellőzte a bíróság.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.
Az elsőfokú bíróság azért helyezte hatályon kívül az alperes keresettel támadott határozatát, mivel álláspontja szerint az alperes, mint másodfokú adóhatóság jogszabálysértően járt el a felperes által benyújtott fellebbezés elbírálásánál.
A Legfelsőbb Bíróság mindenekelőtt azt rögzíti, hogy az adóigazgatási eljárásban elsődlegesen az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) az elbíráláskor hatályos rendelkezései szerint kell eljárni. Mint ahogy az Art.-hoz fűzött indokolás is megállapítja, az Art. fellebbezésére vonatkozó szabályai teljes körűek, az államigazgatási eljárásról szóló törvényt, illetőleg a 2005. november 1-jétől hatályba lépett a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) szabályait, mint háttérjogszabályokat nem kell alkalmazni.
Az Art. 137. § (1) bekezdése alapján a fellebbezést annál az adóhatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott határozatot (végzést) hozta. A Ket. szabályaival összhangban módosult az Art. 137. § (1) bekezdése olyan értelemben, hogy az adóigazgatási eljárásban is a fellebbezési határidőt akkor is megtartottnak kell tekinteni, ha a határidőben benyújtott fellebbezés iránti kérelmet nem a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervnél terjesztették elő.
Az adóhatóság és az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a felperes fellebbezése az elsőfokú határozat ellen határidőben érkezett.
Az Art. 137. § (2) bekezdése alapján a fellebbezés beérkezésének napjától számított 15 napon belül az elsőfokú hatóságnak a fellebbezést az ügy összes iratával fel kell terjeszteni a felettes szervhez, egyúttal a kialakított álláspontját is közölni kell a fellebbezésről; kivéve, ha a fellebbezésben foglaltakra tekintettel az elsőfokú hatóság a megtámadott határozatát, végzését visszavonja, illetőleg a fellebbezésnek megfelelően módosítja, kijavítja, vagy kiegészíti. A felterjesztés során az elsőfokú hatóság arról nyilatkozik, hogy ezekkel az eljárási jogosultságokkal nem kíván élni.
Az alperes helytállóan hivatkozott arra is, hogy az Art. nem ismeri az úgynevezett fellebbezés kiegészítésének fogalmát.
Az adóhatóság az elsőfokú határozat elleni fellebbezés kapcsán az elsőfokú határozat felülvizsgálatát egyébként is teljes körűen a fellebbezési kérelemben foglaltaktól függetlenül végzi el. Az Art. 138. § (1) bekezdésében meghatározza a fellebbezés elbírálására nyitva álló ügyintézési határnapot, amely 60 nap. Az adóhatóság ezt a határidőt egy ízben a jogszabályi lehetőséggel élve meghosszabbította.
A Legfelsőbb Bíróság mindezekre tekintettel megállapította, hogy az alperes nem sértett törvényi előírást akkor, amikor az úgynevezett "második fellebbezés-kiegészítési kérelmet" a meghosszabbított ügyintézési határidő lejárta miatt már nem bírálta felül. Az elsőfokú bíróság tévesen észlelte az eljárási jogszabálysértést, ezért tévedett, amikor mellőzte az ügy érdemi elbírálását. A fellebbezési határidőn túl, illetőleg a másodfokú érdemi döntést követően érkezett beadvány, bárhogy nevezi a fellebbezés előterjesztője, elkésett beadvány, ezért érdemi elbírálására nem kerülhet sor. A fellebbezési eljárásban a határidő meghosszabbítás az ügyintézési határidő meghosszabbítását jelenti, és nem hat ki a fellebbezés előterjesztésére törvényben meghatározott határidő meghosszabbítására.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.219/2007.)