adozona.hu
BH+ 2009.11.512
BH+ 2009.11.512
A cég megszűntnek nyilvánítására okot adó körülmények [2006. évi V. tv. (továbbiakban: Ctv.) 74. § (1) bek. b) és d) pontja, 75. § (1) bek., 76. § (1) bek. a) pontja, 81. § (6) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Legfelsőbb Bíróság végzésével az ítélőtábla végzését hatályon kívül helyezte, a megyei bíróság mint cégbíróság végzését megváltoztatta, és a felülvizsgálati határozatnak a társaság részére történő kézbesítésétől számított 90 napra a társaság működését felfüggesztette. Határozatának indokolásában utalt arra, hogy a cég az ítélőtábla jogerős végzése meghozatalának napjáig - 2006. május 26-ig - a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbíróságnak 1996. november 5-én kelt...
BH+ 2009.11.512 A cég megszűntnek nyilvánítására okot adó körülmények [2006. évi V. tv. (továbbiakban: Ctv.) 74. § (1) bek. b) és d) pontja, 75. § (1) bek., 76. § (1) bek. a) pontja, 81. § (6) bek.].
A Legfelsőbb Bíróság végzésével az ítélőtábla végzését hatályon kívül helyezte, a megyei bíróság mint cégbíróság végzését megváltoztatta, és a felülvizsgálati határozatnak a társaság részére történő kézbesítésétől számított 90 napra a társaság működését felfüggesztette. Határozatának indokolásában utalt arra, hogy a cég az ítélőtábla jogerős végzése meghozatalának napjáig - 2006. május 26-ig - a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbíróságnak 1996. november 5-én kelt Vb.96.012. számú ítélete alapján a törvényes működését nem állította helyre. Az 1/1996. számú, tagkizárásról szóló, illetve a 2/1996. számú ügyvezetői tisztségből való visszahívásról, új ügyvezető választásról szóló taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése ellenére, a kizárt tag tagsági jogviszonyba való visszahelyezésére, cégjegyzésre jogosultságának cégjegyzékbe való visszajegyzése, az újonnan bejegyzett cégjegyzésre jogosult törlése iránti szabályszerű kérelem előterjesztése hiányában a szükséges cégjegyzéki adatok bejegyzésére nem került sor. Kifejtette, az ismertetett törvényességi felügyeleti intézkedésre okot adó körülmény súlyával arányosan, a határozathozatala időpontjában alkalmazandó a cégnyilvántartásból, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (továbbiakban: 1997. évi Ctv.) 54. § (1) bekezdés f) pontja alapján, a cég működésének felfüggesztése volt indokolt.A Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozta, hogy az általa előírt 90 napos határidőben a társaság tagjainak, a kizárt tag tagsági jogai visszaállítása módjáról meg kell egyezniük. A választottbírósági határozattal, 1996. november 5-én feléledt cégjegyzésre jogosultságának visszajegyzése, illetve az újonnan bejegyzett ügyvezető cégjegyzésre jogosultságának törlése végett, a cégbírósághoz adatváltozás bejegyzési kérelmet kell előterjeszteni. Amennyiben a kizárt tag cégjegyzésre jogosultsága megszűnt valamely, 1996. november 5-ét követően hozott érvényes taggyűlési határozattal, vagy az ügyvezető megválasztás eredeti időtartama lejárt, az erre vonatkozó adatok bejegyzése iránt is el kell járni. Gondoskodni kell továbbá, az érvényes határozattal megválasztott új cégjegyzésre jogosult cégjegyzékbe való bejegyzéséről is.
A cég 2007. február 19-én kézhez vette a Legfelsőbb Bíróság végzését. A cégbíróság hivatalból észlelte, hogy az említett felülvizsgálati határozatban foglaltaknak a cég működésének felfüggesztése ellenére nem tett eleget. 2007. szeptember 17-én ezért felhívta, hogy 30 napon belül igazolja a törvényes működés helyreállítását. A cégbíróság felhívásában utalt arra is, hogy a törvényes működés helyreállítása hiányában a céget megszűntnek fogja nyilvánítani, és kényszer-végelszámolását fogja elrendelni.
A tagkizárás óta időközben egyszemélyessé vált társaság tagja nem tudott megegyezni a kizárt taggal a tagsági jogviszony visszaállításának módjáról. A cég törvényes működése emiatt nem állhatott helyre.
A cégbíróság erre tekintettel végzésével, az 1997. évi Ctv. 54. § (1) bekezdés g) pontjára utalva, eltiltotta a céget a további működéstől, egyben megszűntnek nyilvánította. A 2006. július 1-jén hatályba lépett, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: 2006. évi Ctv.) 129. § (3) bekezdése, illetve 116. § (1) bekezdése alapján, elrendelte a kényszer-végelszámolást.
A cég fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Határozatának indokolásában kifejtette, hogy a cég a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati határozatában foglaltak alapján a törvényes működése helyreállítására a szükséges intézkedéseket nem tette meg. A jogszabálysértő működés változatlan fennállása miatt a cégbíróság helytállóan hívta fel, a további működéstől való eltiltás és megszűntnek nyilvánítás terhével, annak kiküszöbölésére. A felhívás eredménytelensége miatt helye volt a legszigorúbb törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazásának.
A fellebbezésben foglaltakra tekintettel a másodfokú bíróság hangsúlyozta, hogy az említett legfelsőbb bírósági végzés meghozatalát megelőzően, 1996 novemberében és azt követően született jogerős bírósági és választottbírósági határozatok törvényessége ma már nem vitatható. Nincs továbbá jogi jelentősége annak sem, hogy a jogellenes működés a társaság jelenlegi tagjának, vagy a kizárt tagnak a magatartására visszavezethető okból nem volt megszüntethető.
A cég nevében a cégbíróság által kijelölt végelszámolót megelőzően bejegyzett ügyvezető, meghatalmazott jogi képviselőkútján felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Elsődlegesen kérte a jogerős végzés hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, és a törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazásának mellőzését. Másodlagosan enyhébb törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazását, harmadlagosan az eljárt bíróságok határozatának hatályon kívül helyezésével az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására új határozat hozatalára utasítását indítványozta. Előadta, hogy a támadott határozat sérti a 2006. évi Ctv. 125. § (1) bekezdését. A törvényességi felügyeleti eljárás megindulásakor, 2007. szeptember 17-én ugyanis az 1997. évi Ctv. szabályai alkalmazásának már nem volt helye. Hivatkozott arra is, hogy a támadott határozat a régi Ctv. 54. § (2) bekezdésébe is ütközik, mert egyetlen megelőző törvényességi felügyeleti intézkedés után került sor a cég további működéstől való eltiltására, és megszűntnek nyilvánítására. A felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél vitatta, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás megindításának feltételei akár az 1997. évi Ctv. 50. §-ában, akár a 2006. évi Ctv. 74. §-ában foglaltak alapján fennálltak. Utalt arra, hogy a támadott határozat iratellenes, és sérti a társaság tisztességes eljáráshoz való, a Pp. 2. § (1) bekezdésében írt jogát. Állította, hogy a Ptk. 4. § (1) és (4) bekezdésében, a Ptk. 7. § (1) bekezdésében foglaltak ellenére, a másodfokú bíróság nem vizsgálta, hogy melyik fél magatartására volt visszavezethető a kizárt tag tagsági jogaiba való visszahelyezésének eredménytelensége.
A Legfelsőbb Bíróság elsődlegesen azt rögzíti: a Pp. 270. § (2) bekezdése alapján, a hivatalból indult törvényességi felügyeleti, elsőfokú és fellebbezési eljárásban eljárt, a cégjegyzékbe bejegyzett ügyvezetőt olyan személynek tekintette, aki a társaság nevében jogosult volt felülvizsgálati kérelmet előterjeszteni annak ellenére, hogy a támadott jogerős végzés alapján, a cégbíróság őt a hivatalból kirendelt végelszámoló bejegyzésével egyidejűleg a cégjegyzékből törölte. A felülvizsgálati eljárásban ugyanis éppen az vizsgálandó, hogy volt-e helye a cég további működéstől eltiltásának, megszűntnek nyilvánításának, kényszer-végelszámolása elrendelésének, a végelszámoló hivatalból történő kijelölésének. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem alapján, annak keretei között, a jogerős végzést érdemben vizsgálta.
Megállapította, hogy helytállóan hivatkozik arra a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél, hogy a hivatalból, 2007. szeptember 17-én indult törvényességi felügyeleti eljárásra, a 2006. július 1-jén hatályba lépett 2006. évi Ctv. szabályai voltak irányadók. Ennek ellenére a támadott határozat nem jogszabálysértő.
A Legfelsőbb Bíróság korábbi felülvizsgálati eljárásban hozott végzése alapján a cégbíróságnak azt kellett vizsgálnia, hogy a cég törvényes működését helyreállította-e. Hivatalból észlelnie kellett, hogy az említett legfelsőbb bírósági végzés 2007. február 19-i kézbesítésétől számított 90 nap eltelte ellenére a cég nem igazolta a választottbírósági határozat végrehajtásaként, a kizárt tag tagsági jogaiba visszakerülését; nem kérte a tagváltozás, valamint a cégjegyzésre jogosultra vonatkozó adatoknak a bejegyzését. A cégbíróság helyesen járt el ezért, amikor a 2006. évi Ctv. 75. § (1), illetve 76. § (1) bekezdés a) pontja alapján, hivatalból megindította a törvényességi felügyeleti eljárást. A 2006. évi Ctv. 74. § (1) bekezdés b), illetve d) pontja alapján fennálló, a cégjegyzékbe bejegyzett adatnak, bejegyzést követően keletkezett ok miatti törvénysértő jellege, a cég törvénysértő működése miatt az eljárás lefolytatásának ugyanis helye volt.
A Legfelsőbb Bíróság rámutat arra is, hogy a jelen törvényességi felügyeleti eljárás alanya kizárólag a cég. A vizsgálat tárgyát annak törvényes működése képezte. Nincs jogi jelentősége annak, hogy a jogszabálysértő állapot milyen okra vezethető vissza, az a cég tagjának felróható-e vagy sem. Ez a cég belső ügye.
A Legfelsőbb Bíróság egyetértett az eljárt bíróságokkal abban, hogy az általuk kifejtett okból helye volt a legsúlyosabb törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazásának, annak ellenére, hogy a megelőző törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazására még az 1997. évi Ctv. szabályai alapján került sor. A társaság a működésének 90 napra történő felfüggesztése után a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett választottbírósági ítélet végrehajtását tükröző törvényes működését nem állította helyre. A 2006. évi Ctv. 81. § (6) bekezdése alapján indokolt volt a megszűntnek nyilvánítás, mert az 1996. óta fennálló törvénysértő állapot kiküszöbölése érdekében, a megelőzően alkalmazott egyetlen törvényességi felügyeleti intézkedés eredményre nem vezetett.
A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a 2006. évi V. törvény 72. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 275. § (3) bekezdése alapján, a kifejtett indokokkal a jogszabályoknak megfelelő a felülvizsgálni kért határozatot hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Gfv.X.30.564/2008.)