adozona.hu
BH+ 2009.11.511
BH+ 2009.11.511
A késedelmi kamat, késedelmi pótlék, pótlék és bírságtartozásokat akkor is a Cstv. 57. § (1) bekezdés g) pontja szerinti kielégítési rangsorba kell besorolni, ha az alapul szolgáló követelés végrehajtására a végrehajtási jogot a felszámolás kezdő időpontja előtt bejegyezték [1991. évi XLIX. tv. (továbbiakban: Cstv.) 57. § (1) bek. g) pontja].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A jogerős végzésben megállapított és a felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából irányadó tényállás a következő:
Az adós ellen 2006. december hó 21-én benyújtott kérelemre indult felszámolási eljárásban az elsőfokú bíróság a 2007. október hó 1. napján jogerőre emelkedett végzésében megállapította az adós fizetésképtelenségét, elrendelte a felszámolását és felszámolóként az F. Kft.-t jelölte ki. A felszámolást elrendelő végzés Cégközlönyben való közzététele 2007. október 25. napján meg...
BH+ 2009.11.511 A késedelmi kamat, késedelmi pótlék, pótlék és bírságtartozásokat akkor is a Cstv. 57. § (1) bekezdés g) pontja szerinti kielégítési rangsorba kell besorolni, ha az alapul szolgáló követelés végrehajtására a végrehajtási jogot a felszámolás kezdő időpontja előtt bejegyezték [1991. évi XLIX. tv. (továbbiakban: Cstv.) 57. § (1) bek. g) pontja].
A jogerős végzésben megállapított és a felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából irányadó tényállás a következő:Az adós ellen 2006. december hó 21-én benyújtott kérelemre indult felszámolási eljárásban az elsőfokú bíróság a 2007. október hó 1. napján jogerőre emelkedett végzésében megállapította az adós fizetésképtelenségét, elrendelte a felszámolását és felszámolóként az F. Kft.-t jelölte ki. A felszámolást elrendelő végzés Cégközlönyben való közzététele 2007. október 25. napján megtörtént.
A hitelező az elsőfokú bírósághoz 2008. március 11-én benyújtott kifogásában kérte, hogy a bíróság kötelezze a felszámolót a bejelentett hitelezői igényéből 2000 Ft késedelmi pótléknak, valamint 550 000 Ft mulasztási bírságnak a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló, többször módosított 1991. évi XLIX. törvény (módosított Cstv.) 57. § (1) bekezdésének b) pontjába történő besorolására. Arra hivatkozott, hogy az adós tulajdonában lévő M., D. u. 28. szám alatti 0122/47. hrsz.-ú ingatlanra 2006. április 19. napján végrehajtási jogot jegyzett be 1 268 552 Ft és járulékai erejéig. A felszámoló a követelését a Cstv. 57. § (1) bekezdésének g) pontjába sorolta be. Álláspontja szerint azonban a Cstv. 57. § (1) bekezdésének b) és g) pontjai az általános - különös viszonyában állnak egymással. A késedelmi kamat, pótlék és bírság jellegű tartozások általában a módosított Cstv. 57. § (1) bekezdésének g) pontjában nyerhetnek kielégítést, azonban ha e tartozások zálogjoggal, végrehajtási joggal biztosítottak, akkor a "b" kielégítési kategóriába kell besorolni azokat.
A felszámoló a kifogás elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy a módosított Cstv. előírásainak megfelelően járt el a követelés besorolásánál.
Az elsőfokú bíróság a hitelező kifogását elutasította. A végzéssel szemben a hitelező által benyújtott fellebbezés folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta a módosított Cstv. 6. § (3) bekezdése folytán megfelelően alkalmazandó Pp. 259. §-ára utalással, a Pp. 254. § (3) bekezdése szerint, helyes indokaira figyelemmel.
A jogerős végzésben kifejtett indokok szerint, miután jelen ügyben a felszámolási kérelmet 2006. december 21-én nyújtották be, ezért az eljárásra a módosított Cstv. akkor hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. A módosított Cstv. 57. § (1) bekezdésének b) pontjába kell besorolni a felszámolás kezdő időpontja előtt zálogjoggal biztosított követeléseket a zálogtárgy értékének erejéig. Ezzel azonos elbírálás alá esik az a követelés, melynek végrehajtására az ingóságot lefoglalták, illetve a végrehajtási jogot a felszámolás kezdő időpontjáig bejegyezték.
A módosított Cstv. 57. § (1) bekezdésének g) pontjába kell sorolni a keletkezés idejétől és jogcímétől függetlenül a késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá a pótlék és bírság jellegű tartozást. A módosított Cstv. 57. § (1) bekezdésének - a jelen ügyben alkalmazandó - g) pontját az 1997. évi XXVII. törvény 4. § (1) bekezdése állapította meg. Ezt a rendelkezést úgy kell értelmezni, a késedelmi kamat nemcsak az alapul szolgáló anyagi jogviszony alapján meghatározható jogcímtől, hanem annak biztosított voltától is függetlenül sorolandó e kategóriába. A hitelező késedelmi pótlék és mulasztási bírság követelésének jogcíme ugyanis nem változott meg attól, hogy a végrehajtási és jelzálogjogot a tőketartozásokon kívül a járulékokra is bejegyezték. A Cstv. említett törvénnyel történt módosításával a jogalkotó egyértelművé kívánta tenni, hogy csak a tőke és ügyleti kamatkövetelések zálogjoggal, végrehajtási joggal történő biztosítása esetén engedi meg a követelések privilegizált besorolását és kielégítését a felszámolási eljárásban, míg az egyéb járulékos követelések esetében ezt a lehetőséget nem kívánta biztosítani. A törvény módosítása óta eltelt hosszabb idő alatt a bírói gyakorlat egységesen elfogadta e jogalkotói szándékot, melyet a felszámoló által hivatkozott Cstv. kommentár is alátámaszt.
A jogerős végzés ellen a hitelező nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő új határozatként a felszámoló kötelezését arra, hogy a 2000 Ft késedelmi pótlék és 550 000 Ft mulasztási bírság követelését a módosított Cstv. 57. § (1) bekezdésének "b" kielégítési kategóriájába sorolja be. Álláspontja szerint a jogerős végzés azért jogszabálysértő, mert figyelmen kívül hagyta a Cstv. 57. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezéseket a hitelezői igény besorolásakor. A bírság és pótlék címén fennálló követelések esetében a bejegyzett végrehajtási jog az a többlettényállás, amely alapul szolgál a követelésnek a módosított Cstv. 57. § (1) bekezdés b) pontjába történő besorolására. A törvény szövegéből kiindulva közömbös az, hogy a követelésnek mi a jogcíme és mikor keletkezett, ezért minden, a felszámolás kezdő időpontja előtt bejegyzett végrehajtási joggal biztosított követelés a Cstv. 57. § (1) bekezdés b) pontjába tartozik. Ezt támasztja alá a Legfelsőbb Bíróságnak a BH 2007.194 számon közzétett eseti döntése is, amelyben az egyébként a Cstv. 57. § (1) bekezdés f) pontjába sorolandó, egyéb költségnek minősülő, de adott esetben jelzálogjoggal biztosított perköltség tekintetében a privilegizált b) pontba sorolásról rendelkezett.
A felszámoló a felülvizsgálati kérelemre tett észrevételében a jogerős végzés hatályában való fenntartását kérte. Utalt arra, hogy a hitelező az első- és másodfokú eljárásban már kifejtett jogi álláspontját ismételte meg. Álláspontja szerint önmagában az a körülmény, hogy a felszámolási eljárást megelőzően a hitelező által megindított végrehajtási eljárás a tőke és járulékok (köztük a pótlék és a bírság) megfizetésére irányult, még nem jelentheti a felszámolási eljárásra irányadó speciális törvényi rendelkezések figyelmen kívül hagyását és a követelés b) kielégítési rangsorba történő besorolását.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Pp. 275. §-ának (2) bekezdése alapján.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan, a jogerős végzés nem jogszabálysértő.
A jelen ügyben alkalmazandó módosított Cstv. 57. § (1) bekezdésének g) pontja egyértelmű rendelkezést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy e kielégítési kategóriába kell sorolni a keletkezés idejétől és jogcímétől függetlenül a késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá a pótlék és bírság jellegű tartozást. A jogerős végzés helytállóan mutatott rá arra, hogy e járulékos követelések esetében a jogalkotó a privilegizált besorolást nem kívánta biztosítani, s az e körben kialakult bírói gyakorlat is egységes. A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott eseti döntés más tényálláson alapul, abban az esetben a jogvita tárgya nem késedelmi kamat, késedelmi pótlék, illetve pótlék és bírság jellegű tartozás, hanem a főkövetelés érvényesítésével kapcsolatban felmerült perköltség volt, amely eltérő jogi megítélés alá esik.
A kifejtett indokokra tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogszabályoknak megfelelő jogerős végzést hatályában fenntartotta a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján. (Legf.Bír. Gfv.XI.30.479/2008.)