adozona.hu
BH 2009.9.277
BH 2009.9.277
A munkavállalói képviselők jelölése a gazdasági társaság felügyelő bizottságába érvénytelen, ha az üzemi tanács ülését nem a jogszerűen megválasztott elnök hívja össze. A gazdasági társaság működése törvénysértő, ha a felügyelő bizottságban a munkavállalóknak nincs küldötte, ezért a törvénysértő helyzet megszüntetése érdekében a gazdasági társaságnak intézkednie kell [2006. évi IV. tv. 39. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az éves átlagban több mint 200 munkavállalót alkalmazó N. Zrt. három tagú felügyelő bizottságában nem volt munkavállalói küldött. Az újonnan megválasztott 9 tagú üzemi tanács 2006. június 16-ai alakuló ülésén az üzemi tanács elnökének személyéről szavaztak. A jelenlevő nyolc tag több személyről szavazott, többek között G. J. 4 igen, 4 nem szavazatot, T. G. 4 igen, 3 nem, és 1 tartózkodó szavazatot kapott. T. G. magát az üzemi tanács elnökének tekintve 2006. július 3-ára összehívta az üzemi ta...
BH 2009.9.277 A munkavállalói képviselők jelölése a gazdasági társaság felügyelő bizottságába érvénytelen, ha az üzemi tanács ülését nem a jogszerűen megválasztott elnök hívja össze. A gazdasági társaság működése törvénysértő, ha a felügyelő bizottságban a munkavállalóknak nincs küldötte, ezért a törvénysértő helyzet megszüntetése érdekében a gazdasági társaságnak intézkednie kell [2006. évi IV. tv. 39. § (2) bek.].
Az éves átlagban több mint 200 munkavállalót alkalmazó N. Zrt. három tagú felügyelő bizottságában nem volt munkavállalói küldött. Az újonnan megválasztott 9 tagú üzemi tanács 2006. június 16-ai alakuló ülésén az üzemi tanács elnökének személyéről szavaztak. A jelenlevő nyolc tag több személyről szavazott, többek között G. J. 4 igen, 4 nem szavazatot, T. G. 4 igen, 3 nem, és 1 tartózkodó szavazatot kapott. T. G. magát az üzemi tanács elnökének tekintve 2006. július 3-ára összehívta az üzemi tanács ülését. Ezen az üzemi tanácsi ülésen a kilenc tagú üzemi tanácsból 4 fő vett részt, akik T. G.-t javasolták a felügyelőbizottság munkavállalói küldöttének. 2006. június 23-ára G. J., mint korelnök is összehívott üzemi tanácsi ülést, ezen 5 tag vett részt, és G. Z.-t választották meg az üzemi tanács elnökének. A dolgozói küldött FB tag jelölése érdekében megkeresték a Zrt.-nél működő szakszervezeteket. A Zrt.-nél tevékenykedő két szakszervezet közül az N. Zrt. Vegyész Szakszervezet az FB tag jelöléssel kapcsolatos megkeresésre nem válaszolt, a másik szakszervezet az N. Összefogás Szakszervezet (elnöke a kérelmező), a kérelmezőt javasolta felügyelő bizottsági tagnak. A G. Z. által összehívott 2006. július 12-én megtartott üzemi tanácsi ülésen az üzemi tanács a kérelmezőt javasolta a felügyelőbizottság dolgozói küldöttének.A kérelmező 2007. március 14-én benyújtott törvényességi felügyeleti kérelmében sérelmezte, hogy a kérelmezett Zrt.-nek nincs munkavállalói küldötte a felügyelőbizottságban, holott 2006. október 24-én a Zrt. közgyűlést tartott és a dolgozói FB. tag személyéről nem döntött, így a társaság a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tv. (továbbiakban: 2006. évi Gt.) 39. § (2) bekezdésébe ütköző módon működik.
A kérelmezett ellenkérelmében előadta, a Zrt.-nél az üzemi tanács üléseit mind T. G., mind G. Z. összehívja. A kérelmezett az alakuló ülésen megválasztott T. G.-t tekinti elnöknek, az általa összehívott üzemi tanácsi ülés azonban határozatképtelen volt, így nem tudott javaslatot tenni a dolgozói FB. tag személyére. A kérelmezett G. Z.-t nem tekinti az üzemi tanács elnökének, így az általa előterjesztett FB. tag jelölését sem tekintette jogszerűnek. Egyben megjegyezte, hogy az üzemi tanács 4 tagjának lemondása következtében a Zrt.-nél nincs üzemi tanács (ez utóbbi bejelentést a kérelmező vitatta).
A megyei bíróság, mint cégbíróság 2007. június 7-én kelt végzésével felhívta a céget, hogy 30 napon belül állítsa helyre a törvényes működést, egyidejűleg 500 000 Ft pénzbírsággal sújtotta a céget. Kötelezte a Zrt.-t, hogy fizessen meg a kérelmezőnek 50 000 Ft perköltséget. Végzése indokolásában többek között kifejtette, 2007. március 5. óta a kérelmezett a 2006. évi Gt.-nek megfelelően működik. A kérelmezett a 2006. évi Gt. szabályait megsértve tevékenykedik, miután nincs a felügyelőbizottságnak munkavállalói küldött tagja, holott a 2006. évi Gt. 38. § (1) bekezdése, illetve a 39. §-ának (2) bekezdése a kérelmezettnél azt előírja. A részvénytársaságnak a 2006. október 24. napjára összehívott közgyűlésén mindenképpen e kérdésben szavaznia kellett volna, vagy új küldött megválasztására kellett volna az üzemi tanácsot felhívnia.
A mindkét fél (a kérelmező az indokolás egyes mondatait sérelmezte) fellebbezése folytán eljárt ítélőtábla 2008. május 30-án kelt végzésével az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és a törvényességi felügyeleti kérelmet elutasította. Végzése indokolásában kifejtette, a 2006. évi Gt. 39. §-ának (2) bekezdése rendkívül szűk döntési jogkört biztosít a közgyűlésnek, a legfőbb szerv a jelölést követő első ülésén köteles az üzemi tanács jelöltjét a felügyelőbizottság tagjává választani, kivéve, ha a jelölttel szemben törvényes kizáró ok áll fenn. Ez a döntési kötelezettség azonban csak akkor áll fenn, amennyiben az üzemi tanács jelöltet állít. A jelölésnek szabályszerűnek kell lennie, annak megválasztott elnökétől kell származnia és el kell jutnia az igazgatósághoz. Az igazgatóság a jelölés szabályszerűsége esetén gondoskodik a közgyűlés összehívásáról és a munkavállalói képviselő megválasztásának napirendre vételéről. A Zrt.-nek azért nem kellett a fenti kérdést a közgyűlés napirendjére tűznie, mert a jelölések szabályszerűsége kétséges volt. A közgyűlés nem válogathat az üzemi tanács jelöltjei között. Többes jelölés esetén a közgyűlésnek nem kell újabb jelölést kérnie, ilyet a 2006. évi Gt. 39. §-ának (2) bekezdése nem ír elő. A kérelmezett működése törvénysértő, de tőle független okból, mégpedig az üzemi tanács jogszerű jelölésének hiányában.
Kérelmező felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzés hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte annak indokolása egyes mondatainak megváltoztatásával. Álláspontja szerint jogszabálysértő a másodfokú bíróságnak az a megállapítása, miszerint a munkavállalói küldött személyére nem történt szabályszerű jelölés. Tényként állapítható meg, hogy a 2006. június 16-ai alakuló ülésen az elnök személyéről nem született határozat, G. Z. elnökké választása viszont szabályszerű volt 2006. június 23-án. T. G. által a kérelmezett ügyvezetésének átadott levélben foglaltak nem tekinthetők szabályszerű jelölésnek, mert nevezett nem volt jogosult az üzemi tanácsot összehívni, és a 2006. július 3-ai üzemi tanácsi ülés nem volt határozatképes, így határozatot sem hozhatott. Ezért többes jelölésre nem került sor. Ilyen tényállás mellett az összehívott közgyűlés napirendjére kellett volna venni a dolgozói küldött FB. tag megválasztását. A részvénytársaság ügyvezetésének nincs joga arra, hogy az üzemi tanács működésébe beleszóljon, sem arra, hogy az üzemi tanács által jelölt személy legitimitását vitassa. A kérelmezett jogszabálysértően járt el, amikor T. G.-t tekintette az üzemi tanács elnökének és önkényesen járt el, amikor elzárkózott a jogszerűen működő üzemi tanáccsal való együttműködéstől, az általa az FB. tagságára jelölt személy közgyűlés elé történő terjesztéséről.
Kérelmezett felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős végzés hatályában történő fenntartását indítványozta. Egyebek mellett bejelentette, hogy 2008. április 10-11-én új összetételű üzemi tanács került megválasztásra. Az új üzemi tanács által javasolt T. G. a felügyelő bizottság dolgozói küldött tagja lett, nevezettet, mint felügyelő bizottsági tagot a cégjegyzékbe bejegyezték.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és megállapította, hogy a vonatkozó tényállás teljes felderítésének hiányában a jogerős végzés megalapozatlan, így jogszabálysértő.
A kérelmezett törvényes működését, mindaddig, amíg létesítő okiratát a 2006. évi Gt.-nek megfelelően nem módosította, a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. tv. (továbbiakban: 1997. évi Gt.), azt követően a 2006. évi Gt. rendelkezései szerint kell vizsgálni. A munkavállalóknak az FB-ban való részvételét azonban az 1997. évi Gt. 37. §-ának (1) és (2) bekezdése, valamint a 2006. évi Gt. 39. § (1) és (2) bekezdése azonos módon rendezi. E rendelkezések szerint: "a munkavállalói képviselőket a felügyelő bizottságba az üzemi tanács jelöli a munkavállalók sorából a gazdasági társaságnál működő szakszervezetek véleményének meghallgatása után." A (2) bekezdés szerint "az üzemi tanács által jelölt személyeket a gazdasági társaság legfőbb szerve köteles a jelölést követő első ülésén a felügyelőbizottság tagjává megválasztani, kivéve ha a jelöltekkel szemben törvényben foglalt kizáró ok áll fenn. Ebben az esetben újabb jelölést kell kérni." Az Mt. 60. § (1) bekezdése értelmében: "az üzemi tanács határozatait szótöbbséggel hozza."
A Legfelsőbb Bíróság nem fogadta el a másodfokú bíróságnak azt az álláspontját, hogy két jelöltet állított az üzemi tanács dolgozói FB. küldöttnek. Maga a kérelmezett is elismerte, hogy a T. G. által 2006. július 3-ára összehívott üzemi tanácsi ülésen érvényes jelölésre nem került sor, mert az ülés nem volt határozatképes. Így tehát azt kell vizsgálni, hogy a G. J. által összehívott 2006. július 12-ei üzemi tanácsi ülésen történt-e érvényes jelölés. Ezzel összefüggésben azt, hogy az üzemi tanács ülését arra jogosult személy hívta-e össze.
A Legfelsőbb Bíróság nem fogadta el a kérelmezőnek azt az álláspontját, hogy T. G.-t a 2006. június 16-ai alakuló üzemi tanács ülés nem választotta meg elnökének. Az üzemi tanács határozatait az Mt. 60. § (1) bekezdése értelmében szótöbbséggel hozza. A 2006. június 16-ai üzemi tanács ülésén 8 tag vett részt és T. G. elnökké történő megválasztására 4 igen szavazat érkezett, a nem szavazatok száma 3 volt, és 1 fő tartózkodott. Tehát az Mt.</a> által megkívánt szótöbbséget a határozati javaslat megkapta, miután az Mt.</a> megfogalmazására tekintettel az igen és nem szavazatok arányának van jelentősége, a tartózkodó szavazat figyelmen kívül marad. Így a több igen, mint nem szavazatra tekintettel T. G.-t az üzemi tanács megválasztotta elnökének. Ebből következően G. J. nem tekinthető jogszerűen megválasztott üzemi tanácsi elnöknek az általa összehívott üzemi tanácsi ülés nem hozhatott érvényes határozatot. Az állapítható meg tehát, hogy nem született érvényes üzemi tanácsi határozat a munkavállalói küldött személyének jelöléséről. Így a kérelmezett a dolgozói küldött megválasztását nem tűzhette a 2006. október 24-én megtartott közgyűlés napirendjére.
A kérelmezettnek észlelnie kellett, hogy a Zrt. nem működik a törvényeknek megfelelően, nincs a felügyelő bizottságban munkavállalói küldött, holott azt a Gt.</a> hivatkozott szabályai előírták. A Legfelsőbb Bíróság nem fogadja el az elsőfokú bíróság végzésében kifejtetteket, hogy a közgyűlésnek közgyűlési határozatban kellett volna az üzemi tanácsot jogszerű döntés meghozatalára felhívnia. Ilyen jogkörrel, kötelezettséggel a közgyűlés nem rendelkezik. A törvényességi felügyeleti eljárás során azonban vizsgálni szükséges, hogy milyen intézkedéseket hozott a kérelmezett annak érdekében, hogy a törvénysértő helyzet a Zrt.-nél megszűnjön. E vizsgálat eredményeképpen lehet megalapozottan állást foglalni abban a kérdésben, hogy kell-e, illetve milyen súlyú törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmazni a kérelmezettel szemben.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzést az elsőfokú bíróság végzésére is kiterjedően a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
(Legf. Bír. Gfv. X. 30.454/2008.)