adozona.hu
BH 2009.8.258
BH 2009.8.258
A nyitvatartási idő alkalomszerű megszakítása nem tekinthető a nyitvatartási idő módosításának, külön bejelentést nem igényel [4/1997. (I. 22.) Korm. r. 18. §].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az éjjel-nappal nyitva tartó budapesti nagyáruház épületében folyamatosan nyitva tartó posta is működik. A felperes a postán 2005. szeptember 20. napján 21 óra 30 perckor megkísérelte feladni a M. Közalapítvány három Alkotmánybírósághoz, és egy városi bírósághoz címzett határidős küldeményét. A jelzett időpontban az áruház épületében működő postahivatalba nem lehetett bejutni, mert az áruház zárva volt. A technikai okokból (pénztárgépek átállítása) való zárva tartást csak egy a bejárat felé k...
Az alperes 2006. június 28. napján kelt határozatában az elsőfokú határozat indokolását - a rendelkező részt nem érintve - megváltoztatta. Osztotta az elsőfokú szerv döntésének azt a megállapítását, hogy a technikai jellegű ideiglenes bezárás nem minősül a nyitvatartási idő módosításának. A panaszra adott válasszal kapcsolatban azt a kiegészítést tette, hogy a felperes a helyszíni ellenőrzésen felvett jegyzőkönyv szerint írásos választ kapott panaszára.
A jogerős határozat felülvizsgálata iránt benyújtott keresetében a felperes az alperes határozatának hatályon kívül helyezését, a fogyasztói jogsértés megállapítását, és az elsőfokú hatóságnak a kereskedővel szemben a jogszabályba foglalt szankció alkalmazására történő utasítását kérte. Állította, hogy a perrel érintett zárva tartás a nyitvatartási idő megváltoztatásának minősül, mert a zárva tartásra nem elháríthatatlan ok vezetett. Előadta, hogy kapott ugyan tájékoztatást a zárva tartásról, az azonban nem a perbeli panaszára, hanem a 2006. február 6. napján kelt leltár miatti üzletbezárással kapcsolatos panaszára vonatkozott. Álláspontja szerint a pénztárgépek átállítása és a postai szolgáltatások nyújtása között nincs összefüggés, mégsem volt lehetősége a postai szolgáltatások igénybevételére.
A Fővárosi Bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint a pénztárgépek átállítása miatti üzemszünet nem minősül a nyitvatartási idő olyan módosításának, amely bejelentési kötelezettséggel járna. A bíróság megállapította azt is, hogy a felperest a vásárlók könyvébe való bejegyzés érdemi kivizsgálásáról nagy valószínűséggel nem tájékoztatták.
Az ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte az ítélet, egyben a másodfokú határozat hatályon kívül helyezését, és a másodfokú szerv új eljárásra kötelezését. Előadta, hogy a tényállás hiányosan került megállapításra, mert a panaszára adott választ mindmáig nem kapta meg. Ez okból önmagában helye lenne kérelme teljesítésének, és a megismételt eljárásban az üzlet időleges szankciós jellegű bezárásának. A nyitvatartási idővel kapcsolatban kifogásolta, hogy a magát non-stop működőként hirdető üzlet, mely a perbeli időpontban teljesen zárva volt, a közutak melletti hirdetőtábláit ennek ellenére nem cserélte ki, azokon a zárva tartást közlendően változást nem eszközölt, és nem igazolta az eljárás során a zárva tartást érintő, azt tíz nappal megelőzően kezdődő helyszíni közlést sem. Jogszabálysértésként az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 8. § (2) bekezdését, valamint 18/A. §-át jelölte meg.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az R. 8. § (2) bekezdése értelmében, ha az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy az üzlet, vagy az üzletben kereskedelmi tevékenységet folytatók a jogszabályokban foglalt előírásoknak nem felelnek meg, illetve azokat nem tartják be, a jegyző az üzletet az észlelt hiányosság megszüntetéséig, de legfeljebb 90 napra ideiglenesen bezárattathatja.
A helyszíni ellenőrzéskor az üzlet képviseletében jelenlévő személy azt nyilatkozta, hogy a felperes panaszára válaszoltak, és a válaszadást megismétlik. Arra vonatkozóan nincs jogszabályi előírás, hogy a válaszadást milyen postai küldeményként kell teljesíteni. Amennyiben nem könyvelt küldeményről van szó, a kézbesítés megtörténtét illetően az áruház képviselőjének nyilatkozata áll szemben a felperes nyilatkozatával. Nyilvánvaló, hogy e bizonyítékok egymást kioltó hatásuk miatt alkalmatlanok arra, hogy kétségtelenné tegyék a kézbesítést, vagy annak elmaradását. Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a felperesnek nem jogszabályi kötelezettsége állításán kívül a kézbesítés bizonyítása. Tény ugyanakkor, hogy a felperes a zárva tartás okáról tudomást szerzett, hiszen lépéseit is e tudomására alapítva tette meg. Az R. 8. § (2) bekezdése alkalmazására akkor van lehetőség, ha az üzlet a jogszabályokban foglalt előírásokat nem tartja be. Az üzlet bezárására alapot adó működési hiányosságot a jelen esetben nem lehetett megállapítani.
Az R. 18/A. §-a szerint az üzlet nyitvatartási idejét a belkereskedelemről szóló törvény figyelembevételével a kereskedő állapítja meg, és azt írásban köteles bejelenteni az üzlet helye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjének. A nyitvatartási idő megváltozásáról a kereskedőnek a jegyzőt három munkanapon belül értesítenie kell.
Jelen ügyben azt a kérdést kellett megvizsgálni, hogy a nyitva tartás megváltoztatásának volt-e tekinthető az üzlet egyszeri, néhány órás, technikai okokból történő bezárása.
Ebben a kérdésben a Fővárosi Bíróság helyes álláspontot foglalt el, amikor ítéletének indokolásában rámutatott arra, hogy a pénztárgépek átállítása miatti üzemszünet nem minősül a nyitvatartási idő olyan módosításának, amely bejelentési kötelezettséggel járna. Csak olyan nyitvatartási idő változást kell a jegyzőnek bejelenteni, amely a bejelentett idők után folyamatosan a korábbitól eltér, nem csupán egy napra vagy néhány órára vonatkozik. A Legfelsőbb Bíróság ezt az érvelést teljes mértékben osztja. Jelen ügyben ugyanis nem a nyitvatartási időről, hanem a nyitvatartási időn belül, annak időleges, egyedi okból történő megszakításáról van szó.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján az elsőfokú ítéletet hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. III. 39.114/2008.)