adozona.hu
BH+ 2009.8.370
BH+ 2009.8.370
Korlátolt felelősségű társaság tagjának szavazati joga gyakorlásának feltételei [1997. évi CXLIV. tv. (továbbiakban: 1997. évi Gt.) 9. § (1) bek., 18. § (5) bek., 48. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
2002. május 27-étől az alperes korlátolt felelősségű társaságnak két tagja van, a beavatkozó és a felperes. 2007. május 27-ig a 26%-os üzletrésszel rendelkező beavatkozó volt az alperes törvényes képviselője, öt évre szóló ügyvezetői megbízatása e napon lejárt.
Az ügyvezető új ügyvezető választása, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tv. (a továbbiakban: 2006. évi Gt.) hatályba lépése miatt szükséges társasági szerződésmódosítás, továbbá a tagi hitelek áttekintése végett 2007. máju...
BH+ 2009.8.370 Korlátolt felelősségű társaság tagjának szavazati joga gyakorlásának feltételei [1997. évi CXLIV. tv. (továbbiakban: 1997. évi Gt.) 9. § (1) bek., 18. § (5) bek., 48. § (2) bek.].
2002. május 27-étől az alperes korlátolt felelősségű társaságnak két tagja van, a beavatkozó és a felperes. 2007. május 27-ig a 26%-os üzletrésszel rendelkező beavatkozó volt az alperes törvényes képviselője, öt évre szóló ügyvezetői megbízatása e napon lejárt.Az ügyvezető új ügyvezető választása, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tv. (a továbbiakban: 2006. évi Gt.) hatályba lépése miatt szükséges társasági szerződésmódosítás, továbbá a tagi hitelek áttekintése végett 2007. május 27-ére taggyűlést hívott össze.
A felperes távolléte miatt, 13 órai kezdettel megtartott, megismételt taggyűlésen a jelenlévő beavatkozó az 5/2007. (V. 27.) számú taggyűlési határozattal, a tagi hitelekről szóló ügyvezetői beszámoló elfogadásáról; a 6/2007. (V. 27.) számú taggyűlési határozattal, saját ügyvezetői megbízatásának további öt évre, 2012. május 27-ig terjedő meghosszabbításáról; a 7/2007. (V. 27.) számú taggyűlési határozattal, a 2006. évi Gt. rendelkezéseinek megfelelő új társasági szerződés elfogadásáról döntött.
A felperes e határozatokról 2007. június 26-án szerzett tudomást. Az ezt követő 30 napon belül benyújtott keresetével kérte a 6/2007. (V. 27.) számú, a beavatkozó ismételt ügyvezetővé választásáról szóló taggyűlési határozat hatályon kívül helyezését. Arra hivatkozott, hogy a támadott határozat, a 2006. évi Gt.20. § (5) bekezdésébe, illetve a határozathozatal időpontjában hatályos társasági szerződés IV/11. pontjába ütközik. Az ugyanis azt tartalmazza, hogy nem szavazhat az a tag, akit a határozat kötelezettség, vagy felelősség alól mentesít, vagy a társaság rovására másfajta előnyben részesít, továbbá akivel a határozat szerint szerződést kell kötni, illetőleg aki ellen pert kell indítani, vagy aki egyébként érdekelt. Állította, hogy a beavatkozó, érdekeltsége miatt, önmagát ügyvezetővé nem választhatta, e körben szavazati jogát nem gyakorolhatta. A felperes utalt arra is, hogy előzetesen jelezte a taggyűlésen való részvételének akadályoztatását. Állította, hogy a beavatkozóval abban állapodtak meg, hogy az alperes társaság új ügyvezetőjévé a felperes kerül megválasztásra.
Az elsőfokú bíróság az alperes távollétében, 2007. július 27-én tartott első tárgyaláson, az alperes részére a felperes indítványára ügygondnokot rendelt ki.
A 2007. augusztus 14-én kelt, 11. sorszámú végzésével, a keresettel támadott taggyűlési határozat végrehajtását felfüggesztette.
A 2007. szeptember 3-án kelt, 14. számú végzésével az érintett taggyűlési határozattal megválasztott ügyvezető által meghatalmazott jogi képviselő képviseleti jogát megvonta.
A 2007. szeptember 5-én tartott tárgyaláson hozott 15-I. számú végzésével, a keresettel támadott taggyűlési határozattal megválasztott ügyvezetőnek a felperes pernyertessége érdekében történő beavatkozását megengedte.
Az alperes nevében eljáró ügygondnok a kereset elutasítását kérte.
A beavatkozó szintén a kereset elutasítása iránt terjesztett elő kérelmet. Tagadta, hogy a felperessel megállapodott annak ügyvezetővé választásáról. Vitatta, hogy jogszabályi akadálya lett volna, az általa szabályszerűen összehívott taggyűlés határozatképtelensége miatt, a megismételt taggyűlés megtartásának, illetve szavazatával, az ismételt ügyvezetővé választásáról szóló határozat meghozatalának. Állította, hogy a felperes által megjelölt társasági szerződési kikötés ellenére a szavazati jogát gyakorolhatta. Utalt arra is, hogy a jogvita elbírálására, a felperes keresetlevelében foglaltakkal szemben, nem a 2006. évi Gt., hanem a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. tv. (a továbbiakban: 1997. évi Gt.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes kereseti kérelmének helyt adott. A beavatkozó ügyvezetővé választásáról szóló 6/2007. (V. 27.) számú taggyűlési határozatot hatályon kívül helyezte.
Határozatának indokolásában kifejtette, hogy egyetértett a beavatkozónak azzal az álláspontjával, hogy a jogvita eldöntésére az 1997. évi Gt. rendelkezései voltak alkalmazandók. A támadott határozat meghozatalát követően született ugyanis taggyűlési határozat a társasági szerződésnek a 2006. évi Gt. rendelkezései szerinti módosításáról.
Az elsőfokú bíróság a keresetet az 1997. évi Gt. tükrében vizsgálva megállapította, hogy azt a felperes az 1997. évi Gt. 47. § (3) bekezdésében előírt jogvesztő határidőn belül benyújtotta. Utalt arra is, hogy a megismételt taggyűlés összehívásának szabályszerűségét a felperes nem vitatta. A Legfelsőbb Bíróság EBH 2005/1330. számú elvi határozatában foglaltakra utalással úgy ítélte, hogy a beavatkozó jogosult volt a támadott határozat hozatala során a szavazati jogát gyakorolni, érdekeltségére hivatkozással abból nem volt kizárva. A korlátolt felelősségű társaság működésében ugyanis valamennyi tag érdekelt. A felperes által hivatkozott társasági szerződési kikötés ezért nem zárhatja ki a tagot a szavazati jogának gyakorlásából.
Az elsőfokú bíróság azonban rámutatott arra, hogy a perbeli taggyűlési határozat a többségi részesedéssel rendelkező felperes egyetértése nélkül, a kisebbség szavazatával született. Annak eredményeként a társaság továbbműködése során a felperesre, illetve az alperes hátrányára is teljesítendő kötelezettségek keletkezhetnek.
Az ítélettel szemben a beavatkozó és az alperes nevében az általa mint ügyvezető által meghatalmazott jogi képviselő közös fellebbezést terjesztett elő.
A másodfokú bíróság a Legfelsőbb Bíróság 2008. április 23-án kelt Gf.X.30.100/2008/3. számú, e fellebbezéseket hivatalból elutasító végzést megváltoztató határozata alapján, a beadványt a beavatkozó fellebbezéseként bírálta el, és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A fellebbezésben foglaltakra tekintettel hangsúlyozta, hogy a beavatkozó állításával ellentétben a Pp. 215. §-ának megsértését nem észlelte. Az elsőfokú bíróság nem terjeszkedett túl a kereseti kérelmen. A Pp. 3. §-a alapján azt tartalma szerint bírálta el. Nem tulajdonított jogi jelentőséget annak, hogy a felperes által megjelölt 2006. évi Gt. helyett, a jogvita elbírálására helyesen alkalmazandó 1997. évi Gt. alapján hozta meg a döntését. A másodfokú bíróság hangsúlyozta, hogy a felperes nyilatkozataiból egyértelműen megállapítható volt, a keresetben megjelölt határozatot azért tartja sérelmesnek, mert álláspontja szerint annak meghozatalában olyan személy vett részt, aki a társasági szerződés rendelkezései szerint egyéb érdekeltnek tekinthető. A felperes a keresetlevelének első oldalán a társasági szerződés IV. fejezete 11. pontjára, míg a másik oldalon, téves számozással annak 13. pontjára hivatkozott. Az elírás ellenére, kérelmének jogi alapja egyértelműen megállapítható volt.
A másodfokú bíróság rámutatott arra is, hogy az elsőfokú eljárás során, a felperes és a beavatkozó különböző tartalmú, fénymásolt, 2002. július 22-i dátumozással ellátott módosításokkal egységes szerkezetű társasági szerződést csatolt. A beavatkozó által benyújtott okiratokban az a szerződéses kitétel, amelyre a felperes a kereseti kérelmét alapította, és amely a keresetlevél mellékleteként csatolt társasági szerződés IV/11. pontjában szerepel, nem található. Az ítélőtábla az ellentmondás feloldása végett beszerezte az alperes társaság cégiratait, és abból megállapította, hogy a cégbíróságnál fellelhető és hitelesnek tekinthető okirat a felperes által becsatolt okirattal azonos tartalmú.
A másodfokú bíróság kifejtette azt is, hogy az alperes képviseletére az ügygondnoki kirendelést összhangban állónak tartotta az eljárási szabályokkal. A beavatkozó ügyvezetői minőségét megalapozó taggyűlési határozat végrehajtásának felfüggesztésével ugyanis, az alperes társaság törvényes képviselő nélkül maradt. A perbeli képviselet biztosítására kizárólag ügygondnok kirendelésével kerülhetett sor. Az alperes képviselethez való joga nem sérült, képviseletének hiánya kiküszöbölődött. A taggyűlési határozat felfüggesztését követően, a beavatkozó által adott meghatalmazás nem terjedhetett ki az alperes jogi képviseletének ellátására. E kérdés tekintetében az ítélőtábla Gpkf.III.30.474/2007/2. számú végzésével felülbírált megyei bíróság 2.G.40.138/2007/14. számú végzésével jogerős döntés született. A jelen eljárás tárgyát az már nem képezheti. Utalt arra is a másodfokú bíróság, hogy a beavatkozó valótlanul állította, hogy a másodfokú bíróság e tárgyban hozott végzését csak a cégbírósági iratok tanulmányozása során ismerhette meg. Az elsőfokú eljárás iratai között ugyanis fellelhető a jogi képviseletet ellátó ügyvéd számára, 2007. november 9-én történt szabályszerű kézbesítést igazoló tértivevény.
A másodfokú bíróság egyetértett a beavatkozóval abban, hogy a 2007. július 22-i első tárgyalás nem volt szabályszerű. A 2007. augusztus 13-án megtartott megismételt első tárgyaláson azonban az alperes nem szabályszerű idézése, a keresetnek a távollétében való ismertetése miatti eljárási szabálysértés kiküszöbölődött. Jogi értelemben ugyanis első tárgyalásnak, a valamennyi fél szabályszerű megidézése mellett utóbb megtartott tárgyalás minősül.
A másodfokú bíróság rámutatott arra is, hogy amint az a Legfelsőbb Bíróság Gf.X.30.100/2008/3. számú jogerős végzéséből is kitűnik, attól az időponttól kezdődően, amikor az elsőfokú bíróság a perben támadott taggyűlési határozat végrehajtását felfüggesztette, nem volt olyan személy, akit az alperes törvényes képviselőjének lehetne tekinteni. Miután e végzés meghozatalára 2007. augusztus 14. napján került sor, az ezt megelőzően szabályszerűen megtartott első tárgyaláson az elsőfokú bíróság az alperes képviseletében jelenlévő ügygondnok, és a meghatalmazottként jelenlévő ügyvéd nyilatkozatát is rögzítette, az alperest érdeksérelem, az ügygondnok korábbi kirendelése miatt nem érte. A taggyűlési határozat végrehajtásának felfüggesztését megelőzően ugyanis az alperes meghatalmazottja által előadott valamennyi nyilatkozat rögzítésre került.
A másodfokú bíróság kitért arra is, hogy az 1997. évi Gt. 47. § (5) bekezdése szerint a keresettel támadott taggyűlési határozat végrehajtásának felfüggesztését elrendelő végzéssel szemben fellebbezésnek nincs helye. A felperes már keresetlevelében előadott kérelme alapján az elsőfokú bíróság a jogszabályoknak megfelelően járt el. A támadott határozat végrehajtása felfüggesztésének akadálya nem volt, eljárása a fellebbezéssel támadott elsőfokú ítélet megalapozatlanságát nem eredményezte.
A másodfokú bíróság az ügy érdemét érintő fellebbezési érveket is alaptalannak tartotta. Álláspontja az volt, hogy az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok, az alperes társaság tagjainak egyező előadása alapján okszerűen jutott arra a következtetésre, hogy a felperes a beavatkozó által összehívott taggyűlés megtartása ellen kifejezetten tiltakozott, és kérte annak elhalasztását. A kérés teljesítésére azonban nem került sor, a társaság kisebbségi részesedésével rendelkező tag, a beavatkozó, egyedüli akaratával döntött a társaság életét lényegesen befolyásoló ügyvezető választás kérdésében. A sajátos tagsági viszonyokra, a perben felmerült tényállási körülményekre tekintettel a taggyűlés, illetve a megismételt taggyűlés szabályszerű megtartása tekintetében alapos aggályok állnak fenn. Érvényes határozathozatalra ilyen körülmények mellett nem kerülhetett sor.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletében írtaktól eltérő indokolással, egyetértett a keresettel támadott határozat hatályon kívül helyezésével. Azt hangsúlyozta, hogy a jogvita eldöntése során alkalmazandó 1997. évi Gt. 18. § (5) bekezdésében, a tag szavazati jogának korlátozására vonatkozó diszpozitív szabályokra tekintettel, nem volt akadálya annak, hogy az alperes társasági szerződése IV/11. pontjában további kizáró okként az egyéb érdekeltség is feltüntetést nyerjen. Hangsúlyozta, hogy az EBH 2005/1330. számú elvi döntésből éppen a beavatkozó által kifejtettektől eltérő álláspont olvasható ki. Az említett határozatban ugyanis a Legfelsőbb Bíróság arra mutatott rá, hogy a kft tagja, aki egyben annak ügyvezetője is, a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában szavazhat az ügyvezető díjazását megállapító taggyűlési határozat meghozatalánál. Az alperes társaság 2007. május 27-én hatályos társasági szerződése, a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. tv. (a továbbiakban: 1988. évi Gt.) 187. § (2) bekezdésével azonosan tartalmazta a szavazásból kizártak körét. Az 1988. évi Gt. alkalmazása során kialakult jogértelmezés ezért a perbeli társasági szerződés értelmezésénél is irányadó. A szavazásból azt a tagot kell érdekeltség címén kizártnak tekinteni, akit az adott kérdés a saját személyében érint, a többi taggal szemben. A 6/2007. (V. 27.) számú taggyűlési határozat a beavatkozót saját személyében érintette, a döntés az ő ügyvezetővé választásáról szólt. Egyéb érdekeltségére tekintettel ezért az alperes társaság hatályos társasági szerződésének rendelkezései értelmében, a határozathozatalból kizárt volt. Az így hozott határozat a társasági szerződésbe ütközik, az 1997. évi Gt. 47. § (1) bekezdése alapján indokolt volt annak hatályon kívül helyezése.
A másodfokú bíróság, az eltérő jogi álláspontjára tekintettel, az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában kifejtett egyéb hivatkozásokat mellőzte. A beavatkozónak az azokkal szemben kifejtett érveit ezért érdemben nem vizsgálta.
A beavatkozó a jogerős ítélettel szemben benyújtott felülvizsgálati kérelmében kérte annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, és a felperes keresetének elutasítását. Előadta, hogy a támadott határozat a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. tv. (a továbbiakban: Ctv.) 22. § (3) bekezdését, az 1997. évi Gt. 47. § (5) bekezdését, a Ptk. 228. § (3) bekezdését, a Pp. 253. § (2) és (3) bekezdését, 3. § (2) és (3) bekezdését, 66. § (1) bekezdését, 133. §-át, 163. § (2) bekezdését, 206. § (1) bekezdését, 215. §-át 221. § (1) bekezdését, 254. §-át, 74. §-át, a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. tv. (Alkotmány) 57. § (5) bekezdését sérti.
Elsődlegesen azt sérelmezte, hogy az alperes ügyvezetőjének megbízatása idején, 2007. május 21-én kapott általános meghatalmazása ellenére, a meghatalmazott jogi képviselőt az eljárt bíróságok az eljárásból kizárták, az alperes részére ügygondnokot rendeltek ki. Állította, hogy az alperes képviselethez való jogát akadályozta a másodfokú bíróság akkor is, amikor a másodfokú eljárás során, a 2008. június 5-én tartott taggyűlésen megválasztott új ügyvezető, K. Z. megválasztására vonatkozó okiratok, illetve az általa, a beavatkozó jogi képviselője részére adott meghatalmazás becsatolása ellenére változatlanul az ügygondnokot tekintette az alperes nevében eljárni jogosult képviselőnek.
A beavatkozó előadta azt is, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezési kérelem kereteit túllépve bírálta el, továbbá az általa, a jogvita eldöntése érdekében bizonyítandónak tartott tényekről, bizonyítási teherről tájékoztatást nem adott, az elsőfokú bíróság ítéletétől eltérő, új indokolással szemben ezért a jogorvoslatot kizárva, a jogorvoslathoz való jogot akadályozta. Sérelmesnek tartotta a beavatkozó másodfokú bíróságnak, az ügygondnok kirendeléséről szóló végzéssel, illetve a keresettel támadott taggyűlési határozat végrehajtásának felfüggesztéséről szóló határozattal kapcsolatos jogi álláspontját is. Állította, azt is, hogy a bizonyítékok okszerűtlen mérlegelésével állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a felperes kérte a perbeli taggyűlés megtartását megelőzően, annak elhalasztását. Utalt arra is, hogy a felperes erre vonatkozó előadását, az alperes nyilatkozata hiányában fogadta el bizonyítottként a bíróság.
A beavatkozó támadta a társasági szerződés IV/11. pontjának a másodfokú bíróság általi értelmezését is. Állította, hogy az említett kikötés érthetetlen, lehetetlen feltételt tartalmaz, és ezért semmis. Utalt arra, hogy az eljárt bíróságok az egyéb érdekeltségre vonatkozó kitétel értelmezéséről a feleket nem nyilatkoztatták.
A beavatkozó sérelmesnek tartotta, hogy a bíróság az első tárgyalásra az alperest szabályszerűen nem idézte meg. Az érdemi tárgyalás nélküli halasztás helyett, a felperes érdemi nyilatkozatainak megtételére lehetőséget adott.
Állította azt is, hogy a felperes kereseti kérelmén túlterjeszkedve hozták meg az eljárt bíróságok a döntésüket. A beavatkozó perben előterjesztett nyilatkozata ellenére, a felperes következetesen a 2006. évi Gt. szabályaira hivatkozással kérte a támadott határozat hatályon kívül helyezését.
A felperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján, és megállapította, hogy a támadott határozat nem jogszabálysértő.
A beavatkozó alaptalanul hivatkozott arra, hogy az alperes képviselethez való joga, a Pp. 66. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel sérült. Az alperes ügyvezetőjének megválasztásáról szóló, keresettel támadott taggyűlési határozat felfüggesztésére tekintettel, az alperes törvényes képviselő nélkül maradt. Az e határozathozatalt megelőzően adott meghatalmazások, függetlenül attól, hogy azokat a jogi képviselő az ügyvezető újraválasztását megelőző időpontban, vagy azt követően, de még a taggyűlési határozat felfüggesztését megelőzően kapta-e, a korábbi ügyvezetői megbízatás lejárta, illetve a felfüggesztés miatt hatálytalanná váltak. A Pp. 74. §-a értelmében, ha a jogi személynek nincs törvényes képviselője, részére ügygondnokot kell a peres eljárásban kirendelni. Az említettek miatt az alperes perbeli jogainak, illetve kötelezettségeinek gyakorlására ezért helye volt ügygondnok kirendelésének.
A jogerős ítélet meghozataláig az alperes nem igazolta, hogy szabályszerűen megválasztott cégjegyzékbe bejegyzett törvényes képviselővel rendelkezik. A másodfokú eljárás során beszerzett cégmásolattal a beavatkozó által becsatolt taggyűlési jegyzőkönyv, illetve a változás bejegyzési kérelem ellentétes adatokat tartalmaz. A cégmásolat szerint bejegyzés alatt álló, képviseletre jogosultként, 2007. május 27-ével a perbeli határozattal felfüggesztett beavatkozó, 2008. június 5-ével dr. L. E., illetve L. A. ügyvezetők nyertek feltüntetést. Ezzel szemben, a beavatkozó a tárgyaláson K. Z. ügyvezetővé választását kívánta igazolni. Az ellentétes bizonyítékokra tekintettel, a Ctv. 22. § (3) bekezdésének megsértésére a beavatkozó alaptalanul hivatkozott. Bizonyítani ugyanis nem tudta, hogy bejegyzés, illetve közzététel hiányában, a másodfokú bíróságnak az alperes törvényes képviselőjének személyét ismernie kellett.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint nem volt eljárásjogi akadálya annak sem, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét teljes terjedelmében felülbírálja. A beavatkozó ugyanis azt, a perbeli taggyűlési határozat meghozatalára vonatkozó szabályokra utalással is támadta.
A fellebbezésének 11. oldalán kitért arra is, hogy az ügyvezető megválasztásáról szóló határozatot a társasági szerződésbe ütközőnek sem lehet tekinteni. A törvényes működés érdekében halaszthatatlan volt az új ügyvezető megválasztása. Az "egyéb érdekeltség", mint kizáró ok a perbeli határozathozatal során nem volt figyelembe vehető.
A felperes keresetének tükrében, a beavatkozó és az alperes számára is egyértelmű volt, hogy a jogvita eldöntése során a szavazati jog gyakorlásának kérdése tisztázandó. A szavazati jog gyakorlásából való kizártságára, a társasági szerződésben írt "egyéb érdekeltségre", mint kizáró okra vonatkozó álláspontját a beavatkozó az elsőfokú eljárás során kifejtette. Jogsérelem ezért az ellenérdekű feleket nem érte amiatt, hogy a másodfokú bíróság a határozathozatalát megelőzően, a Pp. 3. § (3) bekezdésében foglaltak alapján, a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről külön tájékoztatást nem adott. A másodfokú bíróság által kifejtett, az elsőfokú bíróságtól eltérő indokolás ezért sem a beavatkozónak, sem az alperesnek az Alkotmány 57. § (5) bekezdésében biztosított jogorvoslati jogát nem sértette.
A másodfokú bíróság, a Pp. 215. §-a és a Pp. 3. § (2) bekezdése alapján, a felperes kereseti kérelmét annak tartalma szerint, a kereseti kérelem keretei között bírálta el. Határozatában egyértelműen rámutatott, a felperes azt sérelmezte, hogy az általa hatályon kívül helyezni kért taggyűlési határozat meghozatalára, a társasági szerződés IV/11. pontjában írt szabály megsértésével került sor. A másodfokú bíróságnak, a társasági szerződés értelmezésével, erről kellett döntenie.
A keresetlevélhez mellékelt és a cégbíróságnál található, azzal egyező hiteles társasági szerződés tartalma, a 2007. május 27-én tartott taggyűlési jegyzőkönyvben foglaltak alapján a bizonyítékokat okszerűen mérlegelve, helytállóan következtetett arra, amint azt a Pp. 221. § (1) bekezdésében foglaltak szerint ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a beavatkozó, a saját maga ügyvezetővé választásáról szóló döntéshozatal során a szavazati jogát, a társasági szerződés kizáró rendelkezése miatt nem gyakorolhatta. Érvényes határozatot e kérdésben nem hozhatott.
A Legfelsőbb Bíróság maradéktalanul egyetértett azzal a másodfokú bírósági állásponttal is, hogy az 1997. évi Gt. 9. § (1) bekezdése értelmében, az alperes társaság tagjai nem voltak elzárva attól, hogy a társasági szerződésükben, az 1997. évi Gt. 18. § (5) bekezdésében írtaknál szigorúbb előírásokat rögzítsenek. Joguk legyen ahhoz, hogy a szavazati jog gyakorlásából a tagot, egyéb érdekeltségére tekintettel kizárják.
A Legfelsőbb Bíróság egyetértett azzal is, hogy a társasági szerződésbeli kikötésre irányadó az 1988. évi Gt. 187. § (2) bekezdésének alkalmazása során kialakult jogértelmezés. Az említett jogszabály ugyanis szó szerint megegyezik a IV/11. pontban írtakkal. Helyesen ítélte úgy a másodfokú bíróság, hogy a tagot akkor kell egyéb okból érdekeltnek tekinteni, ha a hozandó döntés közvetlenül az ő személyét érinti. A beavatkozó önmaga ügyvezetővé választása ilyen döntés. Érvényesen ezért e kérdésben a maga szavazatával határozatot nem hozhatott. Az 1997. évi Gt. 48. § (2) bekezdése alapján emiatt helye volt a keresettel támadott határozat hatályon kívül helyezésének.
A beavatkozó az elsőfokú bíróság ítéletének meghozatalát megelőzően, amint arra fentiekben a Legfelsőbb Bíróság utalt, az egyéb érdekelt fogalmával kapcsolatos álláspontját a 2007. szeptember 5-én kelt beadványában, az elsőfokú eljárásban kifejtette. A Pp.133. §-ában foglalt szabályok megsértését ezért amiatt megállapítani nem lehet, hogy az elsőfokú bíróság a tárgyaláson e kitétel értelmezésére nézve nem intézett kérdést a felekhez. Az említett beadványt a tárgyaláson a felperes részére is kézbesítve, az iratokhoz csatolta, ezzel a per anyagává tette.
A Legfelsőbb Bíróság megállapította azt is, hogy amint arra a másodfokú bíróság is utalt: a jogvita érdemi elbírálására nem hatott ki, hogy a 2007. július 27-i tárgyaláson a keresettel támadott taggyűlési határozat felfüggesztését megelőzően, az elsőfokú bíróság már rendelkezett az ügygondnok kirendeléséről. A 2007. augusztus 13-án tartott következő tárgyaláson, a keresetlevél és az addig keletkezett valamennyi irat ismételt ismertetése után, az alperes taggyűlési határozat felfüggesztését megelőzően meghatalmazott képviselőjének módjában állt nyilatkozatot tennie. A Pp. 135. § (1) bekezdésében írt, az első tárgyalás megtartására vonatkozó szabályok megsértése ezért az érdemi elbírálásra nem hatott ki.
A Legfelsőbb Bíróság utal arra is, hogy a Pp. 254. §-a alapján a per folyamán hozott, olyan egyéb határozatok felülvizsgálatának van helye, amelyekkel szemben a fellebbezés nem kizárt, illetve amelyek külön fellebbezéssel nem támadhatók.
A jogvita eldöntése során alkalmazandó, 1997. évi Gt. 47. § (5) bekezdésében írtak szerint, a keresettel támadott taggyűlési határozat végrehajtásának felfüggesztését elrendelő végzéssel szemben nincs helye fellebbezésnek. Érdemben ezért e végzés a másodfokú, illetve a felülvizsgálati eljárás során sem volt vizsgálható.
Az alperes nevében eljáró, a beavatkozó, mint ügyvezető által korábban meghatalmazott jogi képviselő kizárásáról szóló 14. számú végzéssel kapcsolatos álláspontját a másodfokú bíróság ítéletének 10. oldalán kifejtette. Helytálló volt az a jogi következtetése, hogy a jogi képviselő részére meghatalmazást adó ügyvezető megválasztásáról szóló határozat felfüggesztése miatt, a jogi képviselő alperes nevében történő eljárásának kizárása indokolt volt. A Legfelsőbb Bíróság utal a megelőzően kifejtettekre. A beavatkozótól, mint ügyvezetőtől származó meghatalmazások részben a megbízatás lejártára, részben az ismételt megválasztásról szóló taggyűlési határozat felfüggesztésére tekintettel hatálytalanná váltak. Eljárási szabálysértés ezért e végzés meghozatalával összefüggésben sem volt megállapítható.
A Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság mindezekre tekintettel a jogszabályoknak megfelelő, az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással nem bíró, eljárási szabálysértés nélkül hozott jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Gfv.X.30.422/2008.)