adozona.hu
BH+ 2009.7.321
BH+ 2009.7.321
A korlátolt felelősségű társaság megismételt taggyűlése szabályszerű megtartásának és azon érvényes határozat hozatalának feltételei [1997. évi CXLIV. tv. (továbbiakban: 1997. évi Gt.) 151. § (3) bek., 153. § (3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A JNP. és L. I. tagok részvételével működő Sch. Kft. taggyűlését a bíróság, mint cégbíróság 2006. december 12. napjának 14 órájára hívta össze, a megismételt taggyűlés időpontját 2006. december 14. napjának 14 órájában jelölte meg. A taggyűlés napirendi pontját akként határozta meg az ügyvezető személyéről való döntés 2004. december 20-tól.
A kft. 2006. december 18-án 118. sorszám alatt változás bejegyzése iránti kérelmet terjesztett elő. A kérelem melléklete volt a megismételt taggyűlésként...
BH+ 2009.7.321 A korlátolt felelősségű társaság megismételt taggyűlése szabályszerű megtartásának és azon érvényes határozat hozatalának feltételei [1997. évi CXLIV. tv. (továbbiakban: 1997. évi Gt.) 151. § (3) bek., 153. § (3) bek.].
A JNP. és L. I. tagok részvételével működő Sch. Kft. taggyűlését a bíróság, mint cégbíróság 2006. december 12. napjának 14 órájára hívta össze, a megismételt taggyűlés időpontját 2006. december 14. napjának 14 órájában jelölte meg. A taggyűlés napirendi pontját akként határozta meg az ügyvezető személyéről való döntés 2004. december 20-tól.A kft. 2006. december 18-án 118. sorszám alatt változás bejegyzése iránti kérelmet terjesztett elő. A kérelem melléklete volt a megismételt taggyűlésként megjelölt, 2006. december 14. napján készült taggyűlés jegyzőkönyv. E szerint 1/2006. szám alatt a taggyűlés 2004. december 20. napjától 2006. december 31. napjáig L. I.-t választotta meg a társaság ügyvezetőjének. A társaság a 2/2006. számú határozat szerint elhatározta 2006. december 31-ei fordulónappal a társaság végelszámolását, és a 3/2006. számú határozat végelszámolónak L. I.-t jelölte ki. A taggyűlési jegyzőkönyvben írtak szerint a taggyűlés a JNP. nevében megjelent ifj. L. I. J. képviseleti jogosultságát nem ismerte el.
A JNP. ifj. L. I. J. meghatalmazása alapján eljáró jogi képviselője törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett, vitatta a bejegyezni kért taggyűlési határozatok jogszerűségét.
Az egyesített eljárásban a bíróság, mint cégbíróság 2008. január 9-én kelt végzésével a törvényességi felügyeleti kérelemnek helyt adott és a 2006. december 18-án benyújtott változás bejegyzése iránti kérelmet elutasította. Végzése indokolásában többek között kifejtette, a 2006. december 14. napján tartott taggyűlésen a JNP. képviseletében eljáró ifj. L. I. J. képviseleti jogosultságát a másik tag alaptalanul vitatta, így a tag részvételét a taggyűlésen jogszabályba ütköző módon akadályozta meg. A taggyűlés napirendi pontjának kiegészítése is csak akkor tekinthető jogszerűnek, ha az megfelel a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. tv. (1997. évi Gt.) 153. § (3) bekezdésében írtaknak. Jelen esetben a hivatkozott jogszabályi feltétel teljesülése nem igazolt, de annak megléte esetén sem lenne megállapítható a taggyűlés megtartásának szabályszerűsége az 1997. évi Gt. 151. § (1) bekezdésében biztosított jogosultság megsértése miatt. A végelszámolás elhatározása a társasági szerződés módosítását igényli, az ezt tartalmazó taggyűlési jegyzőkönyvet ügyvédi ellenjegyzéssel nem látták el, a jegyzőkönyvben írtak tartalmilag sem felelnek meg a jogszabályi követelményeknek, a 2007. március 6-án kelt társasági szerződés módosítás az egyik tag aláírásának hiányában az 1997. évi Gt. 159. § (1) bekezdésébe, illetve 168. §-ába ütközik.
Az ítélőtábla 2008. június 12-én kelt végzésével L. I. tag 144. sorszám alatt benyújtott fellebbezését hivatalból elutasította. Az elsőfokú bíróság végzését részben megváltoztatta, a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmet elutasította, egyebekben, vagyis a változás bejegyzési kérelmet elutasító végzési rendelkezést helybenhagyta. A változás bejegyzési kérelemmel kapcsolatosan kifejtette, az elsőfokú bíróság helytállóan észlelte a bejegyzési kérelem hiányosságait. A cégnyilvánosságról, a bírósági eljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. tv. (Ctv.) 46. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően eljárva rendelte el a hiánypótlást és helytállóan állapította meg annak hiányos teljesítését. Az 1997. évi Gt. 159. § (1) bekezdése értelmében a társasági szerződés módosításához a taggyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges, ahogy a Gt. 168. §-a szerint a társaság megszűnésének elhatározásához is. Ugyanakkor a 2006. december 14-ei közgyűlésen csak az 50%-os tulajdonrésszel rendelkező L. I. tag vett részt és kizárólag a nevezett aláírása szerepel a 2007. március 6-án kelt társasági szerződésmódosításon, így a változás bejegyzési kérelem alapjául szolgáló okiratok nem felelnek meg a Ctv. 1. sz. melléklet I.1. a) és b) pontjában írtaknak.
A bejegyzést kérő felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzésnek a változás bejegyzési kérelmet elutasító rendelkezését támadta, annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság végzésének e körben történő megváltoztatását, a cégbíróságnak a változás bejegyzésére történő utasítását kérte. Felülvizsgálati kérelmében előadta, a cégbíróságnak a taggyűlés összehívásáról szóló végzése jogszabálysértő volt, de a végzés fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett. A társaság tagja L. I. jogi képviselője az 1997. évi Gt. 153. § (3) bekezdésében megjelölt határidőn belül a másik félhez és a társasághoz intézett nyilatkozatában közölte, a taggyűlés napirendjének kiegészítésére vonatkozó javaslatát. A jogi képviselő ezt a közlést a taggyűlést összehívó végzésben a másik tag képviselőjeként a végzés fejrészében megjelölt jogi képviselőnek küldte meg. A 2006. december 14-én 14 órára összehívott taggyűlés megismételt taggyűlés volt, a megismételt taggyűlésen nem kell a tagok többségének jelen lennie, és nem szükséges, hogy a leadható össz-szavazatszám arányában hozzák meg minősített szótöbbséggel a határozatokat.
A törvényességi felügyeleti kérelmet előterjesztő a jogerős végzés hatályában történő fenntartását indítványozta. Nyilatkozata azonban a később kifejtettekre tekintettel nem volt figyelembe vehető jelen eljárásban.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzésnek felülvizsgálati kérelemmel nem támadott rendelkezéseit nem érintette, felülvizsgálni kért rendelkezéseit, kizárólag a L. I. által előterjesztett bejegyzési kérelem tárgyában hozott jogerős határozatot támadó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és megállapította, hogy a jogerős végzés érdemben nem jogszabálysértő.
A Legfelsőbb Bíróság rögzíti, hogy az adott ügyben, a másik tag törvényességi felügyeleti kérelme törvényességi felügyeleti hatáskör hiányában a cégbíróság által érdemben nem volt vizsgálható a Ctv. 74. §-a (3) bekezdésében foglaltakra tekintettel. A törvényességi felügyeleti eljárás során keletkezett iratok jelen eljárásban nem voltak figyelembe vehetőek. Ezért a Legfelsőbb Bíróságnak azt kellett vizsgálnia, hogy az L. I. által benyújtott változás bejegyzési kérelem és annak mellékletei alapján jogszerű volt-e a változás bejegyzési kérelem elutasítása. Jelen eljárás során csak a 118. sorszámú bejegyzési kérelem kapcsán keletkezett iratokat vehette figyelembe, a később, az ifj. L. I. által benyújtott bejegyzési kérelem mellékleteit nem.
A bejegyzési kérelem alapjául szolgáló taggyűlési határozatokat hozó taggyűlést a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörében hívta össze. Ez többek között a 2006. december 14-ei taggyűlési jegyzőkönyvből is megállapítható. A cégbíróság taggyűlést összehívó végzése nem tüntette fel a végelszámolás elhatározásának, illetve a végelszámoló személyének megválasztására vonatkozó kérdéseket napirendi pontként. Ebből következően a 2006. december 14-ei megismételtnek nevezett taggyűlés egyrészt olyan kérdésekben határozott, melyek nem szerepeltek a cégbíróság taggyűlést összehívó végzésében napirendi pontként, másrészt a cégbírósági végzésben szereplő napirendi kérdésben döntött.
A bejegyzést kérő hivatkozott arra, hogy a 2006. december 14-ei taggyűlés megismételt taggyűlés volt és ez szerepel a jegyzőkönyvben is. A cégbíróság hiánypótló felhívására a bejegyzést kérő csatolta a 2006. december 12-ei taggyűlésről felvett jegyzőkönyvet, ez azonban nem igazolja az első taggyűlésnek az 1997. évi Gt. szabályainak megfelelő megtartását. A bejegyzést kérő által csatolt jegyzőkönyv szerint ugyanis: "L. I. ügyvezető és tag a jegyzőkönyv számára rögzíti, hogy a mai napon kitűzött taggyűlésen más halaszthatatlan elfoglaltsága miatt nem tudott megjelenni, így a Sch. Kft. taggyűlése határozatképtelen." A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint L. I. azon túlmenően, hogy magát ügyvezetőnek minősíti, holott a taggyűlés napirendjén épp e kérdés eldöntése szerepelt, nem állapíthatta meg, hogy a taggyűlés határozatképtelen, ha azon nem vett részt, így nem lehetett tudomása arról, hogy a másik tag a megjelölt időpontban megjelent-e. Ezért tehát a hiánypótlási felhívásra csatolt taggyűlési jegyzőkönyv alapján nem állapítható meg az, hogy a 2006. december 14-én megtartott taggyűlés ifj. L. I. - a L. I. által becsatolt iratok szerinti - távolléte mellett az 1997. évi Gt. szabályai szerint megtartott megismételt taggyűlés volt. Azt ugyanis - annak igazolása hiányában - szabályszerűen megtartott taggyűlés nem előzte meg.
Ebből pedig az következik, hogy a 2006. december 14-én megtartott taggyűlés tekintetében nem irányadóak az 1997. évi Gt. 151. §-ának (3) bekezdésében írtak. Ezért a 2006. december 14-i taggyűlésen ahhoz, hogy érvényes taggyűlési határozatot tudjanak hozni, mindkét tagnak jelen kellett volna lennie, és ezen túlmenően egyikük sem tiltakozhatott volna sem a taggyűlés megtartása ellen, sem az adott napirendi kérdések megtárgyalása tekintetében.
A fent kifejtettekre tekintettel az ügy érdemi elbírálását nem befolyásolta, hogy az új (a cégbíróság által meghatározott napirendi ponton kívüli) napi rendi pontokról történt értesítés során nem az 1997. évi Gt. 153. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően járt el L. I., ahogy arra az elsőfokú bíróság helyesen rámutatott. L. I-nak ugyanis a másik tagot és nem annak a korábbi eljárásban szereplő jogi képviselőjét kellett volna értesítenie a felvenni kívánt napirendi pontokról. Nincs ügydöntő jelentősége továbbá annak sem, hogy az 1997. évi Gt. 159. § (1) és 168. §-át nem helyesen értelmezte a másodfokú bíróság. Kft. esetén ugyanis nem a társaságnál leadható valamennyi szavazat függvényében, hanem a jelenlevő tagok szavazatainak függvényében kell vizsgálni, hogy az adott határozat meghozatalánál a szükséges szótöbbség meg volt-e.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben a Fővárosi Ítélőtábla végzését, bár részben eltérő indokokkal a Pp. 275. § (3) bekezdésében foglaltak alkalmazásával hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Gfv.X.30.010/2009.)