adozona.hu
BH+ 2009.6.271
BH+ 2009.6.271
A francia közjegyző által hitelesített aláírási címpéldány felülhitelesítése, "Apostille"-al ellátása hiányában sincs akadálya a cégjegyzésre jogosult cégjegyzékbe való bejegyzésének [2006. évi V. tv. (továbbiakban: Ctv.) 9. § (1) bek., 32. § (1) bek., az 1982. évi 3. tvr.-rel kihirdetett a Magyar Népköztársaság és a Francia Köztársaság közötti jogsegélyegyezmény 16 cikke, 17. cikk (1) és (2) bek., az 1973. évi 11. tvr.-rel kihirdetett Hágai Egyezmény 3. és 4. cikke].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
2007. június 22-én a cég - egyéb változások mellett - R. W. S. igazgatósági tag képviseleti jogának bejegyzését kérte. A cégbíróság felhívására, az említett igazgatósági tag francia nyelvű közjegyzői záradékkal ellátott aláírási címpéldányának diplomáciai, illetve konzuli felülhitelesítéssel ellátott példányának becsatolásától elzárkózott.
A cégbíróság végzésével az R. W. S. igazgatósági tag képviseleti jogának bejegyzése iránti kérelmet elutasította, az azzal egyidejűleg bejelentett többi a...
BH+ 2009.6.271 A francia közjegyző által hitelesített aláírási címpéldány felülhitelesítése, "Apostille"-al ellátása hiányában sincs akadálya a cégjegyzésre jogosult cégjegyzékbe való bejegyzésének [2006. évi V. tv. (továbbiakban: Ctv.) 9. § (1) bek., 32. § (1) bek., az 1982. évi 3. tvr.-rel kihirdetett a Magyar Népköztársaság és a Francia Köztársaság közötti jogsegélyegyezmény 16 cikke, 17. cikk (1) és (2) bek., az 1973. évi 11. tvr.-rel kihirdetett Hágai Egyezmény 3. és 4. cikke].
2007. június 22-én a cég - egyéb változások mellett - R. W. S. igazgatósági tag képviseleti jogának bejegyzését kérte. A cégbíróság felhívására, az említett igazgatósági tag francia nyelvű közjegyzői záradékkal ellátott aláírási címpéldányának diplomáciai, illetve konzuli felülhitelesítéssel ellátott példányának becsatolásától elzárkózott.A cégbíróság végzésével az R. W. S. igazgatósági tag képviseleti jogának bejegyzése iránti kérelmet elutasította, az azzal egyidejűleg bejelentett többi adatváltozást bejegyezni rendelte.
Az elutasításról szóló rendelkezését a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 46. § (5) bekezdésére utalással, a hiánypótlási kötelezettség elmulasztásával indokolta. Kifejtette, hogy az 1973. évi 11. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, 1961. október 5. napján kelt Egyezmény (a továbbiakban: Hágai Egyezmény) 3., illetve 4. cikkében előírtak alapján a cég által becsatolt aláírási címpéldány sem megfelelő hitelesítő záradékkal, sem az arra illetékes hatóság tanúsítványával (Apostille) nem rendelkezik. Hiteles aláírási címpéldány hiányában ezért a bejelentett igazgatósági tag képviseleti jogának bejegyzésére nincs mód.
A cég fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzésének fellebbezéssel nem érintett részét nem érintette, fellebbezett rendelkezését helybenhagyta.
Határozatának indokolásában kifejtette, hogy a Ctv. 32. § (1) bekezdése értelmében a cégbejegyzési eljárásra a Pp.</a> szabályai az irányadók. A Ctv. 1. számú mellékletének I/7/c. pontja szerint a bejegyzési kérelemhez mellékelni kell a cég képviselőjének hiteles cégaláírási nyilatkozatát. A Ctv. 9. § (1) bekezdése kimondja, hogy a hiteles cégaláírási nyilatkozat a közjegyzői aláírás- hitelesítéssel ellátott címpéldány, olyan magánokirat, amelyet közjegyző előtt kell aláírni. A Pp. 198. § b) pontja értelmében a külföldön kiállított magánokiratokat a kiállítás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóságnak hitelesítenie kell ahhoz, hogy a Pp. 196., illetve 197. §-ában foglaltak alapján teljes bizonyító erejű okiratokká váljanak.
Rámutatott azonban a másodfokú bíróság arra, hogy a felülhitelesítés mellőzhető, ha azt nemzetközi szerződés lehetővé teszi. Ilyen nemzetközi szerződés a Hágai Egyezmény, amelynek 3. cikke értelmében felülhitelesítésre nem volt szükség. A 4. cikk alapján azonban szükséges és elegendő lett volna a vitatott cégaláírási nyilatkozat tanúsítvánnyal (Apostille) ellátása. Ez igazolta volna a párizsi közjegyző aláírásának, pecsétjének, illetve bélyegző lenyomatának valódiságát.
A másodfokú bíróság kifejtette azt is, hogy a fellebbező fél által a fellebbezésben hivatkozott és az 1982. évi 3. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a Magyar Népköztársaság és a Francia Köztársaság között Budapesten az 1980. évi július 31. napján aláírt, a polgári és a családjogi jogsegélyről, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a bűnügyi jogsegélyről és a kiadatásról szóló szerződés 26. cikke nem volt alkalmazandó. Ez ugyanis a két állam egyikében végrehajtható hiteles okiratok végrehajthatóságáról rendelkezik abban az esetben, ha azok megfelelnek a hitelesség feltételeinek abban az államban, amelyben készültek. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az említett jogsegély egyezmény egyik szerződő állam területén kiállított és a másik szerződő állam területén felhasználásra kerülő közokiratok alakszerűségének követelményét azonban nem érinti.
Helytállónak tartotta ezért az elsőfokú eljárás során elrendelt hiánypótlást, és a hiánypótlás elmulasztása miatt hozott, a változás bejegyzése iránti kérelem részbeni elutasításáról szóló rendelkezést.
A cég a jogerős végzéssel szemben felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Kérte annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság végzésének részbeni megváltoztatását, és R. W. S. igazgatósági tag képviseleti joga bejegyzésének elrendelését. Állította, hogy a támadott határozat a Francia Köztársasággal kötött jogsegélyegyezmény 16., 17. és 26. cikkét sérti. A 16. cikk ugyanis kimondja, hogy az egyik állam területén, a saját jogszabályai szerint kiállított hiteles okiratok a másik állam területén ugyanazzal a bizonyító erővel rendelkeznek, mint a másik állam területén kiállított megfelelő okiratok. A 17. cikk (1) bekezdése értelmében pedig, a hivatalos záradékkal ellátott magánokiratokat a másik állam területén való bemutatásakor nem szükséges felülhitelesítéssel, tanúsítvánnyal, vagy bármely más, ezekkel egyenértékű alakisággal ellátni. A cég hangsúlyozta azt is, hogy a Hágai Egyezmény 3. cikkének (2) bekezdése szerint a külföldi okiratokon, az egyezményt aláíró, részes államok a hatóság tanúsítványát sem követelhetik meg, ha két vagy több szerződő állam közötti megállapodás ezt az alakiságot sem kívánja meg.
A Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság a jogerős végzést a Ctv. 32. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül. Megállapította, hogy a támadott határozat az alábbiakra tekintettel jogszabálysértő.
Helytállóan hivatkozott a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél arra, hogy a Hágai Egyezmény 3. cikk második bekezdése, illetve a Francia Köztársasággal kötött jogsegélyegyezmény 16. cikke, valamint 17. cikk (1) bekezdése értelmében a francia közjegyző által hitelesített aláírási címpéldány felülhitelesítése, illetve "Apostille"-al való ellátása nem volt szükséges.
A Francia Köztársasággal kötött jogsegélyegyezmény 17. cikk második bekezdése kimondja, hogy a felhasználandó okiratokat úgy kell megszerkeszteni, hogy azok hitelessége kitűnjék. El kell látni a kiadásra jogosult hatóság képviselőjének aláírásával és pecsétjével. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a becsatolt aláírási címpéldány az idézett előírásoknak megfelelt. Az okiraton szereplő hitelesítési záradékot jegyző személye, szárazbélyegzője alapján beazonosítható. Az aláírási címpéldány hitelességének hiányára hivatkozással alaptalanul utasították el ezért az eljárt bíróságok, a bejelentett igazgatósági tag képviseleti jogának cégjegyzékbe való bejegyzése iránt előterjesztett kérelmet.
A Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság emiatt a Pp. 275. § (4) bekezdésében írtak alapján a jogerős végzést hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, és a cégbíróságot felhívta a bejegyzés elrendelésére. (Legf.Bír. Gfv.X.30.350/2008.)