adozona.hu
MBH 2009.05.258
MBH 2009.05.258
- Ha a társasági határozat felülvizsgálata iránt folyamatban lévő perben a felperest mint az alperesi társaság egyetlen vezető tisztségviselőjét bejegyzik a cégjegyzékbe, az alperes részére ügygondnokot kell kirendelni. [2006. évi IV. tv. (Gt.) 46. § (1) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes az elsőfokú bíróságra 2006. december 4-én benyújtott keresetében kérte az 1/2006. (VIII. 29.) számú - ügyvezetői visszahívásáról rendelkező - taggyűlési határozat hatályon kívül helyezését, figyelemmel arra, hogy a taggyűlés összehívása nem volt szabályszerű.
Az alperes a 2008. január 23-án tartott tárgyaláson kérte a kereset elutasítását, érdemben arra hivatkozással, hogy a felperes a keresetlevél benyújtásakor már nem volt olyan helyzetben, hogy felperesként ilyen jellegű eljá...
MBH 2009.05.258 - Ha a társasági határozat felülvizsgálata iránt folyamatban lévő perben a felperest mint az alperesi társaság egyetlen vezető tisztségviselőjét bejegyzik a cégjegyzékbe, az alperes részére ügygondnokot kell kirendelni.
A felperes az elsőfokú bíróságra 2006. december 4-én benyújtott keresetében kérte az 1/2006. (VIII. 29.) számú - ügyvezetői visszahívásáról rendelkező - taggyűlési határozat hatályon kívül helyezését, figyelemmel arra, hogy a taggyűlés összehívása nem volt szabályszerű.Az alperes a 2008. január 23-án tartott tárgyaláson kérte a kereset elutasítását, érdemben arra hivatkozással, hogy a felperes a keresetlevél benyújtásakor már nem volt olyan helyzetben, hogy felperesként ilyen jellegű eljárást kezdeményezzen, mivel 2006. október 11-én üzletrész ajándékozási szerződéssel a tulajdonában volt üzletrészt Sz. Szabolcsnak ajándékozta. Ezzel az ajándékozási ügylettel kapcsolatban a Budapest XVIII-XIX. Kerületi Bíróságon per van folyamatban.
Ugyanezen a tárgyaláson a felperes jogi képviselője felmutatta és bejelentette, hogy a 2007. december 18-i állapot szerint a felperes van bejegyezve a cégnyilvántartásba ügyvezetőként.
Ezt követően az alperesi jogi képviselő kérte a jelen per tárgyalásának a felfüggesztését arra tekintettel, hogy törvényességi felügyeleti eljárást fog kezdeményezni a céggel szemben, és ennek eredményétől függ a jelen per elbírálása is.
A felperes személyesen ezen a tárgyaláson előadta, hogy az alperes jogi képviselő által hivatkozott ajándékozási szerződés felbontásra került, azok a cégbírósághoz nem kerültek benyújtásra.
Az elsőfokú bíróság felhívására a felperes 10. sorszám alatt csatolta a 2007. szeptember 13-i társasági szerződés módosításával összefüggő okiratokat.
A 2008. július 7-én tartott tárgyaláson S. Henrik beavatkozás iránti kérelmet terjesztett elő, mivel a cégnyilvántartás szerint az alperesnek már nem képviselője. Előadta, hogy 2008. februárjában törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményeztek a cégbíróságnál, illetőleg feljelentést tettek az V. Kerületi Rendőrkapitányságon, az általa hivatkozott iratokat eredeti példányban felmutatta, illetőleg annak másolatát a jegyzőkönyvhöz csatolta. Előadta, hogy a beavatkozni szándékozó S. Henriknek az az álláspontja, hogy jogszerűtlen és törvénytelen a leváltása. Álláspontja szerint így nem tisztázott, hogy pontosan milyen felhatalmazás alapján ki áll perben, illetőleg mi a képviseleti jogosultsága, továbbá, hogy jogszerűtlenül került-e leváltásra a korábbi törvényes képviselő. Mindezekre tekintettel az alperesi képviselő továbbra is kérte a jelen per tárgyalásának a felfüggesztését az általuk indítványozott két eljárásra tekintettel.
Az elsőfokú bíróság a I. számú végzésével S. Henriknek az alperes pernyertessége előmozdítása érdekében történő beavatkozását megengedte azzal, hogy a végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
A felperes jogi képviselője ezt követően előadta, hogy a perbeli helyzetre tekintettel a felperes el kíván állni a keresetétől, amire személyesen fog nyilatkozni. Tudomása szerint a felperes mint a társaság jelenlegi törvényes képviselője az alperesi jogi képviselőtől megvonta valamennyi képviseleti jogosultságát, ilyen körülmények között ez a per lezárható.
Az alperesi jogi képviselő álláspontja szerint a felperes mint természetes személy, illetőleg az alperes mint jogi személy képviselete nem lehet azonos és ez úgy állhatott csak elő, hogy valamifajta jogszabálysértés történt, erre tekintettel indították meg a két eljárást. A korábbi törvényes képviselő, a jelenlegi beavatkozó, az elmúlt tárgyaláson szerzett tudomást arról, hogy képviseleti jogosultsága megszűnt. E vonatkozásban csak a nyomozás, illetőleg a törvényességi felügyeleti eljárás hozhat megnyugtató eredményt, és ezért azok az eljárások szoros összefüggésben vannak a jelen perrel. Ilyen körülmények között álláspontja szerint a tárgyalás felfüggesztésének van helye.
A Fővárosi Bíróság 11-II. sorszámú végzésével a jelen per tárgyalását a Budapesti V. Kerületi Rendőrkapitányság előtt 537/2008.bü. számú nyomozás, illetőleg büntetőeljárás, valamint a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság előtt Cgt.01-08-001224 szám alatt folyamatban lévő törvényességi felügyeleti eljárás befejezéséig felfüggesztette.
Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú eljárás alatt 2008. január 28-án a felperes bejelentette, majd a későbbiekben okiratokkal igazolta azt, hogy időközben a társaság törvényes képviseletét megszerezte, míg a korábbi törvényes képviselőtől ezen jogosultságát megvonták. Ilyen körülmények között a perben az a helyzet állt elő, hogy a felperes mint természetes személy és mint az alperesi társaság törvényes képviselője van jelen a perben. Az alperesi társaság, illetőleg a korábbi törvényes képviselő mint a perben beavatkozó előadták azt, hogy ez a helyzet a társasággal kapcsolatosan kizárólag jogszabály ellenére jöhetett létre. Mivel az alperesi társaság képviselete a fentiekre tekintettel vitatott, ezért a Pp. 152. § (1) és (2) bekezdései alapján a jelen per tárgyalását felfüggesztette.
A felfüggesztést elrendelő végzés ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezésével a bíróságnak az eljárás folytatására történő utasítását.
Arra hivatkozott, hogy a per felfüggesztését a perbe az alperes pernyertessége érdekében beavatkozó S. Henrik jogi képviselője kezdeményezte. A felfüggesztés indokául előadottakkal szemben tény az, hogy a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság a 2007. október 19-én hozott és jogerőre emelkedett végzésével 2007. szeptember 13-i hatállyal bejegyezte a cégjegyzékbe. A cégjegyzék által tanúsított adatok közhitelesek, azokat felülbírálni a perbeli bíróságnak sincs joga. A perbeli bíróság ezért jogot sértett akkor, amikor az alperesi oldalon beavatkozó S. Henrik kérelmének helyt adott és a peres eljárást a közhiteles cégjegyzékbe bejegyzett adatokat (a törvényesen bejegyzett ügyvezető személyét) el nem fogadva, felfüggesztette.
Az alperes és a beavatkozó a felperes fellebbezésére észrevételt nem terjesztett elő.
A felperes fellebbezését annyiban megalapozottnak találta a Fővárosi Ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság eljárási szabálysértést követett el, amikor a per tárgyalását a beavatkozó által indított büntetőeljárás, illetőleg törvényességi felügyeleti eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.
A Pp. 152. § (1) bekezdése alapján, ha a per eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás büntető bírói vagy államigazgatási hatáskörbe tartozik, a bíróság a per tárgyalását ennek az eljárásnak a jogerős befejezéséig felfüggesztheti. A (2) bekezdés pedig azt mondja ki, hogy a bíróság a tárgyalást akkor is felfüggesztheti, ha a per eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában más polgári per vagy a bíróság hatáskörébe tartozó más polgári eljárás már folyamatban van.
A jogszabályi rendelkezésekből következően a tárgyalás felfüggesztésére kizárólag akkor kerülhet sor, ha a per eldöntése előzetes kérdés elbírálásától függ és erről büntetőeljárás, illetőleg törvényességi felügyeleti eljárás során kell határozni.
Jelen esetben a tárgyalás felfüggesztésére azért került sor, mert a jelen eljárás alatt a felperes lett a cégjegyzékbe alperesi törvényes képviselőként bejegyezve.
A beavatkozó 2008. február 12-én azért tett feljelentést ismeretlen tettes ellen, mert állítása szerint az aláírása meghamisításával készült tértivevényt arra használták fel, hogy az alperesi társaság ügyvezetéséről 2007. szeptember 13-án le tudják váltani, illetőleg nélküle tartsanak taggyűlést, ahol egyrészt határozatokat hoztak, másrészt új tagot vettek fel a társaságba.
A beavatkozó a törvényességi felügyeleti eljárást a társasággal szemben azért kezdeményezte, mert álláspontja szerint a cégbíróság olyan taggyűlésen (2007. szeptember 13.) hozott határozatokkal elfogadott változások bejegyzéséről rendelkezett a 44. sorszámú végzésében, amely taggyűlés nem került szabályszerűen összehívásra, az arra történt meghívását bűncselekmény elkövetése útján létrejött okirati bizonyítékokkal igazolták, ezért a taggyűlés megtartására érvényesen nem kerülhetett sor. Az ott hozott határozatok is érvénytelenek, az eredeti állapot helyreállításának van helye.
A felperes az általa benyújtott keresetben a 2006. augusztus 29-én tartott taggyűlésen hozott határozat hatályon kívül helyezését kérte, amikor a cégjegyzék szerint az alperesi beavatkozó volt az alperesi társaság törvényes képviselője. A keresettel támadott taggyűlésen hozott határozat azonban semmilyen összefüggésben nincs az alperesi beavatkozó által a büntetőeljárásban és törvényességi felügyeleti eljárásban támadott taggyűlési határozattal. Az azon eljárások során hozott döntések nem előkérdései a jelen per elbírálásának, azaz annak, hogy a 2006. augusztus 29-i taggyűlésen hozott határozat kellő alappal támadható-e.
A társaság a 2006. évi IV. törvény hatálya alá helyezkedett, ezért rá vonatkozóan az abban foglalt szabályokat kell alkalmazni.
A Gt. 46. § (1) bekezdése kimondja, hogy ha a felülvizsgálatot a gazdasági társaság vezető tisztségviselője kezdeményezi és a gazdasági társaságnak nincs olyan vezető tisztségviselője, aki a társaságot képviselhetné a perben, a társaságot a felügyelőbizottság által kijelölt felügyelőbizottsági tag képviseli. Ha a gazdasági társaságnak nincs felügyelőbizottsága vagy a felügyelőbizottság valamennyi tagja felperesként perben áll, a bíróság a társaság képviseletére ügygondnokot rendel ki.
A keresetlevél benyújtásakor a felperes a társaságnak tagja volt. A cégmásolat szerint 2006. augusztus 29-től az alperesi beavatkozó volt az alperes önálló képviseletre jogosult vezető tisztségviselője. A jelen elsőfokú eljárás alatt került sor annak bejegyzésére, hogy 2007. szeptember 13-tól a felperes az alperesi társaság önálló képviseletére jogosult vezető tisztségviselője. A társaságnak a keresetlevél benyújtásakor sem volt és jelenleg sincs másik vezető tisztségviselője.
Mivel a társaság szervezeti képviseletére a vezető tisztségviselő a jogosult, ezért a fenti törvény kimondja, hogy ha a határozat felülvizsgálatát a társaság vezető tisztségviselője kérte és a társaságnak nincs más vezető tisztségviselője, aki a perben képviselőként eljárhatna, úgy ha a társaságnál van felügyelőbizottság, akkor valamelyik felügyelőbizottsági tag jár el a társaság képviseletében, ha pedig nincs felügyelőbizottság vagy valamennyi tagja felperesként perben áll, úgy a társaság képviseletét a bíróság által kirendelt ügygondnoknak kell ellátnia.
A jelen pert az a felperes indította, aki az eljárás alatt egyúttal az alperesi társaság törvényes képviselője is lett, ezért a kötelező jogszabályi rendelkezésnek megfelelően kellett volna eljárnia az elsőfokú bíróságnak az alperesi társaság törvényes képviseletével kapcsolatban.
A fentiekre tekintettel az elsőfokú bíróság jogszabálysértően járt el, amikor az alperes részére nem ügygondnokot rendelt ki, hanem a per tárgyalása felfüggesztéséről rendelkezett. Sem a büntető eljárásban, sem a törvényességi felügyeleti eljárásban nem születhet olyan döntés, amely a jelen per elbírálása körében előzetes kérdésnek minősülne. Az sem minősülhet előzetes kérdésnek, amit jogszabály rendez, mert ilyenkor a jogszabályi rendelkezésnek megfelelően kell eljárni.
A fentiekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a alapján alkalmazandó Pp. 252. § (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot az eljárás folytatására utasította.
Meghagyja a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságnak, hogy az eljárás folytatása körében elsődlegesen - figyelemmel a felperes jogi képviselőjének nyilatkozatára - azt tisztázza, hogy a jelen per tárgyalását kívánja-e, vagy eláll a keresetétől. Mivel érdemi ellenkérelem előterjesztésére már sor került, ezért nem mellőzhető a Gt. 46. § (1) bekezdése alapján az alperes részére ügygondnok kirendelése. Az elsőfokú bíróságnak így az eljárását az alperes részére kirendelt ügygondnok képviseletével kell folytatnia a felperes nyilatkozatától függően.
Határozata jellegére tekintettel a másodfokú bíróság a Pp. 259. §-a alapján alkalmazandó Pp. 252. § (4) bekezdése alapján csak megállapította a felperesnek az elsőfokú eljárás során felmerült költségét azzal, hogy annak viseléséről az elsőfokú bíróságnak kell az eljárást befejező érdemi határozatában döntenie. A megállapított perköltségből 12.000,- Ft a felperes által lerótt másodfokú eljárási illeték összege és 7.500,- Ft - az áfát is tartalmazó - másodfokú ügyvédi munkadíj.
(Fővárosi Bíróság P.25.209/2006/11-II.
Fővárosi Ítélőtábla Gpkf.44.836/2008/4.)