adozona.hu
MBH 2009.05.257
MBH 2009.05.257
- Kérelemre indult törvényességi felügyeleti eljárásban a kérelmezett cég nevében joghatályos nyilatkozatot csak a vezető tisztségviselő tehet. - Ha a cég részére postai úton nem kézbesíthető a kérelem, akkor a Cégközlönyben kell közzétenni a cégbíróság - törvényes működés helyreállítására irányuló - felhívást tartalmazó végzésével együtt. [2006. évi V. tv. (Ctv.) 75. § (1) bek., 72. § (6) bek., 77. § (6) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cégjegyzékbe 2002. augusztus 9-én bejegyzett M. Kft. tagjai a kérelmező és a fellebbezést előterjesztő V. Bt. Bejegyzett ügyvezetői önálló képviseleti joggal Ronan C. és L. Nóra.
A kérelmező a 2007. december 11. napján benyújtott kérelmében a 2006. évi V. törvény (Ctv.) 77. § (1) bekezdés c) és 74. § (1) bekezdés d) pontja alapján kérte, hogy a kérelmezett törvényes működésének helyreállítása érdekében a cégbíróság a Ctv. 81. § (1) bekezdés d) pontja alapján hívja össze a társaság taggyű...
MBH 2009.05.257 - Kérelemre indult törvényességi felügyeleti eljárásban a kérelmezett cég nevében joghatályos nyilatkozatot csak a vezető tisztségviselő tehet.
- Ha a cég részére postai úton nem kézbesíthető a kérelem, akkor a Cégközlönyben kell közzétenni a cégbíróság - törvényes működés helyreállítására irányuló - felhívást tartalmazó végzésével együtt.
A cégjegyzékbe 2002. augusztus 9-én bejegyzett M. Kft. tagjai a kérelmező és a fellebbezést előterjesztő V. Bt. Bejegyzett ügyvezetői önálló képviseleti joggal Ronan C. és L. Nóra.A kérelmező a 2007. december 11. napján benyújtott kérelmében a 2006. évi V. törvény (Ctv.) 77. § (1) bekezdés c) és 74. § (1) bekezdés d) pontja alapján kérte, hogy a kérelmezett törvényes működésének helyreállítása érdekében a cégbíróság a Ctv. 81. § (1) bekezdés d) pontja alapján hívja össze a társaság taggyűlését a kérelmező jogi képviselőjének címére, vagy bármely más címre, amely a taggyűlés megtartására alkalmas. Kérte, hogy napirendként az ügyvezető megválasztását és a székhely megváltoztatását határozza meg.
Arra hivatkozott, hogy a bejegyzett ügyvezetők megbízatása 2007. július 23-án lejárt. A kérelmező a társaság többségi tulajdonosa, akinek szavazatával azóta már többször is választottak új ügyvezetőket, azonban a társaság másik tagja minden esetben az erről szóló határozatok bírósági felülvizsgálatát kérte, ezért az új ügyvezetők bejegyzésére irányuló változásbejegyzési eljárásokat a cégbíróság erre tekintettel felfüggesztette. Mindezek alapján alappal valószínűsíthető, hogy a társaságnak még évekig nem lesz bejegyzett ügyvezetője, amely nélkül nem tud működni. Ügyvezető hiányában a taggyűlés sem hívható szabályszerűen össze, nem tudják elfogadni a társaság éves beszámolóit sem. A posta a bejegyzett ügyvezetők tisztségének lejárta folytán a társaság a leveleit nem adja ki, csak újabb ügyvezető bejegyzése, illetve bejelentése esetén. A társaság ezért semmilyen hivatalos vagy üzleti jellegű küldeményről nem tud értesülni, annak tartalmát nem ismerheti meg. Előadta továbbá, hogy a társaság székhelyeként bejegyzett címen található lakásba a társaság részéről senki nem tud bejutni. A hivatkozott ingatlan a kérelemhez csatolt tulajdoni lap másolat szerint más társaság tulajdona, és a 2006. december 28-ra összehívott taggyűlésen a társaság részéről megjelenteket a lakásba nem engedték be. A társaság iratai azonban feltételezhetően a székhelyen vannak, ezért nincs mód a cégbíróság korábbi Cgt.01-06-006523/7. szám alatt hozott végzésének teljesítésére sem. Ezért a társaság működése lehetővé tételének, és így a törvényes működés helyreállításának egyetlen szükséges és lehetséges eszköze a cégbíróság részéről a társaság taggyűlésének összehívása, amely intézkedni jogosult és képes új ügyvezető vagy ügyvezetők kinevezése és a társaság rendelkezése alól kikerült székhely megváltoztatása tárgyában.
Az elsőfokú bíróság a 2007. december 18. napján kelt 2. sorszámú végzésével a céget a kérelemben foglaltakra nyilatkozat tételre hívta fel, amely a cég bejegyzett székhelyéről azzal érkezett vissza, hogy a kézbesítő 2008. január 7-én és 17-én értesítést hagyott a postaládában, az iratok kézbesítése "jogosult átvevő hiánya" miatt nem történt meg. A 2. sorszámú végzést a társaság másik tagja, a V. Bt. 2008. január 3-án átvette, és a 4. sorszámú beadványában a kérelem elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy a kérelmező eljárás megindításához szükséges jogi érdeke nem áll fenn. Csatolta a kérelmezett ügyvezetőjének L. Nórának a kérelmező részére megküldött angol nyelvű levelét és annak fordítását, valamint a kérelmező válaszlevelét, amellyel elutasította az ügyvezető törzstőke befizetésére vonatkozó felszólítását, melynek következtében az ügyvezető a 2006. november 7. napján kelt levelében értesítette a kérelmezőt, hogy a tagsági jogviszonya az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt. (régi)) 13. § (2) bekezdése alapján a törvény erejénél fogva megszűnt. Ez az ügyvezetői értesítés mint a társaság szerve által hozott határozat a Gt. (régi) 47. § (3) bekezdése szerint olyan társasági határozatnak minősül, amely ellen kereset nyújtható be. Ilyen keresettel a kérelmező nem élt, ezért a társaságnak már nem tagja, nincs joga a taggyűlés összehívását kezdeményezni, illetve a társaság taggyűlésén részt venni és ott szavazni, mert ezen jogosítványok a tagsági jogviszonyhoz kötődnek. Ez az oka annak, hogy a V. Bt. valamennyi, a kérelmező "többségi szavazatával" hozott társasági határozatot megtámadott a bíróság előtt.
Előadta még, hogy a tagok között a Fővárosi Bíróság előtt 35.G.41.791/2006. szám alatt peres eljárás van folyamatban, melynek tárgya a kérelmező többségi tagságát generáló üzletrész adásvételi szerződés érvénytelenítése és a V. Bt. eredeti 50 %-os részesedésének helyreállítása. Ez a per előkérdését képezi annak, hogy a tagok milyen szavazati aránnyal vesznek részt a taggyűlésen. Az ügyvezető a Gt. (régi) 13. § alapján bekövetkezett változások cégbírósági átvezetéséhez a szükséges okiratok elkészítésére jogi képviselőt bízott meg, azonban annak beadása azért maradt el, mert a kérelmező 35.G.40.489/2007. szám alatt tagsági jogviszonyának megállapítása iránt pert kezdeményezett a Pp. 123. §-a alapján. Megjegyezte, hogy ez a per a keresettől való elállás folytán jogerősen megszűnt. Mindezekből következik, hogy a taggyűlés összehívása a törvényes működés helyreállításának nem alkalmas módja, mert a kérelmező nem tagja a társaságnak, a társaság egyszemélyes társaságként működik tovább, ahol taggyűlés nincs.
Vitatta a kérelem székhellyel kapcsolatos állításait, és külön sérelmezte az arra irányuló kérelmet, hogy a taggyűlés helyszíneként a bíróság a kérelmező jogi képviselőjének irodáját jelölje ki.
A kérelmezetti társaság nevében 2008. január 7. napján kelt beadványához csatolta a kérelmezetti társaság nevében Michael K. és Andre V. mint ügyvezetők által a N. Ügyvédi Irodának adott ügyvédi meghatalmazást, amely többek között kiterjed a kérelmező által a társaság ellen a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság előtt indított törvényességi felügyeleti eljárásokra. A meghatalmazás 2007. október 19. napján kelt.
A kérelmezett érdemi nyilatkozatot nem tett.
A kérelmező 2008. június 9. napján 5. sorszám alatt a Pp. 114. §-ára hivatkozással eljárási kifogást terjesztett elő, érdemben kérve a cégbíróság intézkedését. Előadta, hogy a Cégközlöny 2008. április 24-i számában a kérelmezetti társaság nyilvános árverési hirdetményt tett közzé a kérelmező üzletrészére 1.650.000,- Ft kikiáltási áron. A kérelmezett megválasztott, de be nem jegyzett ügyvezetői ilyen hirdetményt nem rendeltek meg, árverésről nem intézkedtek, illetve nem tudtak. Ebből következik, hogy a hirdetmény a társaság nevében nyilvánvalóan jogsértően került közzétételre, ahogy, ha volt ilyen, a lefolytatott árverés is jogsértő, azt árverésnek nem is lehet tekinteni. Ez a tény a cégbíróság hivatalból eljárását is megalapozná, azonban a kérelmező érintettsége, jogi érdekeltsége nyilvánvaló.
Ezen új tényre hivatkozással kérte, hogy a cégbíróság a Ctv. 81. § (1) bekezdés a) pontja alapján hívja fel a társaságot a törvényes működés helyreállítására, a b) pont alapján a hivatkozott hirdetményt feladó, magát a társaság képviselőjeként megnevező vezető tisztségviselőt sújtsa pénzbírsággal, a c) pont alapján semmisítsen meg minden esetleges, a kérelmező jogait kétségbe vonó társasági határozatot, a d) pont alapján haladéktalanul hívja össze a taggyűlést az eredeti kérelem szerint és szükség szerint hivatalból intézkedjen büntető feljelentés megtételéről.
Az elsőfokú bíróság a 2008. június 18. napján kelt Cgt.01-07/014316/6. számú végzésével a kérelmezetti társaság taggyűlését összehívta a végzés jogerőre emelkedését követő 30. napot követő első munkanap 10 órájára, a taggyűlés helyszíneként az N. Ügyvédi Irodát jelölte ki, a taggyűlés napirendjeként "a társaság új székhelye", "a társaság új ügyvezetőjének megválasztása" és "egyebek" pontokat jelölte meg. A határozatképtelenség miatt megismételt taggyűlés időpontját úgy határozta meg, hogy az a végzés jogerőre emelkedését követő 30. napot követő első munkanap 10 óra 30 perc, amely a napirenden szereplő kérdésekben a jelenlévő tagok szavazati mértékétől függetlenül határozatképes.
Határozata indokolásában megállapította, hogy az N. Ügyvédi Iroda által képviselt V. Bt. tag a taggyűlés bíróság általi összehívását kérte törvényességi felügyeleti eljárás megindítása iránti kérelmében arra hivatkozással, hogy a társaság ügyvezetőjének megbízatása lejárt és a társaság új ügyvezetőjének bejegyzésére nem került sor, valamint a társaság a székhelyén nem található, a részére kézbesített okiratokat a posta - jogosult átvevő hiányában - nem tudja kézbesíteni. A cég törvényes működése a legfőbb szerv összehívásával előreláthatólag helyreállítható, ezért a bíróság a Ctv. 81. § (2) bekezdés d) pontja szerinti intézkedést alkalmazta.
A végzés ellen a V. Bt. jogi képviselője nyújtott be fellebbezést, amelyben annak hatályon kívül helyezését és elsősorban a kérelem elutasítását, másodsorban az eljárásnak a Fővárosi Bíróság előtt 35.G.41.791/2006. számú per jogerős befejezéséig történő felfüggesztését, harmadsorban - amennyiben a másodfokú bíróság is a taggyűlés összehívását tartaná indokoltnak - akkor annak a fellebbezésben foglaltak szerinti helyszínen és tartalommal való összehívását kérte, figyelembe véve a társasági szerződésben foglaltakat.
Arra hivatkozott, hogy a fellebbezéssel támadott végzés indokolása tévesen tartalmazza, hogy az N. Ügyvédi Iroda által képviselt V. Bt. taggyűlés összehívására irányuló kérelmet terjesztett volna elő.
Az eljárás során a V. Bt. megfelelően alátámasztotta és igazolta, hogy a kérelmező tagsági jogviszonya a Gt. (régi) 13. § (2) bekezdése alapján a törvény erejénél fogva megszűnt.
Amennyiben ezt az érvelését a bíróság nem osztaná és mégis taggyűlés tartását rendelné el, úgy annak helyéül nem fogadható el a kérelmező jogi képviselőjének irodája, mert semmi nem garantálja e törvényes taggyűlés megtartását és arról a jogszabályoknak megfelelő jegyzőkönyv elkészítését tekintettel arra is, hogy a kérelmező által becsatolt 2006. évi taggyűlési jegyzőkönyvek mindegyike több hónapos késedelemmel készült el és jutott a másik tag tudomására, megakadályozva, illetve megnehezítve ezzel jogorvoslati jogának a gyakorlását.
A tagok között folyamatban lévő, az üzletrész átruházási szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti per előkérdése egy esetleges taggyűlésnek, mivel tisztázandó, hogy a tagok milyen szavazati aránnyal vesznek részt azon.
Az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta a 2005. december 1. napján kelt és mindkét tag képviselője által aláírt egységes szerkezetű társasági szerződésben foglaltakat a megismételt taggyűlésre vonatkozó részében, amely szerint a megismételt taggyűlést 15 napos időkülönbséggel lehet összehívni.
Külön sérelmezte a bíróság által "egyebek" megjelöléssel meghatározott napirendi pontot, amely álláspontja szerint végeláthatatlan, kontrolálhatatlan vitáknak enged teret.
A kérelmező a fellebbezésre tett észrevételében érdemben az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte.
Előadta, hogy a végzés indokolásában fellelhető nyilvánvaló elírás legfeljebb kijavításra adhat alapot. Egyértelmű, hogy a kérelmet a S. tag nyújtotta be. Vitatta, hogy a kérelmező tagsági jogviszonya a V. Bt. által előadottak szerint megszűnt volna, mert a Gt. (régi) 13. §-ában írt egyik feltétel sem valósult meg. A kérelmező a vagyoni hozzájárulását megfelelően befizette, melyet közhiteles, nyilvános és a könyvvizsgáló által záradékolt iratok igazolnak. Nem kapott továbbá felhívást a társasági szerződésben vállalt vagyoni hozzájárulás 30 napon belüli befizetésére, és nem kapott a tagsági jogviszony megszűnésére mint a vagyoni hozzájárulás meg nem fizetésének jogkövetkezményére való utalást tartalmazó felhívást sem. Hiányzik tehát az ügyvezető részéről hatályban lévő, a tagság megszűnéséről szóló értesítés is, azt ugyanis a társaság utóbb megválasztott ügyvezetői kifejezetten visszavonták. Ezt a levelezést csatolta a 2008. augusztus 6-i beadványához. Ebből következően a kérelmező tagsági jogviszonya a társaságban fennáll. Indokolt volt a taggyűlés helyszínének bíróság általi meghatározása is, figyelemmel a kérelemben leírtakra.
A fellebbezésben hivatkozott per kapcsán előadta, hogy a V. Bt., a per felperese a 2008. szeptember 5-i tárgyaláson az 5 %-os üzletrészhányadot érintő eredeti állapot helyreállítása iránti kérelmétől elállt, ezért a taggyűlés tartása esetén a hivatkozott pernek elvileg nem lehet akadályozó szerepe. Ebből következik, hogy nincs alap az eljárás felfüggesztésére sem. Végül kifejtette, hogy a cégbíróságnak nem kell tekintettel lennie a társasági szerződés rendelkezéseire a megismételt taggyűlés időpontját illetően, mivel ez egy speciális lehetőség, amikor a törvényi rendelkezés alapján a cégbíróság határozza meg a taggyűlés összehívásának részleteit és feltételeit. Nem jogszerűtlen és teljesen általános továbbá az a gyakorlat is, hogy a meghívók tartalmaznak egy "egyebek" megjelölésű napirendi pontot, amellyel lehetőséget kapnak a tagok minden aktuális vagy általuk felvetett téma megvitatására.
A V. Bt. a 2008. február 4-én érkezett nyilatkozatában az elsőfokú eljárásban már kifejtett jogi álláspontját fenntartotta.
A kérelmező 2008. augusztus 11. napján újabb észrevételt csatolt, melyben részletesen foglalkozott L. Nóra által a kérelmezőnek küldött felszólítással és azzal, hogy annak a V. Bt. által benyújtott fordítása nem pontos. A pontos fordítás alapján ugyanis megállapítható, hogy a levél nem a 2002-ben fizetendő, és a társasági szerződés VI. pontja és minden, könyvvizsgáló által záradékolt éves beszámolóban is rögzítettek szerint be is fizetett tagi vagyoni hozzájárulásról, hanem a 2006 tavaszán taggyűléseken tárgyalt, a társaság negatív saját tőkéje miatti tőkepótlásról szól. Erre nyilatkozott úgy a kérelmező - a korábbi, közel 2.000.000,-USD invesztálására alapítottan -, hogy további befektetést nem kíván kockáztatni. A kérelmezőben még csak fel sem merült, hogy L. Nóra tőle az eredeti törzstőke befizetést várná, tehát nincs arról szó, amit a V. Bt. állít, hogy a kérelmező a válaszlevelében 1.500.000,- Ft törzstőke befizetését elutasította volna. L. Nóra levele egyébként utalást sem tartalmazott a tagság megszűnésére vonatkozóan, ami pedig a Gt. (régi) 13. §-a szerinti követelmény lett volna. Egyébként is teljes képtelenség a társaság bejegyzése és több, könyvvizsgálóval auditált, a törzstőke befizetést és rendelkezésre állását tartalmazó éves beszámoló elkészülte után annak négy évvel későbbi állítása, hogy az eredeti törzstőke nem került befizetésre.
A Gt. (régi) 13. § (1) bekezdésének megfogalmazásából következik, hogy a tagsági jogviszony megszűnéséről szóló értesítés ugyan kötelezettsége az ügyvezetésnek, a tagsági jogviszony azonban nem az értesítés megküldésével, hanem a törvényben foglalt feltételek bekövetkeztével, a törvény erejénél fogva szűnik meg. Ebből viszont az is következik, hogy a téves értesítésnek nincs jelentősége a jogviszony megszűnése vagy nem megszűnése szempontjából. Ismét utalt arra, hogy az újonnan megválasztott, de be nem jegyzett ügyvezetők L. Nóra egyébként téves levelét visszavonták, ezért még ha L. Nóra levele határozatnak is minősül, a szintén meg nem támadott visszavonás folytán érvényben lévő határozatnak semmiképpen nem tekinthető, ahhoz joghatás nem fűződhet. Mindezek alapján - szemben a V. Bt. nyilatkozatában foglaltakkal - a kérelmezőnek jogi érdeke fűződik az eljárás lefolytatásához és a kérelemben foglalt okok és körülmények alapján egyértelműen megállapítható, hogy a társaság működőképességét és törvényes működését az biztosítja, ha a cégbíróság összehívja a taggyűlést, ügyvezető választás és székhelymódosítás napirendi pontokkal, ahogyan az meg is történt. Ellenkező esetben az idő múlásával egyre nagyobb mértékben következik be a társaság működőképességének hiánya folytán a társaság ellehetetlenülése.
A fellebbezést az alábbiakra tekintettel megalapozottnak találta a Fővárosi Ítélőtábla.
Az elsőfokú bíróság végzése érdemi felülvizsgálatra alkalmatlan, mert eljárása során nem megfelelően alkalmazta a törvényi előírásokat.
A Ctv. 75. § (1) bekezdése szerint a törvényességi felügyeleti eljárás során a cégbíróság hivatalból vagy kérelemre jár el.
Jelen esetben az eljárást a társaság cégjegyzékbe bejegyzett egyik tagja, az S. Limited Partnership kezdeményezte.
A Ctv. 77. § (6) bekezdése szerint a kérelemre induló törvényességi felügyeleti eljárás során keletkezett iratokat (beadványokat, határozatokat) a bíróság megküldi a kérelmezőnek, illetve a cégnek, akik a törvényességi felügyeleti eljárásban nyilatkozatot tehetnek, illetve az érdemi határozatokkal szemben jogorvoslattal élhetnek.
A fenti rendelkezésekből megállapítható, hogy a kérelemre indult eljárásban félnek a kérelmező és a kérelmezett cég tekintendő, ők jogosultak az ügyben joghatályos nyilatkozatok megtételére.
Megállapította a Fővárosi Ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság a kérelmet a Ctv. 80. § (1) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően kiadni rendelte a cég bejegyzett székhelyére, ahol a kézbesítés sikertelen volt.
A 2007. szeptember 1. napjától hatályos Ctv. 72. § (6) bekezdése alapján amennyiben a törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbírósági iratok kézbesítése postai úton meghiúsul, a cégbíróság a kézbesítendő iratokat a Cégközlönyben történő közzététellel kézbesíti azzal, hogy a közzétételt követő ötödik napon az irat kézbesítettnek tekintendő.
Az elsőfokú bíróság a 2. sorszámú végzése kézbesítésekor nem a fenti rendelkezésnek megfelelően járt el. A végzést a sikertelen kézbesítést követően, kiadta a társaság a társaság másik tagjának, ami önmagában nem jogszabálysértő, azonban a másik tag ezt követően az eljárásban a kérelmezett pozícióját átvéve tett érdemben nyilatkozatokat és kérte a kérelem elutasítását. Ugyanakkor a kérelmezett nevében Michael K. és Andre V. mint a kérelmezetti társaság ügyvezetői szintén csatoltak jogi képviselőnek szóló meghatalmazást, azonban érdemi nyilatkozatot a jogi képviselő nem tett és az eljárásban ezt követően sem vett részt.
Az elsőfokú bíróság a Ctv. 72. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 72. §-a szerint elmulasztotta a meghatalmazott képviseleti jogosultságának hivatalból vizsgálatát. A Pp. 72. §-a úgy rendelkezik, hogy a meghatalmazott képviseleti jogosultságát (67-69. §) a bíróság az eljárás bármely szakában hivatalból vizsgálja.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a társaság másik tagja nyújtott be fellebbezést, a másodfokú bíróság az általa előterjesztett fellebbezés alapján azért járt el, mert ő az elsőfokú eljárásban részt vett, őt az elsőfokú bíróság félnek tekintette és részére a jogorvoslati figyelmeztetést tartalmazó érdemi végzését is kézbesítette.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül a Ctv. 72. § (2) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 252. § (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárás lefolytatására és újabb határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárásban elsődlegesen azt kell megvizsgálnia az elsőfokú bíróságnak, hogy a kérelmezett részéről csatolt meghatalmazás joghatályos-e.
E körben rögzíti a másodfokú bíróság, hogy a Fővárosi Ítélőtábla 2007. szeptember 4. napján kelt 14.Cgf.43.506/2007/4. számú végzésének indokolásából megállapíthatóan már a 2006. április 6. napján benyújtott változásbejegyzési kérelmében az ügyvezetők személyében bekövetkezett változás, ennek keretében - egyebek mellett - Andre V. és Michael K. ügyvezetők cégjegyzékbe történő bejegyzését kérték. A V. Bt. mint a társaság tagja e kérelem alapját képező társasági határozat bírósági felülvizsgálatát kérte, és a Fővárosi Bíróság a G.40.596/2006. számú perben a megtámadott határozatok végrehajtását felfüggesztette. Erre tekintettel a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság a 40. sorszámú végzésével a változásbejegyzési eljárást felfüggesztette, amely végzés a Fővárosi Ítélőtábla 14.Cgf.43.962/2006/3. számú végzésével emelkedett jogerőre akként, hogy a felfüggesztés a Fővárosi Bíróság előtt folyó per jogerős befejezéséig tart. 2006. december 21-én ismételten változásbejegyzési kérelmet nyújtott be a társaság, egyebek mellett a nevezett két személy ügyvezetőként való bejegyzése tárgyában, azonban a V. Bt. az ezen változásbejegyzési eljárás alapjául szolgáló taggyűlési határozatokat is keresettel támadta meg. Keresetét a Fővárosi Bíróság a 2007. január 5. napján kelt 11.G.41.077/2006/25. számú ítéletével elutasította. Az ítélet időközben a Fővárosi Ítélőtábla 2008. február 26. napján kelt 10.Gf.40.531/2007/9. számú ítéletével jogerőre emelkedett. A Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság a 2006. december 21. napján benyújtott kérelemmel indult változásbejegyzési eljárást, továbbá a 2007. január 15-én benyújtott újabb változásbejegyzési eljárást is felfüggesztette a 2006. április 6. napján indult változásbejegyzési eljárás jogerős befejezéséig. A végzések jogerősek.
Jelen eljárásban tisztázandó, hogy fennáll-e még most is az eljárásban a jogi képviselő részére meghatalmazást adó ügyvezetők megválasztására vonatkozó határozatok végrehajtásának a felfüggesztése. Ettől függően tehet a jogi képviselő az eljárásban a kérelmezett nevében joghatályos nyilatkozatot. Ennek hiányában csak a Ctv. 72. § (6) bekezdése szerinti hirdetményi kézbesítés tekinthető szabályszerűnek a kérelmezetti társaság vonatkozásában.
Rögzítette továbbá a másodfokú bíróság azt a tényt, hogy a társaság cégjegyzékbe bejegyzett ügyvezetőinek lejárt a megbízatása, valamint, hogy a bejegyzett székhelyen a társaság nem érhető el, az oda érkező, a cégnek szóló iratok nem kézbesíthetők. Tény továbbá az is, hogy a társaság változásbejegyzés iránti kérelmei alapján indult eljárásokat a cégbíróság jogerősen felfüggesztette.
A hivatalból beszerzett iratjegyzék szerint a kérelmező tagsági viszonyának törlésére irányuló változásbejegyzési kérelmet 2008. szeptember 2-án benyújtották, azonban ezt az eljárást is felfüggesztette a cégbíróság a 89. sorszámú végzésével a 2007. január 15-én indult változásbejegyzési eljárás jogerős befejezéséig. Annak elbírálása, hogy a kérelmező tagja-e a társaságnak vagy - ahogyan azt a másik tag állítja - tagsági jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnt, a változásbejegyzési eljárásra tartozó kérdés.
Jelen törvényességi felügyeleti eljárásban, annyiban kell vizsgálni a kérelmező státuszát, hogy az eljárás megindításához szükséges jogi érdeke fennáll-e, illetve, hogy - figyelemmel a rendelkezésre álló adatokra - milyen intézkedés meghozatala indokolt a törvényes működés helyreállítása érdekében.
E körben a Ctv. 74. § b) pontja úgy rendelkezik, hogy törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye, ha a cégjegyzékbe bejegyzett adata a bejegyzést követően keletkezett ok miatt törvénysértő.
A rendelkezésre álló iratokból megállapítható, hogy a vezető tisztségviselőkre, illetve a székhelyre vonatkozó cégadatok törvénysértőek, a társaság a tagok vitája következtében jelen állapotában működésképtelen.
A Ctv. 76. § (1) bekezdés a) pontja szerint hivatalból jár a el a cégbíróság, ha az eljárás lefolytatásának szükségességéről, az arra okot adó körülményről hivatalos eljárása során maga szerez tudomást.
A (3) bekezdés értelmében az (1) bekezdés a) pontja alapján indul meg a törvényességi felügyeleti eljárás akkor is, ha a bíróság az eljárás megindítására okot adó körülményről olyan személytől szerez tudomást, aki az eljárásban kérelmezőként nem kíván részt venni vagy jogi érdeke, illetve más feltétel hiányában nem vehet részt a törvényességi felügyeleti eljárásban.
Ezért abban az esetben, ha a cégbíróság úgy foglalna állást, hogy a kérelmező - jogi érdekeltsége hiányában - ebben a pozícióban az eljárásban nem vehet részt, úgy az eljárás lefolytatásának hivatalból is helye van; a határozat ellen kizárólag a cég élhet jogorvoslattal a Ctv. 76. § (4) bekezdése rendelkezései szerint.
A Ctv. 81. § (1) bekezdése értelmében a cégbíróság az a)-e) pontok szerinti intézkedéseket alkalmazhatja az arra okot adó körülménytől, annak súlyától függően.
A cégbíróságot jogszabályi előírás hiányában és az e körben kialakult egységes bírói gyakorlat szerint a kérelemben kért intézkedés nem köti, mérlegelési jogkörében eljárva a Ctv. 81. § (1) bekezdése alapján döntheti el, hogy melyik intézkedést tartja célravezetőnek.
Figyelemmel arra, hogy a cégnek jelenleg nincs törvényes képviselője - amennyiben a megismételt törvényességi felügyeleti eljárás folyamatban léte alatt sem folytathatók még a felfüggesztett eljárások - indokolt lehet a Ctv. 82-83. §-ai szerinti felügyelő biztos kirendelése a 81. § (1) bekezdés e) pontja alapján. A 90 napos határidő alatt a tagoknak lehetősége lenne vitájuk lezárásával a cég működőképességének helyreállítására azzal, hogy a megismételt eljárás adatai alapján más intézkedés is alkalmazható, ha a cég törvényes működése a megismételt eljárás tartama alatt sem áll helyre.
Döntésén túl rögzítette a másodfokú bíróság, hogy a kérelmező az 5. sorszámú beadványában további, törvényességi felügyeleti intézkedésre okot adó, az eljárás tartama alatt tudomására jutott új körülményekre is hivatkozott (árverés).
Figyelemmel a Ctv. 77. § (2) bekezdésére, ezen beadványa egy újabb törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelemnek minősül, melynek tárgyában az elsőfokú bíróságnak külön eljárást kell lefolytatnia.
(Fővárosi Bíróság Cgt.01-07/014316/6.
Fővárosi Ítélőtábla Cgtf.44.515/2008/2.)