adozona.hu
MBH 2009.02.245
MBH 2009.02.245
- A kft. új tagjának cégjegyzékbe történő bejegyeztetése céljából lefolytatandó törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróságnak köteleznie kell az ügyvezetőt a változás bejelentésére, ha annak a Gt.-ben rögzített feltételei megvalósultak. [2006. évi IV. tv. (Gt.) 127. § (4) bek., 150. § (1), (3) és (4) bek.; 2006. évi V. tv. (Ctv.) 27. § (3) bek., 34. § (1) bek., 74. § (3) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérelmezetti társaság cégjegyzékbe bejegyzett tagjai B. Éva, T. Tibor és R. József, ügyvezetője T. Kinga.
A kérelmező 2007. augusztus 31-én bejelentést tett a Pest Megyei Bíróságon mint Cégbíróságon, miszerint opciós jogával élve 2007. augusztus 19. napjával a társaság tagjává vált. Csatolta a 2006. szeptember 13. napján T. Tiborral kötött kölcsönszerződését és az ugyanazon napon kelt opciós szerződést, valamint a 2007. július 10. napján kelt nyilatkozatát, amellyel opciós jogát gyakorol...
MBH 2009.02.245 - A kft. új tagjának cégjegyzékbe történő bejegyeztetése céljából lefolytatandó törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróságnak köteleznie kell az ügyvezetőt a változás bejelentésére, ha annak a Gt.</a>-ben rögzített feltételei megvalósultak.
[2006. évi IV. tv. (Gt.) 127. § (4) bek., 150. § (1), (3) és (4) bek.; 2006. évi V. tv. (Ctv.) 27. § (3) bek., 34. § (1) bek., 74. § (3) bek.]
A kérelmezetti társaság cégjegyzékbe bejegyzett tagjai B. Éva, T. Tibor és R. József, ügyvezetője T. Kinga.A kérelmező 2007. augusztus 31-én bejelentést tett a Pest Megyei Bíróságon mint Cégbíróságon, miszerint opciós jogával élve 2007. augusztus 19. napjával a társaság tagjává vált. Csatolta a 2006. szeptember 13. napján T. Tiborral kötött kölcsönszerződését és az ugyanazon napon kelt opciós szerződést, valamint a 2007. július 10. napján kelt nyilatkozatát, amellyel opciós jogát gyakorolta. Előadta, hogy a vételi jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozatát az eladón kívül megküldte a társaságnak, valamint az ügyvezetőnek is, ezáltal a 2006. évi IV. törvény (Gt.) 127. § (4) bekezdésében foglalt követelményeknek is eleget tett.
Az elsőfokú bíróság a 2007. október 19. napján kelt Cg.13-09-062794/47. számú végzésével felhívta a cég ügyvezetőjét, hogy a beadványban foglaltak alapján a tagváltozás bejelentésével összefüggő változásbejegyeztetési kötelezettségének 30 napon belül tegyen eleget.
T. Tibor a 2007. november 22. napján kelt nyilatkozatában bejelentette, hogy a kölcsönösszegből már részleteket megfizetett a kölcsönadónak, és a fennmaradó rész tekintetében egyezségkötési tárgyalások vannak folyamatban. Kérte, hogy a bíróság a 47. sorszámú végzését helyezze hatályon kívül vagy a törvényességi felügyeleti eljárás megkezdését a kölcsönadóval kötött egyezség benyújtásáig halassza el.
A társaság jogi képviselője nyilatkozatában előadta, hogy álláspontja szerint az opciós szerződés nem T. Tibor tag tulajdonában lévő üzletrészre, hanem a társaság 60 %-os mértékű üzletrészére vonatkozik és annak a névértéke sem egyértelmű. Ugyanakkor E. Edwárd a vételi jog gyakorlására nyitva álló határidőt elmulasztotta, mert az a szerződés értelmében 2007. július 14-én 24 órakor lejárt, T. Tibor pedig a nyilatkozatot csak 2007. július 20. napján kapta kézhez. Álláspontja szerint emiatt a kft. ügyvezetőjének nem áll fenn a tagváltozás bejelentésére vonatkozó kötelezettsége.
A kérelmező a 2008. január 29. napján benyújtott kérelmében törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kérte a 2006. szeptember 13. napján kelt kölcsön- és opciós szerződésekre hivatkozással, mivel a társaság ügyvezetője a tagváltozást nem jelentette be a cégbíróságon. Hivatkozott a korábban kelt beadványában foglaltakra és előadta, hogy a bejelentésre nyitva álló határidő 2007. szeptember 18. napján lejárt, ezért kérte, hogy a cégbíróság a törvényes működés helyreállítása céljából a 2006. évi V. törvény (Ctv.) 74. § (1) bekezdés c) és d) pontjára tekintettel indítsa meg a törvényességi felügyeleti eljárást a társasággal szemben.
Az elsőfokú bíróság a 2008. február 18. napján kelt 2. sorszámú végzésével a kérelmet elutasította. Határozata indokolásában megállapította, hogy a tag, valamint a társaság nyilatkozatában foglaltak alapján a kérelmező és a kérelmezett között az a vitatott kérdés, hogy a kérelmező taggá vált-e a kft.-ben vagy sem. Figyelemmel arra, hogy e vita eldöntése nem törvényességi felügyeleti eljárásra, hanem peres útra tartozik, ezért a kérelmet a Ctv. 74. § (1) és (3) bekezdései alapján elutasította.
A végzés ellen a kérelmező nyújtott be fellebbezést, amelyben elsődlegesen annak megváltoztatásával kérte, hogy kötelezze a bíróság a társaság ügyvezetőjét a változásbejegyzési kérelem benyújtására; másodlagosan az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak újabb eljárás lefolytatására való kötelezését kérte.
Arra hivatkozott, hogy T. Tibor nyilatkozatában nem vitatta sem a kölcsöntartozását, sem az opciós jog gyakorlását, mindössze egyezségi tárgyalásokra hivatkozott, ami érdemi kifogásnak nem tekinthető.
Alaptalan a kérelmezetti társaság ügyvezetőjének azon hivatkozása is, hogy a kérelmező opciós joga nem T. Tibor tag üzletrészére vonatkozna, mert a szerződés pontatlan megfogalmazása ellenére a szerződés egészéből és az annak alapját képező kölcsönszerződésből kétség nélkül megállapítható, hogy a felek a kölcsönvevő tulajdonában álló üzletrészt tekintették a kölcsön biztosítékának. Ugyanez mondható el az üzletrész névértékével kapcsolatos felvetésről is. A közhiteles cégnyilvántartás alapján minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy az üzletrész névértéke 1.800.000,- Ft.
Kifejtette, hogy álláspontja szerint az opciós nyilatkozatát is határidőben megtette, amely nem áll ellentétben a tértivevényen az átvétel dátumaként megjelölt július 20-val, mert a nyilatkozat T. Tiborhoz határidőben megérkezett.
Nem vitatta, hogy T. Tibor a kölcsöntartozást csekély összegben már teljesítette, azonban a szerződésből az következik, hogy a részbeni teljesítés nem szüntette meg a kérelmező vételi jogát.
Álláspontja szerint jelen esetben nincs szükség kiterjedt bizonyítási eljárás lefolytatására. A rendelkezésre álló okiratok alapján megállapítható, hogy az adásvételi szerződés érvényesen létrejött. Nyilvánvaló, hogy a kérelmezetti társaság ügyvezetője a közeli hozzátartozói viszonyból eredő elfogultsága okán próbálja meghiúsítani a kérelmező taggá válását.
A kérelmezetti társaság jogi képviselője észrevételében az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte. Előadta, hogy a kérelmező a Pest Megyei Bíróságon polgári peres eljárást indított T. Tibor ellen a teljes kölcsöntartozás és járulékai megfizetése iránt, a jelen kérelmében hivatkozott kölcsönszerződés alapján. Ebből következik, hogy törvényességi eljárásban nem hivatkozhat arra, hogy az opciós szerződés hatályosult. Változatlanul fenntartotta az arra vonatkozó álláspontját, hogy az opciós jogával a kérelmező határidőn túl élt. Tekintettel arra, hogy a jelen eljárásban félként nem szereplő T. Tibor vitatta, hogy a társaságban lévő üzletrésze tekintetében érvényesen létrejött az adásvételi szerződés, és e jogvitának az eldöntése nem az ügyvezető feladata, így intézkedni sem volt joga a cégbíróság felé új tagjegyzék benyújtására.
A fellebbezést alaposnak találta a Fővárosi Ítélőtábla.
Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján megalapozatlan jogi következtetéssel utasította el a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet.
A Legfelsőbb Bíróság az 1997. évi CXLIV. törvény jelenleg hatályos Gt.</a>-vel megegyező rendelkezései alapján - jelen ügyben is irányadó módon - az EBH 2000/1145. számon közzétett Elvi határozatában úgy foglalt állást, hogy az üzletrész-átruházás folytán bekövetkezett tagváltozás a társasággal szemben akkor hatályos, amikor az üzletrész új tulajdonosa a tulajdonszerzést a Gt.</a>-ben írt módon a társaságnak bejelenti. Ettől az időponttól kezdődően az üzletrész új tulajdonosa gyakorolhatja a tagokat megillető jogokat mindaddig, amíg a bíróság a tulajdonszerzés jogellenességét meg nem állapítja és a tagváltozás bejegyzésére irányuló kérelmet érdemi okból el nem utasítja.
Az ügyvezető köteles a tagváltozással kapcsolatos változásbejegyzési kérelmet a cégbíróságnak benyújtani függetlenül attól, hogy megítélése szerint az üzletrész-átruházási szerződés érvénytelen.
Ehhez a kérdéskörhöz kapcsolódik az EBH 2004/1135. számú másik elvi döntés is, amely szerint, ha a kft. ügyvezetője a cégbíróságnak nem jelenti be a tagok személyében az üzletrész átruházása folytán bekövetkezett tagváltozást, nyilatkozatát a bíróság nem pótolhatja. A jogsérelem elhárítására az érdekelt törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet.
Jelen ügyben a kérelmező arra alapította a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmét, hogy opciós jogának gyakorlása folytán a társaság tagjává vált, és az ügyvezető nem tett eleget a Gt. 150. § (3) és (4) bekezdései szerinti kötelezettségeinek.
Az ügyvezető nyilatkozatából kitűnik, hogy az üzletrész-átruházás érvényességét vitatja, erre alapítja azt az álláspontját, hogy bejelentési kötelezettség nem terheli.
A hivatkozott Elvi határozaton túl rámutat a Fővárosi Ítélőtábla arra, hogy az állandó bírói gyakorlat értelmében az üzletrész adásvételi szerződést vita esetén mindaddig érvényesnek, hatályosnak kell tekinteni - a nyilvánvaló semmisség esetét ide nem értve - amíg érvénytelenségét, hatálytalanságát a bíróság perben jogerősen meg nem állapítja (Fővárosi Ítélőtábla 16.Cgtf.44.413/2005/2.).
A Gt. 150. § (1) bekezdése szerint az ügyvezető a társaság tagjairól nyilvántartást (tagjegyzéket) vezet.
A (3) bekezdés értelmében a tagok személyében vagy üzletrészeiben bekövetkezett minden változást, így az üzletrészek átruházását (átszállását), felosztását, a társaság tulajdonába kerülését vagy bevonását az ügyvezetőnek át kell vezetnie a tagjegyzéken.
A (4) bekezdés kimondja, hogy az ügyvezető köteles a tagjegyzéket, illetve a tagjegyzékben feltüntetett adatok megváltozása esetén a hatályos tagjegyzéket a cégbíróságnak benyújtani.
A Ctv. 27. § (3) bekezdés a) pontja szerint a tagok személye a cégjegyzékben nyilvántartandó adat.
A Ctv. 34. § (1) bekezdése szerint az adatváltozásokat, így az üzletrész-átruházás folytán bekövetkezett tagváltozásokat is 30 napon belül be kell jelenteni a cégbíróságnál.
Az idézett jogszabályi rendelkezések és a fentebb hivatkozott döntésekben is megmutatkozó állandó bírói gyakorlat egybevetéséből következik, hogy a korlátolt felelősségű társaság cégjegyzékbe bejegyzett tagjainak személyében - üzletrész-átruházás folytán - bekövetkezett változása esetén a társaság képviselőjét változásbejegyeztetési kötelezettség terheli. E kötelezettségét a szerződő felek között utóbb esetlegesen indított, az átruházási szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti per megindulása sem érintheti, arra is figyelemmel, hogy a társaságnak a per tartama alatt is működnie kell éspedig azzal a taggal, akit az üzletrész-átruházási szerződés "legitimál".
Ha az ügyvezető a bejelentési kötelezettségét megsérti, a cégjegyzék és ily módon a cég működése törvénysértővé válik, ez pedig törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását és indokolt esetben a céggel szembeni intézkedés alkalmazását alapozza meg. Az érvénytelenséget esetlegesen utóbb megállapító jogerős határozat cégjogi következménye a jövőre nézve vonható csak le.
Nem érinti továbbá az ügyvezető fenti kötelezettségét az általa hivatkozott, a kérelmező által indított kölcsön megfizetése iránti per sem, az egymást kizáró igények elbírálása szintén a peres bíróság hatáskörébe tartozik.
A kérelmező a tagsági jogviszonya cégjegyzékbe történő bejegyeztetésére vonatkozó igényét perben nem, csak törvényességi felügyeleti eljárásban tudja érvényesíteni. Az eljárás kezdeményezéséhez fűződő jogi érdeke pedig nyilvánvalóan fennáll. Tévedett ezért az elsőfokú bíróság, amikor a kérelmet a Ctv. 74. § (3) bekezdésére, arra hivatkozással utasította el érdemi vizsgálat nélkül, hogy nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak, ha az arra vonatkozó igény a 65-70 §-okban meghatározott vagy polgári perben, illetve közigazgatási eljárásban érvényesíthető.
A Gt. 127. § (4) bekezdése akként rendelkezik, hogy a tulajdonosváltozást és annak időpontját a tagjegyzékbe (150. §) való bejegyzés végett az üzletrész megszerzője - nyolc napon belül - köteles bejelenteni a társaságnak. A bejelentést közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban kell megtenni, és mellékelni kell hozzá az üzletrész adásvételi szerződést. A bejelentésben nyilatkozni kell a megszerzés tényén kívül arról is, hogy az üzletrész megszerzője a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el.
A fenti formai és tartalmi követelményeknek megfelelő bejelentés megtételének időpontjától kell számítani az ügyvezető bejelentési kötelezettségére nyitva álló 30 napot.
A rendelkezésre álló iratokból megállapította a másodfokú bíróság, hogy az elsőfokú bíróság eltérő jogi álláspontja miatt nem vizsgálta, hogy a kérelmező a fenti rendelkezéseknek megfelelő bejelentését az ügyvezető felé megtette-e.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 72. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 252. § (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak érdemben kell vizsgálnia a kérelemben foglaltakat. Ennek keretében a kérelmezőt annak igazolására kell felhívni, hogy a Gt. 127. § (4) bekezdésében foglaltaknak eleget tett. Ettől függően kell állást foglalnia a fentebb kifejtettek figyelembevételével a törvényességi felügyeleti kérelem megalapozottsága tárgyában.
Döntésére tekintettel a másodfokú bíróság a Pp. 252. § (4) bekezdésének alkalmazásával a felek másodfokú eljárásban felmerült költségét csak megállapította, amely a kérelmező oldalán magában foglalja az ügyvédi munkadíjon felül az általa lerótt 7.000,-Ft fellebbezési eljárási illetéket is. Az ügyvédi munkadíj mértékét a másodfokú bíróság mérlegeléssel állapította meg a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (3)-(5) bekezdései megfelelő alkalmazásával azzal, hogy az ügyvédi munkadíj az általános forgalmi adót tartalmazza. A költségek viseléséről az elsőfokú bíróságnak kell határozni.
(Pest Megyei Bíróság Cgt.13-08/000481/2.
Fővárosi Ítélőtábla Cgtf.44.535/2008/2.)