adozona.hu
MBH 2009.02.244
MBH 2009.02.244
- Törvényességi felügyeleti eljárásban a másodfokú bíróságnak lehetősége van - a fellebbezés elbírálása körében - értékelni az új tényeket, illetve bizonyítékokat. - A cég megszűntnek nyilvánítására akkor kerülhet sor, ha nincs olyan intézkedés, amivel a törvényes működés helyreállítható. [2006. évi V. tv. (Ctv.) 72. § (2) bek., 84. § (2) bek.; 1952. évi III. tv. (Pp.) 235. § (1) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság az 1997. április 20. napján jogerőre emelkedett Cgt.01-06/009417/4. számú végzésével a BRFK XVIII. Kerületi Rendőrkapitányság Igazgatásrendészeti Osztálya törvényességi felügyeleti kérelmének helyt adott, és felhívta a V. Kft.-t mint kérelmezettet a törvényes működés helyreállítására. Ennek keretében kötelezte, hogy a végzés kézbesítését követő 90 napon belül jelentse be a tényleges székhelyét és azt cégtáblával jelölje meg. Határozata indokolásában megállapította, hogy a ...
MBH 2009.02.244 - Törvényességi felügyeleti eljárásban a másodfokú bíróságnak lehetősége van - a fellebbezés elbírálása körében - értékelni az új tényeket, illetve bizonyítékokat.
- A cég megszűntnek nyilvánítására akkor kerülhet sor, ha nincs olyan intézkedés, amivel a törvényes működés helyreállítható.
Az elsőfokú bíróság az 1997. április 20. napján jogerőre emelkedett Cgt.01-06/009417/4. számú végzésével a BRFK XVIII. Kerületi Rendőrkapitányság Igazgatásrendészeti Osztálya törvényességi felügyeleti kérelmének helyt adott, és felhívta a V. Kft.-t mint kérelmezettet a törvényes működés helyreállítására. Ennek keretében kötelezte, hogy a végzés kézbesítését követő 90 napon belül jelentse be a tényleges székhelyét és azt cégtáblával jelölje meg. Határozata indokolásában megállapította, hogy a kérelmező a kérelmezetti társaságot a székhelyen nem tudja elérni, a részére küldött küldemények "nem kereste" postai jelzéssel érkeznek vissza. A bíróság felhívása ugyanilyen jelzéssel visszaérkezett. Erre tekintettel a cég az adataiban bekövetkezett változások 30 napon belüli bejelentésére vonatkozó, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) 34. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségét elmulasztotta. Ezért a bíróság vele szemben a Ctv. 81. § (1) bekezdés a) pontja szerinti intézkedést alkalmazta.A cégbíróság a céggel szemben 2007. november 13. napján hivatalból kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárásban a 2007. november 15. napján kelt 2. sorszámú végzésében a Ctv. 80. § (1) bekezdésére hivatkozással tájékoztatta a társaságot a hivatalból kezdeményezett eljárásról azzal, hogy annak alapja a kft. ismeretlen székhelye, továbbá, hogy a törvényes állapot helyreállítására megszabott 30 napos határidő a cég írásbeli kérelmére egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható, feltéve, hogy a kérelmet az eredeti határidő lejártát megelőzően terjesztik elő. A végzés a cég székhelyéről "ismeretlen", Ő. Csaba képviselő lakcíméről "nem kereste" kézbesítői jelzéssel érkezett vissza.
A cégbíróság a 2008. február 1. napján kelt Cgt.01-07/012900/3. számú végzésével a céget eltiltotta a további működéstől, egyben megszűntnek nyilvánította és elrendelte kényszer végelszámolását. A végelszámolási eljárás lefolytatására az R. Válságkezelő és Felszámoló Korlátolt Felelősségű Társaságot jelölte ki.
Határozata indokolásában megállapította, hogy a bíróság korábbi intézkedése nem vezetett eredményre, a társaság a végzés meghozatalának napjáig a törvényes működését nem állította helyre, nem tartja be a működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések közül a Ctv. 7. § (1) bekezdése szerinti, a székhellyel kapcsolatos rendelkezéseket.
Az elsőfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy a törvényes működés helyreállításának érdekében elrendelhető további intézkedések nem vezetnének eredményre, ezért a Ctv. 81. § (6) bekezdése, a 84. § (1) és (2) bekezdései alapján hozta meg a döntését.
A végzés ellen a cég jogi képviselője fellebbezést terjesztett elő, amelyben annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak a Ctv. 81. §-án alapuló intézkedés meghozatalára való utasítását kérte.
Arra hivatkozott, hogy a cég tagjai hosszabb ideje külföldön szeretnének munkát vállalni, emiatt huzamosabb ideje próbálkoznak az üzletrészeik értékesítésével. Ennek eredményeképpen kaptak is egy megfelelő ajánlatot és úgy gondolták, hogy a közeli adásvétel és az ebből fakadó - a székhelyet is érintő - cégváltozások már az új tulajdonos, illetve új tulajdonosok döntésével történjenek meg. Gondoskodtak ugyanakkor a cégnyilvántartásba bejegyzett székhely megtartásáról és arról, hogy ott a postai küldeményeket szabályszerűen átvegyék, például az APEH a székhelyre sikeresen tudott kézbesíteni. Az üzletrészek értékesítésének azonban akadálya volt a APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága által 2005. október 14-én elrendelt végrehajtási eljárás, amelyet a cégjegyzék 33/001. sorszám alatt tartalmaz is. A fellebbezéssel támadott végzés és a benne foglalt szankciók lehetősége a cég ügyvezetésének figyelmét elkerülte. Időközben azonban a végrehajtási eljárás alapjául szolgáló tartozást a társaságnak sikerült rendezni. Ennek alapján a végrehajtási bejegyzést 2007. április 3-án a cégbíróság törölte. Emellett azonban újabb köztartozás, újabb APEH végrehajtást váltott ki. Ennek rendezését követően, 2007. november 16-án törlésre került ez az újabb végrehajtási eljárás is. A potenciális vevő viszont ahhoz a feltételhez kötötte az üzletrészek megvásárlását, hogy a társaság a 2007. évi mérleget elfogadja és igazolja a társaság végrehajtás, adó- és tehermentességét. Ezt a cég csak 2008. április elején tudta beszerezni az APEH-től. Ennek igazolására csatolta a 2008. április 21-én kelt adóigazolást, mellékelte továbbá a 2008. április 7. napján kelt üzletrész átruházási szerződéseket, amelyek szerint ezen a napon az eredeti tagok az üzletrészeiket értékesítették. Ezt követően vették csak kézhez a fellebbezéssel támadott végzést, ezért nem nyújtották még be a változásbejegyzési kérelmet.
A jogi képviselő kifejtette, hogy a Ctv. 81. §-ában szabályozott intézkedések a jogalkotó szándéka szerint a jogsértés súlyához mérten lépcsőzetesen kerültek kialakításra. Nem vitatva a bíróság mérlegelési jogkörét, álláspontja szerint a jelen fellebbezésben ismertetett körülmények csak kisebb súlyú intézkedés alkalmazását teszik indokolttá a céggel szemben.
A fellebbezést az alábbiakra tekintettel megalapozottnak találta a Fővárosi Ítélőtábla.
Az elsőfokú bíróság a rendelkezésére álló adatok alapján helytálló jogi következtetéssel, megalapozottan alkalmazta a céggel szemben a Ctv. 84. §-a szerinti végső szankciót.
A fellebbezésben írtak azonban olyan új körülmények, amelyeket az elsőfokú bíróság nem ismert és ezért nem is értékelhetett döntése meghozatalakor. Ugyanakkor azokra a cég jogi képviselője a másodfokú eljárásban jogszerűen hivatkozhatott, mert azok olyan új tények, illetve bizonyítékok, amelyeknek a fellebbezési szakban történő előterjesztését a Ctv. 72. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 235. § (1) bekezdése megengedi. Eszerint a fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény, vagy az új bizonyíték az elsőfokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve, hogy az - elbírálása estén - reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna.
A fellebbezéshez mellékelt okiratok az elsőfokú határozat meghozatalát követően keletkeztek.
A jogalkotó szándéka arra irányult, hogy a Ctv. 84. § (2) bekezdése alapján a cég megszűntnek nyilvánítására akkor kerüljön sor a cégbíróság által, ha a törvényes működés helyreállítására elrendelhető további intézkedés nem vezetne eredményre.
A jogi képviselő a fellebbezésében maga is elismerte a társaság mulasztását, mivel az elsőfokú eljárás alatt jelezhette volna azokat a körülményeket, amely eredményeként végül az elsőfokú végzés meghozatalát követően a társaság tagjai üzletrészeiket sikerrel értékesítették, ezt azonban nem tette meg, és határidő hosszabbítást sem kért a törvényes működés helyreállítására. Alappal hivatkozott ugyanakkor a jogi képviselő arra, hogy jelen helyzetben még van esély a cég törvényes működésének helyreállítására az új tagok szabályszerűen benyújtott változásbejegyzési kérelme, és annak cégjegyzékbe történő bejegyzése útján.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 72. § (2) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp 252. § (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárás lefolytatására és újabb határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárás során a társaságnak önként is lehetősége van benyújtani a a törvényes működés helyreállítását szolgáló változásbejegyzési kérelmet, ennek hiányában az elsőfokú bíróságnak - esetlegesen - pénzbírság terhével kell felhívnia a jogi képviselőt rövid határidő biztosításával annak előterjesztésére.
(Fővárosi Bíróság Cgt.01-07/012900/3.
Fővárosi Ítélőtábla Cgtf.43.836/2008/4.)