MBH 2009.02.241

- Egyszerűsített végelszámolással a cég cégjegyzékből való törléséhez a jogi képviselőnek csak a Ctv. mellékletében felsorolt okiratokat kell becsatolnia a cégbírósághoz. [2006. évi V. tv. (Ctv.) 45. § (3) bek., 46. § (1), (3) és (6) bek., 111. § f) pont, 112. § (4) bek., 1. számú melléklet V. pont és 2. számú melléklet IV. pont]

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A betéti társaság jogi képviselője a cégbírósághoz 2008. január 30. napján benyújtott kérelmében a 2007. október 13-án elhatározott egyszerűsített végelszámolással kapcsolatos változások cégjegyzékbe történő bejegyzését, egyidejűleg a cég törlését kérte.

Az elsőfokú bíróság a 2008. február 5. napján kelt 22. sorszámú végzésében a jogi képviselőt elutasítás terhével - egyebek mellett - az adó- és vámhatóság nyilatkozatának benyújtására hívta fel a 2006. évi V. törvény (Ctv.) 111. § (1) beke...

MBH 2009.02.241 - Egyszerűsített végelszámolással a cég cégjegyzékből való törléséhez a jogi képviselőnek csak a Ctv. mellékletében felsorolt okiratokat kell becsatolnia a cégbírósághoz.
A betéti társaság jogi képviselője a cégbírósághoz 2008. január 30. napján benyújtott kérelmében a 2007. október 13-án elhatározott egyszerűsített végelszámolással kapcsolatos változások cégjegyzékbe történő bejegyzését, egyidejűleg a cég törlését kérte.

Az elsőfokú bíróság a 2008. február 5. napján kelt 22. sorszámú végzésében a jogi képviselőt elutasítás terhével - egyebek mellett - az adó- és vámhatóság nyilatkozatának benyújtására hívta fel a 2006. évi V. törvény (Ctv.) 111. § (1) bekezdés f) pontjára hivatkozással.

A jogi képviselő a 2008. március 20. napján benyújtott hiánypótlásában - a végzés egyéb pontjainak eleget téve - e felhívásra csatolta az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága által kiállított igazolást, amely szerint a végelszámolás közzétételének időpontjában a cég folyószámla szerinti tartozása nulla forint volt, ezt az összeget módosíthatja az adóbevallások leadását követő átfogó adó és járulék ellenőrzés.

Az elsőfokú bíróság a 2008. március 26. napján kelt 25. sorszámú végzésével a betéti társaság cégjegyzékből való törlés iránti kérelmét elutasította.
Határozata indokolásában megállapította, hogy a törléshez az adó- és vámhatóság nyilatkozata is szükséges, amelyben arról nyilatkoznak, hogy a cégnek tartozása nincs és adóellenőrzési eljárás sincs folyamatban (Ctv. 111. § (1) bek. f) pont). A hiánypótlási eljárásban az APEH hitelezői igénybejelentést tett, amely nem azonos a törléshez szükséges nyilatkozattal. A társaság a vámhatóság nyilatkozatát felhívás ellenére nem nyújtotta be. A hiányosan benyújtott kérelem alapján nincs helye bejegyzésnek, ezért a cégbíróság a kérelmet a hiányok nem megfelelő pótlása miatt a Ctv. 46. § (6) bekezdése, illetve 50. § (1) bekezdése alapján elutasította.

A végzés ellen a cég jogi képviselője nyújtott be fellebbezést, amelyben annak megváltoztatásával a változásbejegyzési kérelemnek helytadó határozat hozatalát kérte. Érdemben arra hivatkozott, hogy a végelszámoló az illetékes adóhatóságnál a törléshez szükséges igazolás kiállítását kérte, ahol a hiánypótlásként benyújtott dokumentumot adták ki a részére. Álláspontja szerint a társhatóságok esetleges eltérő jogértelmezése miatt méltánytalan lenne a céget olyan súlyos szankcióval sújtani, mint amilyennel egy újabb végelszámolási eljárás lefolytatása járna.

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 32. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (3) bekezdése alapján a fellebbezési kérelem korlátai között bírálta felül.

Megállapította, hogy a fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozott.

A változásbejegyzési kérelem benyújtásakor hatályos előírások szerint az egyszerűsített végelszámolás bejegyzése és a cég cégjegyzékből való törlése iránti kérelem mellékletekén a Ctv. 1. számú mellékletének V. pontjában és 2. számú mellékletének IV. pontjában írt okiratokat kellett benyújtani, melyek az alábbiak.
1. számú melléklet V.1. pont. Az általános szabályok szerint lefolytatott végelszámolás esetén
a) a legfőbb szerv jogutód nélküli megszűnését elhatározó és a végelszámolás megindítására a végelszámoló kijelölésére vonatkozó határozata,
b) a végelszámolói megbízatás elfogadását tartalmazó, az összeférhetetlenségre is kiterjedő nyilatkozat,
c) a végelszámoló aláírási címpéldánya, ha a végelszámoló nem a cég korábbi vezető tisztségviselője,
d) nyilatkozat arról, hogy a munkavállalói érdekképviseletet a végelszámolás megindításáról az ügyvezetés tájékoztatta,
e) a nyugdíj- biztosítási igazgatási szerv igazolása a cég biztosítottjai adatainak átadásáról;
2. Egyszerűsített végelszámolás esetén:
a) az 1. pont alatti okiratok,
b) a végelszámoló által közzétett hirdetmény.
A 2. számú melléklet IV. pontja szerint végelszámolás esetén szükséges okiratok továbbá:
a) a legfőbb szervnek a végelszámolás befejezésével kapcsolatos határozatai, ideértve a felügyelő bizottság (ellenőrző bizottság), illetve a cég könyvvizsgálójának jelentését is,
b) az elfogadott zárójelentés, az utolsó üzleti év számviteli törvény szerinti beszámolója, a vagyonfelosztási határozat,
c) engedményezéssel, tartozás-átvállalással kapcsolatos okiratok,
d) a végelszámoló nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a cég a tartozásait kiegyenlítette,
e) a végelszámolásnak a cég megszűnése nélküli befejezésekor a legfőbb szervnek a végelszámolás befejezéséről, a tevékenység továbbfolytatásáról, a végelszámoló felmentéséről és az új vezető tisztségviselő (K) megválasztásáról szóló határozata.

A Ctv. 111. § (1) bekezdés f) pontja rendelkezései szerint a végelszámoló a végelszámolás befejezésekor elkészíti és - a cégnél működő felügyelő bizottság vagy más ellenőrzésre feljogosított szerv, illetve könyvvizsgáló jelentésével együtt - a legfőbb szerv elé terjeszti jóváhagyásra az állami adóhatóság és a vámhatóság - erre a célra rendszeresített nyomtatványon kiadott - nyilatkozatát arról, hogy a cégnek adótartozása nincs és a cégnél adóhatósági eljárás nincs folyamatban.

A 112. § (4) bekezdése kimondja, hogy a törlési kérelemhez az arra vonatkozó határozatot, a 111. § (1) bekezdésének b)-d) és f) pontjaiban felsorolt iratokat, valamint a 111. § (3) bekezdésében megjelölt határozatot kell csatolni.

A Ctv. 46. § (1) bekezdése szerint a cégbíróság a kérelem érkezését követően legkésőbb 8 munkanapon belül megvizsgálja, hogy azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan a törvény előírja, illetve a létesítő okirat, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, az 1-2. számú mellékletben felsorolt kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek.
A (3) bekezdés szerint, ha a bejegyzést kérő nem csatolta a 2. számú mellékletben, illetve a 45. § (3) bekezdése esetén az 1. számú mellékletben felsorolt szükséges iratokat, illetve ha a cégbejegyzési kérelem, valamint mellékletei nem felelnek meg az (1) bekezdésben foglaltaknak, a cégbíróság elutasítás terhe mellett hiánypótlásra felhívó végzést ad ki.
A (6) bekezdés értelmében, ha a bejegyzést kérő a hiánypótlási határidőt elmulasztotta vagy a hiánypótlást hiányosan, illetve hibásan terjesztette elő, a cégbíróság a cég bejegyzési kérelmét végzéssel elutasítja.

Rámutatott a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a változásbejegyzési kérelem előterjesztésekor hatályos, fent idézett Ctv. mellékletek nem tartalmazták a Ctv. 112. § (4) bekezdése szerinti okiratokat, így az állami adóhatóság és a vámhatóság Ctv. 111. § (1) bekezdés f) pontjában írt tartalmú nyilatkozatát sem.

A fenti jogszabályok egybevetéséből következik, hogy a jogi képviselő az egyszerűsített végelszámolás bejegyzése és a cég cégjegyzékből való törlése iránti kérelméhez a kérelmen (nyomtatványon) és a jogi képviselő képviseleti jogának igazolásán túl csak a Ctv. mellékleteiben felsorolt, végelszámolás esetén benyújtandó okiratok csatolására köteles, és a cégbíróság csak ezen okiratok jogszabálynak megfelelőségét vizsgálhatja (Ctv. 46. § (1) bek.).
Tény, hogy a Ctv. 112. § (4) bekezdése ezzel ellentétes rendelkezést tartalmaz, azonban a Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint a törvény egymásnak ellentmondó rendelkezései a társaság hátrányára nem alkalmazhatóak.
Ebből következik, hogy az elsőfokú bíróság nem hívhatta volna fel a jogi képviselőt a Ctv. mellékletében nem szereplő okirat benyújtására hiánypótlás keretében, ezért annak nem megfelelő teljesítése sem alapozza meg a kérelem elutasítását.

Végül rámutatott döntésén túl a másodfokú bíróság arra, hogy a jogalkotó - vélhetően a jogszabály ellentmondó rendelkezéseit felismerve - időközben módosította a Ctv. 1. számú mellékletének V.1. pontját, amelyben 2008. július 1. napjától kezdődő hatállyal, de csak az ezt követő ügyekben alkalmazóan f) pont alatt már szerepel az állami adóhatóság és vámhatóság nyilatkozata arról, hogy a cégnek adótartozása nincs, és a cégnél adóhatósági eljárás nincs folyamatban.

Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 32. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és az elsőfokú bíróságot a változások cégjegyzékbe történő bejegyzésére utasította.
(Fővárosi Bíróság Cg.01-06-614934/25.
Fővárosi Ítélőtábla Cgf.44.101/2008/2.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.