adozona.hu
BH+ 2009.1.37
BH+ 2009.1.37
Tételes jogszabályi rendelkezés hiányában nem lehet elutasítani a változás-bejegyzési kérelmet arra hivatkozással, hogy a bejegyezni kért változások eltérő időpontokban következtek be, ezért két változás-bejegyzési kérelmet kellett volna előterjeszteni. A változás-bejegyzési kérelem késedelmes benyújtása esetén a cégbíróság pénzbírsággal sújthatja azt a személyt, aki kötelezettségének a törvényben írt határidőben nem tett eleget, de a késedelem miatt a változás bejegyzése iránti kérelem nem utasítható el [1
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A 2004. augusztus 25-én benyújtott változás-bejegyzési kérelem tárgyában folyó hiánypótlási eljárásban a bejegyzést kérő 2004. december 2-án előterjesztett iratában, 2004. november 30-i kelttel a 2004. november 24-én bekövetkezett tagváltozás bejegyzését is kérte. A tagváltozással kapcsolatos bejegyzési kérelem szerint H. L. tag üzletrészét a D. Rt.-nek, a társaság tagjának értékesítette.
A cégbíróság 2004. december 6-án kelt végzésében tájékoztatta a bejegyzést kérőt, hogy a tagváltozás tár...
BH+ 2009.1.37 Tételes jogszabályi rendelkezés hiányában nem lehet elutasítani a változás-bejegyzési kérelmet arra hivatkozással, hogy a bejegyezni kért változások eltérő időpontokban következtek be, ezért két változás-bejegyzési kérelmet kellett volna előterjeszteni. A változás-bejegyzési kérelem késedelmes benyújtása esetén a cégbíróság pénzbírsággal sújthatja azt a személyt, aki kötelezettségének a törvényben írt határidőben nem tett eleget, de a késedelem miatt a változás bejegyzése iránti kérelem nem utasítható el [1997. évi CXLV. tv. (továbbiakban: Ctv.) 22. §, 26. §, 29. §, 30. §].
A 2004. augusztus 25-én benyújtott változás-bejegyzési kérelem tárgyában folyó hiánypótlási eljárásban a bejegyzést kérő 2004. december 2-án előterjesztett iratában, 2004. november 30-i kelttel a 2004. november 24-én bekövetkezett tagváltozás bejegyzését is kérte. A tagváltozással kapcsolatos bejegyzési kérelem szerint H. L. tag üzletrészét a D. Rt.-nek, a társaság tagjának értékesítette.A cégbíróság 2004. december 6-án kelt végzésében tájékoztatta a bejegyzést kérőt, hogy a tagváltozás tárgyában külön változás-bejegyzési kérelmet kell benyújtani. Ezen felhívásban foglaltaknak azonban a cég nem tett eleget.
2006. február 24-én a bejegyzést kérő újabb változás bejegyzési kérelmet nyújtott be, melyben H. L. tag 2004. november 24-i hatállyal történő törlését kérte, a korábban csatolt 2004. november 24-i tagváltozással kapcsolatos okiratok alapján, kérte továbbá T. G. tag bejegyzését 2005. december 20-i hatállyal. Kérelméhez többek között csatolta a 2005. december 20-án megtartott taggyűlés jegyzőkönyvét, melyen a taggyűlés hozzájárult a D. Rt. 1 880 000,-Ft névértékű üzletrészének felosztásához. T. G. ugyanaznap kelt üzletrész adásvételi szerződéssel megszerezte a bejegyzést kérő 400 000 Ft névértékű üzletrészét.
A cégbíróság a 2006. március 1-jei keltű hiánypótló felhívásában többek között az szerepelt, hogy H. L. tag üzletrészének átruházásával kapcsolatos változás-bejegyzési kérelmet és a mellékleteket a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló módosított 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) és a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) szerint külön módosításként kell benyújtani.
A cégbíróság 2006. március 27-én kelt végzésével a 2006. február 24-én benyújtott változás bejegyzése iránti kérelmet elutasította. Végzése indokolásában kifejtette, a cégjegyzéki adatok változása esetén az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 45. § (3) bekezdése szerint illeték lerovását, illetve a Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételéről és költségtérítéséről szóló 9/1998. (V. 23.) IM rendelet 3. § (2) bekezdése szerinti közzétételi díj megfizetését kell igazolnia. A kialakult bírói gyakorlat szerint az illetéket, a közzétételi díjat és a Ctv. szerinti egyéb mellékleteket módosítási dátumonként külön-külön kell csatolni. A cég azáltal, hogy nem külön nyújtotta be a 2004. november 24-ével, illetve a 2005. december 20-ával bekövetkezett változásokkal kapcsolatos változás-bejegyzési kérelmet a kérelem elbírálása kapcsán kedvezőbb helyzetbe nem kerülhet.
A másodfokú bíróság 2006. október 30-án kelt végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Kifejtette, a Ctv.29. § (1) bekezdése szerint a változás-bejegyzési kérelmeket főszabályként a változástól számított 30 napon belül kell előterjeszteni. Figyelemmel arra, hogy a Ctv. 42. §-a határidőt ír elő a bejegyzési kérelem elbírálására, nincs lehetőség arra, hogy folyamatban levő változás-bejegyzési eljárásban újabb bejegyzési kérelem kerüljön előterjesztésre és elbírálásra. Ez az eljárás - ahogy arra az elsőfokú bíróság is rámutatott - illetékjogi szempontból is kifogásolható. A kialakult bírói gyakorlat értelmében csak az ugyanazon a napon történt változások, illetve a cégbírósági bejelentési határidőn belül, vagyis főszabályként a 30 napon belül bekövetkezett változások terjeszthetők elő egy változás-bejegyzési kérelemben. A 2004. november 24-i és a 2005. december 20-i változások között több mint egy év telt el, így azokat egy kérelemben nem lehetett jogszerűen előterjeszteni. Figyelemmel arra, hogy a 2004. november 24-i tagváltozás a cégjegyzékbe bejegyzésre nem került, a 2005. december 20-i tagváltozás a cégjegyzékbe nem jegyezhető be.
A bejegyzést kérő felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzés hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását és a változások bejegyzésének elrendelését kérte. Kifejtette, a cégbíróság végzése jogszabálysértő, mert a 2006. február 24-i változás-bejegyzési kérelemhez a cégbíróság kötve volt. A Ctv. 45. § (3) bekezdése nem dátumonként, hanem eljárásonként állapítja meg az eljárási illetéket. A bírói gyakorlatra történt hivatkozás alaptalan, mert az adott tárgyban jogegységi határozat, illetve elvi határozat közzétételére nem került sor, ilyenre a cégbíróság sem hivatkozott. A bejegyzést kérő szerint a másodfokú bíróság végzése is jogszabálysértő figyelemmel arra, hogy a Ctv. nem tartalmaz olyan tilalmat, mely szerint folyamatban levő változás bejegyzési eljárásban nem lehetne újabb változás bejegyzési kérelmet előterjeszteni. A másodfokú bíróság is alaptalanul és konkrét döntések megjelölése nélkül hivatkozott a bírói gyakorlatra. Figyelmen kívül hagyta, hogy a cégiratok között megtalálható a 2004. november 24-i taggyűlési jegyzőkönyv, mely rögzíti, hogy H. L. üzletrészét a D. Rt. megvásárolta, illetve a 2004. november 24-i tagjegyzék. Az ügyvezető ugyanis a Gt. 157. § (3) és (4) bekezdése, illetve a 138. § (1) bekezdése szerint a tagváltozást a tagjegyzéken keresztülvezette és a változás bejegyzését kérte. A 2004. november 24-i tagváltozás bejegyzését a cégbíróság, illetve az ítélőtábla nem érdemi okból utasította el, hanem formai okból, melyet nem tudott jogszabályi hivatkozással alátámasztani.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, s arra megállapításra jutott, hogy az az alábbiakra tekintettel jogszabálysértő.
Az adott ügyben tényként állapítható meg, hogy a 2004. augusztus 25-e óta folyamatban volt változás-bejegyzési eljárásban a bejegyzést kérő 2004. november 30-án kelt beadványában a 2004. november 24-én bekövetkezett tagváltozás bejegyzésére irányuló kérelmet is előterjesztett. Ez a beadvány a változás bejegyzési kérelem követelményeinek nem felelt meg, miután szabályszerű bejegyzési kérelem nem került előterjesztésre, a bejegyzést kérő által benyújtott kiegészítő lap ilyennek nem tekinthető. A jogi képviselő képviseleti jogosultságát sem igazolta, a 2004. novemberi tagváltozás ugyanis a folyamatban levő bejegyzési kérelemmel nem függött össze. Önmagában az, hogy a korábban benyújtott változás bejegyzési eljárásban a jogi képviselő képviseleti jogosultságát igazolta, nem jelenti azt, hogy ez a jogosultság a 2004. november 24-i tagváltozással összefüggő változás bejegyzési eljárásban is fennállt. Nem került továbbá csatolásra a közzétételi díj megfizetését igazoló okirat, illetve az eljárási illeték sem került lerovásra. A Ctv. rendelkezéseinek megfelelően akkor járt volna el helyesen az elsőfokú bíróság, ha a 2004. november 30-án kelt beadványnak azt a részét, melyben a 2004. november 24-én bekövetkezett tagváltozás bejegyzését kérte, külön változás bejegyzési kérelemként kezeli és azt a Ctv. 26. §-a alkalmazásával hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.
Az adott ügyben egyértelműen megállapítható, hogy a 2004. november 24-i tagváltozással kapcsolatos beadvány tárgyában sem bejegyző végzés, sem elutasító végzés meghozatalára nem került sor. A cég 2006. február 24-i változás-bejegyzési kérelmében egyrészt a 2004. november 24-i tagváltozás, másrészt a 2005. december 20-i tagváltozás bejegyzését kérte. Nem vitásan a változás bejegyzési kérelmet a Ctv. 29. §-ának (1) bekezdése értelmében - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - illeték és közzétételi díj megfizetése mellett a változástól számított 30 napon belül kell előterjeszteni. A késedelmes előterjesztés következménye a Ctv. 30. § (1) bekezdése folytán irányadó 22. § (2) bekezdése szerint az lehet, hogy a cégbíróság 50 000 Ft-tól 500 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújthatja azt a személyt, aki a fenti kötelezettségének késedelmesen tesz eleget. Nincs azonban olyan jogszabályi rendelkezés - ilyenre a perben eljáró bíróságok sem hivatkoztak - mely szerint, ha a két változás bekövetkezése között több mint 30 nap telik el, a változások bejegyzését csak külön kérelemben lehet kérni.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a bejegyzést kérő jogszabályt sértett akkor, amikor nem a Ctv.26. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül nyújtotta be szabályszerűen a 2004. november 24-i tagváltozás bejegyzési kérelmet, de annak, hogy ezt késedelmesen, egy később bekövetkezett változás bejegyzésére irányuló eljárásban tette meg, jogszerűen nem lehet a változás bejegyzési kérelem elutasítása a következménye tételes jogszabályi rendelkezés hiányában.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzést az elsőfokú bíróság végzésére is kiterjedően a Pp. 275. § (4) bekezdésének alkalmazásával hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Legf.Bír. Gfv.X.30.090/2007.)