adozona.hu
BH+ 2009.1.35
BH+ 2009.1.35
A felszámolási eljárásban a zálogtárgy értékesítéséből befolyt vételár 50%-a erejéig akkor jogosult a hitelező igénye privilegizált kielégítésére, ha hitelezői igényét a felszámolás közzétételétől számított 40 napon belül jelenti be a felszámolónak [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 28. § (2) bek., 37. §, 46. §, 49/D. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adós gazdálkodó szervezet felszámolásának elrendelésére a 2004. november 18-án jogerőre emelkedett 2. sorszámú végzéssel került sor, melynek közzététele a Cégközlöny 2004. december 9-én megtörtént.
A felszámoló 2005. december 7-én benyújtotta a bírósághoz a 2005. november 25-i fordulónappal elkészített felszámolási közbenső mérlegét, szöveges beszámolóját és a közbenső vagyonfelosztási javaslatot. Előadta, hogy az adós gazdálkodó szervezet tevékenységet lezáró mérlegében az adós vagyonát ...
BH+ 2009.1.35 A felszámolási eljárásban a zálogtárgy értékesítéséből befolyt vételár 50%-a erejéig akkor jogosult a hitelező igénye privilegizált kielégítésére, ha hitelezői igényét a felszámolás közzétételétől számított 40 napon belül jelenti be a felszámolónak [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 28. § (2) bek., 37. §, 46. §, 49/D. §].
Az adós gazdálkodó szervezet felszámolásának elrendelésére a 2004. november 18-án jogerőre emelkedett 2. sorszámú végzéssel került sor, melynek közzététele a Cégközlöny 2004. december 9-én megtörtént.A felszámoló 2005. december 7-én benyújtotta a bírósághoz a 2005. november 25-i fordulónappal elkészített felszámolási közbenső mérlegét, szöveges beszámolóját és a közbenső vagyonfelosztási javaslatot. Előadta, hogy az adós gazdálkodó szervezet tevékenységet lezáró mérlegében az adós vagyonát 18 841 000 Ft-ban határozta meg. Az ingatlanai egy részének értékesítéséből 7 541 000 Ft bevétel származott, melyből a felszámoló részben a felszámolási költségeket fedezte, így a fennmaradt pénzeszköz 5 033 000 Ft. A bejelentett hitelezői igények közül b) kategóriás követelése az adóhatóságnak, illetve a V.-L. Kft.-nek van, az utóbbi hitelező azonban a hitelezői igényét határidőn túl jelentette be. Kérte a felszámolói díjelőlege megállapítását, továbbá az értékesített ingatlanokból keletkezett bevétel 50%-ának kiutalását az APEH részére.
A közbenső mérlegre a V.-L. Kft. észrevételt terjesztett elő, melyben a felszámoló kötelezését kérte a közbenső mérleg átdolgozására akként, hogy a befolyt és az értékesítési költségekkel csökkentett vételárnak az 50%-a csak az ő részére kerüljön kiutalásra.
Az első fokon eljárt bíróság végzésével a hitelező észrevételét kifogásnak megjelölve annak részben helytadott, a felszámoló által előterjesztett közbenső mérleget elutasította, és arra kötelezte a felszámolót, hogy a végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül nyújtsa be az átdolgozott közbenső mérleget, melynek átdolgozásakor köteles figyelembe venni, hogy a többször módosított Cstv. 49/B. §-ának rendelkezései a végrehajtási jogra nem alkalmazhatók. A kifogás további részét alaptalannak találta. Kifejtette, hogy az eljárásra alkalmazott többször módosított Cstv. 49/B. § (1) bekezdése speciális rendelkezést tartalmaz, amely nem rontja le a többször módosított Cstv. 37. §-ában meghatározott, a hitelezői igények határidőn túl való bejelentésére vonatkozó általános rendelkezést. A többször módosított Cstv. 37. § (1) bekezdése általánosságban rendelkezik arról, hogy az adóssal szemben fennálló olyan követeléseket, amelyeket a felszámolás közzétételétől számított 40 napon túl, de egy éven belül jelentettek be, a felszámoló nyilvántartásba veszi és kielégíti, ha az 57. § (1) bekezdésében felsorolt tartozások kiegyenlítése után van rá vagyoni fedezet. A Cstv. 37. § (1) bekezdésének általános szabálykénti értelmezése alapján ezért a felszámoló helyesen járt el akkor, amikor a hitelező határidőn túl bejelentett hitelezői igényét nem tekintette a Cstv. 49/B. § (1) bekezdése szempontjából figyelembe vehetőnek, mert ez igény kielégítésére csak a határidőben bejelentett hitelezői igények kielégítése után kerülhet sor.
Az elsőfokú bíróság végzésének a hitelezői észrevételeket részben elutasító rendelkezése ellen a hitelező nyújtott be fellebbezést. Kérte a felszámolót a közbenső mérleg akként történő átdolgozására utasítani, hogy az ingatlanok értékesítése során befolyt és az értékesítés költségeivel csökkentett vételár 50%-át részére fizesse ki. Fellebbezését azzal indokolta, hogy álláspontja szerint zálogjoggal biztosított követelés nem tartozik a felszámolói vagyon körébe, így nem vonatkoznak rá a felszámolási vagyonból történő kielégítés általános szabályai sem. A Cstv. 49/D. §-a alkalmazása során nincs jogi jelentősége annak sem, hogy a zálogjogos hitelező a követelését a felszámoló részére a 40 napos határidőben, vagy azon túl jelentette-e be.
A másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú bíróság végzésének fellebbezett részét helybenhagyta. Döntésének indokaként hivatkozott arra, hogy a többször módosított Cstv. 57. § (1) bekezdésének a) és c) pontjában felsorolt követeléseket - az 58. § (1) bekezdése értelmében - esedékességükkor, a b) pontban foglalt követeléseket - az a) pontban foglaltak figyelembevételével - a zálogtárgy értékesítésekor, a d)-g) pontban foglalt követeléseket pedig a zárómérleg, vagy záró egyszerűsített mérleg jóváhagyása után 30 napon belül kell kiegyenlíteni. A g)-f) pontokban foglalt követelések az 57. §-ban foglaltak szerint a közbenső mérleg alapján is kielégíthetők. A 40 napon túl, de egy éven belül bejelentett követelések kielégítésére a többször módosított Cstv. 37. § (1) bekezdése szerint csak akkor kerülhet sor, ha az 57. § (1) bekezdésében felsorolt tartozások kiegyenlítése után van rá vagyoni fedezet.
A többször módosított Cstv. 49/D. § (1) bekezdése az 57. § (1) bekezdés b) pontjában és 58. § (1) bekezdésében foglaltakhoz képest annyiban tartalmaz speciális rendelkezést, hogy mindazon zálogjoggal biztosított követelések közül, amelyek esetében a zálogjog a felszámolási eljárás megindításának időpontja előtt legalább egy évvel keletkezett, a felszámoló a zálogtárgy értékesítése során befolyt és az értékesítés költségeivel csökkentett vételár 50%-át kizárólag az értékesített zálogtárgyat terhelő zálogjoggal biztosított követelés kielégítésére fordíthatja a biztosított követelés erejéig. E követeléseknek a Cstv. 49/D. § (1) bekezdése szerinti kielégítése során a Cstv. 57. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt követeléseket figyelmen kívül kell hagyni. Egyebekben a Cstv. 49/D. § (1) bekezdése szerinti, zálogjoggal biztosított követelések nyilvántartásba vételére és kielégítésére a Cstv. általános szabályai az irányadóak. E követeléseket is be kell tehát jelenteni a felszámolónak, és - a határidőben bejelentett egyéb igényekhez képest - privilegizált kielégítésükre csak akkor kerülhet sor, ha a bejelentés határidőben megtörtént. A zálogjoggal biztosított követelések felszámolási eljáráson kívüli kielégítésére a többször módosított Cstv. rendelkezései szerint nincs törvényes lehetőség, s a határidőn túl bejelentett zálogjoggal biztosított követelések nem előzhetik meg a határidőn belül bejelentett egyéb igényeket sem.
Ezért a felszámoló nem tévedett, amikor a konkrét esetben az ingatlanok értékesítése során befolyt és az értékesítés költségeivel csökkentett vételár 50%-ának a nem vitásan határidőn túl bejelentett V.-L. Kft. hitelező részére történő kifizetése iránt nem intézkedett. A hitelező észrevétele ebben a körben megalapozatlan volt, ezért az elsőfokú bíróság végzését a Cstv. 6. § (3) bekezdése folytán megfelelően alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
A jogerős végzés ellen a hitelező nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Állította, hogy a jogerős végzés a Cstv. 49/D. §-ának rendelkezéseibe ütközés miatt jogszabálysértő. Kérte a jogerős végzés hatályon kívül helyezését, és a felszámolónak az átdolgozott közbenső mérleg benyújtására való kötelezése mellett kötelezését arra, hogy a közbenső mérleg átdolgozásakor legyen köteles figyelembe venni: a Cstv. 49/D. §-ának rendelkezései a zálogjogos hitelezőnek a zálogtárgy értékesítése során befolyt, az értékesítés költségeivel csökkentett vételár 50%-a vonatkozásában külön kielégítési jogot biztosítanak azzal, hogy arra való jogosultságára a felszámolás alá eső vagyonból történő kielégítés általános szabályai nem vonatkoznak. Erre az összegre való jogosultsága tekintetében nem alkalmazhatóak a Cstv. 37. §-ának rendelkezései, s ez összegre való jogosultsága a hitelezői igényének a felszámolás közzétételétől számított 40 napon túli bejelentése esetén is fennáll. Hivatkozott a Cstv. 49/D. §-át beiktató 2000. évi CXXXVII. törvényhez fűzött indokolásra, melyből álláspontja szerint az a jogalkotói szándék állapítható meg, hogy a zálogtárgy értékesítése során befolyt és az értékesítés költségeivel csökkentett vételár 50%-ára nem vonatkoznak a felszámolás alá eső vagyonból történő kielégítés általános szabályai, illetőleg az összegre való jogosultság szempontjából kizárólag a Cstv. 49/D. §-ában megfogalmazott feltételeknek kell teljesülniük. A Cstv.-nek a 2006. évi VI. törvénnyel beiktatott új 49/D. §-ának rendelkezései, a korábbi szabályozással egyező módon, lényegében ezt a jogalkotói szándékot erősítik meg e szakasz rendelkezéseinek pontosabb és árnyaltabb megfogalmazásával.
A felülvizsgálati kérelemre az adós felszámolója észrevételt nem terjesztett elő.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos, mert a jogerős végzés nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályt.
A Cstv. 49/D. § (1) bekezdése szerinti zálogjoggal biztosított követelés jogosultja is a Cstv. 3. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti hitelező, akinek a hitelezői igényét az adós felszámolás hatálya alá eső vagyonából lehet kielégíteni. A hitelezőnek a Cstv. 28. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott, a felszámolás közzétételétől számított 40 napon belül be kell jelentenie a hitelezői igényét a felszámolóhoz ahhoz, hogy annak kielégítése a Cstv. 49/D. § (1) bekezdése szerinti privilegizált követelésként kielégítésre kerüljön. A bejelentési kötelezettség tekintetében a törvény nem tartalmaz kivételt a zálogjogos hitelező esetében sem. A 3. § (1) bekezdés c) pontjában a hitelezői minőséghez a törvény megkívánja a követelés nyilvántartásba vételét is. Ennek további feltétele a Cstv. 46. § (7) bekezdésében meghatározott, un. regisztrációs díj befizetése.
A Cstv. 37. § (1) bekezdéséből következően, amennyiben a hitelező a követelésének bejelentésére vonatkozó kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, csak a határidőben bejelentett követelések teljes kielégítése után fennmaradó összegből tarthat igényt a hitelezői igénye kielégítésére. Ha pedig Cstv. 37. § (2) bekezdésében írt egy éves jogvesztő határidőt is elmulasztja, a privilegizált követelését nem érvényesítheti. A Cstv. 49/D. § (1) bekezdése tehát a felszámolási eljáráson belül biztosít külön kielégítési jogot a zálogjogosult részére. A zálogtárgyak továbbra is a felszámolási vagyon részét képezik. A törvény a zálogjogos hitelezőnek a felszámolási eljáráson belüli korlátozott, külön kielégítéshez való jogát pedig csak abban az esetben biztosítja, ha a hitelezői igényét határidőn belül jelentette be a felszámolóhoz.
A kifejtettekre tekintettel a másodfokú bíróság helyes jogértelmezéssel jutott arra a jogi következtetésre, hogy a zálogjoggal biztosított követeléseket is be kell jelenteni a felszámolónak és - a határidőben bejelentett egyéb igényekhez képest - privilegizált kielégítésükre csak akkor kerülhet sor, ha a bejelentés határidőben megtörtént, továbbá a határidőn túl bejelentett zálogjoggal biztosított követelések nem előzhetik meg a határidőn belül bejelentett egyéb igényeket sem.
A fent kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a felülvizsgálni kért határozat a jogszabályoknak megfelel, ezért a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján a megtámadott határozatot hatályában fenntartotta. (Leg.Bír. Gfv.XI.30.079/2007.)