adozona.hu
BH+ 2008.12.556
BH+ 2008.12.556
I. A taggyűlés összehívására mindaddig a taggyűlési határozattal megválasztott új ügyvezető jogosult, amíg ennek a határozatnak a végrehajtását a bíróság fel nem függeszti, illetve amíg azt hatályon kívül nem helyezi [1988. évi VI. tv. (továbbiakban: régi Gt.) 45. §]. II. A határozat a társaság belső viszonyaiban akkor is hatályos, ha a határozatok könyvébe való bejegyzése elmarad [1988. évi VI. tv. (régi Gt.) 194. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A 2002. november 25-én megtartott taggyűlésen az alperesi társaság Sz.Zs-t a társaság ügyvezetőjének választotta. A határozatot jelen per II. r. alperesi beavatkozója keresettel támadta meg. A városi bíróság 2003. július 9-én kelt végzésével többek között e határozat végrehajtását a per jogerős befejezéséig felfüggesztette, majd 2004. május 28-án jogerőssé vált ítéletével az adott határozatot hatályon kívül helyezte.
A II. r. alperesi beavatkozó 2002. december 17-én, mint a társaság tagja ma...
BH+ 2008.12.556 I. A taggyűlés összehívására mindaddig a taggyűlési határozattal megválasztott új ügyvezető jogosult, amíg ennek a határozatnak a végrehajtását a bíróság fel nem függeszti, illetve amíg azt hatályon kívül nem helyezi [1988. évi VI. tv. (továbbiakban: régi Gt.) 45. §].
II. A határozat a társaság belső viszonyaiban akkor is hatályos, ha a határozatok könyvébe való bejegyzése elmarad [1988. évi VI. tv. (régi Gt.) 194. §].
A 2002. november 25-én megtartott taggyűlésen az alperesi társaság Sz.Zs-t a társaság ügyvezetőjének választotta. A határozatot jelen per II. r. alperesi beavatkozója keresettel támadta meg. A városi bíróság 2003. július 9-én kelt végzésével többek között e határozat végrehajtását a per jogerős befejezéséig felfüggesztette, majd 2004. május 28-án jogerőssé vált ítéletével az adott határozatot hatályon kívül helyezte.A II. r. alperesi beavatkozó 2002. december 17-én, mint a társaság tagja maga hívta össze a társaság taggyűlését 2003. január 6-ára. A meghívóban a napirendi pontok megjelölésre kerültek. Az I. r. alperesi beavatkozó 2002. december 18-án ugyancsak 2003. január 6-ára taggyűlést hívott össze, mint a társaság ügyvezetője. 2003. január 6-án a taggyűlés nem volt határozatképes, így az ugyanazon napra összehívott és megtartott megismételt taggyűlésen 10 taggyűlési határozat meghozatalára került sor.
Felperesek keresetükben a 2003. január 6-ai taggyűlésen hozott határozatok hatályon kívül helyezését kérték, egyrészt formai okokra, másrészt tartalmi okokra hivatkoztak. Álláspontjuk szerint a 2003. január 6-ai taggyűlést az I. r. alperesi beavatkozó nem hívhatta jogszerűen össze, mert 2000. augusztus 1-jétől már nem volt az alperes ügyvezetője. A II. r. alperesi beavatkozó sem hívhatta jogszerűen össze a taggyűlést, hiszen Sz. Zs. volt ekkor a társaság ügyvezetője, akitől a tag előzetesen a taggyűlés összehívását nem kérte.
Az alperes és az alperesi beavatkozók a kereset elutasítását kérték.
Az elsőfokú bíróság 2006. május 19-én kelt ítéletével az alperesi társaság 1-10/2003. számú határozatait hatályon kívül helyezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította, rendelkezett a perköltség viseléséről. Ítélete indokolásában többek között kifejtette, a városi bíróság ítéletének jogerőre emelkedéséig az alperesi társaság ügyvezetőjének Sz. Zs. volt tekintendő (a városi bíróság hivatkozott számú ítélete helyezte többek között hatályon kívül az Sz. Zs-t ügyvezetővé megválasztó taggyűlési határozatot). Az I. r. alperes nem volt a taggyűlés összehívásakor az alperes ügyvezetője, mivel ezen megbízatása 2000. augusztus 1-jével megszűnt. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a IV. r. felperes a III. r. felperes üzletrészét ajándékozás folytán megszerezte, üzletrész-szerzését a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. tv. (régi Gt.) szabályait betartva Sz. Zs-nak bejelentette, így ő a társaság tagjának volt tekintendő, ezért amiatt is jogszabálysértők a taggyűlésen hozott határozatok, mivel a IV. r. felperes a taggyűlésre meghívásra nem került.
A másodfokú bíróság 2006. szeptember 26-án kelt ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét nem fellebbezett részében nem érintette, fellebbezett részében helybenhagyta, rendelkezett a másodfokú perköltség viseléséről. Ítélete indokolásában többek között kifejtette, az I. r. alperesi beavatkozó megbízatása a társasági szerződésben meghatározott határidő elteltével 2000. augusztus 1. napján megszűnt, így az I. r. alperes a 2003. január 6-ai taggyűlés összehívására már nem volt jogosult. Az alperesi társaság taggyűlése 2002. november 25-én Sz. Zs.-t ügyvezetővé megválasztotta az ügyvezető személyében bekövetkezett változás befelé a társaság, a tagok, valamint a cégbíróság irányában azonnal hatályossá vált (2003. évi BH 207. számú jogeset). Mindaddig, amíg az ügyvezetővé választó határozat végrehajtását a peres bíróság fel nem függesztette, az adott határozat hatályon kívül helyezésére irányuló eljárásban a sérelmezett határozattal megválasztott ügyvezető a társaság és a tagok közötti belső viszonylatban ügyvezetőnek volt tekintendő. Ily módon a II. r. alperesi beavatkozónak a régi Gt. 190. § (1) bekezdése, illetve az alperesi társaság társasági szerződésének 24/a. pontja alapján - a taggyűlés összehívását Sz. Zs. ügyvezetőnél kellett volna kezdeményeznie, és amennyiben ő a taggyűlést 8 napon belül nem hívja össze, akkor lett volna jogosult a II. r. alperesi beavatkozó a taggyűlés összehívására. Mivel a taggyűlést nem arra jogosult személyek hívták össze, nincs jelentősége, hogy IV. r. felperes mikortól tekintendő a társaság tagjának.
Az I. és II. r. alperesi beavatkozók felülvizsgálati kérelmükben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a kereset elutasítását kérték. Álláspontjuk szerint a II. r. alperesi beavatkozó jogszerűen hívta össze a 2003. január 6-ai taggyűlést. A 2002. november 25-i alperesi taggyűlés időpontjában az alperesnek két tagja volt, II. r. alperesi beavatkozó, illetve I., II., vagy III. r. felperes. A II. r. alperesi beavatkozó a taggyűlésről távozott, jelenlétében határozat elfogadására nem került sor. Ily módon határozatképtelen taggyűlésen választották meg Sz. Zs.-t ügyvezetőnek. A 2003. január 6-ai taggyűlés összehívásakor az alperesi beavatkozók nem értesültek Sz. Zs. ügyvezetővé történt megválasztásáról. Ilyen körülmények között a II. r. alperesi beavatkozó az ügyvezető nélkül maradt társaság taggyűlését joggal hívhatta össze a régi Gt. 190. § (1) bekezdése, illetve a társasági szerződés 24/a. pontja alapján. Álláspontjuk szerint a 2003. évi BH-ban 207. szám alatt közzétett eseti döntésben kifejtettek jelen tényállás mellett nem irányadóak. Sz. Zs. megválasztására már a taggyűlés határozatképtelenné válását követően került sor, az ügyvezető megválasztásában konszenzus nem volt, így ha ilyen tényállás mellett is a tagok ügyvezetőnek lennének kötelesek tekinteni azt a személyt, akit szabályszerűen meg sem választottak, az átláthatatlan és zavaros helyzetet eredményezne. Alperesi beavatkozók hivatkoztak a régi Gt. 194. § (1) bekezdésében foglaltakra arra, hogy a 2002. november 25-én hozott határozatok a határozatok könyvébe bejegyzésre nem kerültek, valamint a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 20. § (2) bekezdésében foglaltakra [helyesen 30. § (2) bekezdés], mely szerint a vezető tisztségviselőt érintő változás a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel válik hatályossá. Álláspontjuk szerint mivel az Sz. Zs.-t ügyvezetővé választó határozatot a városi bíróság hatályon kívül helyezte, a társasági döntéshez joghatály nem fűződhet.
Felperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben elsődlegesen a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását, másodlagosan a jogerős ítéletnek az elsőfokú bíróság ítéletére kiterjedő hatállyal történő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását kérték. Hivatkoztak arra, hogy a felperesek nemcsak a taggyűlés szabálytalan összehívása miatt kérték a 2003. január 6-ai taggyűlés határozatainak hatályon kívül helyezését, hanem egyéb okokból is. Álláspontjuk szerint a 2003. január 6-ai taggyűlés összehívásakor Sz. Zs. volt az alperesi társaság ügyvezetője. Mindaddig ugyanis, amíg az ügyvezetővé választó határozat felülvizsgálata tárgyában eljáró peres bíróság a határozat végrehajtását nem függeszti fel, a megválasztott ügyvezetőt a társaság és a tagok viszonylatában ügyvezetőnek kell tekinteni.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, s arra megállapításra jutott, hogy a jogerős ítélet nem jogszabálysértő.
Az adott ügyben eldöntendő elsődleges jogkérdés az volt, hogy a II. r. alperesi beavatkozó jogosult volt-e az alperesi társasági szerződés rendelkezése, illetve az alperesre a perbeli időszakban irányadó régi Gt. 190. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 6-ai taggyűlés összehívására. Ennek során vizsgálandó volt, hogy az alperesi társaságnak volt-e ügyvezetője a kérdéses időszakban, illetve, hogy az ügyvezető megválasztásáról a II. r. alperesi beavatkozó tudomást szerzett-e.
A Legfelsőbb Bíróság osztotta a másodfokú bíróság azon jogi álláspontját, hogy mindaddig, amíg a városi bíróság a 2002. november 25-ei taggyűlésén hozott határozatok, ezen belül az ügyvezető megválasztásáról döntő taggyűlési határozat végrehajtását fel nem függesztette, az alperesi társaság tagjainak Sz. Zs.-t az alperesi társaság ügyvezetőjének kellett tekinteniük. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint ugyanis a társaság tagjai a társaság által hozott határozatokat mindaddig érvényes határozatként kötelesek figyelembe venni, amíg a bíróság az adott határozat végrehajtását fel nem függeszti, illetve jogerős ítélet a határozatot hatályon kívül nem helyezi. Ez következik a régi Gt. 45. § (1) bekezdésének második mondatából, mely szerint a keresetindításnak, vagyis a taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránti keresetnek halasztó hatálya nincs, de a bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti. Ezen szabályból következően a II. r. alperesi beavatkozónak, mint az alperesi társaság tagjának a 2003. január 6-ai taggyűlés összehívásakor és megtárgyalásakor Sz. Zs.-t a társaság ügyvezetőjének kellett volna tekintenie, még akkor is ha úgy ítélte meg, hogy Sz. Zs. megválasztására nem szabályszerűen került sor, és később jogerős ítélet a határozatot hatályon kívül helyezte. Ezért a II. r. alperesi beavatkozó akkor járt volna el helyesen, ha az ügyvezetőhöz fordul a taggyűlés összehívása érdekében és ha arra 8 napon belül nem kerül sor, akkor él a taggyűlés összehívására vonatkozó jogosítványával.
A II. r. alperesi beavatkozó felülvizsgálati kérelmében arra is hivatkozott, hogy a 2002. november 25-ei taggyűlésen hozott határozatról, vagyis Sz. Zs. ügyvezetővé történt megválasztásáról a 2003. január 6-ai taggyűlés összehívásakor még nem szerzett tudomást. Evonatkozásban a Legfelsőbb Bíróság rámutat arra, hogy ezen körülményre az alperesi beavatkozók fellebbezésükben nem hivatkoztak. A tényállás alapjává tett, a városi bíróság előtt jelen peres eljáráshoz csatolt iratokból azonban egyértelműen megállapítható, hogy II. r. alperesi beavatkozó a taggyűlés összehívása idején tudott Sz. Zs. ügyvezetővé választásáról 2002. december 9-én, illetve 2002. december 17-én Sz. Zs.-nak, mint a társaság ügyvezetőjének levelet írt.
A felülvizsgálati kérelemben állított egyéb jogszabálysértésekkel összefüggésben a Legfelsőbb Bíróság utal arra, hogy az ügyvezető választásról szóló határozatnak a határozatok könyvébe történő bejegyzésének elmaradása nem jelenti azt, hogy a határozat joghatás kiváltására nem lett volna alkalmas, a bírói gyakorlat a határozatok könyvébe történő bejegyzés elmaradását pótolható hiányosságnak tekinti. A felülvizsgálati kérelemben tévesen hivatkozott, helyesen a Ctv. 30. § (2) bekezdése pedig, mely szerint a vezető tisztségviselőre vonatkozó változás a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel, a változás időpontjára visszamenőlegesen válik hatályossá, nem a társaság, illetve annak tagja, hanem kifelé harmadik személyek irányában irányadó, ahogy arra a másodfokú bíróság is helyesen rámutatott.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Gfv.X.30.477/2006.)