adozona.hu
AVI 2008.9.94
AVI 2008.9.94
Amennyiben a fél összesített adóalapja az Áfa-törvényben írt összeget nem éri el, a visszaigénylési jog nem nyílik meg [1992. évi LXXIV. tv. 48. § (4) bek. a) pont]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adóhatóság a felperesnél 2003. I-II-III-IV. negyedévekre vonatkozóan kiutalás előtti általános forgalmi adóellenőrzést végzett, melynek eredményeként határozatával 1 952 000 Ft adókülönbözetet állapított meg, továbbá 6 405 000 Ft jogosulatlan visszaigénylést, és 3 202 000 Ft adóbírságot szabott ki.
A fellebbezésre eljáró alperes az elsőfokú határozatot annak helyes indokaira utalással helybenhagyta azzal, hogy a felperes annak érdekében, hogy visszaigénylési joga megnyíljon, olyan számlát...
AVI 2008.9.94 Amennyiben a fél összesített adóalapja az Áfa-törvényben írt összeget nem éri el, a visszaigénylési jog nem nyílik meg [1992. évi LXXIV. tv. 48. § (4) bek. a) pont]
Az adóhatóság a felperesnél 2003. I-II-III-IV. negyedévekre vonatkozóan kiutalás előtti általános forgalmi adóellenőrzést végzett, melynek eredményeként határozatával 1 952 000 Ft adókülönbözetet állapított meg, továbbá 6 405 000 Ft jogosulatlan visszaigénylést, és 3 202 000 Ft adóbírságot szabott ki.A fellebbezésre eljáró alperes az elsőfokú határozatot annak helyes indokaira utalással helybenhagyta azzal, hogy a felperes annak érdekében, hogy visszaigénylési joga megnyíljon, olyan számlát bocsátott ki, amely nem valós teljesítést tartalmaz.
A felperes keresetében arra hivatkozott, hogy jogosulatlanul tagadta meg az alperes a neki járó áfa-összeg kiutalását, és jogosulatlanul alkalmazott vele szemben bírságot. A számlák mindkét esetben valós gazdasági eseményt tükröztek.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kifejtette, hogy az adóhatóság, az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (továbbiakban: Art.) 51. § (7) bekezdésére figyelemmel a tényállást megfelelően tisztázta és bizonyította. A felperes által felhasznált számla nem tartalmazta az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Áfa. tv.) 13. § (1) bekezdés 17. pontjának e), f)</a>, g)</a>, h)</a>, pontjaiban foglalt adatokat. A zúzott kő szállításáról kiállított 3 db számla vonatkozásában megállapította, hogy a gazdasági esemény nem volt valós.
Az elsőfokú bíróság hivatkozott az Áfa. tv. 48. § (4) bekezdés a) pontjára, mely szerint az adóhatóság az adó-visszaigénylési kérelmet akkor teljesíti, ha a 28. és 29. §-ban meghatározott adómérték alá tartozó termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás összesített adóalapja az adóév elejétől, illetve - ha az adóalany évközben jelentkezik be - adóalanyként történő bejelentkezés időpontjától kezdődően időarányosan, az adóéven belül göngyölítetten eléri, vagy meghaladja a 4 millió Ft-ot. Ezek a feltételek azonban a felperes esetében nem valósultak meg.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben a D. Kft. által kiállított számlával kapcsolatos alperesi és elsőfokú bírósági megállapításokat már nem vitatta. A zúzott kő szállításáról kiállított 3 db számla vonatkozásában továbbra is fenntartotta jogi álláspontját, hogy azok valós gazdasági eseményeket tükröznek, így megnyílt számára az adó-visszaigénylés joga. A felperesi ügyvezető a nem megfelelő információk miatt került tévedésbe, de ennek az ügyletre nézve döntő hatása nincs. A jogerős ítélet megsértette az Áfa. tv. 6. § (1) bekezdését 32. § (1) bekezdését, 48. § (4) bekezdését és a Ptk. 361. § (1) bekezdését.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta a felülvizsgálati kérelemmel támadott részben is azzal, hogy az ellentmondó adatok alapján nem volt megállapítható a gazdasági esemény valódisága.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 10. számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintette, felülvizsgálati kérelemmel támadott részét hatályában fenntartotta.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a D. Kft. által kiállított számlái körében a Legfelsőbb Bíróság nem vizsgálta felül a jogerős ítélet jogszerűségét erre vonatkozó felülvizsgálati, csatlakozó felülvizsgálati kérelem hiányában.
A felperes által a zúzott kő szállításáról kiállított 3 db számla valódiságának vizsgálatánál az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen tárta fel, a bizonyítékokat okszerűen mérlegelte. A felperes e körben lényegében az elsőfokú bíróság tényállás megállapítását és a bizonyíték értékelését vitatta, amelyre a felülvizsgálati eljárásban - annak rendkívüli perorvoslati jellegére figyelemmel - általában nincs lehetőség. A bizonyítékok felülmérlegelésére akkor van mód, ha a jogerős ítélet tényállást nem állapított meg, vagy a megállapított tényállás iratellenes megállapításokat tartalmaz, illetve a bizonyítékokat kirívóan okszerűtlenül mérlegelte.
A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint az elsőfokú bíróság a fenti hibáktól mentesen állapította meg a tényállást, és a bizonyítékok mérlegelése körében sem volt megállapítható okszerűtlenség. A közigazgatási iratokból is megállapítható, hogy a felperes ügyvezetője több alkalommal ellentmondóan nyilatkozott a zúzott kő származásával kapcsolatban. Először olyan gazdálkodó szervezetet jelölt meg szállítóként, amely a felperesi gazdasági társasággal nem állt gazdasági kapcsolatban. Az ezt követően megjelölt szállító, a C. Kft. által kiállított 3 db számla későbbi időpontban került kiállításra, mint ahogy a felperes a terméket értékesítette volna az A. Kft. felé.
A felperes a beszerzés igazolására egyszerűsített számlákat mutatott be, amelynek kiállítására csak a teljesítéssel egyidejűleg lett volna lehetőség, így a teljesítési idő nem lehetett 2003 évi, amikor a számlák 2004. március 5-ei, 17-ei 26-ai keltezésűek. A felperes érvelésével szemben nem lehet figyelmen kívül hagyni a felperesi ügyvezető adóeljárásban tett nyilatkozatait, mert a gazdasági életben elvárható minimum, hogy a képviselő tisztában legyen azzal, milyen gazdálkodó szervezettel áll gazdasági kapcsolatban.
Az elsőfokú bíróság jogszerűen állapította meg, hogy a felperes nem tudta bizonyítani a zúzott kő szállításával kapcsolatos gazdasági esemény valódiságát, erre figyelemmel az Áfa. tv. 48. § (4) bekezdés a) pontja értelmében az összesített adóalapja nem érte el a 4 millió Ft-ot, ezért az áfa-visszaigénylési joga nem nyílt meg.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság jogszerű ítéletét, a felülvizsgálati kérelemmel támadott részében a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.191/2006.)