adozona.hu
AVI 2008.3.34
AVI 2008.3.34
Amíg a telek nem minősül építési teleknek az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontja szerinti illetékmentesség feltételei nem állnak fenn [1990. évi XCIII. tv. 26. § (1) bek. a) pont]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesek a 2005. június 2-án kelt és június 15-én módosított adásvételi szerződéssel egymás közt egyenlő arányban megvásárolták az ny.-i külterületi 02362/384 hrsz.-ú, gyümölcsös művelésű ágú ingatlant. Az adásvételi szerződés 9. pontjában vállalták, hogy 4 éven belül arra lakóházat építenek.
A Megyei Illetékhivatal a 2005. augusztus 10-én kelt fizetési meghagyásával az I. r. felperes vonatkozásában, az ugyanaznap kelt fizetési meghagyásával a II. r. felperes vonatkozásában 125 000-125 0...
AVI 2008.3.34 Amíg a telek nem minősül építési teleknek az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontja szerinti illetékmentesség feltételei nem állnak fenn [1990. évi XCIII. tv. 26. § (1) bek. a) pont]
A felperesek a 2005. június 2-án kelt és június 15-én módosított adásvételi szerződéssel egymás közt egyenlő arányban megvásárolták az ny.-i külterületi 02362/384 hrsz.-ú, gyümölcsös művelésű ágú ingatlant. Az adásvételi szerződés 9. pontjában vállalták, hogy 4 éven belül arra lakóházat építenek.A Megyei Illetékhivatal a 2005. augusztus 10-én kelt fizetési meghagyásával az I. r. felperes vonatkozásában, az ugyanaznap kelt fizetési meghagyásával a II. r. felperes vonatkozásában 125 000-125 000 forint visszterhes vagyonátruházási illetéket és 1500-1500 forint eljárási illetéket szabott ki.
A felperesek ezt követően kérték az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 26. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt illetékmentesség megadását, kérelmükhöz csatolták a Ny. Megyei Jogú Város Jegyzője Hatósági és Építésügyi Iroda 46325-2/05. IV. számon kiadott építési engedélyét, valamint az Ny. Körzeti Földhivatal 2005. augusztus 3-án kelt, a termőföld más célú - lakóház építése céljából való - végleges hasznosításának engedélyezéséről szóló határozatát.
Az elsőfokú hatóság a 2005. augusztus 31-én kelt határozatával a felperesek illetékmentesség engedélyezése iránti kérelmét elutasította azzal, hogy a szerződés megkötésekor az ingatlan gyümölcsösként volt nyilvántartva, ezért részükre az illetékmentesség nem adható meg.
A felperesek fellebbezése folytán eljárt alperes a 2005. október 20-án kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperesek keresetet nyújtottak be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt, amelyet az elsőfokú bíróság elutasított. Megállapította, hogy az illetékkötelezettség keletkezésekor fennálló tények és tényállás szerint kell vizsgálni, hogy az adott ingatlan lakóház építésére alkalmas telektulaj donnák minősült-e, és így az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontja alapján az illetékmentesség a felpereseket megilleti-e. Az illetékmentesség feltétele, hogy az ingatlan lakóház építésére alkalmas legyen, ennek a feltétel a teljeüléséhez szükséges - az Itv. 102. § (1) bekezdés 1) pontjában foglaltak szerint - telek beépítetlensége, valamint a teleknek az építési szabályoknak és a településrendezési terveknek megfelelően kialakított építési teleknek való minősítése. A szerződés megkötésekor az ingatlan gyümölcsösként volt nyilvántartva, külterületi ingatlan volt, az ingatlan lakóházzal beépíthetővé csak a földhivatal határozata folytán vált, a megelőzően telekalakítási eljárást követően. A telekalakítási engedélyt Ny. Megyei Jogú Város Jegyzője 2005. május 18-án kelt határozatával adta meg. Az építési engedély az ingatlan megvásárlását követően került kiadásra, miután az ingatlant építési teleknek lehetett tekinteni. Az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontja szerinti illetékmentesség feltételeivel a felperesek az ingatlan megvásárlásakor nem rendelkeztek, ezért az alperes jogszerű határozatot hozott.
A jogerős ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérték a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését. Álláspontjuk szerint a jogerős ítélet sérti az Itv. 102. § (1) bekezdés l) pontját és az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontját. Álláspontjuk szerint az elsőfokú bíróság téves jogértelmezéssel állapította meg az illetékmentesség feltételének hiányát. Az építésügyi hatóság az adott telekre építési engedélyt adott, a földhivatal engedélyezte a termőföld más célú hasznosítását, az ingatlan lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak minősült. Álláspontjuk szerint irreleváns, hogy a telek az adásvételi szerződés megkötésekor az ingatlan-nyilvántartásban gyümölcsösként volt nyilvántartva.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A peres eljárás alatt hatályba lépett 2006. évi LXI. törvény 249. § (1) bekezdése értelmében 2007. január 1-jétől az alperesi jogelőd feladatait az APEH Központi Hivatala vette át és végzi. A Legfelsőbb Bíróság ezért a jogszabályi rendelkezés alapján bekövetkezett jogutódlást a Pp. 328. § (1) bekezdése alapján megállapította.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 3. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A jogerős ítélet a felülvizsgálati ítéletben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg. A felperesek alaptalanul hivatkoztak arra, hogy az általunk megvásárolt ingatlan lakóház építésére alkalmas volt az adásvételi szerződés megkötésekor. A felperesek, amikor az adásvételi szerződést kötötték, 2005. június 2-án, telekalakítási engedéllyel rendelkeztek, azonban az ingatlan a telekalakítási engedélyt követően továbbra is külterületi földnek-gyümölcsösnek minősült, amely az építési jogszabályok szerint lakóépülettel nem volt beépíthető.
Lakóépület csak belterületi, építési telekként kialakított telken építhető. Az Itv. 102. § (1) bekezdés l) pontja értelmében a lakóház építésére alkalmas telektulajdon csak az a beépítetlen földrészlet lehet, amely az építésügyi szabályoknak és a települési rendezési tervnek megfelelően kialakított, lakóépület elhelyezésére szolgáló ingatlan. Az építési engedélyezési eljárás során az építésügyi hatóságnak vizsgálnia kell az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építési hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet (R.) 18. § d) pontja alapján, hogy építési munkával érintett telek kialakítása a településrendezési tervekben, illetve a jogszabályokban meghatározottak szerint megtörtént-e - azaz építési telek-e -, illetve a 17. § f) pontja alapján azt is, hogy termőföld esetén a földhivatal a más célú hasznosításához adott-e engedélyt.
Mindaddig, amíg a telek nem minősül építési teleknek, azon lakóépület nem helyezhető el, és addig az időpontig nem tekinthető a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak és így arra az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontja szerinti illetékmentesség nem alapítható. Adásvételi szerződés kötésekor az ingatlan nem minősült építési teleknek, így illetékmentesség a felpereseket nem illette meg.
A felperesek alaptalanul hivatkoztak arra is, hogy az ingatlan ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett művelési ágának nincs jelentősége az illetékmentesség szempontjából, mert az ingatlan mindaddig külterületi, gyümölcsös művelési ágúnak volt tekinthető, amíg az arra jogosult hatóság (földhivatal) határozata alapján azt át nem minősítették.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, ezért a jogerős ítéletet Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. II. 39.151/2006.)