adozona.hu
AVI 2008.1.5
AVI 2008.1.5
Az adóhatósági eljárásban is sor kerülhet az ellenőrzésre (2003. évi XCII. tv. 104. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú adóhatóság a felperesnél 1998-2002. adóévekre vonatkozóan társasági adó, személyi jövedelemadó, általános forgalmi adó adónemekben, 1998. évre tételes egészségügyi hozzájárulás, 1998-1999. évekre százalékos egészségügyi hozzájárulás tekintetében folytatott le vizsgálatot. Ennek eredményeként összesen 220 000 Ft adókülönbözetet állapított meg a felperes terhére, rendelkezett a késedelmi pótlék, a mulasztási bírság és adóbírság előírásáról is. Az alperes határozatával az elsőfokú ha...
AVI 2008.1.5 Az adóhatósági eljárásban is sor kerülhet az ellenőrzésre (2003. évi XCII. tv. 104. §)
Az elsőfokú adóhatóság a felperesnél 1998-2002. adóévekre vonatkozóan társasági adó, személyi jövedelemadó, általános forgalmi adó adónemekben, 1998. évre tételes egészségügyi hozzájárulás, 1998-1999. évekre százalékos egészségügyi hozzájárulás tekintetében folytatott le vizsgálatot. Ennek eredményeként összesen 220 000 Ft adókülönbözetet állapított meg a felperes terhére, rendelkezett a késedelmi pótlék, a mulasztási bírság és adóbírság előírásáról is. Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.A felperes keresetében részben arra hivatkozott, hogy az elsőfokú adóhatóság túllépte az ellenőrzésre fordítható 90 napos határidőt, részben arra, hogy megilleti a tulajdonában lévő gépkocsi futásteljesítmény-elszámolása és az üzemanyag-fogyasztás 3%-os korrekciója.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy az eljárási jogszabálysértés csak annyiban és akkor vezethet a határozat hatályon kívül helyezésére, ha az az ügy érdemére is kihat. Az ellenőrzési határidőkről az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 92. §-a rendelkezik. A közigazgatási iratok alapján megállapította, hogy a perbeli esetben az első megbízólevél átadásának napja 2004. február 30-a volt, és mivel utólagos ellenőrzésről volt szó, 90 nap állt rendelkezésre az ellenőrzés befejezésére, amely 2004. május 5. napján járt volna le. Ezen időpontig az adóhatóság mind a jegyzőkönyvet, mind a felperes észrevétele folytán az azt módosító jegyzőkönyvet is kiadta 2004. április 28. napjáig.
Hivatkozott az Art. 104. § (4) bekezdésére, a kiegészítő jegyzőkönyv készítésére, illetve, hogy ellenőrzésre a hatósági eljárásban is sor kerülhet.
Az anyagi jogszabálysértés körében hivatkozott az elsőfokú bíróság az 1998-1999. években hatályos számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (továbbiakban: Sztv.) 15. § (3), 83. § (2), 84. § (2) bekezdésére, a számviteli bizonylat alaki és tartalmi hitelességével és megbízhatóságával kapcsolatban. Utalt arra, hogy ugyanezen követelményt fogalmazza meg a 2001. január 1-jétől hatályba lépett 2000. évi C. törvény 165., 166. és 168. §-a is. Hivatkozott továbbá a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (X. 20.) MT rendelet (továbbiakban: MT r.) 23. § (4), (6) és (7) bekezdésére.
Megállapította az elsőfokú bíróság, a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag és kenőanyag fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 2. számú mellékletében írt korrekciós tényezők figyelembevételére csak akkor kerülhet sor, ha a menetlevél nyilvántartás olyan, amely biztosítja a korrekció elszámolásához megfelelő alapadatokat. Ezek azonban a felperes esetében nem álltak rendelkezésre.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Továbbra is fenntartotta eljárásjogi kifogásait, mely szerint az elsőfokú adóhatóság határidőn túl hozta meg határozatát, a tehergépjármű tekintetében megilleti az üzemanyag-fogyasztás 3%-os korrekciója, mivel a szükséges menetlevelekkel rendelkezett.
Az alperes a jogerős ítélet hatályban való fenntartását indítványozta.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 9. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A felperes eljárásjogi jogszabálysértésre hivatkozásával kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság utal az Art. 92. § (5) bekezdésére, mely szerint a bevallás utólagos ellenőrzését 90 napon belül kell az adóhatóságnak befejeznie. A 104. § (4) bekezdése értelmében az ellenőrzést legfeljebb az észrevétel kézbesítésétől számított 15 napig lehet folytatni. A perbeli esetben az első megbízólevél átadására 2004. február 2-án került sor, a jegyzőkönyvet az adózó április 1-jén vette kézhez. A módosított jegyzőkönyv 2004. április 28-án kerül kiadásra. Ebből megállapítható, hogy az elsőfokú adóhatóság az ellenőrzési határidőket betartotta.
Az Art. 104. § (4) bekezdése értelmében ellenőrzésre hatósági eljárásban is sor kerülhet. Ennek alapján került kiadásra a második módosított jegyzőkönyv 2004. június 2-án.
Az Art. 128. § (1) bekezdése értelmében az adóhatóság utólag állapítja meg az ellenőrzés során feltárt adókülönbözetet. A határozat meghozatalára nyitva álló határidő utólagos adó-megállapítás esetén 60 nap, a hatósági eljárás kezdő időpontjának a jegyzőkönyv, kiegészítő jegyzőkönyv átadásának, kézbesítésének napját kell tekinteni. Ebből megállapítható, hogy az első módosított jegyzőkönyv átadásának napját figyelembe véve az elsőfokú adóhatóság határidőben hozta meg határozatát.
A felperes anyagi jogszabálysértésével kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság mindenben egyetértett az elsőfokú bíróság által kifejtett jogi állásponttal, mely szerint csak az Sztv. szabályainak megfelelő menetlevelek, mint alapbizonylatok alapján lehetett volna alkalmazni az R-ben szabályozott korrekciót. Mivel a felperes esetében ezek az alapbizonylatok nem feleltek meg a számviteli bizonylat alaki és tartalmi követelményeinek, ezért erre alapítottan a korrekciót sem lehetett elvégezni. Ugyanez a jogi helyzet a költségelszámolás körében is. Az elsőfokú bíróság arra is helytállóan utalt, hogy a tehergépjármű használatával, használatba adásával kapcsolatban is olyan ellentmondó nyilatkozatok, adatok kerültek feltárásra, amelyeket az adóhatóság megfelelően mérlegelt.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.329/2005.)