adozona.hu
AVI 2007.12.125
AVI 2007.12.125
Arra tekintettel, hogy a meg nem fizetett vámteher ismeretében a vámárura utóbb ajándékozási szerződést kötnek, erre vonatkozó jogszabályi rendelkezés hiányában a fizetési kötelezettség alól a kedvezményezett nem mentesülhet [1995. évi C. tv. 128. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A vámhivatal a felperes néhai férje, D. J. részére 2002. szeptember 19-én egy db Mercedes típusú személygépkocsit vámkezelt vámfizetés mellett a belföldi forgalom számára. D. J. a vámterhet nem fizette meg, a vámárut 2003. július 23-án a felperesnek ajándékozta.
Az első fokon eljárt vámhivatal - a belföldi forgalom számára történő vámkezeléskor megállapított 3 590 263 Ft alapulvételével - határozatban kötelezte a felperest környezetvédelmi termékdíj, fogyasztási adó és általános forgalmi adó...
AVI 2007.12.125 Arra tekintettel, hogy a meg nem fizetett vámteher ismeretében a vámárura utóbb ajándékozási szerződést kötnek, erre vonatkozó jogszabályi rendelkezés hiányában a fizetési kötelezettség alól a kedvezményezett nem mentesülhet [1995. évi C. tv. 128. §].
A vámhivatal a felperes néhai férje, D. J. részére 2002. szeptember 19-én egy db Mercedes típusú személygépkocsit vámkezelt vámfizetés mellett a belföldi forgalom számára. D. J. a vámterhet nem fizette meg, a vámárut 2003. július 23-án a felperesnek ajándékozta.Az első fokon eljárt vámhivatal - a belföldi forgalom számára történő vámkezeléskor megállapított 3 590 263 Ft alapulvételével - határozatban kötelezte a felperest környezetvédelmi termékdíj, fogyasztási adó és általános forgalmi adó, összesen 1 858 061 Ft vámteher megfizetésére.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Döntését a 2003. évi CXXVI. törvény (továbbiakban: T.) 75. § (1) bekezdés b) pontjában, g) pontjában, az 1995. évi C. törvény (továbbiakban: Vtv.) 125. § (2) bekezdés c) pontjában, 126. § b) pontjában, az 1992. évi LXXIV. törvény 10. §, 41. § (1) bekezdésében foglaltakra alapította. Határozatát azzal indokolta, hogy a felperes olyan vámárut fogadott el ajándékba, amely után az esedékes vámterhet nem fizették meg, így közreműködött a vámáru elidegenítésében. Megvalósította a jogellenes forgalomba hozatal törvényi tényállását, így vámfizetésre kötelezettnek minősül.
A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését kérte.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Azt állapította meg, hogy a határozatok a kereseti kérelem által vitatott körben nem jogszabálysértőek. A per tárgya nem méltányossági jogkörben hozott határozat volt.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését, kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát. Azzal érvelt, hogy az ítélet megalapozatlan, mivel a gépjármű nem került forgalomba hozatalra, piaci értéke nem éri el a határozat szerinti vámértéket. Nem tanúsított jogellenes magatartást, a határozatok és a jogerős ítélet a Vtv. 126. § b) pontjába és az 1957. évi IV. törvény (továbbiakban: Áe.) 2. § (1) és (6) bekezdései szerinti rendelkezésekbe ütköznek.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 7. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A Pp. 270. § (1) bekezdése, 275. § (1) bekezdése szerinti szabályozásból következően a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak nem lehet tárgya az ezt megelőző eljárás során el nem bírált tény, illetve jogcím. Abból következően, hogy a felperes keresetében az Áe. 2. § (1) és (6) bekezdései szerinti rendelkezésekre nem hivatkozott, az ezekkel kapcsolatos érvelése a rendkívüli jogorvoslati, felülvizsgálati eljárásban a Legfelsőbb Bíróság által már nem bírálható e1.
Az ítéleti tényállás kapcsán jogszabálysértés akkor állapítható meg, ha az iratellenes megállapításokat, avagy nyilvánvalóan téves, okszerűtlen, a logika szabályaival ellentétes megállapításokat rögzít. Ez a perbeli esetben nem áll fenn.
Az elsőfokú bíróság iratszerűen rögzítette, hogy a felperes tudott arról, hogy hozzátartozója vámfizetési kötelezettségének nem tett eleget. Az ajándékozási szerződést a felek ennek ismeretében kötötték meg (2004. szeptember 30-án kelt jegyzőkönyv).
A belföldi forgalom számára történő vámkezelés vámvizsgálatból, vámfizetési kötelezettség megállapításából, a vámteher kiszabásából, közléséből, beszedéséből és a vámáru kiadásából áll [Vtv. 79. § (1) bekezdése]. A vámáru a vámterületre behozott dolog mindaddig, amíg azt belföldi forgalom számára nem vámkezelték, illetve az a Vtv. rendelkezései alapján nem tekinthető belföldi forgalom számára vámkezeltnek [Vtv. 1. § (16) bekezdése]. Vámfizetésre kötelezett az a személy, aki a vámárut jogellenesen forgalomba hozza, vagy az ilyen forgalomba hozatalt elősegíti [Vtv. 125. § (2) bekezdés c) pontja]. Vámfizetésre kötelezett az a személy is, aki olyan vámárut szerez meg, amit vámfizetési kötelezettség terhel [Vtv. 125. § (2) bekezdés e) pontja].
A vámfizetési kötelezettség szempontjából vámárut jogellenesen belföldi forgalomba hozónak kell tekinteni azt a személyt is, aki a vámjogszabályoknak megfelelően vámárut a jogszabály rendelkezésétől eltérően elidegenít, vagy ennek megvalósításában közreműködik [Vtv. 126. § b) pontja].
A felperes a gépjármű elidegenítésében közreműködött azzal, hogy olyan vámárut szerzett meg, amelyre a vámterhet nem fizették meg, és erről tudomása volt. Jogellenes forgalomba hozatal esetén a vámterhet az elkövetés napján - ennek ismerete hiányában a felfedezés napján - érvényes jogszabályi előírások szerint kell kiszabni (Vtv. 128. §).
Az előzőekben ismertetett jogszabályi rendelkezéseknek a perben felperes által felülvizsgálni kért alperesi határozat megfelel, annak megalapozott és jogszerű voltát az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg. Amiatt, hogy a meg nem fizetett vámteher ismeretében a vámárura utóbb ajándékozási szerződést kötnek, erre vonatkozó jogszabályi rendelkezés hiányában a fizetési kötelezettség alól a kedvezményezett nem mentesülhet.
Az elsőfokú bíróság helytállóan utalt arra is, hogy az e perben felülvizsgálni kért határozatok nem méltányossági jogkörben hozott érdemi döntések, és, hogy az ajándékozási szerződés által kiváltott joghatás vámjogi minősítését az alperes helytállóan végezte el.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozatot a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.349/2005.)