AVI 2007.12.119

A támogatási szerződés megkötése időpontjának és az egyes munkák megrendelésére vonatkozó szerződésnek az áfa visszaigénylés szempontjából nincs jelentősége (1992. évi LXXIV. tv. 35. §)

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes bírósági nyilvántartásba vett közhasznú közalapítvány. Célja Gy. város egységes és vonzó idegenforgalmi arculatának kialakítása, a megyei idegenforgalmi értékek feltárása, az idegenforgalmi szolgáltatások színvonalának emelése, az idegenforgalommal összefüggő tevékenységek, a turizmushoz kapcsolódó városfejlesztési célok összehangolt elősegítése. 2003-ban a felperes sikeresen pályázott a Megyei Területfejlesztési Tanács által kiírt "turisztikai marketing eszközök készítésének támog...

AVI 2007.12.119 A támogatási szerződés megkötése időpontjának és az egyes munkák megrendelésére vonatkozó szerződésnek az áfa visszaigénylés szempontjából nincs jelentősége (1992. évi LXXIV. tv. 35. §)
A felperes bírósági nyilvántartásba vett közhasznú közalapítvány. Célja Gy. város egységes és vonzó idegenforgalmi arculatának kialakítása, a megyei idegenforgalmi értékek feltárása, az idegenforgalmi szolgáltatások színvonalának emelése, az idegenforgalommal összefüggő tevékenységek, a turizmushoz kapcsolódó városfejlesztési célok összehangolt elősegítése. 2003-ban a felperes sikeresen pályázott a Megyei Területfejlesztési Tanács által kiírt "turisztikai marketing eszközök készítésének támogatása" című pályázatra. Ennek értelmében az elfogadott összköltség 75%-át maximum 21 761 000 Ft-ot vissza nem térítendő támogatásként ítélték meg javára. Ezen az összegen felül, általános forgalmi adóra (a továbbiakban: áfa) nézve nem kért támogatást. Feladatai ellátása érdekében nyújtott összegeket áfa-va1 adta tovább, az áfa körbe bejelentkezett, költségeit nettó módon állította be.
A felperes 2004. december 14-én - az 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfa. tv.) 71. § (9) bekezdésére alapítottan - kérte 2004. május 31-től 2004. november 15-ig terjedő teljesítésekről kibocsátott 25%-os áfát tartalmazó 1 711 317 Ft visszatérítését.
Az elsőfokú adóhatóság a kérelmet elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Döntését az Áfa. tv. 16. § (1) bekezdésébe, 35. § (1) bekezdésébe, 36. § (1) bekezdés a) pontjába, 71. § (9) bekezdésébe, a 2004. évi IX. törvény (a továbbiakban: T.) 63. § (2) bekezdésébe, 67. § (1) bekezdéseibe foglaltakra alapította.
A felperes keresetében e határozatok hatályon kívül helyezését, illetve visszaigénylési kérelmének helyt adó döntés meghozatalát kérte. Azzal érvelt, hogy az Áfa. tv. módosításának nincs visszaható hatálya, visszaigénylésére a támogatási szerződés megkötésekor hatályos Áfa. tv. szerinti szabályozást kell alkalmazni.
A megyei bíróság a felperes keresetét elutasította.
Azt állapította meg, hogy a felperes jogi érvelése téves, az alperes határozata megalapozott, és törvényes.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését, kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát, vagy hatályon kívül helyezés mellett az elsőfokú bíróság utasítását új eljárásra, új határozat hozatalára. Jogi álláspontja szerint az ítéletben megállapított tényállás csak részben helytálló, az abban kifejtett jogi álláspont pedig téves. A jogszabály-változásnak ugyanis nincs visszaható hatálya, a támogatási szerződés megkötésének időpontjában hatályos Áfa. tv. szerinti szabályokat kellett volna irányadónak tekinteni. Hivatkozott arra is, hogy kérelmének elutasítása esetén nem tudja teljesíteni a támogatási szerződésben vállalt feladatokat. A határozatok szerinti érdemi döntés számára "komoly károkat, valamint veszteséget okoz".
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 5. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
Mindenekelőtt arra mutat rá a Legfelsőbb Bíróság, hogy a 2003. évi XCII. törvény 143. § (1) bekezdése és a Pp. 339. §-a szerinti szabályozásból következően a közigazgatási bíróságok csak a keresettel támadott határozatok jogszerűsége, avagy jogszerűtlensége tárgyában dönthetnek. Ennél fogva e perben az érdemi döntés meghozatalakor - törvényi szabályozás hiányában - nem értékelhették a felperes javára az általa hivatkozott érdeksérelmet, kárt és veszteséget.
A felperes bár hivatkozott a tényállás részben nem helytálló voltára, pontosan nem jelölt meg olyan adatokat, okiratokat, tényeket, amelyek iratszerűtlenek lennének, avagy téves ténybeli következtetéseken alapulnának. Az alperes határozatában és a jogerős ítéletben megállapított tényállás kapcsán jogszabálysértés nem állapítható meg, ezért azt a felülvizsgálati eljárásban a Legfelsőbb Bíróság is irányadónak tekintette [Pp. 275. § (1) bekezdése].
Az Áfa. tv. 16. § (1) bekezdése értelmében adófizetési kötelezettség, termékértékesítés és szolgáltatás-nyújtás esetén a teljesítés időpontjában keletkezik. Az adólevonási jog keletkezésének időpontja a termékértékesítés és szolgáltatás-nyújtás teljesítéséről kibocsátott számlában teljesítési időpontként feltüntetett nap. [Áfa. tv. 36. § (1) bekezdése.] Az adólevonási jog tárgyi feltétele a számla [Áfa. tv. 35. § (1) bekezdése, 32. § (1) bekezdés a) és c) pontja].
Az előzőekben ismertetett törvényhelyekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság osztja az alperes és az elsőfokú bíróság jogi álláspontját a tekintetben, hogy a támogatási szerződés megkötése időpontjának és az egyes munkák megrendelésére vonatkozó szerződéseknek az áfa visszaigénylés szempontjából nincs jelentősége.
Az Áfa tv. 71. § (9) bekezdése szerinti - a T. 63. § (2) bekezdésével módosított - 2004. május 1. napjától hatályos törvényi szabályozásnak a felperes visszaigénylése nem felel meg. A perrel érintett számlák ugyanis nem harmadik ország területére kifuvarozott, kiküldött és ott szétosztott termékek beszerzésére jutó előzetesen felszámított áfára vonatkoznak, és a számlák szerinti tevékenység sem azonos az e törvényhelyben rögzítettekkel.
Helytállóan mutatott rá az alperes és az elsőfokú bíróság arra is, hogy a T. 67. § (1) bekezdése kötelezően írja elő az Áfa. tv. 71. § (9) bekezdését módosító rendelkezés hatályba lépésére vonatkozó szabályt, mégpedig akként, hogy az a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatályba lépésének napján lép hatályba, és rendelkezéseit azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben az adófizetési kötelezettség, illetve az adólevonási jog a hatályba lépést követően keletkezik.
A felperes adólevonási joga a perrel érintett számlák kapcsán 2004. május 1. napját követően keletkezett. Az adóhatóságnak tehát a számlák szerinti teljesítési időpontban hatályos rendelkezéseket kellett irányadónak tekintenie. A felperes érvelésével ellentétben tehát visszaható hatályú jogalkalmazásra nem került sor. A 2004. május 1. napjától hatályos Áfa. tv. 71. § (9) bekezdése szerinti feltételek a perbeli számlák kapcsán nem állnak fenn, ezért az adóhatóság kérelemnek helyt adó döntést nem hozhatott.
A jogszerű tényállást tartalmazó, a jogvita eldöntésére irányadó anyagi jogi jogszabályi rendelkezéseknek teljes körűen megfelelő jogerős ítéletet a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.334/2005.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.