adozona.hu
AVI 2007.11.108
AVI 2007.11.108
A gazdálkodási tevékenység ellehetetlenülése méltányosság alkalmazása során a bírság és pótléktartozások kapcsán vizsgálható. Egyéb adótartozások tekintetében nem vehető figyelembe (2003. évi XCII. tv. 134. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1998. január 8-a óta folytatja egyéni vállalkozói tevékenységét jogi, ügyvédi szolgáltatás profillal.
2004. október 13-án az adóhatósághoz benyújtott beadványában kérte a 2002. június 12. - 2004. szeptember 15-éig terjedő időszakban esedékessé vált, végrehajtás alá vont 223 700 Ft személyi jövedelemadó, 178 325 Ft nyugdíjbiztosítási járulék, 31 050 Ft egészségügyi hozzájárulás, valamint a végrehajtás alá nem vont 46 000 Ft késedelmi pótlék, összesen 479 075 Ft tartozás méltányossá...
AVI 2007.11.108 A gazdálkodási tevékenység ellehetetlenülése méltányosság alkalmazása során a bírság és pótléktartozások kapcsán vizsgálható. Egyéb adótartozások tekintetében nem vehető figyelembe (2003. évi XCII. tv. 134. §)
A felperes 1998. január 8-a óta folytatja egyéni vállalkozói tevékenységét jogi, ügyvédi szolgáltatás profillal.2004. október 13-án az adóhatósághoz benyújtott beadványában kérte a 2002. június 12. - 2004. szeptember 15-éig terjedő időszakban esedékessé vált, végrehajtás alá vont 223 700 Ft személyi jövedelemadó, 178 325 Ft nyugdíjbiztosítási járulék, 31 050 Ft egészségügyi hozzájárulás, valamint a végrehajtás alá nem vont 46 000 Ft késedelmi pótlék, összesen 479 075 Ft tartozás méltányosságból történő elengedését.
Az elsőfokú adóhatóság határozatában a kérelmet elutasította.
Az alperes határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Döntését a 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 134. § (1) és (3) bekezdéseibe foglaltakra alapította. Határozatát azzal indokolta, hogy a felperes tulajdonában lévő gépkocsi, illetve irodaingatlan többszörösen fedezetet biztosít az elengedni kért tartozásra a megélhetés súlyos veszélyeztetése nélkül is. A felperes vállalkozása évek óta jövedelmet eredményez, így a vállalkozás keretein belül, a gazdálkodás ellehetetlenülése nélkül, akár részletekben is megfizethető az elengedni kért tartozás, ezért a kérelem teljesítésére nincs törvényi lehetőség.
A felperes keresetében a határozatok megváltoztatását, kérelmének helyt adó döntés meghozatalát, tartozásának elengedését engedélyező határozat meghozatalát, az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte.
A megyei bíróság jogerős ítéletében a felperes keresetét elutasította. Azt állapította meg, hogy a felperes jogszerűen nem követelheti adótartozása elengedését, az alperes érdemi döntése megfelel az Art. 134. § (1) és (3) bekezdésébe foglaltaknak.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát kérte. Azzal érvelt, hogy a határozatok nem felelnek meg az Art. 134. § (3) bekezdése szerinti rendelkezésnek. A megyei bíróság tévesen állapította meg, hogy az alperes eleget tett a tényállás tisztázási kötelezettségének. Hangsúlyozta, hogy külső körülmények kényszerítették ingatlanvásárlásra, csak így tudott adóalany maradni, a munkahelyét vásárolta meg. Hivatkozott arra, hogy 2003-2004. évi kiadásai meghaladták tényleges bevételeit. Az adótartozás megfizetése teljesen ellehetetlenítené, létfenntartását súlyosan veszélyeztetné.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 12. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
Mindenekelőtt rámutat a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy a perben felülvizsgálni kért határozatok meghozatala után bekövetkezett körülmények a peres eljárás során nem vehetők figyelembe [Art. 143. § (1) bekezdése, Pp. 339. § (1) és (2) bekezdése].
Az Art. 134. § (1) bekezdése értelmében az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adótartozást - a magánszemélyt terhelő járuléktartozás kivételével -, valamint a bírság vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.
A 178 325 Ft nyugdíjbiztosítási alapot megillető járuléktartozás elengedését tehát a jogszabály nem teszi lehetővé. E körben az adóhatóságnak még mérlegelési lehetősége sem volt.
Az Art. 134. § (3) bekezdése akként rendelkezik, hogy az adóhatóság a pótlék és bírságtartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti, elengedheti különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. E törvényhelyből pedig az következik, hogy a gazdálkodási tevékenység ellehetetlenülése méltányosság alkalmazása során a bírság és pótléktartozások kapcsán vizsgálható. Egyéb adótartozások (adó, járulék, egészségügyi hozzájárulás) tekintetében nem vehető figyelembe.
A felperes felülvizsgálati kérelmét az Art. 134. § (3) bekezdése szerinti jogszabályhely megsértésére alapította, ezért az előzőekben részletezettekre is figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság kizárólag abban a kérdésben dönthetett, hogy az alperesi határozat meghozatalakor végrehajtás alá nem vont 46 000 Ft késedelmi pótléktartozás elengedése kapcsán előterjesztett kérelem tárgyában hozott alperesi, illetve jogerős ítéleti döntés jogszerű-e vagy sem.
E körben rámutat a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy az alperes a felperes jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeit a 2004. október 29-én kelt adatlap és a 2003. és 2004. évre vonatkozó személyi jövedelemadó bevallás adatai alapján vizsgálhatta, az adatokat a felperes szolgáltatta. Ezért az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy az alperes a tényállás tisztázási kötelezettségének eleget tett, és határozata megfelel az 1957. évi IV. törvény 43. § (1) bekezdés c) pontjába foglaltaknak is, teljes körűen tartalmazza a mérlegelés szempontjait.
Az alperes határozata és a jogerős ítéleti tényállás iratszerű. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének nincs helye. A Legfelsőbb Bíróság a rendelkezésére álló iratok alapján dönt [Pp. 270. § (1) bekezdése, 275. § (1) bekezdése]. A felperes a közigazgatási, az elsőfokú peres eljárás és a felülvizsgálati eljárás során nem jelölt meg olyan tényt vagy adatot, amely ne került volna értékelésre, vagy amely alapján olyan okszerű és jogszerű következtetést lehetne levonni, hogy az Art. 134. § (3) bekezdésére alapítottan a 46 000 Ft pótléktartozás fizetése lehetetlenítené el tevékenységét. E tartozás tekintetében kivételes méltányossági ok megállapítására a felperes kérelmében előadottak, az alperes határozatában és az elsőfokú ítéletben megjelölt okok nem adnak alapot. Ezért a jogerős ítélet teljes körűen jogszerű döntést tartalmaz, így azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.315/2005.)