adozona.hu
AVI 2007.9.94
AVI 2007.9.94
Abban az esetben, ha a jövedéki ellenőrzés alól elvont terméket gazdálkodó szervezet tartja birtokában, a kereskedelmi mennyiség esetében a jövedéki bírságalap után tízszeres mértékű bírság megfizetésére kötelezhető (2003. évi CXVII. tv. 114. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
2004. július 23-án jövedéki ellenőrzést tartottak a felperes által üzemeltetett épület 4/17-es raktárában. A biztonsági őr jelenlétében felnyitott helyiségben 238 700 csomag F. márkájú, magyar adójegy nélküli cigarettát találtak, amelyet büntetőeljárás keretében lefoglaltak, majd megindult a jövedéki eljárás.
Az elsőfokú jövedéki hatóság 2005. január 6-án kelt határozatával a felperes terhére 282 978 850 Ft jövedéki bírságot szabott ki jövedéki ellenőrzés alól elvont termék birtoklása miatt....
AVI 2007.9.94 Abban az esetben, ha a jövedéki ellenőrzés alól elvont terméket gazdálkodó szervezet tartja birtokában, a kereskedelmi mennyiség esetében a jövedéki bírságalap után tízszeres mértékű bírság megfizetésére kötelezhető (2003. évi CXVII. tv. 114. §)
2004. július 23-án jövedéki ellenőrzést tartottak a felperes által üzemeltetett épület 4/17-es raktárában. A biztonsági őr jelenlétében felnyitott helyiségben 238 700 csomag F. márkájú, magyar adójegy nélküli cigarettát találtak, amelyet büntetőeljárás keretében lefoglaltak, majd megindult a jövedéki eljárás.Az elsőfokú jövedéki hatóság 2005. január 6-án kelt határozatával a felperes terhére 282 978 850 Ft jövedéki bírságot szabott ki jövedéki ellenőrzés alól elvont termék birtoklása miatt.
Az elsőfokú határozat ellen a felperes fellebbezett.
Arra hivatkozott, hogy ezt a helyiséget bérbe adta a T. Kft.-nek, a helyiséghez csak a bérlőnek volt kulcsa, a felperesnek nem volt tudomása arról, hogy a raktárban milyen árut tartanak. A felperes csatolta a T. Kft.-vel kötött bérleti szerződést, valamint azt a bizonylatot, amely igazolja, hogy a bérlő 2004. június és július havi bérleti díjat megfizetett.
A fellebbezés folytán eljáró alperes 2005. február 24én kelt határozatával az elsőfokú határozat jogi indokolását helybenhagyta, összegszerűségében viszont a jövedéki bírság összegét 565 957 700 Ft-ra emelte fel. Tekintettel arra, hogy a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 114. § (1) és (2), illetőleg (4) bekezdése alapján a felperes, mint gazdálkodó esetében a bírság mértékének megállapításakor tízszeres szorzót kellett alkalmazni.
A felperes keresetében e határozatok hatályon kívül helyezését kérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a Jöt. 114. § (1) bekezdés b) pontja, (2) bekezdése, (3), és (4) bekezdése alapján helyesen járt el a jövedéki hatóság, amikor a felperest tekintette a lefoglalt jövedéki ellenőrzés alól elvont termékek birtokosának, és helytálló volt a jövedéki bírság összegszerűségében is.
Az elsőfokú bíróság megállapította, nem vitatott, hogy a felperes nem jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet. A Jöt. 114. § (4) bekezdésében meghatározott alanyi kör azonban egyértelmű. Azokat a gazdálkodó szerveket kívánta a jövedéki bírság alanyává tenni, akik a jövedéki ellenőrzés alól elvont termékkel a jogszabályban meghatározott módon rendelkeznek.
Kifejtette az elsőfokú bíróság a birtoklásra vonatkozó fogalom jogi tartalmát, továbbá a jövedéki felelősség jellegét. Utalt az elsőfokú bíróság arra is, hogy a jövedéki közigazgatási tárgyú határozatok bírósági felülvizsgálata nem szűkül le az eltérő felelősségű szabályok alapján lefolytatott a büntetőeljárás során hozott megállapításokkal.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte az ítélet hatályon kívül helyezését, és a keresetének megfelelő döntés meghozatalát.
A felperes fenntartotta a keresetében és az eljárás során kifejtett álláspontját. Továbbra is jogszabálysértőnek és a Ptk.-val is ellentétesnek találta a bíróság jogi álláspontját. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság nem szerezte be a büntetőeljárás iratait.
Az volt az álláspontja, hogy a hatóság nem tisztázta kellően a tényállást. Álláspontja szerint a becsatolt magánnyomozói jelentés, a bérleti szerződés, és az egyéb okiratok azt igazolták, hogy ő nem volt birtokában a jövedéki ellenőrzés alól elvont termékeknek. A felperes a birtoklás fogalmát akként értelmezte, hogy birtokos csak az lehet, aki a birtoklást ténylegesen gyakorolja, és tudomása van a birtok tárgyáról.
A felperes hivatkozott arra is, hogy a Jöt. 114. § (4) bekezdése nem vonatkoztatható rájuk, mivel jövedéki termékkel nem folytatnak gazdálkodást.
Az alperes képviselője a felülvizsgálati eljárás során szóban a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 7. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A nem vitatott tényállás szerint a felperes tulajdonában lévő raktárhelyiségben az ellenőrzés során nagy mennyiségű jövedéki ellenőrzés alól elvont jövedéki terméket találtak.
A felperes a jövedéki igazgatási eljárás, illetőleg a peres eljárás során azt kívánta bizonyítani, hogy mint tulajdonos a birtoklás jogát a bérlőnek átengedte, ezért a felelőssége nem megállapítható. A felperes ezt az állítását nem tudta bizonyítani, tekintettel arra, hogy az általa kötött szerződésben feltüntetett bérlő, mint gazdálkodó szervezet, az illetékes cégbíróságnál bejegyzésre nem került. A cég nem volt fellelhető, és a cég által megadott képviselő személye a nyilvántartásokban ismeretlen volt.
Ez azt jelenti, hogy a felperes által kötött bérleti szerződés érvénytelen, hiszen nem létező fiktív személlyel köttetett. A bérleti szerződés hiányában a felperes, mint tulajdonos gyakorolhatta a tulajdonában lévő raktárral kapcsolatban a birtoklási jogosultságot.
A jövedéki hatóság és az elsőfokú bíróság által helyesen felhívott Jöt. 114. § (1) bekezdése szerint, aki olyan jövedéki terméket birtokol, amelyet nem adóraktárban állítottak elő, vagy nem vámkezeltek, a jövedéki termék mennyisége után jövedéki bírságot fizet. Ilyen adózás alól elvont terméknek kell tekinteni az adójegy nélküli dohánygyártmányt.
A felperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy a birtoklásra vonatkozóan a felülvizsgálni kért határozat ellentétes a Ptk. szabályaival. Mint arra a Legfelsőbb Bíróság már számos esetben rámutatott, a Ptk. 187. § (1) bekezdése szerint a birtokot megszerzi, aki a dolgot magához veszi, vagy akinek az más módon hatalmába került (birtokos). A birtokos személyét elsősorban a tényleges helyzet határozza meg. Birtokos lehet az is, aki ténylegesen nem tartja birtokában a dolgot, azonban a dolog felett tulajdonjoga folytán, vagy más jogcímen hatalmat gyakorolhat. Birtokos lehet magánszemély és jogi személy egyaránt. A birtoklás ténye a tudati állapottól független, adott esetben akkor is fennállhat a tényleges birtoklás, ha a birtokos tudata azt nem fogja át.
Helyesen állapította meg a jövedéki hatóság és az elsőfokú bíróság, hogy a felperes felelősége a birtoklás ténye alapján fennállt. Egyetértett a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet álláspontjával a Jöt. 114. § (4) bekezdésével kapcsolatban is. Abban az esetben, ha a jövedéki ellenőrzés alól elvont terméket gazdálkodó szervezet tartja birtokában, a kereskedelmi mennyiség esetében a jövedéki bírságalap után tízszeres mértékű bírság megfizetésére kötelezhető.
A felperes a jogerős ítélet jogszabálysértő voltát nem tudta bizonyítani.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 275. § (3) bekezdés alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I.35.337/2005.)