adozona.hu
AVI 2007.9.85
AVI 2007.9.85
Az adózó jogosult dönteni abban, hogy a fizetési halasztás időpontjáig ténylegesen kívánja-e gyakorolni a jogszabályban biztosított lakásszerzési kedvezményt (1995. évi CXVII. tv. 63. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a 2000. évi személyi jövedelemadóját munkáltatójával számolta el, melyet önellenőrzéssel helyesbített, amely 207 908 Ft kötelezettség-növekedést eredményezett. Ebből 130 000 Ft-ot megfizetett, a különbözetként jelentkező 77 980 Ft személyi jövedelemadóra 2002. január 2. napjáig az elsőfokú adóhatóság pótlékköteles fizetési halasztást engedélyezett. A felperes 2002. május 10-én kérte a lakáscélú kedvezmény érvényesítését, amely alapján 130 000 Ft személyi jövedelemadót visszatérítet...
AVI 2007.9.85 Az adózó jogosult dönteni abban, hogy a fizetési halasztás időpontjáig ténylegesen kívánja-e gyakorolni a jogszabályban biztosított lakásszerzési kedvezményt (1995. évi CXVII. tv. 63. §)
A felperes a 2000. évi személyi jövedelemadóját munkáltatójával számolta el, melyet önellenőrzéssel helyesbített, amely 207 908 Ft kötelezettség-növekedést eredményezett. Ebből 130 000 Ft-ot megfizetett, a különbözetként jelentkező 77 980 Ft személyi jövedelemadóra 2002. január 2. napjáig az elsőfokú adóhatóság pótlékköteles fizetési halasztást engedélyezett. A felperes 2002. május 10-én kérte a lakáscélú kedvezmény érvényesítését, amely alapján 130 000 Ft személyi jövedelemadót visszatérítettek, illetve a 77 980 Ft személyi jövedelemadó folyószámlán történő jóváírását rendelték el.Az elsőfokú adóhatóság kijavított határozatával 2002. január és 2002. december 31. közötti időtartamra késedelmi pótlék adónemben 4677 Ft megfizetésére kötelezte a felperest azzal, hogy a fizetési halasztásra vonatkozó határozatnak nem tett eleget, így az 1990. évi XCI. törvény (továbbiakban: Art.) 81. § (8) bekezdése alapján a kedvezmény érvényét vesztette. A késedelmi pótlék nem szankció, azt az Art. 67. § (1) bekezdése alapján kamat mintájára kell pótlólagosan megfizetni.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta azzal, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja. tv.) 63. § (3) bekezdése szerinti lakásszerzési kedvezmény esetén nem elegendő a használatbavételi engedély megszerzése, ezt az adóhatóság felé is igazolni kell. Mivel a felperes e kedvezményt a fizetési halasztás lejártát követően érvényesítette, így az érvényesítés időpontjáig a meg nem fizetett adó késedelmi pótlékalapot képez.
A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte azzal az indokkal, hogy a kötelező határozat nem nevezi meg, melyik az a kötelezettség, amelynek nem tett eleget. Másrészt az adóhatóság olyan összeg után állapított meg késedelmi pótlékot, amellyel valójában nem is tartozott.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy az Art. 67. § (1) bekezdése szerint az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni. A felperes 2002. január 2. és a lakáscélú felhasználás igazolása időtartamára, 2002. május 10-e között késedelemben volt.
A lakáscélú felhasználás igazolása az adózó érdekkörébe tartozik, az adózónak kell az Szja. tv. 63. rendelkezéseinek megfelelően eljárni. Így a felperes nem hivatkozhat arra, hogy a fizetési halasztást engedélyező határozatban külön ezeket a szabályokat az adóhatóság nem rögzítette. A határidővel felperesnek tisztában kellett lennie.
Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy külön kell választani az adó esedékességével kapcsolatos fizetési kötelezettséget, illetve az utólagos igényérvényesítés nyomán esetleg felmerülő kötelezettséget. A felperes fizetési kötelezettsége mindaddig fennállt, amíg a lakáscéllal összefüggésben adómentességet nem igazolt. Ennek utólagos igazolása nem mentesíti a korábbi fizetési kötelezettség elmulasztásából adódó késedelmi pótlék alól. Adójogi szempontból tehát az adómentes felhasználás igazolásáig az adott összeggel tartozott, mivel a részére biztosított fizetési halasztás határideje is lejárt.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve annak hatályon kívül helyezését. A bíróság sem jelölte meg, hogy a fizetési halasztásra vonatkozó határozat mely rendelkezésének nem tett eleget. Az ítéletben felhívott jogszabályhelyek sem pótolják az adóügyben hozott határozat hiányosságait. Az adóhatóság nem tájékoztatta megfelelően jogairól és kötelezettségeiről, hogy a fizetési halasztás lejárta után milyen tennivalója van, és azokat meddig lehet hátrányos következmények nélkül teljesíteni. Hivatkozott az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (továbbiakban: Áe.) 2. § (6) bekezdésére, 44. § (1) bekezdésére, mely szerint a határozat teljesítési határidőt vagy határnapot sem állapított meg.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta azzal, hogy az adózó érdekkörébe tartozott a lakáscélú kedvezmény felhasználásának igazolása. Ezt késedelmesen igazolta, így a jogosulatlan pénzhasználatra figyelemmel késedelmi pótlékfizetési kötelezettsége keletkezett.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 2. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A Legfelsőbb Bíróság is megállapította az iratokból, hogy a felperes az Szja. tv. 63. §-ára figyelemmel lakásszerzési kedvezményt kívánt érvényesíteni, erre figyelemmel engedélyezte az elsőfokú adóhatóság 2002. január 2-ig a 77 980 Ft személyi jövedelemadó vonatkozásában pótköteles fizetési halasztást. E határozatban a felperes egyértelműen értesülhetett a halasztás határidejéről, illetve annak elmulasztása következményéről. Erre figyelemmel e körben az adóhatóságoknak nem volt egyéb tájékoztatási kötelezettségük a felperes felé. A felperes volt jogosult eldönteni, hogy a fizetési halasztás engedélyezett időpontjáig ténylegesen kívánja-e gyakorolni a jogszabályban biztosított lakásszerzési kedvezményt.
A fizetési halasztás határidejének leteltére figyelemmel már bekövetkezett az Art. 67. § (1) bekezdésben szabályozott adó késedelmes megfizetése. Erre figyelemmel a felperes késedelmi pótlékfizetési kötelezettsége is bekövetkezett.
A késedelmi pótlékfizetési kötelezettség akkor is fennállt és továbbra is érvényben maradt, amikor a felperes a fizetési halasztási határidőt követően az Szja. tv. 63.§-ban szabályozott módon igazolta a lakásszerzési kedvezmény feltételeit. A felperes ezzel csak az adó megfizetése alól mentesült, de a késedelmi pótlék fizetése alól nem. Erre figyelemmel a lakásszerzési kedvezmény érvényesítésének időpontjáig, a meg nem fizetett adó késedelmi pótlékot képez.
A felperes felülvizsgálati kérelmében foglaltakkal szemben az elsőfokú bíróság megnevezte azokat a jogszabályokat, amelyeknek az ügyben érvényesülniük kell, és azok helyes értelmezésével jogszerű döntést hozott.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.290/2005.)