AVI 2007.6.59

Amennyiben a hitelintézet eljárása a feltételeknek nem felel meg, a beváltás iránti kérelmet el kell utasítani [2003. évi XCII. tv. 117. § (1) és (3) bek.]

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes, mint hitelező és M. M. (a továbbiakban: adós) által kötött hitelszerződés értelmében az adós - 80%-os mértékű állami kezességvállalás mellett - 16 300 000 Ft összegű gazdahitelt vett fel a felperestől. Az adós a kamatfizetési kötelezettségét felszólítás ellenére nem teljesítette. Ezért a felperes a szerződést 2003. október 30. napjával felmondta. 2004. január 5-én a felperes kérte az adóhatóságtól 13 040 000 Ft összegű állami kezesség beváltását a 30/2000. (III. 10.) Korm. rendele...

AVI 2007.6.59 Amennyiben a hitelintézet eljárása a feltételeknek nem felel meg, a beváltás iránti kérelmet el kell utasítani [2003. évi XCII. tv. 117. § (1) és (3) bek.]
A felperes, mint hitelező és M. M. (a továbbiakban: adós) által kötött hitelszerződés értelmében az adós - 80%-os mértékű állami kezességvállalás mellett - 16 300 000 Ft összegű gazdahitelt vett fel a felperestől. Az adós a kamatfizetési kötelezettségét felszólítás ellenére nem teljesítette. Ezért a felperes a szerződést 2003. október 30. napjával felmondta. 2004. január 5-én a felperes kérte az adóhatóságtól 13 040 000 Ft összegű állami kezesség beváltását a 30/2000. (III. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R) alapján.
Az elsőfokú adóhatóság a kérelmet elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Döntését a 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 1. § (7) bekezdésébe, 2. §-ába, 87. § (1) bekezdés b) pontjába, 117. § (3) bekezdésébe, Ptk. 4. § (1) bekezdésébe, 5. § (2) bekezdésébe, 276. § (1) és (2) bekezdéseibe, az 1992. évi XXXVIII. törvény 33. § (1) bekezdésébe, 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 78. § (1) bekezdésébe foglaltakra alapította.
Határozatát azzal indokolta, hogy a felperes nem járt el kellő körültekintéssel az adós hitelképességének vizsgálatakor, illetve ezt ténylegesen elmulasztotta.
A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését, az adóhatóság új eljárásra kötelezését kérte, másodlagosan a határozatok megváltoztatását, és a részére a támogatási célra történt felhasználással arányban állóan a kezességvállalás alapján keletkezett fizetési kötelezettség teljesítését. Azzal érvelt, hogy a kezességgel biztosított hitel folyósításakor illetve ezt követően mindvégig a jogszabályoknak, belső utasításoknak megfelelően járt el.
A megyei bíróság a felperes keresetét alaposnak találta, és az alperes határozatot az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra kötelezte.
Kifejtette, hogy a kezesség beváltása iránti kérelem elutasítására az Art. 117. § (1) és (3) bekezdése adhat alapot. Erre vonatkozóan még a 151/1996. (X. 1.) Korm. rendelet tartalmaz szabályozást, amelyek keretében " a kezesség Ptk.-beli feltételeinek teljesülése" vizsgálható.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését, a felperes keresetének elutasítását. Azzal érvelt, hogy a jogerős ítélet nem felel meg az Art. 1. § (7) bekezdésébe, 2. § (1) bekezdésébe, 117. § (1) és (3) bekezdéseibe, 143. § (1) bekezdésébe, Ptk. 4. § (1) bekezdésébe, 5. § (2) bekezdésébe, 273. § (1) bekezdésébe, 276. § (1) és (2) bekezdésében, Hpt. 78. § (1) és (4) bekezdéseibe, Pp. 339. § (1) bekezdésébe foglaltaknak. Az érdemi döntés eltér a Legfelsőbb Bíróság által az e perbelivel azonos ténybeli és jogi megítélésű ügyekben korábban már kifejtett jogi állásponttól.
A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte az abban kifejtett indokokra figyelemmel.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 4. számú ítéletét hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította.
Az Art. 117. § (1) és (3) bekezdése értelmében az adóhatóságnak az állami garancia beváltására irányuló kérelem elbírálása során vizsgálnia kell a garancia beváltás (kezesség) jogszabályban előírt feltételeinek teljesítését. Ha a hitelintézet eljárása a feltételeknek nem felel meg, a beváltás iránti kérelmet el kell utasítania.
A Hpt. 78. § (1) és (4) bekezdései kifejezetten rögzítik, hogy a hitelintézetnek a kihelyezésről történő döntés előtt meg kell győződnie a szükséges fedezetek, illetve a biztosítékok meglétéről, és érvényesíthetőségéről. A döntés alapjául szolgáló iratokat az ügyletre vonatkozó szerződéshez kell csatolni. A kockázatvállalást tartalmazó szerződés tartalmaz alatt a hitelintézetnek rendszeresen figyelemmel kell kísérnie a szerződésbe foglalt feltételek megvalósulását, az ügyfél gazdasági helyzetének alakulását.
Az adóhatóság az Art. 87. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében az állami garancia beváltásához kapcsolódóan ellenőrzést végzett. Az ellenőrzés adataira alapította határozata szerinti tényállást, ténybeli következtetéseit, amelyekkel szemben a felperes a perben ellenbizonyítással nem élt. Ezek pedig a következők:
A felperes hitelezési szabályzata szerint terhelt ingatlanra hitel nem folyósítható. A Földművelésügyi Minisztérium támogatási okirata kifejezetten utalást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a pályázatot a Tárcaközi Bíráló Bizottság (továbbiakban: TBB) a hitelt folyósító pénzintézet, azaz a felperes véleményezésének és javaslatának figyelembevételével bírálta és fogadta el. Az okirat kiköti, hogy a gazdálkodó a hitelt a pályázati célnak megfelelően köteles felhasználni elszámolás terhe mellett. A felperes és az adós közjegyzői okiratban foglalt kölcsönszerződése pedig rögzíti, hogy a kölcsönt a felperes a pályázatban megjelölt hitelcélra folyósítja.
A felperes és az adós között huzamosabb ideje fennálló üzleti kapcsolat volt. A kötelező adósminősítés folytán a felperesnek az adós gazdasági teljesítőképességét ismertette. Ezért a felperes, mint ahogyan arra az elsőfokú határozat elleni fellebbezésében maga is utalt, tudott az önrész hiányáról, a biztosítékul szolgáló ingatlan jelzálogterhéről és arról is, hogy az ingatlan forgalmi értéke és jelzálogterhe folytán a gazdahitel teljes fedezeteként nem szolgálhat. Ennek ellenére a közokiratba foglalt jelzálogjog-szerződésben az ingatlan per-, teher-, és igénymentesként került feltüntetésre.
A felperes a gazdahitel jogcímén 2000. november 24-én nyújtott 6 300 000 Ft-os összeg döntő részét az adós korábbi 4 008 000 Ft összegű lejárt hitele, és annak kamatai fejében az adóstól elvonta az R. és a támogatási okirat rendelkezésével ellentétben. Így a vételi joggal és jelzálogjoggal biztosított hitelét az adós a felperes aktív közreműködésével - egyéb forrás hiányában - gazdahitel felvételével és annak első részletével egyenlítette ki.
A felperesnek a hitelszerződés tartama alatt a TBB-t az adós további hitelfeltételeiről és az ingatlan további zálogterheiről nem tájékoztatta. A hitelszerződés felbontását négy hónappal megelőzően készített véleményezésében az adós vállalkozásának ellehetetlenülés közeli állapotáról nem adott számot.
Az előzőekben részletezettek folytán a kezesség beváltása iránti kérelem időpontjában az adós tulajdonában álló ingatlant 39 177 000 Ft és járuléka erejéig terhelte zálogjog, amellett, hogy a hitelek pótfedezeteként az adós hozzátartozójának tulajdonát képező ingatlan is megterhelésre került.
Mindezekből következően az államnak, mint a kezesnek, a kezesség érvényesítését követően a Ptk. 276. § (1) bekezdése szerint rá átszálló jogok érvényesítésére az ingatlan az állami kezesség összege tekintetében kellő fedezetet sem a szerződés megkötésekor, sem a későbbiek során nem nyújtott.
E tényállás alapján az alperes helytállóan vonta le azt a ténybeli és jogkövetkeztetést, hogy a felperesnek a kötelező és szokásos szakmai gondosságot mellőző eljárása, a jóhiszemű és tisztességes eljárás polgári jogi alapelvi követelményeinek és a jogszabályi rendelkezéseknek a be nem tartása vezetett a Ptk. 276. § (1) és (2) bekezdése szerint érvényesíthető kielégítési jogalap joggal való visszaélésszerű elvonásához. Helyesen rögzítette azt is, hogy az állami kezességvállalás nyújtotta biztonság nem szolgáltathat alapot a hitelintézetnek kevésbé körültekintő hitelezési tevékenységhez, a pénzintézetre vonatkozó külső és belső szabályok be nem tartásához.
Az alperes tehát megfelelően értékelte a felperesnek a hitelezés tartama alatt tanúsított eljárását, amikor a határozatba megjelölt rendelkezésekre figyelemmel a felperes kérelmét elutasította. Az alperes határozata nem sért jogszabályt és megfelel a Legfelsőbb Bíróság által e perbelivel azonos ügyekben hozott - alperes által hivatkozott - határozatok szerinti jogi álláspontnak. (Kfv. 35.528/2003/3., 35.214/2004/5., 35.183/2004/5., BH 2004/68., EBH 2004/1. 1074)
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság - a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján - az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.241/2005.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.