adozona.hu
AVI 2006.11.122
AVI 2006.11.122
Az utólagos adómegállapítás esetén irányadó szabály szerint az adózó a befizetés teljesítésekor veheti figyelembe az adott adónemben fennálló esetleges túlfizetéseket [2003. évi XCII. tv. 129. § (1) bek.)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes több építményadó fizetési kötelezettség alá eső építménnyel rendelkezik. Ezek közé tartozik a D., D. u. 22/C. fszt. 6. alatti 16 m2 alapterületű garázs is. Ez utóbbival kapcsolatos bejelentési kötelezettségének a felperes nem tett eleget. A bejelentett építményei utáni adófizetési kötelezettségét úgy teljesítette, hogy 2004. év elején egy összegben a I. és II. félévi adót az önkormányzatnál vezetett számlájára átutalta.
2004 júniusában a bejelenteni elmulasztott építménnyel kapcso...
AVI 2006.11.122 Az utólagos adómegállapítás esetén irányadó szabály szerint az adózó a befizetés teljesítésekor veheti figyelembe az adott adónemben fennálló esetleges túlfizetéseket [2003. évi XCII. tv. 129. § (1) bek.)
A felperes több építményadó fizetési kötelezettség alá eső építménnyel rendelkezik. Ezek közé tartozik a D., D. u. 22/C. fszt. 6. alatti 16 m2 alapterületű garázs is. Ez utóbbival kapcsolatos bejelentési kötelezettségének a felperes nem tett eleget. A bejelentett építményei utáni adófizetési kötelezettségét úgy teljesítette, hogy 2004. év elején egy összegben a I. és II. félévi adót az önkormányzatnál vezetett számlájára átutalta.2004 júniusában a bejelenteni elmulasztott építménnyel kapcsolatos adófizetési kötelezettség tárgyában az adóhatóság ellenőrzést folytatott, melynek eredményeként hozott elsőfokú határozatban a felperes terhére 2004. évre 4800 Ft építményadó adókülönbözetet állapított meg, amit adóhiánynak minősített. Kötelezte a felperest az adókülönbözet, 2400 Ft adóbírság, 146 Ft késedelmi pótlék megfizetésére.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozatában az elsőfokú határozatot akként változtatta meg, hogy a késedelmi pótlék törlését rendelte el, egyebekben az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Döntését az 1990. évi C. törvény 11. § (1) bekezdésében, 12. § (1) bekezdésében, 14. § (1) bekezdésében, a 35/1999. (XII. 10.) Önkormányzati rendelet 5. § (1) és (2) bekezdésében, a 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 32. § (2) bekezdésében, 170. § (1) és (2) bekezdésében, 178. § (3) bekezdésében, 165. § (3) bekezdésében foglaltakra alapította.
A felperes keresetében az adóbírság jogalapját vitatta arra hivatkozva, hogy építményadó adónemben számláján túlfizetés volt, amit az adóhiány megállapításánál figyelembe kellett volna venni.
A megyei bíróság jogerős ítéletében a felperes keresetét elutasította. Álláspontja szerint a felperes tévesen hivatkozott túlfizetésre. Az általa bejelentett ingatlanok tekintetében az I. félévi adó 2004. március 15-én volt esedékes, ekkor megfizette a II. félévre adót is, a perrel érintett garázsra vonatkozóan azonban bejelentési kötelezettségének nem tett eleget. Ezért az elsőfokú adóhatóságnak a 2004. március 15-én felperes számláján mutatkozó építményadó túlfizetést csak a már bejelentett ingatlanok esetében volt lehetősége elszámolni, a legközelebb esedékes adóra, azaz a 2004. II. félévi bejelentett építmények utáni építményadóra.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését, kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát. Az Art. 43. § (4) és (5) bekezdésében, 129. § (1) bekezdés b) pontjában, 170. § (2) bekezdésében foglaltakra alapítottan azzal érvelt, hogy az alperes és az elsőfokú bíróság jogértelmezése téves. Az adóbírság kiszabásakor az adott adónemben túlfizetéssel rendelkezett, ezért a bírság kiszabása jogosulatlan volt.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárást elrendelte.
Az alperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 6. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
Rámutat a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy a felek között a perben nem volt jogvita a tekintetben, hogy az építmény adóköteles és, hogy az ezzel kapcsolatos bejelentési kötelezettségének a felperes nem tett eleget.
Az építményadót nem az adózó állapítja meg, az kivetéses adó. Az adókötelezettség keletkezését, változását követő 15 napon belül kell az adózónak adóbevallást tennie. Az adókivetésről a hatóság határozattal dönt. Az adókivetés az adózó bevallása, bejelentése, illetőleg adatszolgáltatása alapján történik [Art. 26. §, 15. § (2) bekezdése, 32. § (2) bekezdése, 125. § (1), (2), (4) bekezdése].
Az adóhatóság az adózó adókötelezettségét, az arra teljesített befizetést és kiutalást, az adózó adószámláján tartja nyilván. Az adózó kötelezettségeit a bevallás, az adóhatóság határozata, a befizetéseket és kiutalásokat a pénzintézet, illetve a posta bizonylatai alapján kell nyilvántartani [Art. 43. § (1) bekezdése]. Az Art. 43. § (4) bekezdése értelmében, ha az adózó az adott adóra adótartozásánál nagyobb összeget fizetett be az adóhatósághoz (túlfizetés), az adóhatóság a túlfizetés összegét az adózó kérelmére az általa nyilvántartott más adótartozásra számolja el. A 43. § (5) bekezdése szerint, ha az adózónak adótartozása nincs, rendelkezhet a fennmaradó összeg visszatérítéséről. Rendelkezés hiányában az adóhatóság a túlfizetést a később esedékes adó kiegyenlítésére számolja el. Ha az adószámla tartozást vagy túlfizetést mutat, az adóhatóság az adózó adószámlájának egyenlegéről és tartozásai után felszámított késedelmi pótlékról - magánszemély adózókra részére augusztus 31-éig, más adózók részére október 31-éig - értesítést ad ki [Art. 43. § (7) bekezdése].
Az adóhatóság az ellenőrzés során feltárt adókülönbözetet utólag állapítja meg. Az utólagos adómegállapítás során az adóhatóság határozattal, adónként, az egyes bevallási időszakokra elkülönítve állapítja meg a bevallott, vagy bevallani elmulasztott és az ellenőrzés eredményeként különbözetként feltárt adó alapját, az adókülönbözetet, valamint az adókötelezettséget érintő jogszabálysértés jogkövetkezményeit. Az adózót a terhére megállapított adókülönbözet és jogkövetkezmények megfizetésére kötelezi azzal, hogy az adózó a befizetés teljesítésekor figyelembe veheti a befizetéskor az adott adónemben fennálló esetleges túlfizetését [Art. 128. § (1) bekezdése, 129. § (1) bekezdés a) és b) pontja].
Az Art. 37. § (1) bekezdése kimondja, hogy az adót e törvény mellékletében vagy törvényben előírt időpontban (esedékesség), az adóhatóság által megállapított adót - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell megfizetni.
Az Art. 170. § (1) bekezdése értelmében adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Az adóbírság mértéke az adóhiány 50%-a. Adóhiánynak minősül az adózó terhére megállapított adókülönbözet, önadózás esetén csak akkor, ha az adókülönbözetet az esedékesség időpontjáig nem fizették meg, illetve a költségvetési támogatást igénybe vették. Az eredeti esedékesség napján fennálló túlfizetést az adófizetési kötelezettség teljesítéseként csak akkor lehet figyelembe venni, ha a túlfizetés az ellenőrzés megkezdésének napján is fennáll [Art. 170. § (2) bekezdése].
Az ismertetett törvényi rendelkezésekre figyelemmel az Art. tételesen meghatározza az adózó által bevallott, illetőleg adóhatóság által megállapított adókra vonatkozó elszámolási szabályokat. Az ezekre vonatkozó törvényi követelményeknek az alperes eljárása és határozat megfelel a következők miatt:
A perrel érintett építmény tekintetében a felperes bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, így e tárgyban az adóhatóság építményadót nem állapíthatott meg, nem vethetett ki. Adómegállapításra csak utólagosan került sor a 2004 júniusában megindult ellenőrzés eredményeként meghozott jogerős alperesi határozattal. Míg a bejelentett, bevallott adók megfizetésének esedékessége 2004. március 15., illetve 2004. szeptember 15. napja, addig az utólagos adómegállapítás eredményeként megállapított adót a jogerős határozattól számított 15 napon belül kell megfizetni.
A felperes az Art. 43. § (4) bekezdése szerinti kérelmet nem terjesztett elő. Az adóhatóságnál nyilvántartott más adótartozása-a bejelentés elmulasztása miatt-nem volt. Ezért rendelkezés hiányában az adóhatóság nemcsak jogosult, hanem köteles volt az Art. 43. § (5) bekezdése értelmében, arra, hogy a bejelentett ingatlanok tekintetében az egész évre befizetett adóösszeget az I. és II. féléves adó kiegyenlítésére számolja el. Ennél fogva a felperesnek - érvelése ellenére - az ellenőrzés megindulásakor az építményadó számláján túlfizetése nem volt az adott adónemben.
Kiemeli a Legfelsőbb Bíróság, hogy utólagos adómegállapítás esetén irányadó szabály szerint az adózó a befizetés teljesítésekor veheti figyelembe az adott adónemben fennálló esetleges túlfizetését [Art. 129. § (1) bekezdés b) pontja]. Az ezzel kapcsolatos szabály alkalmazása az adóhatóságnak kötelessége, az adózónak pedig jogosultsága.
Az adóhatóság által utólag megállapított adó adókülönbözetnek minősül (Art. 178. § 3. pontja). Az Art. 170. § (2) bekezdése szerinti kógens rendelkezésre figyelemmel az adózó terhére megállapított adókülönbözetet pedig adóhiánynak kellett minősíteni. Adóhiány esetén annak 50%-át adóbírságként meg kell fizetni [Art. 170. § (1) bekezdés]. Az alperes határozata és a bíróság ítélete tehát jogszerű döntést tartalmaz. A felperesnek nem volt túlfizetése, mivel az adóhatóság jogszerűen alkalmazta az Art. 43. § (4) és (5) bekezdése szerinti rendelkezéseket a kivetéses adó tekintetében.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.122/2005.)