adozona.hu
AVI 2006.11.119
AVI 2006.11.119
Az általános forgalmi adó visszaigényléséhez a gazdasági kapcsolat keltétől, a szerződés megkötésétől a számla befogadásáig fennáll az adózó kötelezettsége (1992. évi LXXIV. tv. 44. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adóhatóság a felperesnél 1998-2000 évek vonatkozásában költségvetési kapcsolatok átfogó ellenőrzését végezte. A revíziós jegyzőkönyv 4. pontja megállapításokat tett a jegyzőkönyv 1-44. számú mellékletében felsorolt, az A. Rt.-től beszerzett alkatrész számlák tekintetében, valamint a revíziós jegyzőkönyv 5. pontja a B. család érdekkörébe tartozó A. Kft., az M. Bt., a R. Bt. és az O. Bt. által kiállított számlák vonatkozásában. Ennek alapján az elsőfokú hatóság a 4-5. pontban felsorolt gazda...
AVI 2006.11.119 Az általános forgalmi adó visszaigényléséhez a gazdasági kapcsolat keltétől, a szerződés megkötésétől a számla befogadásáig fennáll az adózó kötelezettsége (1992. évi LXXIV. tv. 44. §)
Az adóhatóság a felperesnél 1998-2000 évek vonatkozásában költségvetési kapcsolatok átfogó ellenőrzését végezte. A revíziós jegyzőkönyv 4. pontja megállapításokat tett a jegyzőkönyv 1-44. számú mellékletében felsorolt, az A. Rt.-től beszerzett alkatrész számlák tekintetében, valamint a revíziós jegyzőkönyv 5. pontja a B. család érdekkörébe tartozó A. Kft., az M. Bt., a R. Bt. és az O. Bt. által kiállított számlák vonatkozásában. Ennek alapján az elsőfokú hatóság a 4-5. pontban felsorolt gazdasági társaságok által kiállított számlák áfa-tartalmának levonhatóságát nem ismerte el, mivel azok az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Áfa. tv.) 32. § (1) bekezdése, 35. § (1) bekezdése, 44. § (5) bekezdése és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Sztv.) 15. § (3) bekezdése és 84. § (2) bekezdése alapján hiteles számlakit nem fogadhatóak el.Az alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta, utalt még az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 1. § (7) bekezdésére, a bírsággal kapcsolatban a 170. § (1) bekezdésére és a 171. § (16) bekezdésére, a késedelmi pótlék körében a 165. § (1) és (2) bekezdéseire.
A felperes keresetében arra hivatkozott, hogy az adóhatóság az áfa-levonhatóság körében jogszabályellenesen foglalt állást, vitatta a bírság és pótlék jogszerűségét is.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét részben, a revíziós jegyzőkönyv 4. pontja alapján tartotta csak megalapozottnak, ezért az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően- a revíziós jegyzőkönyv pontjára alapított adóhatósági megállapítások körében (ideértve az ehhez kapcsolódó bírságot és pótlékot is) hatályon kívül helyezte, és ebben a körben az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította.
Az adóbírság körében további méltányolható körülményt nem talált bizonyítottnak a felperes vonatkozásában.
A pótlék kiszámítását az elsőfokú adóhatósági határozat melléklete tartalmazza. Ez teljesen összhangban áll az Art. 165. § (3) bekezdésében foglaltakkal, az esedékességhez viszonyítottan legfeljebb 3 évre történt a pótlék kiszámítása.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítéletének rendelkező része értelmezhetetlen és végrehajthatatlan, a 4. pontban az adóhatóságok csak 6 számlát nem fogadtak el. Az adóhatóság csak két cég bevallását vizsgálta, a felperes a szokásos gondossággal járt el.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta azzal, hogy az új eljárás fogja tisztázni a felperes tényleges fizetési kötelezettségét. A felperes nem tudta bizonyítani, hogy kivel állt gazdasági kapcsolatban.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 10. számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintette, felülvizsgálati kérelemmel támadott részét hatályában fenntartotta.
A Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős határozatot a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének részben helyt adott, és a revíziós jegyzőkönyv 4. pontja tekintetében az elsőfokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte.
A felperes a revíziós jegyzőkönyv 4. pontját érintette felülvizsgálati kérelmében, amikor az elsőfokú bíróság ítéletének rendelkező részét értelmezhetetlennek és végrehajthatatlannak tekintette. A Pp. 339. § (1) bekezdése alapján, ha a törvény ettől eltérően nem rendelkezik, a bíróság a jogszabálysértő közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi, és - szükség esetén - a közigazgatási határozatot hozó szervet új eljárásra kötelezi.
A Pp. 220. § (1) bekezdés d) pontja szerint az írásba foglalt ítéletnek tartalmaznia kell az ítélet rendelkező részét és indokolását. A rendelkező rész tartalmazza a bíróság döntését, ezért gondosan, körültekintően és szabatosan kell megfogalmazni, hogy a felek számára is egyértelmű és végrehajtható legyen.
A közigazgatási perek sajátossága - különösen a pénzügyi perek körében hogy az alperes jogerős döntése különböző részterületeket érintő döntésekből áll. Ez adóperekben jelentheti azt, hogy különböző adónemeket, adóéveket vizsgálva állapít meg a közigazgatási szerv jogkövetkezményeket. A felperes keresetében a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt maga is eldöntheti, hogy a - több adónemet érintő - közigazgatási határozat egészét, vagy csak valamely részét kéri felülvizsgálni. Ezért a pénzügyi perekben az ítélet rendelkező részét olyan módon kell megfogalmazni, hogy abból megállapítható legyen a teljes vagy részleges pernyertesség, illetve pervesztesség.
A perbeli esetben is ez történt, a felperes keresetében a revíziós jegyzőkönyv 4. és 5. pontjában foglalt megállapításokat vitatta, de az elsőfokú bíróság csak a 4. pont tekintetében tartotta megalapozottnak a keresetet. Ezért az elsőfokú bíróság ítélete helyesen tartalmazta azt a megjelölést, hogy csak a revíziós jegyzőkönyv 4. pontja tekintetében helyezte hatályon kívül az alperesi határozatot - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - és csak e körben kötelezte az elsőfokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására, ezt meghaladóan (a revíziós jegyzőkönyv 5. pontja tekintetében) a felperes keresetét elutasította. Az adónemek, adóbírság és pótlékok egymásra utaltságára figyelemmel az új eljárásban hozott határozatban kerültek meghatározásra a felperest terhelő konkrét fizetési kötelezettségek, amely így magába foglalja a revíziós jegyzőkönyv 5. pontjával kapcsolatos jogkövetkezményeket, és az új eljárás eredményeként a 4. ponttal kapcsolatos jogkövetkezményeket is. Ezért e körben a Legfelsőbb Bíróság nem találta alaposnak a felperes felülvizsgálati kérelmét.
A Legfelsőbb Bíróság a felperes felülvizsgálati kérelmét a revíziós jegyzőkönyv 5. pontjával kapcsolatos anyagi jogszabálysértések körében sem tartotta megalapozottnak. Az Áfa. tv. 32. § (1) bekezdése, 35. § (1) bekezdése, az Sztv. 15. § (3) bekezdése és 84. § (2) bekezdése egyértelműen meghatározza az általános forgalmi adó visszatérítésének alaki és tartalmi követelményeit. Az elsőfokú bíróság a B. család érdekeltségi körébe tartozó gazdasági társaságokkal kapcsolatban azonban a felmerült bizonyítékokat egyenként és összességében vizsgálva és értékelve a Pp. 206. § (1) bekezdése alapján helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a felperes keresete nem megalapozott.
Az Áfa. tv. 44. § (5) bekezdésével kapcsolatban a felperes arra hivatkozott, hogy a szokásos gondosságot tanúsította. Az Áfa. tv. 44. § (5) bekezdése azonban a termékértékesítés, illetve szolgáltatás körülményeit figyelembe véve az adózó kellő körültekintéssel történő eljárását teszi kötelezővé. Az általános forgalmi adó visszaigényléséhez a gazdasági kapcsolat keltétől, a szerződés megkötésétől a számla befogadásáig fennáll az adózónak ez a kötelezettsége.
A perbeli esetben azonban a felperes ezt a kellő körültekintést a Pp. 164. § (1) bekezdésére figyelemmel bizonyítani nem tudta. Bár a felperes a revíziós jegyzőkönyv 5. pontjában foglaltakra figyelemmel négy gazdasági társasággal állt kapcsolatban, de nincs arra adat, hogy megfelelően meggyőződött volna arról, hogy B. József, akivel a kapcsolatot csak telefonon tartotta, ezen társaságokkal milyen jogviszonyban áll (tulajdonos, ügyvezető stb.). A felperes a felülvizsgálati kérelemben sem jelölte meg pontosan azokat a magatartásokat, amelyek bizonyítanák, hogy kellő körültekintéssel járt volna el.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintette, a felülvizsgálati kérelemmel támadott részét a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.092/2005.)